Mi a baj az emberi jogokkal?

Jogunk van minden vágyunkhoz? Honnan származnak az emberi jogok? 👥 Filemon Norbert az Axiómán.
Ha tetszett a videó, kövess minket az alábbi platformokon:
▲ KZbinon ➡️ / axioma
▲ Facebookon ➡️ / axiomamedia
▲ Instagram ➡️ / axiomamedia
▲ TikTok ➡️ vm.tiktok.com/...
▲ Twitter ➡️ / axiomamedia
▲ Honlapunkon ➡️ axioma.hu/
Szöveg:
Feltétel nélküli alapjövedelem? Ingyenes egészségügy? Házasság mindenkinek? De mégis, hogy jönnek ide az emberi jogok?
Nos, ez egy régi történet.
Egy spártai király egyszer megmagyarázta a perzsa uralkodónak, hogy miért olyan veszélyes ellenfelek a görögök:
“Mert az ő uruk és parancsolójuk a törvény, amelyet jobban félnek, mint téged az alattvalóid, s azt teszik, amit a törvény parancsol.”
A törvény félelme itt azt jelenti, hogy nem a szenvedélyektől vezérelve, hanem a józan ész alapján döntünk. A különbség tehát az, hogy a zsarnok haragjától félő perzsával szemben, egy görög a belső törvényt féli, ezért nem hátrál meg a csatamezőn.
A görögök tudták, hogy hatalmas szakadék van az emberi cselekvésben. A probléma örök és mindenkit érint. Az ember természete szerint ugyan értelmes, de szabad akarata van. Tetteink óhatatlanul elmaradnak a szavainktól. Mindennapi tapasztalatunk, hogy felismerjük, hogy mit kell tennünk, de mégsem tesszük meg.
Az ember szívébe írott természettörvény az, ami segít megkülönböztetni a jót a rossztól, a helyest a helytelentől. Arra tanít, hogy az értelmünk és a szenvedélyeink harmóniában legyenek egymással. Ezt a harmóniát nevezzük erénynek, a jó szolgálatába állított szenvedélynek.
A klasszikus nézet feltételezi, hogy van objektív jó, amely megismerhető. Így ha megértjük, hogy mi a célunk, és ha elérjük azt, akkor leszünk boldogok. A természettörvény tehát nem korlátozza a szabadságunkat. Épp ellenkezőleg, ez teszi igazán szabaddá a cselekvőt.
Legalábbis így gondolták a klasszikusok: Szókratész, Platón és Arisztotelész.
Ezt a szakadékot, tehát nem a keresztények találták ki, de a kereszt botránya hozta újra napvilágra. A hit, hogy Isten Fia meghalt az emberek bűneiért.
A középkorban megkeresztelték Arisztotelészt. A gyakorlatias görög megközelítést összeegyeztették a keresztény tanokkal, azonban a modernitás alkonyán két forradalmian új elmélet született a szakadék áthidalására:
Az egyiket Niccoló Machiavelli alkotta. Ő nem vetette el a természettörvényt, de azt hirdette, hogy a fejedelemnek tudnia kell, hogy mikor lépjen a bűnös cselekedetek útjára. Ha választania kell, akkor jobb, ha félik, mintha szeretik. És ha úgy adódik, akkor el kell temetnie lelkiismeretét, hogy learassa gonosz cselekedeteinek pozitív gyümölcseit. Mert úgy szokott történni - írja Machiavelli: “hogy az olyan embernek, aki mindenkihez jó akar lenni, gonoszok okozzák a vesztét.”
A másik elmélet Martin Luther nevéhez fűződik. A német szerzetes elutasította az Egyház hagyományos tanítását a megigazulásról. Ennek az lényege, hogy egyedül az jut a mennyországba, aki nem csak hisz, de jól is cselekszik. Luther azonban úgy vélte, hogy az üdvösség elválasztható a cselekvéstől, mondván: sola fide, egyedül a hit számít. De ha egy hívőnek nincs szüksége jó cselekedetekre, akkor törvényre sincs. Ezért a törvény elsődleges funkciója nála abban áll, hogy bemutassa: ezt a lécet lehetetlen megugrani.
Machiavelli tehát a félelmet helyezte a természettörvény helyére, Luther pedig egyedül a hit szubjektív aktusát hangsúlyozta. Ilyen előzmények után érkezünk a természettörvény kora után a természetes jogok korába, ahol már nincs objektív jó, vagy legalábbis nehezen megismerhető. Így már csak azt az elvet kell védeni, hogy mindenki úgy legyen boldog, ahogy akar. Ez a természetes jogok lényege.
De hogyan történt ez?
Thomas Hobbes végképp felszámolta a görögök praktikus hozzáállását a cselekvéshez. Aláásta a keresztény tanítást a természettörvényről és a szabad akaratról.
A liberalizmus atyja volt az, aki elválasztotta a jogokat a törvénytől. Az emberi létezés alapját a haláltól való félelemben látta. Az egyének szerinte teljesen szabadok és nincsenek mások iránt kötelességeik. Hobbes világában tombol az erőszak. Mindenki harcol mindenkivel, és önvédelmi küzdelmében mindenkinek, mindenhez joga van.
A probléma ezzel az, hogy így a jogoknak már nincs jelentése. Egy olyan világban ugyanis, ahol ember embernek farkasa, már nincs természettörvény. És ahol már morális iránytű sincs, miért lennének jogok?
Ha így értelmezzük a természetes jogokat, akkor előbb-utóbb a vágyainkat is emberi jognak nevezzük, és az egyetemes egyenlőség nevében hadat viselünk a józanész ellen.
Ezt látjuk akkor, amikor a korlátlan jogkiterjesztés aláássa az Egyház, az egyetem és a nemzetállam tekintélyét. Ez logikus, mert ha az akarat és jog azonos, akkor a kérdés már nem az, hogy helyes-e amit akarunk, hanem, hogy hogyan érjük el, amit akarunk.

[@lajossiteri8402]

Amit Luther szerepéről mondtatok kételyeket ébreszt a tisztességeteket illetően, és arra késztet, hogy utána is járjon az ember azoknak az állításoknak, amit az egyes személyekhez fűztök...

[@attilalovassy6783]

Szerintem zseniális lett. Hajrá, csak így tovább!

[@annipanna]

Szeretem ezt a csatornát! Sajnálom, hogy Luther itt negatív szereplőként jelent meg..

[@orsolyahamori3842]

Ráadásul meglehetősen félrevezetően.

[@attilalovassy6783]

Szerintem beleillett a gondolatsorba, és protestantizmusnak valóban van egy szubjektív túlsúlya. Az áteredő bűn radikalitásából az értelem és az akarat diszharmóniája is következik. Ezt nem az előadó találta ki, hanem Luther és a reformátorok. Abban egyetértek, hogy nem biztos, hogy őt kellett volna idézni, vagy legalább ehhez nem csak őt. Elég nehéz műfaj egy négyperces...

[@szabesz6710]

Márpedig Luther egy hős volt, ahogy Kálvin is. Régen szerettem, de már kezd nagyon unszimpatikus lenni ez a csatorna.

[@JohnnyPendleton]

Ez a videó nagyon tetszett. Két baloldali jelmondat jelenik meg, ami nem volt itt kimondva: A cél szentesíti az eszközt. A lét határozza meg a tudatot.

[@lajossiteri8402]

Az, hogy "a cél szentesíti az eszközt" kicsit korábbról datálódik... Nézz utána!

[@ddoomsday7313]

Szóval akkor ha jó módon éred el akkor bármihez jogod van? Mármint gondolom úgy hogy nem bántasz senkit stb. Nem igazán vágom a tanulságokat. Ja és a görögöknél a belső törvény az most mi? Ez van a fejükben, vagy szimplán a közösségben dominál ez? Van egy vágyad és arra akarsz jogot? Nem értem a vágy meg az akarat hogy kapcsolódik a joghoz (gondolom itt a vágy és az akarat ugyanaz) Hogy jön egy helyre az egyház az állam és az egyetem. Mindegyiknek van tekintélye, de tök más területeken. Ráadásul ezek közül max. az állam hathat a jogokra. Különben is tekintélye bármelyik kutyafaszlóbálónak lehet egy ilyen kulturában, akkor ez így hol ér?

[@puppiravasz]

Lesz majd egy videó mi a probléma a reformációval?

[@anonimusx5358]

Picit jobban is beleáshattad volna magad a témába. Luther a búcsúcédulák és az egyéb pénzen vehető megváltás, meg a történelemben felhozható bűnök miatt lépett ki a katolikus egyházból, mivel az hitelét vesztette. És nem az volt a fő mondanivalója hogy nem kell jót tenni.

[@GirizdL]

A milliárd penitencia közt, hogy volt önnös is néhány-tízezer, ahhoz képest elég nagy galibát okozott ; ha lett volna intézményes alamizsnálkodás később, tudtak volna zsoldot adni sok északi és nyugati uraságnak, hogy szegény magyar se csak a "segíts magadon és Isten is megsegít" módon álljon ellen. A búcsú-nyerés adományai épp minálunk jócskán nem a bazilika-építésre mentek... De azért is tudott hibázni Luther mert a tettrekészség erényében nem nagyon ismert határt. Így aztán valószínűsíthetőleg elegendő tekintélyt szerzett ahhoz, hogy olyan folyamatokat is neki tulajdonítsanak mind a tisztelői, mind a megvető, amiket nem is ő indított útjára. *a Debreceni Református Teológiai kar bibliai tanszékének / intézetének válaszát idézve egy katolikus Luther-tanulmány recenziójából - szabadon - sokat lehet tanulni ; "érdekes egy jelenség, hogy manapság a katolikusok szinte többet foglalkoznak Lutherrel, mint" a protestánsok...

[@Maszkosalak]

Nem arról szólt a búcsúcédula, legalábbis az Egyház szándéka szerint, amiről a katolikusgyűlölők gondolják. Búcsú, mint olyan ma is van, és ma sem arról szól, ée nem csak pénzért vehető, kéretik pontosan utána nézni. Az inkvizíció sem egészen úgy nézett ki, ami egyesek fejében van.

[@stefanravasz9067]

Az emberi jog olyan jog amely minden embert megillet. Ti is védtek emberi jogokat pl. az abortuszos videótokban az emberi élet alapvető emberi jogát véditek. Ha nem lennének emberi jogok akkor nem ülhetnétek ott a stúdióban és szidhatjátok az emberi jogokat.

[@thebench7432]

és a marx hol marad?

[@szokolaibabo]

Szerintem ebben csak az a hiba, hogy a kicsit modern emberi jogok kifejezést, a természetjogot a kereszténység sem tagadja. De javítson ki valaki ha tévedek.

[@attilalovassy6783]

A kereszténység a természetjogot nem tagadta, sőt. Azonban ez így is jön le a videóból. A kicsit modern emberi jogok alatt nem tudom mit ért.

[@stefanravasz9067]

Az emberi jog olyan jog melyet kivétel nélkül minden ember megilet.

[@gabor6259]

Még mindig hangosak a hangeffektek, főleg képváltásnál. Addig biztos nem iratkozok fel, amíg ezt helyre nem hozzátok.

[@adamtraper1271]

Jooooooo Ben Shapiro

[@attilav.8749]

A PragerU mintájára Axioma? Kitűnő ötlet! Bár a lila hajú, látens kommunistákon már ez sem segít!