20 éve kapta meg a Nobel-díjat Kertész Imre, Ez itt a kérdés - 2022. december 9.

20 évvel ezelőtt Kertész Imre vette át az irodalmi Nobel-díjat. Stockholmban kapta meg első magyarként, „írói munkásságáért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. De hogyan járult hozzá Kertész Imre életművével a holokauszt feldolgozásához.
Vendégek:
Schmidt Mária főigazgató, Terror Háza Múzeum
Demeter Szilárd főigazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum
L. Simon László főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum
Az M5 a közmédia kulturális csatornája.
Az M5 az a hely, ahol a kultúra otthon van. Legyen szó irodalomról, zenéről, film- és színházművészetről, képzőművészetről, történelemről vagy épp a kultúrát érintő közéleti kérdésekről.
Főbb műsoraink: Librettó, Ez itt a kérdés, Kommentár Klub, Multiverzum, Kunszt, M5 história, Kontúr, Agenda
M5, a kultúra otthona
Látogassa meg weboldalunkat:
www.mediaklikk...
Nézzen ránk a Facebookon is:
/ m5tvcsatorna
#m5tv

[@janesmith5607]

Még hogy nem beszélünk a holokausztról Magyarországon? A csapból is ez folyik. Könyvekben, filmekben az Élet Menete és minden. A kommunizmus áldozatairól fele ennyit sem hallani sajnos.

[@lujo5502]

ennek ellenére vénségére Berlinbe költözve érezte magát jól 😷

[@r.s.9861]

Az egyik, ha nem a legjelentősebb írónk! ❤

[@mariagrace8770]

Ellent mondok. A sonderkommandot már gyermekkoromban ismertem a szüleimtől. Minden hozzászólást elfogadok, DE...nem mindenkinek teteszet Kertész Imre könyve. Tel Avivban élő ismerőseimnek pl. nem. És én sem voltam oda érte. Ahogy az elő kiadása megjelent azonnal megvettem, és probáltam olvasni. Hozzá teszem, hogy imádok olvasni, minden érdekel. De Kertész Imre könyvét nem tudtam végig olvasni, több kis könyvet adtak annak idején ki, mindegyik megvolt. Tovább adtam az anyukámnak és a családom többi tagja is probálta elolvasni, de...valahogy nem volt meg az élet ebben a könyvben. Ha össze hasonlíthatom a II. VH történéseivel és a Holocaus rémségeiről irott könyvekkel, Leon Uris - Exodus cimű könyve nagyban veri Kertész Imre könyvét. Borzalmas amit átéltek ezek az emberek. Nekem csak a 2-dik generációval sikerült kapcsolatot teremtenem. De ők teljesen átélték a szüleik, családjuk elvesztését. Én azt hiszem, hogy minden kiadott könyvnél van olyan akinek tetszik meg akinek nem tetszik. Mária kedves, nagyon szeretem Önt. Minden müsorban megnézem. Az Ön személyes kapcsolat Kertész Imrével más mint nekünk egyszerü embereknek. Mi csak a könyve álltal tudtunk róla. Nem rossz indulatból irtam amit irók és nem akarom megsérteni az emlékét sem Kertész Imrének.

[@zoltanmakaidimeny7261]

Nagyon tetszik a személyes, tiszteletteli hang, amivel hozzászólt. Köszönet érte. Én rajongok Kertész szövegeiért. Az első kiadást (1975) vagy a másodikat (1985) régóta keresem megvételre. Amennyiben megvan még önnek, és lemondana róla, szívesen megvenném, saját használatra.

[@adalbertsimon1386]

Ha nem zsidó és magyargyülölő sosem lett volna díj...

[@mariagrace8770]

Igazat adok Önnek, és azt hiszem, sokan vagyunk ezzel. Nem azért mert zsidó volt és nem tudom, hogy magyar gyülülő lett volna. De ha igen, miért nem ment el Izraelbe lakni. Azért mert ott nem élt volna meg, a zsidó nép keményen dolgozik , nincs kivétel.

[@adalbertsimon1386]

@@mariagrace8770 tényszerű megállapítás kedves Mária. Minden tiszteletem a kőkemény izraelieknek, én csak a holokauszt csontján rágódó kazárokra haragszom. Akik ráadásul pofàtlanok is .

[@r.s.9861]

Nem sok művét olvastad, igaz?

[@adalbertsimon1386]

@@r.s.9861 Nem. A sorstalanságba szemelvényeket , hogy felidegesítsem magam.

[@bodza889]

Spiró György elmondta, hogy a díjat Kertésznek azért adták, hogy letudjnaka egy országot és egy közösséget is (zsidóság). Politikai döntés. Amúgy eljöhetett volna a műsorba, mert hívták. Remélem nem halljuk majd azt a baloldalon, hogy Kertészről meg sem emlékeztek a közmédiában. És azt, hogy baloldalit be se hívnak ide.

[@victorbaranyi3673]

Gratulálok az egyetlen irodalmi Nóbel-díjasunknak! Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a holocaust kifejezés a hatvanas évek közepéig nem is szerepelt az európai közbeszédben. Jó példa erre az is, hogy Winston Churchill jelentős irodalmi munkájában sem lelhető fel ez a kitétel. Persze, senki sem tagadja, hogy milliók haltak meg az elmúlt két világháború következtében, de azt sem, hogy összegyűjtötték az ellenséges csoportok képviselőit mindkét oldalon. A hatmilliós szám már az első nagy háború után megjelent, de jelentőséget csak a hatvanas évek végén kapott! Kertész Imre nemzetértelmezése eltér a magyarság nemzetértelmezésétől. Soha sem érezte magát a magyar nemzet részének, inkább németnek, zsidónak, mindennek, de nem magyarnak. Trianon gyásza érintetlenül hagyja azokat, akik részt vettek az elszakított területek kijelölésében. A zsidóság gyászát tiszteletben tartjuk, de a magyarság fájdalmait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Trianonról száz évig még beszélni sem lehetett és ma is csak nagyon óvatosan szabad említeni hazánk megcsonkítását, nehogy a szomszédaink érzékenységét sértsük vele.

[@zsuzsannasimon30]

Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe a facebook-on található A mosonmagyaróvári járás zsidó emlékezete c. oldalamat.

[@editszabo3133]

❤

[@jaroslav802]

Kancsal Mária mikor kapja meg a Sánta Kutya-díját? Kedves vityernyákok, már nem Imre Kertész Kertész Imre??