Miért jobb az ókori római építési technológia a modern technológiánál

Рет қаралды 51,505

2 ай бұрын

A római építési technológia az ókori római civilizáció által használt és kifejlesztett technikák, készségek, módszerek, eljárások és mérnöki gyakorlatok gyűjteménye. A rómaiak a görögök, etruszkok és kelták technikáit is felhasználták.
#Pandora HU#

Пікірлер: 60

@mariasuveges142 2 ай бұрын

Nagyon ötletesen voltak , tanulhatnánk belőle a mai mérnökök .👍

@molnibalage83 2 ай бұрын

A mai műszaki megoldások fényévekkel jobban és mai igényeknek megfelelő. Elég nagy butaságok voltak a videóban. * A survivor bias cuki, mert a római kori épültek 99.99999%-a eltűnt, majd a maradék pár" landmarkból" vezetik le, hogy "jobb volt a római". Ma is tudnánk ilyet építeni, csak nem lenne költséghatékony. És nagyon kevés épületnél igény az, hogy párszáz évnél tovább álljon. Nézzük meg, hogy a lakásoknál a technológia és célszerűség mit változott csak 50 év alatt. Akkor minek építeni egy épületet több száz évre? Vagy egy ipari üzemet, ahol az épület költségének megtérülési ideje kb. 3-4 év és, ha nő az áram és gáz ára vagy a muknabér, már költözik is az üzem? * A római utakkal példálózás is ez. A több ezer km-es hálózatból alig maradt meg valami. Tehát cuki ezeket úgy bemutatni, hogy jobbak, mint a mai. Aha. Megy rajta 40 tonnás kamion 90 km/h-val? Ja. Nem. Nem is tudna. Ha meg kapna ilyez azonnal darabokra esne. Több száz év alatt kb. 80 ezer km-nyi burkolt utat sikerült megcsinálni. Erre több az igény. Ha ma is csak kb. egy lovasszekér és annak tömege és sebessége meg gyalogos lenne az igény, akkor ma is lehetne ilyen út tartósságot elérni, csak ehhez másféle technológia kéne, ami dárgább, de megoldható. A városi térkövezések, ha NORMÁLISAN megcsinálják az alapot és nincs rajta semmi gépjárműforgalom, akkor örökélet +1 évig azok is jók. Az nem érv, hogy a városban a szaros térkőlapok repednek, mert rámegy a busz, autó, teherautó. * Acélhuzal? Nem, acélhuzal kb. a 19 század terméke. Addig nem létezett ilyen. Acél is csak egyes kardoknál volt, de vas volt. Nem acél. A Lánchíd is vashíd volt, nem acél. * A tömeg nem változik, hanem csak a szükséges emelő erő és teljesítmény, illetve, hogy mennyi ideig kell a teljesítményt kifejteni. Azért az általános iskolás fizikát se dobjuk már ki az ablakon. Ettől a kor szintjén piszok jók voltak a rómaiak, de azért a ló túloldalára sem kéne átesni. A mai építészet célja és igényei is mások, meg a produktivitása is.

@mariasuveges142 2 ай бұрын

@@molnibalage83 Köszi ! Elfogadom az érvelését, sok mindenben van igazsága, de azért ha megnéz pár olyan dolgot amit akkor és most csináltak , még mindig volna mit tanulni abból a dolgokból, pl :ha ma úgymond felújítanak egy épületet kb 4-6 év elteltével kezdhetik újra a javítgatását, az utaknál szint úgy vannak kivetni való dolgok .Ezt meg a mai emberek fogadják el .🤔😁

@Mindenhova 2 ай бұрын

Jó nagy szarba lennénk és te is ha úgy építkeznénk és élnénk mint ők anno.

@molnibalage83 Ай бұрын

@@mariasuveges142 Nem tudom milyen épületet kell 4-6 év elteltével javítani, de ki ne találd már, hogy a római épületekkel sem kellett törődni. Ne a 0,00001% túélélő speciális, közhasznú épületek romjaiból vezessünk már le dolgokat. Mert a Colosseum is igazából egy rom. Persze, ha nincs épületgépészeted, akkor nincs mivel foglalkozni sem... Az utakkal foglalkozik a probléma. Ha nem 2,5 tonnás "autók" és nem 40 tonnás kamionok mennének az úton, akkor egészen más lenne a helyzet. Főleg, ha asztalt helyett beton lenne. Szóval nem, nincs mt tanulni. A modern infra felhúzási sebesség és terhelések mellett fel sem merül más technológia alkalmazása. Ez kb. olyan, mintha csinálná 50 évig elguruló autót, de csak 1000 db-ot gyártanál belőle, mert full manufakturális gyártása lenne. Ki engedhetné meg magának ezt? A megmaradt római építmények landmark épületek, semmi több. Naná, hogy áll még egy részük.

@davidbarath1 2 ай бұрын

Pont holnap repülünk Rómába! Köszi a plusz infókat! 🇭🇺🤝🏻🇮🇹

@GaborVarga-oo2kd 2 ай бұрын

Sokat köszönhetünk a Római birodalomnak .

@belakajus5461 2 ай бұрын

👍👍👍

@danielsolymosi9730 2 ай бұрын

Azon értetlenkedem épp, hogy a bukásuk után, ilyen szép örökséget adtak, akkor az utána lévő középkori emberek, miért estek vissza ennyire a tudomány terén... Hiszem, hogy ha észre veszik hogy a Rómaiak milyen örökséget hagytak, akkor már most jóval előre haladottabbak lennénk mint manapság

@HunorImreHacknauer-Sillo-yf6wn 2 ай бұрын

Mert morálisan és erkölcsileg romlottak meg.

@bakancslista1.095 2 ай бұрын

mert az egyház nem akarta a technikai fejlődést, hogy így uralkodhasson a birkákon

@csakegyrolii7503 2 ай бұрын

Tovabb elt a mernoki tudas pl szabad komuvesek akik terveztek es epitettek a kozepkori templomokat, bazilikakat.. amire az akkori atlag ember ranezett es ugy erezhette, hogy ez csak isten muve lehet... Akik egesz eletukben csak paraszt hazakat lattak, teljesen elamulhattak ezektol a ma is szemet gyonyorkodteto kozepkori epitmenyektol.

@user-df8kl4xt4m 2 ай бұрын

Olvastam olyat, hogy ha nem omlott volna össze a római birodalom, akkor már ezer éve elértük volna a mai technológiai színvonalat.

2 ай бұрын

Klassz volt, köszi szépen

@zsoltmihalyszilagyi8960 2 ай бұрын

Magyarországon a 13. -ik sz ban volt padlófűtés.

@arminhegedus7139 2 ай бұрын

A holland szélkerék mit keres a videóban?

@Gerigerdikgerigerdik-mh4hg 2 ай бұрын

Szia!Nekem az lenne a kérdésem,hogy néhány adatot honnan vettél? Pl. mikor mondtad hogy a Colosseum-ot kb 9 évig építették,több mint 100 ezer rabszolgával.Köszönöm!

@gabor4087 2 ай бұрын

Ne kérdezz, mert ez egy külföldi videó fordítása, ami tele van tárgyi és fordítási hibával. Szerinted az acélt aminek az előállítási technológiáját a XIX. Században fedeztek fel, akkor acél kábeleket hogyan használták? Stb.

@Gerigerdikgerigerdik-mh4hg 2 ай бұрын

Na igen...

@laszlonagy285 2 ай бұрын

9:40 A tárgyak tömege állandó! Mértékegysége kg. A súly változik pl. a tengerszint feletti magasság függvényében, vagy távol minden nagy tömegű testtől az űrben 0! Mértékegysége N (newton). Tehát a csiga a mozgatáshoz szükséges erő nagyságát csökkenti, miközben a munkavégzés útja nő. F*s=W (erő*út=munka)

@toronyor5175 2 ай бұрын

Vajon mi lehet az a kájmenticsum?

@zajzzzz 2 ай бұрын

Háááát... a csiga az aztán biztos nem csökkenti semminek se a tömegét. ( @9:36 )

@ildikotengelits-magda5695 2 ай бұрын

A tömeg változatlan, de a szükséges erő valóban csökken.

@zsoltsebo3158 2 ай бұрын

Egy csiga csak erő irányát változtatja, csigarendszer ami csökkenti a szükséges erőt. Pl 2 csiga duplazza az erőt de az 1m emeléshez 2m kötelet kell húzni

@Mindenhova 2 ай бұрын

@@zsoltsebo3158 Erő irányát? Azt biztosan nem. A gravitáció egyformán hat rá ha használsz csigát (csigákat) ha nem.

@zsoltsebo3158 2 ай бұрын

@@Mindenhova Valamit fel akarok húzni és felakasztok egy csigát, azon keresztül kötél. Az én oldalam lefelé irányuló erejét felfelé irányuló erővé alakitja a teher oldalán. Vagyis én lefelé húzom a kötelet de a teher felfelé megy. Ki irta/mondta hogy a gravitációt változtatod meg

@Mindenhova 2 ай бұрын

Jellemzően megint túltoltad. Kell a hájp. Főleg a cementes sztori. Betont alig használtak, jellemzően kőböl építettek mindent és csak azok kötéséhez használták a primitív cementet. A mai portlandcement 800 vényévvel előrébb van. Mivel nem követ használunk mint anno (a súlya illetve a nehéz és rendkívül költséges megmunkálás miatt) ezért az épületek élettartama kevesebb mint az ókorié. Ma is lehetne ilyet építeni olcsón, csak ahhoz vissza kellene vezetni a rabszolgaságot. Az ókori Rómát csodálja az egész világ, nagyvonalúan megfeledkezve arról a nyilvánvaló tényről, h. közönséges terrorszervezet volt, ahol a nem római polgár élete még a haszonálaténál is kevesebbet ért.

@molnibalage83 2 ай бұрын

Ne a mai szemüvegen keresztül vizsgáljuk a római kori társadalmat, egy műszaki vitában amúgy is irreleváns. Elég nagy butaságok voltak a videóban. * A survivor bias cuki, mert a római kori épültek 99.99999%-a eltűnt, majd a maradék pár" landmarkból" vezetik le, hogy "jobb volt a római". Ma is tudnánk ilyet építeni, csak nem lenne költséghatékony. És nagyon kevés épületnél igény az, hogy párszáz évnél tovább álljon. Nézzük meg, hogy a lakásoknál a technológia és célszerűség mit változott csak 50 év alatt. Akkor minek építeni egy épületet több száz évre? Vagy egy ipari üzemet, ahol az épület költségének megtérülési ideje kb. 3-4 év és, ha nő az áram és gáz ára vagy a muknabér, már költözik is az üzem? * A római utakkal példálózás is ez. A több ezer km-es hálózatból alig maradt meg valami. Tehát cuki ezeket úgy bemutatni, hogy jobbak, mint a mai. Aha. Megy rajta 40 tonnás kamion 90 km/h-val? Ja. Nem. Nem is tudna. Ha meg kapna ilyez azonnal darabokra esne. Több száz év alatt kb. 80 ezer km-nyi burkolt utat sikerült megcsinálni. Erre több az igény. Ha ma is csak kb. egy lovasszekér és annak tömege és sebessége meg gyalogos lenne az igény, akkor ma is lehetne ilyen út tartósságot elérni, csak ehhez másféle technológia kéne, ami dárgább, de megoldható. A városi térkövezések, ha NORMÁLISAN megcsinálják az alapot és nincs rajta semmi gépjárműforgalom, akkor örökélet +1 évig azok is jók. Az nem érv, hogy a városban a szaros térkőlapok repednek, mert rámegy a busz, autó, teherautó. * Acélhuzal? Nem, acélhuzal kb. a 19 század terméke. Addig nem létezett ilyen. Acél is csak egyes kardoknál volt, de vas volt. Nem acél. A Lánchíd is vashíd volt, nem acél. * A tömeg nem változik, hanem csak a szükséges emelő erő és teljesítmény, illetve, hogy mennyi ideig kell a teljesítményt kifejteni. Azért az általános iskolás fizikát se dobjuk már ki az ablakon. Ettől a kor szintjén piszok jók voltak a rómaiak, de azért a ló túloldalára sem kéne átesni. A mai építészet célja és igényei is mások, meg a produktivitása is.

@Mindenhova 2 ай бұрын

@@molnibalage83 Ez így igaz, ezért írtam, h. tolja a hülyeségeit a műveletlen analfabétáknak akik csápolnak neki na meg kattintanak.

@BMMO90 2 ай бұрын

Akkor ma miért nem tudnak ilyen épületeket építeni?

@rudika007 2 ай бұрын

Sokkal komolyabb épületeket építenek ma, sokkal gyorsabban.

@BMMO90 2 ай бұрын

@@rudika007 de nem stabil.

@Gladiatus121 2 ай бұрын

Én régen úgy hallottam hogy a romai beton sokkal tartósabb volt mint a mai, és máig nem fejtették meg, hogy mitől

@BMMO90 2 ай бұрын

@@Gladiatus121 ennyi.

@molnibalage83 2 ай бұрын

@@Gladiatus121 Ez sem igaz. Már tudjuk hogyan csinálták. Csak mai módszerekkel nem praktikus és célszerű a használata.

@gezamohacsi6649 2 ай бұрын

A Római beton víz alatt is megkötött...Rómában van egy rövid csatorna,ami 1600 éves,a ma napig használják és vízálló!!!

@TracitusShinzon 2 ай бұрын

7:20 - "Krisztus utáni 600-tól kezdve és a következő 100 évben számos szennyvízcsatornát építettek ki" - kik és hol? A Nyugatrómai Birodalom már Kr. u. 476-ban megszűnt. És nem hiszem, hogy csak a keletrómaiban építettek volna szennyvízvezetékeket...

@PlayerZ_hun 2 ай бұрын

Nem a tömegük csökkent, hanem az emeléshez szükséges erő!!! Ez nagyon nem mindegy!

@molnibalage83 2 ай бұрын

Ennél sajnos több hülyeség is volt a vidóban.

@PlayerZ_hun 2 ай бұрын

@@molnibalage83 igen, de ez eléggé szemet szúrt nekem. Az a legnqgyobb gond, higy próbalja magat előadni, mint aki "tudomanyos" szemszögből közeliti meg a dolgokqt. De mar a hatasvadász borítóképei is arulkodnak arról, hogy ez nem mas, mint bulvárba öltöztetett populizmus, és semmi több. És eleg sok videójánál nem kicsit érződik ez.

@user-hm6hw3wi5r 2 ай бұрын

Szak emberek csinaltak

@proba-tz7wx 2 ай бұрын

Ne felejtsük ki a római cement speciális tulajdonság sem, és a hőtágulási különbségeget sem a vasbetonnál..

@vygis147 2 ай бұрын

A válasz egyszerű. Manapság a mennyiség a lényeg, nem a minőség.

@HunorImreHacknauer-Sillo-yf6wn 2 ай бұрын

Régen is milliószám építkeztek. Csak lusták voltak karbantartani ezért inkább megcsinálták faszán, hogy kevesebbszer kelljen javítani. Gondolod szerettek volna évente foglalkozni vele? Ugyan már. Lusták voltak. De volt eszük. Ennyi.

@molnibalage83 2 ай бұрын

Elég nagy marhaságok voltak a videóban. * A survivor bias cuki, mert a római kori épültek 99.99999%-a eltűnt, majd a maradék pár" landmarkból" vezetik le, hogy "jobb volt a római". Ma is tudnánk ilyet építeni, csak nem lenne költséghatékony. És nagyon kevés épületnél igény az, hogy párszáz évnél tovább álljon. Nézzük meg, hogy a lakásoknál a technológia és célszerűség mit változott csak 50 év alatt. Akkor minek építeni egy épületet több száz évre? Vagy egy ipari üzemet, ahol az épület költségének megtérülési ideje kb. 3-4 év és, ha nő az áram és gáz ára vagy a muknabér, már költözik is az üzem? * A római utakkal példálózás is ez. A több ezer km-es hálózatból alig maradt meg valami. Tehát cuki ezeket úgy bemutatni, hogy jobbak, mint a mai. Aha. Megy rajta 40 tonnás kamion 90 km/h-val? Ja. Nem. Nem is tudna. Ha meg kapna ilyez azonnal darabokra esne. Több száz év alatt kb. 80 ezer km-nyi burkolt utat sikerült megcsinálni. Erre több az igény. Ha ma is csak kb. egy lovasszekér és annak tömege és sebessége meg gyalogos lenne az igény, akkor ma is lehetne ilyen út tartósságot elérni, csak ehhez másféle technológia kéne, ami dárgább, de megoldható. A városi térkövezések, ha NORMÁLISAN megcsinálják az alapot és nincs rajta semmi gépjárműforgalom, akkor örökélet +1 évig azok is jók. Az nem érv, hogy a városban a szaros térkőlapok repednek, mert rámegy a busz, autó, teherautó. * Acélhuzal? Nem, acélhuzal kb. a 19 század terméke. Addig nem létezett ilyen. Acél is csak egyes kardoknál volt, de vas volt. Nem acél. A Lánchíd is vashíd volt, nem acél. Ettől a kor szintjén piszok jók voltak a rómaiak, de azért a ló túloldalára sem kéne átesni. A mai építészet célja és igényei is mások, meg a produktivitása is.

@SzebellediGabor 2 ай бұрын

Meg hogy földrengésbiztos mind,még a legerősebb se tudta lerombolni. Erre arra lehet következtetni hogy jobban ismerték a föld geológiáját mint ma ismerjük.

@HunorImreHacknauer-Sillo-yf6wn 2 ай бұрын

Lófaszt ismerték jobban. Csak gondolkodtak és megoldották, hogy ezzel már ne kelljen foglalkozniuk. Mi vagyunk olyan hú de menők, hogy képtelenek vagyunk alkalmazni az ismeretet.

@molnibalage83 2 ай бұрын

Nem, csak tudtuk nélkül alaposan túltervezték. Az n+1 összemolott épületről nincs emlék = survivor bias. A katedrálisok tornyai is régen szépen omlottak lefelé, de ma csak azt látod, ami áll. A leomlottakat nem.

@arminhegedus7139 2 ай бұрын

Mélység belméret két különböző dolog

@istvanlaczko9933 2 ай бұрын

Nem szarból építettek várat ,mint most. Nem műanyagból. És ezzel védték a környezetet. Ma 50 évre terveznek. Régen végtelen időre. Lehet hogy most is így kellene építeni.

@palgyorgy7874 2 ай бұрын

Súly és tömeg között van némi különbség. Meglepetés, hogy ezt egy álttalános iskolás tudja, de egy ismeretterjesztő videó készítője nem.

@molnibalage83 2 ай бұрын

Ez a mai "ismeretterjesztő" csatornák színvonala. Lektor? Az minek...

@molnibalage83 2 ай бұрын

Elég nagy butaságok voltak a videóban. * A survivor bias cuki, mert a római kori épültek 99.99999%-a eltűnt, majd a maradék pár" landmarkból" vezetik le, hogy "jobb volt a római". Ma is tudnánk ilyet építeni, csak nem lenne költséghatékony. És nagyon kevés épületnél igény az, hogy párszáz évnél tovább álljon. Nézzük meg, hogy a lakásoknál a technológia és célszerűség mit változott csak 50 év alatt. Akkor minek építeni egy épületet több száz évre? Vagy egy ipari üzemet, ahol az épület költségének megtérülési ideje kb. 3-4 év és, ha nő az áram és gáz ára vagy a muknabér, már költözik is az üzem? * A római utakkal példálózás is ez. A több ezer km-es hálózatból alig maradt meg valami. Tehát cuki ezeket úgy bemutatni, hogy jobbak, mint a mai. Aha. Megy rajta 40 tonnás kamion 90 km/h-val? Ja. Nem. Nem is tudna. Ha meg kapna ilyez azonnal darabokra esne. Több száz év alatt kb. 80 ezer km-nyi burkolt utat sikerült megcsinálni. Erre több az igény. Ha ma is csak kb. egy lovasszekér és annak tömege és sebessége meg gyalogos lenne az igény, akkor ma is lehetne ilyen út tartósságot elérni, csak ehhez másféle technológia kéne, ami dárgább, de megoldható. A városi térkövezések, ha NORMÁLISAN megcsinálják az alapot és nincs rajta semmi gépjárműforgalom, akkor örökélet +1 évig azok is jók. Az nem érv, hogy a városban a szaros térkőlapok repednek, mert rámegy a busz, autó, teherautó. * Acélhuzal? Nem, acélhuzal kb. a 19 század terméke. Addig nem létezett ilyen. Acél is csak egyes kardoknál volt, de vas volt. Nem acél. A Lánchíd is vashíd volt, nem acél. * A tömeg nem változik, hanem csak a szükséges emelő erő és teljesítmény, illetve, hogy mennyi ideig kell a teljesítményt kifejteni. Azért az általános iskolás fizikát se dobjuk már ki az ablakon. Ettől a kor szintjén piszok jók voltak a rómaiak, de azért a ló túloldalára sem kéne átesni. A mai építészet célja és igényei is mások, meg a produktivitása is.