Mi az 500-as szabály?

[@alaskawood6940]

szia, szeretem a videóid, mert mindig érthetően magyarázod az adott témát!

[@gaborbolla6935]

Köszi a remek videót! De nem kötekedni akarok az 500 -as szabállyal! De az 500 a szabályban a Számlálóban van tehát Ő az Osztandó! Nem pedig az Osztó! Osztó ebben a szabályban a felhasznált optika aktuális vagy a maximális alkalmazható, gyújtótávolsága! És mint említed a Számlálóban van az (400, vagy 500, 600) ami a vita tárgya a szabály neve... az az OSZTANDÓ és a Nevezőben a törtben alul az OSZTÓ...a kapott eredmény itt időben másodpercekben mint Ököl szabály az exponálás maximálisan ajánlott ideje van! De ettől eltekintve SZUPER VIDEÓ! Köszönet érte! 😀 ...Tehát amit Te Petúr említettél a videódban az egy ....maradjunk annyiban NYELVBOTLÁS volt! ( nem OSZTÓ)... hanem ,,( OSZ-TAN- DÓ!)" Amit mondani akartál! Csak ;-) biztos megzavartak.... és a vágásnál nem figyelted a nyelvbotlásod!

[@BudaiPetur]

Kösz a kijavítást. Nem vettem kötekedésnek. Valószínűleg igazad van, bár már nem emlékszem mit mondtam .

[@janosborbas8614]

Köszi sràcok és Zsófi a beszélgetést, jó volt!

[@tessedik95]

Még jó sok hasonló videót várunk! Amikor csak tudom, nézem a videóidat, mert baromi jó dolgokat mutatsz/tanítasz a fotózásról. És különösen jó, hogy érthetően, röviden, és némi humorral készíted a videóidat! Köszönjük! :)

[@benceboldogh8982]

Irányfüggő is a dolog, északnak fotózva hosszabban lehet exponálni mint délnek. Pont ezért én szoktam iránytűt is használni, ha kb. északnak fotózok, akkor 600-at osztom el és úgy futok neki, délnek az 500-at veszem alapul. Kiindulási alapnak jók ezek, azért még le kell csekkolni az eredményt és korrigálni, ha kell.

[@YuTriangleSuke]

Iránytűhasználatnál beleszámitod, hogy változott a mágneses észak és dél ?

[@benceboldogh8982]

Nem. Itt szó sincs fokra pontos tájékozódásról, tényleg csak arról van szó, hogy nagyjából merre nézel. Ha fejből tudod, hogy nagyjából merre vannak a fő irányok, az is bőven elég, ahhoz, amit írtam. @@YuTriangleSuke

[@gellertrenes6126]

Helló! Én körülbelül másfél éve fotózok (nem mesteri szinten) csillagokat és nagyon örülnék ha végre lenne egy magyar fotós, KZbin videós aki kicsit jobban feldolgozza ezt a témát. Szóval ment a like :D

[@istvankneifel4712]

Köszi a videót, hasznos volt! Ezt a módszert ki fogom majd próbálni.

[@toto05691]

Szia! Imádom a videóidat,de! Ha megkérlek akkor csinálsz egy "hamis" Infrared fénykép készítése videót? Olyat amit csak egy hagyományos géppel készítesz és utána alakítod át Photo Shop-on keresztül... Tudom,hogy sok van fent de mindenkinek van valami kis trükkje...Jön a nyár,sok napsütéssel ami ideális ehhez a fénykép szerkesztéshez. Előre is köszönöm neked!

[@jeneicsaba4323]

Szia. Köszi a videót. Érdekes volt. De ehhez egy jó gép is kell hogy értelme legyen a képletnek. :D

[@msck64x]

0dislike hihetetlen! Jo video, mindig tanulok!

Az APS-C szenzornál lényegében arról van szó (talán így egyszerűbbnek is hangzik), hogy az ekvivalens gyújtótávolsággal kell osztani az 500-at.

[@BudaiPetur]

Ez így tényleg egyszerűbb.

[@DiegoSM555]

Üdv! A rekeszt ilyenkor mennyire érdemes kinyitni? Teljesen? Én például egy városrészt szeretnék lefotózni úgy, hogy benne legyen az ég is és látszódjanak a csillagok is (a városon kívüli dombról). Nagyon bezavarhat a város fénye?

[@andorgergo6895]

@@DiegoSM555 Várossal együtt nehéz csillagos égboltot fotózni. Sajnos a mesterséges fények tönkre teszik a képet. Csillagok esetében, minél jobban nyitod a rekszet, annál több fényt gyűjt az objektív. Városok fényétől, viszont be is éghet a kép egy hosszabb expozíciónál. Sokan ilyenkor külön készítenek képet az előtérről és az égboltról, majd utómunka során illesztik össze a képeket (pl. Photoshop)

[@DiegoSM555]

@@andorgergo6895 értem, köszönöm

[@DuduCsepel]

Szuper videó! Köszi!

[@antalgabor]

Pont tegnap próbálkoztam a Göncöl szekér fotózásával, és pont ez volt a probléma. Sigma 16mm f1.4-es rekesszel, kb 80sec záridőnél elmosódtak a csillagok, és valahol éreztem hogy ez lehet a gond, hogy forog a föld. Tanúlság: inkább 20-30sec közötti záridő, és az ISO-t picivel nagyobbra veszem.

[@BudaiPetur]

Igen, akkor ez a megoldás.

[@donbull86]

Köszi!

[@dudasroland4639]

Nagyon jó videó lett Az lenne a kérdésem hogy hogyan lehet olyan képet készíteni mint ami 3:50 nél van hogy látszik a Tejút is és a világítótorony miatt nem lett túl világos az égbolt.

[@dudasroland4639]

Elméletben megvan hogy hogyan kellene csak azt nem értem hogy amikor a Tejutat fényképezem hosszú záridővel akkor a világítótorony fénye hogy nem égeti ki a képet

[@BudaiPetur]

Akik nagyon komolyan csinálják, azok több képből rakják össze. Tájfotózásnál is elterjedt módszer, hogy állvánnyal akár órákra lecövekelnek egy téma előtt és folyamatosan fotózzák a fényviszonyok változásával, aztán összerakják utólag a legjobb részeket egy képpé. Tejútfotózásnál is alap, hogy normál esti fényeknél is készül kép, amin még szépen világítottak az objektumok és külön készül egy sötét, éjszakai csillagos kép. Aztán lehet összedolgozni.

[@Oexcellenciaja]

Esetleg közkívánatra egy videó készülhetne az említett szerkesztésről Lightroom-ban? 😊☺️

[@eteAstro]

Igazán jó Tejutat fotózni stack-eléssel lehet. Csinálsz mondjuk 100 expót, egyforma beállításokkal, állványról, hogy a gép stabil maradjon. Nem is kell olyan nagyon magas ISO... Ezután ha készül még mondjuk fele annyi Dark kép is, akkor azzal ki lehet szűrni a hibás pixeleket, hotpixel-eket... Ilyenkor minden beállítás marad, csak letakarjuk az objektívet a kupakkal és úgy csináljuk a képeket. Van pár program amivel ezeket a képeket lehet átlagolni, stackelni. Ilyenkor a progiba betöltöd a képeket (ezek az image, vagy light képek), a dark-okat külön kell feltölteni. A progi pedig megcsinálja a képet. Legjobb előtér nélkül, mert a Föld forgása miatt így az előtér fog körívben elmosódni a végén és nem a csillagok húznak csíkot. Vagy van olyan program, a Sequator, amiben ki lehet jelölni a csillagos eget és így az előtér is mozdulatlan marad. Ezzel a módszerrel sokkal szebbek lesznek a Tejutas fotók, olyan részletek jönnek elő, amik egy expónál nem fognak.

[@MGstaR17]

Milyen programmal csináltad az introt?

[@adambokor13]

ez fasza 👌

[@antalgabor]

Én még arra volnék kíváncsi, hogy a helyes fókusz beállításra mi a praktika. Én göncöl szekeret szerettem volna fotózni, de sokszor a fényképező autofókusza elmosódott képet adott, kb ISO1000/4sec rekesz a beállítás, f1.4, de volt amikor a fókuszt jól állította, de volt amikor nem...

[@MEA-mk7tg]

Minding manuálban fókuszálunk. Én pár másodperc alatt beálitom a fókuszt csillagokra. Èlőkèpre vàltok kinagyitom a legnagyobb méretre a képet és megkeresek egy csillagot, persze mind ezt a gépemen elérhető legmagasabb iso értékkel és legtàgabb rekesszel és addig tekerem a fokusz gyürüt , mig a csillag pontszerű lesz. Utàna visszaálitom a iso értéket a fotózàshoz szüksègesre és élőkèpet is kikapcsolom. Utàna meg a fotózáshoz álitom a zàridőtt és a rekeszt a fókuszgyürühöz màr nem szabad hozzáérni. Àltalàban a végtelentől egy picivel visszàbb szokot jó lenni a fókusz.

[@antalgabor]

@@MEA-mk7tg Köszönöm, ez hasznos volt, ki fogom próbálni! Érzem, hogy most már csak a fókuszt kell jól belőnöm :)

[@HolloZoltan82]

1:53 liķe aki velem együtt le akarta söpörni a koszt a hold és a hegy közül.....

[@chremotox]

Filmes gépeknél miben más a szabály? ha lehetséges azzal fotózni ilyet

[@BudaiPetur]

Ha kisfilmes, akkor nem változik.

[@ausztriaihirdetes-reklam4930]

A Pentax k-70 - nél van "csillagkövetés" funkció.

[@zoltanszepesithebeerguy]

ebben egyetertek, eleg vicces, h mennyi szabaly van.. 😀 egy baratom most veszi meg az elso gepet, es kerte a segitsegemet, haaaathh.. sztem elkezdodott egy soha veget nem ero kerdezz-felelek kozottunk 😀

[@vasi79o]

:D

[@Gamer-xi4ho]

Gondolom ha aps-c szenzoros géppel fotózol a 35mm re átszámolt gyújtótávval kell számolni ugyanúgy 500-al.

[@gubigm]

Pont fordítva. A valódi gyújtótávolsággal 500-al kell számolni. Az "ekivalens"-et kell visszakorrigálni (1.6-al osztás).

[@kopocsiandras4242]

Hmm. Mindennap tanul valamit az ember.

[@tiborkiraly292]

Ekvatoriális mechanika használata..esetleg...

[@gergelykorody4662]

óragéppel. De ez a tudomány diadala a nyers pénzszórás felett