MI A BAJ AZ IDŐSZÁMÍTÁSSAL??

[@Yossarian0011]

Nagyon szívesen megnéznék egy videó sorozatot az árpád házi királyokról szép sorban:)

[@stefiv6270]

Nimróddal kezdve

[@ordas5798]

Könyvajánló: _____ Hahn István _____ Naptári rendszerek és időszámítás

[@petermuzer7642]

A Vatikáni levéltár, titkok, ott őrzött időgép érdekelne.

[@minarikede9833]

Kronovizor.

[@peterszabados1395]

3 kérdés: - csillagász - matematikailag 12,7 évet kellet volna korrigálni! Hogy lehet az, hogy 10 nap korrigálással a helyes időszámításba kerültünk? - a téli napforduló ugyebár december 21. Mégis mivel kapcsolatos a december 24.-25.-ei dátum? December 18.-án is kevés a fény!! - a december 31. -január 01.-i évforduló milyen természeti jelenséggel kapcsolatos? Vagy milyen összefüggésben célszerű ezt a forduló pontot használni?

[@Yossarian0011]

A Gergely-naptárra való áttéréskor vált szét a téli napforduló és a Karácsony.

[@petertorok9489]

Ajánlott irodalom: "A három próféta könyve."

[@janosronai1826]

Engem érdekelne az Ön előadasában: 1. Álmos vezér élete. 2. Nimród élete. 3. Atlantisz.

[@kabodipal]

@laszlolevente2054 Ez a szerencsétlen csak elmondja amit olvasott. Semmi gondolata nincsen. Lusták vagytok olvasni?

[@kabodipal]

@laszlolevente2054 Akinek nincs türelme olvasni ne reménykedjen abban, hogy tudáshoz juthat. Én a KZbin-n még nem találtam olyan anyagot, amely tudást adott. Lehet az a problémám, hogy én nagyon sokat olvasok. Az általam értékesnek tartott anyagok itt nem jelennek meg.

[@gabriellaillikmann7057]

​@@kabodipalmoon le

[@Kamillavirag58]

Nagyon érdekes és összefoglaló előadás,nagyon tetszett.Köszönöm és örülök minden további témának!🤝

[@MM-th4zu]

Ez tetszik: Jézus a születése előtti 4 és 8 év között született

[@andreailles3908]

Nekem minden felhang nélkül, nagyon tetszett a videó! Érdekes és elgondolkodtató. Nekem az jött le a végére, hogy a születési dátumom így nem más, mint egy fikció és talán az életkorom viszonylag pontos. Ami jó az egészben, hogy így a halálom napja sem lesz behatárolható, tehát végülis azt mondok, amit akarok 😉!

[@laszlobizsok26]

...ja, lehet süketelni...

[@laszlobizsok26]

...mi a baj az időszámítással ?... csak annyi, hogy nem tudjuk : ...hány óra van ?... ...honnan is tudhatnánk ?...

[@zsuzsannazsennyei4212]

Nagyon színvonalasak és érdekfeszítők a videók. Szívesen hallgatnék előadásokat a következő témákról: 1. magyarok/ősmagyarok eredete 2. népek, akik a magyarok érkezése előtt a Kárpát-medencében éltek, a kettős honfoglalás elmélete mennyire tekinthető megalapozottnak

[@istvancsermak1452]

Kedves Zsuzsanna! Tájékozódjon a krónikáink segítségével amit a Magyartalanító akadémia lesajnál, de biztosan ők a rabbik tudják pontosabban most mint a királyaink krónikásai akkor

[@zsuzsannazsennyei4212]

@@istvancsermak1452 Kedves István! Ha megengedi, akkor én továbbra is szívesen hallgatnék előadást erről a témáról. Az értelmezhetetlen minősítéseket pedig szükségtelennek tartom egy ilyen fórum esetén.

[@istvancsermak1452]

@@zsuzsannazsennyei4212 Kedves Zsuzsanna! Aki nem hiszi járjon utána! Pl: kzbin.info/www/bejne/d4akgoafgbepapI

[@minarikede9833]

Kitalált középkor témában YT-on: Tóth Gyula. A honlapját is ajánlom.

[@lasloklaus6877]

A Gergely naptár szerint a karácsony december 25. van. Az ortodox karácsony január 6.-án. Ez 13 nap külömbség. Hogy jön a mesébe a 11 nap ?

[@djerdjmarecko7162]

Egyszerű.1582. óta még két nappal nőtt a különbség.

[@reywind8895]

Arra Helibert Illig adott egy ésszerű magyarázatot.

[@keymaan]

Tiszteletem! Szívesen meghallgatnám a német Trier (Trevete) város történetét, illetve az ehhez kapcsolódóan a német és asszír nép kapcsolata is érdekes téma lehetne. Előre is köszönöm

[@attiladomper1401]

Ami engem igazán érdekelne, az hogy mióta számoljuk az időt Krisztus születésének évétől, ill. addig hogyan tartották számon az éveket, ha jól tudom akkor nagyon sokáig Európában a római időszámítás volt az elfogadott, aminek a kezdete Róma megalapítása, tehát ha Róma alapítását vesszük a kezdő évnek ami Kr.e. 760-730 között lehetett, akkor Krisztus születése után mondjuk 100 évvel nem 100-at írtak, hanem 860-830 között. Azt is tudjuk hogy a keresztény időszámítás nem rögtön Krisztus születése után kezdődött, hanem jóval később mert ugye a kereszténység csak sokkal később lett elfogadott államvallás. Szóval azt szeretném tudni, hogy most akkor lehet e tudni, hogy egy esemény mikor is történt valójában, pl a piramisok falán, vagy más ókori táblákon szereplő évszámokat hogyan lehet értelmezni, van e értelme egyáltalán foglalkozni az idővel??

[@fedorpeter9597]

A hatodik század elején(500-525) egy - akkor már Rómában élő - szerzetes, Dionysius Exiguus szorgalmazta, hogy az időszámításunk ne a pogány Róma alapításától kezdődjön, hanem Krisztus Urunk születésétől. Róma alapítása a hagyomány alapján 753. április 21. - milyen érdekes: az első négy (öt) prímszám 7, 5, 3, 2, (1), de nem hiszünk a számmisztikusában (április 1. MA már az év 111. napja, AKKOR nem az volt:). Donysius Exiguus szerette a pontosságot, a dátumokat, az adatokat. Kiszámolta, hogy mikor születhetett Jézus, és azt tette meg kezdő dátumnak. Szerintem tiszteletreméltó, hogy csupán néhány évet tévedett - nekünk sokkal több régészeti, irodalmi és csillagászati ismeretünk van - pl. a gyermekgyilkos Nagy Heródesről tudjuk, hogy „nulla” előtt halt meg - s mégsem tudjuk pontosan a régmúltból, hogy mi az igazság, s az mikor történt.

[@katalinkosa5228]

Sziasztok,az én nagymamám aki olvasta az eredeti bibliát :Jézus ezt mondta:1000től több de 2000 nem lesz,mire visszajövök. Mondott mást is,amit a tudomány utólag bebizonyitott,hogy igazat mondott. Akkor milyen időt élünk jelenleg?

[@laszlovszky1234]

Egy cseppet vitáznék a december 25-i karácsony kiszámításával. Szerintem inkább december 25-ből számították vissza a fogantatás napját, mint hogy bármilyen hagyomány lett volna előtte a fogantatás napjáról, és ahhoz adtak kilenc hónapot. A valóság ennél kicsit bonyolultabb, és a naptárhoz is kapcsolódik. Azt tudjuk, hogy a korai kereszténység az év elejére eső római ünnepek miatt tartották Jézus születésnapját ugyanakkor. Ezek pedig szoláris ünnepek, azaz az év első hosszabbodó napjához kapcsolódó, a Nap újjászületését, erősödését, születését ünneplő alkalmak voltak (Sol Invictus esetén ez teljesen egyértelmű). A napforduló december 21-re esett a Julianus-naptár bevezetése pillanatában, és a 4. századra, nevezetesen a nikaiai zsinatot közvetlenül megelőző időkre már három nap elcsúszásban volt, azaz december 24-én volt a tényleges napforduló. A következő nap, azaz december 25. pedig az első hosszabbodó nappal. A nikaiai zsinat húsvétszámítással kapcsolatos vizsgálódásai során ki kellett derülni annak, hogy a nevezetes dátumok, és a tényleges csillagászati jelenségek már három nappal eltérnek egymástól. Tudom, hogy erre nincs bizonyíték, de a magam részéről biztos vagyok benne, hogy a nikaiai zsinaton három napot javítottak naptáron, visszahelyezték március 21-re a tavaszi napfordulót. Jézus születésnapját viszont addig is a csillagok szerint ünnepelték, és már december 25-re esett december 22. helyett, ezen nem változtattak. A feltevést igen erősen alátámasztja az a tény, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor 13 napot kellett volna javítani, de csak 10 napot javítottak, és máris helyreállt a rend. Három nappal kevesebbet pedig csak úgy javíthattak eredményesen, ha valamikor már volt egy három napos javítás. A három napos javításra lehetséges időintervallumban pedig csak és kizárólag a nikaiai zsinat jöhet szóba. (Emlékeztetek, hogy a kitalált középkor nevű elmélet egyik alapja, hogy 13 helyett csak tíz napot javított Gergely, tehát három évszázad nem létezett. Ehelyett pedig sokkal logikusabb, hogy volt egy naptárjavítás a 4. században.)

[@belaszilagyi8050]

Egyetértek

[@kishope]

Igen, szerintem is tévedések sorozata ami mostanra a mai naptárat eredményezte. Tóth Gyula kutatása nagyon sok problémára rávilágít a "kitalált középkort" illetően. Sajnos nem emlékszem, hol hallottam, hogy a régi magyar naptárak nem 12, hanem 13 hónapot számláltak. Ami sokkal praktikusabb a mainál, tekintve, hogy 13x28=364, amihez minden évben tartottak egy szökőnapot, mégpedig Mátyás ugrásakor. Innen lehet a "szökő" kifejezés is. Ez pontosan a Hold ciklusaira illett, a hölgyeknek nem kell mondani, hogy ez miért kényelmes. Illetve minden kedden született ember kedden ünnepelhette a születésnapját. Az újév ideje is a tavaszi napforduló volt, de még a mai hónap megnevezések is erre utalnak, hiszen sette=7, otto=8, nove=9, dieci=10. hónapot jelent, ami után még hátom hónappal ki kis jönne a 13. De még egy súlyos kérdés merült fel bennem. Sehol nincs névnap ünneplés, csak nálunk. Szilveszter napját Rómában vajon mihez kötötték? Szerintem a magyarok időszámítását kifelejtik a történelemből. A nagyböjti időt is úgy hozták ki 42 napra, hogy a vasárnapok nem tartoztak bele. Ez se volt máshol. Egyesek még azt is feltételezték, hogy Mátyás király idején a 0 óra is itt lehetett, ami ma Greewich.

[@2allitA]

Nagyon jó lett ez a videó. Szerintem néhány infó ugyan kimaradt belőle de most csak 1 kérdésem lenne. A julián naptár bevezetésétől a 325-ös níceai zsinatig kialakuló 3 nap eltérést hogy rendezték? 1: Dátum ugrással mint később Gergely pápa? 2: Az addigra eltolódott helyére március 24. ére rögzítették a tavaszi napéj =lőséget?

[@szilagyibelalaszlo1857]

Sajnos erről nem maradt fenn forrás. Csak következtetni lehet, hogy naptár ugrással. Egyébként most sem mindig március 21.-re esik. A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be, innentől a század végéig mindig korábban lesz. 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de 2012 szökőév volt, ezért 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a tavaszpont ismét egyre későbbre kezdett tolódni, és 2015-ben is még március 20-ára esett, nem sokkal éjfél előtt kezdődött a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérte volna a 21-ét, ismét szökőév jött. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a tavasz kezdete - csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már - a 22. században először - ismét 21-én következik be.

[@minarikede9833]

Tóth Gyula munkásságát is figyelembe ajánlom. Van itt pár letaglózó videója.

[@agneskocs1500]

Nagyon köszönöm.

[@regcusrunes]

Tényleg meghamisítottak 300 évet? 😱

[@jozsefignacz2384]

Ha magunk elé vszünk egy számegyenest, akkor látjuk, hogy a nullának és az egynek, de még a minusz egynek sincs kiterjedése.Az első év, nullától egyig telt el.Az ezt megelőző év pedig nullától minusz egyig.A nullát elhelyezhetjük bárhova térben és időben, megegyezés kérdése csupán.Vagyis a nulla az nem is létezik, és soha nem is létezett. (Einstein szerint a semmi azért nem létezik, mert ha csak bele gondolunk abba, hogy semmi, az már valami.)....(Szerintem a belegondolunkasemmibe" előtt sem létezett a semmi, hiszen "Kezdetben vala az Ige") Üdvözlettel és Tisztelettel...

[@gyorgyszalay282]

Lesz e oraallitas?

[@KennyMcCormick4356-i9j]

Az időszámitásban nincs 0 év. Mivel a rómaiak alkalmazták először időszámitást, ami a mainál az alapja, ezért nem is lehet. A rómaiak nem ismerték a nulla szám fogalmát.

[@elemaszer]

Ja, márcsak a hiányzó 300 év maradt ki, ami miatt végigszenvedtem, hátha lesz szó róla, de nem.

[@szilagyibelalaszlo1857]

llig elméletének alapja az a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi Julián naptárhoz képest 10 nap korrekció elegendő volt ahhoz, hogy a naptári idő és a csillagászati idő szinkronba kerüljön. Viszont - feltéve, hogy a julián naptár bevezetése és a Gergely-féle naptárreform időpontja közötti időtartam ténylegesen eltelt - a Gergely-féle naptárreform idejére a julián naptárnak már 13 nappal kellett volna "előrébb járnia", mint a csillagászati idő - figyelemmel arra, hogy a julián-naptár 1000 év alatt, mintegy 8 napot "siet" -, így 13 nap korrekcióra lett volna szükség. Az a tény, hogy a 10 napos korrekció elegendőnek bizonyult igazolja, szerinte, hogy ténylegesen nem kb. 1600, hanem csak mintegy 1300 év telt el a két időpont között. Az "ördög" a részletekben van. Illig elméletéhez tudnunk kellene a valódi kezdőévet, tudnunk kellene a kezdőpontot ahonnan a valóságban számoltak. De igazából Illig az elméletét főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte a kor tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike - beleértve Nagy Károlyt is - egyszerű koholmány. Az állítás első felével teljes mértékben egyetértek. Szerintem is más korok (10.-11. szd. sőt talán 12.) épületeit és leleteit helyezik immár rendszerszinten ebbe a korba, főleg a német és francia történészek. Például rengeteg az avaroktól zsákmányolt aranytárgyat, amelyek előállítási és művészi színvonala messze magasan a kor nyugati átlaga felett van, besorolnak ebbe a kérdéses időszakba és Karolingnak minősítik.

[@elemaszer]

@@szilagyibelalaszlo1857 a magyar Képes Krónikában teljesen más dátum van mint amit tanítanak. Atilla után kb 150 év telik el Árpádig. (Pontosan lehet tudni az utódokat), tehát a 2. bejövetel amit az Mta honfoglalásnak hazudik az 600 körül volt. Tehát eszerint Jézus is kb. 1700 éve született.

[@deuexmachianist]

@@szilagyibelalaszlo1857 Véleményem szerint szorosan kapcsolódik a témához László Gyula kettős honfoglalás elmélete, ami ha kivonjuk a 300 évet, akkor már nem is kettős, hanem 1 db "honfoglalás".

[@samisami-qb5tl]

Kösz én fe4lnutig szen edtem és nem tovább. Amúgy a 300 év nermcsak a naptár és régészet miatt de a zavaszpint vándorlása miatt is bizonyított. DZLO ANDTs írt erről a corina borealisban

[@minarikede9833]

@@elemaszer Tóth Gyula tisztába tette az elméletet. Van itt pár videója. A honlapja is szenzációs.

[@AttTila56]

5:00 Nem a tavaszi nap-éj egyenlőség van március 21-én, hanem március 21-e van a tavaszi nap-éj egyenlőség idején. A római naptár eredetileg holdnaptár, amit úgy alakítottak át, hogy a Holdév (354 nap) utolsó napja a téli napfordulóra essen, és hogy a kezdete a Napévhez (365 nap) még szükséges 11 nappal: Január 1-e lehessen. A tavaszi nap-éj egyenlőség itt az év 78. napja, és a január és a február hosszától függ a dátuma.

[@zoltanbaksa1016]

Köszönöm szépen! Végre valaki elmagyarázta mindenkinek. Az én javaslatomnak köszönhető a videó, vagy tervben volt?

[@szilagyibelalaszlo1857]

Kedves Zoltán! Köszönöm az ötletet! Tényleg sokaknak gondot jelentett...

[@vondobrogi8196]

Valahogy ez a magyarázat nagyon vonalas. Nem egyezik a az Illig által felvetett verzióval. Ahol is 2,97 nap betoldás történt a naptárba. Egyszerűen nem történt meg.Ezt teljesen kihjagyta az úr. Talán 1-2 mondatot megérdemelt volna.Az elmélet alapjai Heribert Illig az elméletét két megfigyelésre alapozta, és ezeknek kidolgozásával és bővítésével jutott el a hiányzó idő gondolatához. A Karoling kor feltűnően gyengén dokumentált régészeti emlékekkel, írásos forrásokkal, vagy bármilyen egykorú emlékkel. Illig véleménye az, hogy azért gyér az emlékanyag, mert az sosem létezett, és valójában minden 7-10. század közti lelet datálása tartalmaz megfelelő mértékű hibalehetőséget. A Julián naptár egyik rejtélye, hogy a 128 évenként felgyülemlő 1 napnyi eltérést 1582-ben miért 10 (kihagyott) nappal kellett megjavítani. A caesari naptár bevezetése és a gergelyi reformok között 1627 év telt el. 1627/128 ~ 12,7. Kerekítve 13 nap javítást kellett volna eszközölni. Vélhetően valamikor a 3-4. század folyamán javításra került sor (2 nap), amelyről azonban nincsenek adatok. Illig szerint a 2 napnyi javításra azért nem volt szükség, mert a két és fél évszázadnyi idő nem is létezett. Nehezen tudom elképzelni hogy a történész út ne tudna róla, csak hát jó bolsebvik szokás szerint nem akart magának bajt, és inkább elfelejtette.

[@Yossarian0011]

Ha láttál volna pár videót tőle, nem bolsevikoznál... várjuk a te youtube videódat a témáról, vagy jó bolsevik módjára neked is csak a duma meg a fikázás megy?

[@vondobrogi8196]

@@Yossarian0011 Úgy látom neked meg a "fijkázás" fikázása megy. Betettem oda egy szöveget ami még nem is én találtam ki. várom a történész elvtárs reakcióját, de csak te bújtál elő...

[@Yossarian0011]

@@vondobrogi8196 Biztos vagy benne, hogy ha érdemi választ vársz egy kérdésre, akkor ezen a bolsevikozós, elvtársazós szinten kell társalognod másokkal? Továbbra is az a véleményem, szívesen megnézném, hogy csinálod ezt jobban mint az előadó.

[@szilagyibelalaszlo1857]

Illig elméletének alapja az a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi Julián naptárhoz képest 10 nap korrekció elegendő volt ahhoz, hogy a naptári idő és a csillagászati idő szinkronba kerüljön. Viszont - feltéve, hogy a julián naptár bevezetése és a Gergely-féle naptárreform időpontja közötti időtartam ténylegesen eltelt - a Gergely-féle naptárreform idejére a julián naptárnak már 13 nappal kellett volna "előrébb járnia", mint a csillagászati idő - figyelemmel arra, hogy a julián-naptár 1000 év alatt, mintegy 8 napot "siet" -, így 13 nap korrekcióra lett volna szükség. Az a tény, hogy a 10 napos korrekció elegendőnek bizonyult igazolja, szerinte, hogy ténylegesen nem kb. 1600, hanem csak mintegy 1300 év telt el a két időpont között. Az "ördög" a részletekben van. Illig elméletéhez tudnunk kellene a valódi kezdőévet, tudnunk kellene a kezdőpontot ahonnan a valóságban számoltak. De igazából Illig az elméletét főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte a kor tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike - beleértve Nagy Károlyt is - egyszerű koholmány. Az állítás első felével teljes mértékben egyetértek. Szerintem is más korok (10.-11. szd. sőt talán 12.) épületeit és leleteit helyezik immár rendszerszinten ebbe a korba, főleg a német és francia történészek. Például rengeteg az avaroktól zsákmányolt aranytárgyat, amelyek előállítási és művészi színvonala messze magasan a kor nyugati átlaga felett van, besorolnak ebbe a kérdéses időszakba és Karolingnak minősítik.

[@szilagyibelalaszlo1857]

Illig elméletének alapja a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi Julián naptárhoz kapcsolódó 10 nap korrekció elegendő volt ahhoz, hogy a naptári idő és a csillagászati ​​idő szinkronba kerüljön. Viszont - feltéve, hogy a Julián naptár bevezetése és a Gergely-féle naptárreform időpontja közötti ténylegesen eltelt - a Gergely-féle naptárreform idejére a Julián naptárnak már 13 nappal kellett volna "előrébb járnia", mint a csillagászati ​​idő - figyelni arra, hogy a Julián-naptár 1000 év alatt, mintegy 8 napot "siet" -, így 13 nap korrekcióra lett volna szükség. Az a tény, hogy a 10 napos korrekciónak elegendő bizonyult igazolja, szerinte, hogy ténylegesen nem kb. 1600, hanem csak mintegy 1300 év telt el a két időpont között. Az "ördög" a részletekben van. Illig elméletéhez tudnunk kellene a valódi kezdőévet, tudnunk kellene a kezdőpontot ahonnan a valóságban számoltak. De igazából Illig az elméletét leginkább a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte a kor tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike - beleértve Nagy Károlyt is - egyszerű koholmány. Az állítás első felével teljesen egyetértek. Szerintem is más korok (10.-1. szd. sőt talán 12.) épületeit és leleteit helyezik immár rendszerszinten ebbe a korba, főleg a német és francia történészek. Például rengeteg az avaroktól zsákmányolt aranytárgyat, ami előállítási és művészi színvonalú magasan a kor nyugati átlaga felett van, besorolnak ebbe a kérdéses időszakba és Karolingnak minősítik.

[@monikazakar1005]

Tisztelettel kérem, amikor lehetséges egy videót készítsen Báthory Erzsébetről is. Érdekelne, hogy miért lehetséges még mindig olyan filmeket látni, ahol serial killer-ként tüntetik fel. Köszönöm.

[@szilagyibelalaszlo1857]

Tervben van. Hamarosan.

[@simonsandor6107]

A Bibliai írásokból egy másik évszám jön ki. I. sz. 14. augusztus 17-én (a Gergely-naptár szerint) Augustus meghalt, és szeptember és másnap 15-én Tiberiust a szenátusnak kinevezte császárnak. Lukács 3:1-3 szerint Keresztelő János „Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében” kezdett el prédikálni és keresztelni. Tiberius uralkodásának 15. esztendeje i. sz. 28 augusztus 15-től i. sz. 29 augusztusáig vagy szeptemberéig tartott. János akkor kb. 30. évében járt, János születése így i. e. 3. év augusztus és az i. e. 2. év szeptember közé esett. A Biblia szerint Jézus mintegy hat hónappal rokona, (Keresztelő) János születése után jött a világra (Lukács 1.26) és róla biztosan tudjuk, hogy ’mintegy harmincévesen’ kezdte el a szolgálatát (Lk 3:21-23) Tehát Jézus ie. 2 márciusa és ie. 1 áprilisa között születhetett. Mivel Jézus születéséről értesülő pásztorok még a szabadban legeltették nyájaikat, (Decemberben a hűvös, esős időjárás miatt már nem voltak nyájaik a hegyekben), Jézus születése i.e. 2. év kora ősszel lehetett. Ez a dátum Heródes i.e. 1-ben, vagy i.sz. 1-ben bekövetkező halála előtt volt. (ennek is van bizonyítéka, de erre most nem térnék ki)

[@laszlobizsok26]

...mit erőlködsz, nem mindegy ?...

[@j.m.harrincourt2208]

"János akkor kb. 30. évében járt, ..." Ebbe sok minden belefér. A ie. 8-ban elrendelt népszámlálás ie.2-ben vagy ie.1-ben realizálódott?

[@simonsandor6107]

@@j.m.harrincourt2208 olyan sok nem, mert tudjuk, h Jézusnál 6 hónappal volt idősebb. A népszámlálás ie. 2 ben volt, Ekkor ment a várandós Mária Betlehenbe, ( ki ki a maga városába) ahol meg is szülte Jézust.

[@j.m.harrincourt2208]

@@simonsandor6107 "A népszámlálás ie. 2 ben volt," Forrás?

[@simonsandor6107]

@@j.m.harrincourt2208 Jézus születési évéből adódik. Azzal kezdtem a megjegyzésemet, h vannak alternativ levezetések, (mind vitatható.) Nekem ez tűnik leginkább valószínűnek.

[@mayerstorkgabor]

Teljesen ledobtam a szíjat. Jézus születésének éve az első év. Jézus karácsonykor született. Akkor az első év Jézus születése után néhány nappal már véget is ért?

[@zsoltkozma404]

-6 Április1....ez Jézus születésnapja !!! A magyar Szent Koronán rajta van....miért nem lehet akkor kimondani....hmmm ? Kb 25 éve tudjuk !!!

[@minarikede9833]

Pláne ha ez, az lenne.

[@rlatilla]

Az az igaz hogy reggel 6 tól másnap reggel 6ig van az igazi napkezdet . Állitólag a római őrségváltás éjféltől kezdődött és ettől maradt így .

[@regcusrunes]

Hitler titkos élete érdekelne🥰

[@AttTila56]

Az első szoláris naptár (1:38) a római Julián-naptár volt, mert 1 napos interkalációt, napbeiktatást vezettek be benne. - Ámde nem 4 évente (3:40), hanem négy év után az 5. évben ! (Ha nem is a megfelelő gondossággal.) A rómaiak semmit sem értettek a csillagászathoz; nem tudták, hogy mit és miért kell tenniük a naptárukban !

[@tamasvinko4580]

Bocsi Ha negyedikén még írták, és a következő nap 15 lett, az csak 10 nap korrekció! De 12,7 ez kellett volna. Számoljatok utána! Valami bibi van! Csak nem átvétel bennünket?

[@szilagyibelalaszlo1857]

Készül egy új film a válaszokkal!!

[@Timkozsolt]

A magyar középkori hétköznapi életről egy videót szívesen megnéznék.

[@szilagyibelalaszlo1857]

Tervezem!

[@Timkozsolt]

@@szilagyibelalaszlo1857 idén még várható? Előre is köszönjük.

[@balazsfodor6370]

Ha kérhetem Bizánc történetét.

[@ritatasnadi]

Jó lenne a kvantumelméletről, holografikus univerzumról, teremtésről hallani előadást

[@szilagyibelalaszlo1857]

Érdekes...

[@istvanmester3133]

Az idöszamitas relativ, attol füg hogy hol kezdjük szamolni,lehet hogy mar 100500-ban elünk!!!🤣🤣🤣🤣

[@regcusrunes]

Jövőre 100501 😀

[@kabodipal]

Ezt nem értem. Én az időszámításom 71. évében járok. De ez kit érdekel?

[@gaborgaspar6727]

Krisztus isz e 2 szúletet Gábor Székelyfóld Isten Szolgája oktoberben

[@AttTila56]

18:20 Heródes, vagyis inkább: Héródész (Ἡρώδης) - nem történelmi, csak egy kitalált alak. A neve, a görög hős: ἥρως (hérousz) és a félős: δέος (deosz) - szavak összetételéből kialakított fantázianév: hőst-félő ! - Éppen az, ami a történetben is csak a (dicstelen) szerepe.

[@evagode2046]

Konyves Kalmanrol nem talaltam semmit, arrol szivesen hallgatnek egy eloadast.

[@istvanoroszi4589]

Manapság semmire sincs idő....!!

[@sandorgera5570]

Valami 5761 van vagy valami ijesmi ...az az...mind kamu

[@attilavarga8204]

Mi van ott fent jobb oldalt hogy mindig nezni kell?

[@belaszilagyi8050]

Ott van a témavázlat!

[@Paxxxable]

az időszámítással csak az a gond hogy ki lett találva .. személyes vélemény hogy a gundisdepauri akadémiának is erős szerepe volt benne ..

[@samisami-qb5tl]

Az meg mi a fene

[@Paxxxable]

@@samisami-qb5tl olvass rá

[@samisami-qb5tl]

@@Paxxxable jó majd megnézem.zte olvasd el heribert illiget

[@Paxxxable]

@@samisami-qb5tl kitalált középkor ?

[@samisami-qb5tl]

@@Paxxxable igen. Pap Gábornak van egy kiegészítő előadása magyar vonatkozasban a youtibon több mint érdekes