Nagyon szépen köszönöm ezt a végre a valódi,eddig nem tanított eseményeket! Minél több ilyen műsort jó lenne hallgatni!❤❤❤
@balazsfodor63704 ай бұрын
Nagyszerű beszélgetés, nagyszerű előadás.
@accaeffe8032Ай бұрын
Lehetne a csatorna oldalàn egy play list-et csinàlni ezeknek a törtènelmi videòknak? Lönnyebb lenne megtalàlni.
@evamolnarnetarnoki4024 ай бұрын
Jó meghallgatni az ilyen műsorokat , tudni nem kell szégyellni a múltunkat , büszkék lehetünk eleinkre . Köszönöm .
@spurcika28 күн бұрын
Nagyszerű műsor. Én átengedtem volna a törököt akkor most nem rajongana a nyugat az iszlamert.
@janostoth93494 ай бұрын
Ez nagyon jó volt. B. Szabó Jánosnak köszönjük a tárgyilagos és reális szemléletű beszélgetést. További sikeres kutatómunkát kívánunk neki és minden ilyen tárgyilagos, reális gondolkodású történésznek! Érdemes lenne még tovább elemezni a Mohács körüli éveket, a legújabb kutatások eredményeit, tanulságait a köz elé tárni. Szólhatna egy rész Nándorfehérvár 1521-es ostromáról, annak előzményeiről. Aztán a következő rész az 1521-et követő háborús évekről. Aztán az ezt követő rész magáról a mohácsi csatáról. Majd jöhetne egy rész a mohácsi csata következményeiről, TANULSÁGAIRÓL.
@agnesmatolcsi27304 ай бұрын
Végre egy átfogó, tisztességes kép történelmünk fájó időszakáról. Köszönet❤
@viktortoth99364 ай бұрын
Színvonalas beszélgetés volt. Köszönöm!
@csahoscsuhas33444 ай бұрын
05:50 Nem lehet elárulni a keresztény Európát! Gondolom a Velenceiek, Franciák mikor szövetkeztek a Szultánokkal akkor a keresztény Európáért tették!
@agihorvath48764 ай бұрын
Erdély tündérország,ahogy Jókai írta.A tündér szó,nemcsak a szépséget jelentette,hanem illékonyságot,álhatatlanságot is .
@janostrajer73904 ай бұрын
B. Szabó János az egyik legfelkészültebb szakértő, ráadásul előadásai végig élvezhetőek, megállapításait forrásokra alapozva teszi.
@peterfarkas84974 ай бұрын
B.Szabó János ismét elfogulatlan remek előadást adott.Köszönöm neki.
@attila.szovak4 ай бұрын
milyen jó, hogy jöttek a habsburgok, köszönjük is nekik, hogy irányt mutattak, főleg az első világháborúban és utána trainonban. zseniális.
@leheltejfalusi52264 ай бұрын
A mohácsi csata után három nappal a következőket írta Budáról Krakkóba a lengyel nagykövet: "A magyarok örömmámorban úsznak, hogy megszabadultak az idegen uralomtól" (Forrás: Nemeskürty István: "Önfia vágta sebét"). Mátyás halála után a Fugger bankház páros lábbal szállt bele a Magyar királyságba és kicsontozta. Már 1492 és 1494-ban éhséglázadások törtek ki Budán, mert a kamatok az égbe emelkedtek. 1514-ben - a jogosan elégedetlenkedőket - a Fugger bankház ráuszította a nemzeti ellenállás gerincének törzsterületeire, a Szapolyai féle köznemességre, egyfajta proxy háború gyanánt (A Soros Birodalom ugyanezt csinálja, nincs új a nap alatt). A szefárd bankárcsaládból származó Szerencsés Imre "alkincstárnok" és Thurzó "főkincstárnok" 1526 előtt a pénz értékét devalválta. A Ottomán Birodalom külügy- és pénzügy-miniszterét 200 éven keresztül a Spanyolországból és Portugáliából áttelepült szefárd bankárdinasztiák adták. A kínai Selyem Út Isztambulban végződött, ahol a Medici bankháznak kereskedelmi monopóliuma volt. A XVI. század a német maszlag (Fugger bankház) és a török áfium (Medici bankház) jegyében telt. Érdemes föllapozni, hogy züllesztette le a serdülő II. Lajost, a közismert élvhajhász Bradenburg őrgróf, valamint Habsburg Mária és udvarhölgyei feslettségét, vagy a Borgia és a Medici pápák tevékenységét. Szép napot :)
@akosbathory980021 күн бұрын
Van egy dolog amiről én még soha nem hallottam egy történészt sem beszélni, hogy mi volt azok a tényezők.Ami miatt a törökök egyszer csak elkezdtek erősödni 14 század első évtizedeiben katonailag és gazdasági értelemben. Mert úgy emlékszem,hogy a törökökkel első katonai össze csapásunk 1366-ban nagy Lajos királyunk vezetésével történt. Aki ha jól tudom le is győzte a törököket. De utána a későbbi évtizedekben egy két csatát leszámítva győztek ellenünk és például a balkániak ellen is. Le is győzték még a Balkáni népeket is még úgyis,hogy csak a 14.-ik század első éveiben jött létre Törökország körülbelül 400 évvel később mint Magyarország után ami 895-ben a jött létre kb 400 később alakult ki Törökország ami nem sokkal később nagyarányú hódításokba kezdett Ázsiában, Afrikában Európában. Úgy mentek előre mint a ,,gőzhenger'',hogy szinte akit megtámadtak azokat le is tudták győzni. Kérdezem én mit tudtak a törökök amit más nem. Ezt jó lenne ha egy történész elmondaná végre már,hogy mi volt az oka a sikeres hódításainakMert én erről a dologról még soha nem hallottam.
@jozsefandris49784 ай бұрын
Csíkszeredai Petőfi Általános Iskola tanulóival voltunk a Csele pataknál azon helyen ahol ll. Lajos hősi halált halt. Feledhetetlen perceket éltünk át, amikor a tanár úr felidézte az 1526-ban történteket. Ha egy dombormű állna ott, képekben bemutatná a történteket!
@zsolttorok40353 ай бұрын
És miért nem ? Félre kellett volna állni és végignézni ahogy az akkori nagyhatalmak elrendezik egymás között a "nézeteltéréseiket" !
@janosszabo57693 ай бұрын
Épp ez történt, a nagyhatalmak elrendezték a dolgukat. Az optikai csalódás ott van, hogy Magyarország akkor még nagyhatalom volt.
@mascosecurity4 ай бұрын
FANTASZTIKUS! KÖSZÖNÖM!
@csabigail21244 ай бұрын
Nagyon szépen köszönöm a kiváló műsort, meg a hivatkozott monográfiát, ami nagy kedvvel olvastam néhány éve. Török kiűzése kapcsán, azt azért hozzátenném, hogy a habsburgi-velencei-lengyel-orosz összefogáson kívül kellett az a hadászati fejlődés, amit nyugati országok a harmincéves háború folyamán keresztülmentek. Az oszmán birodalom seregeinek harci értéke pedig átlagban csökkent 150 éve alatt, ráadásul minden aspektusban. És valóban, még így is tektonikus erőfeszítés volt őket, csak a hódoltsági területekről kiszorítani.
@deuexmachianist4 ай бұрын
A történész Úr forrásokra hivatkozik, forrásokból szemezget: " ezt elhihetjük a közlőnek" Lajos halálával kapcsolatban viszont nincsenek kétségei, ezért akit érdekel esetleg egy forráselemző munka, akkor ajánlani tudom: Kolozsvári G(randpierre) Endre: Lajos király három halála és négy temetése c. munkáját.
@contra020125 күн бұрын
Mert ott hideg van és ez itt a legjobb hely!
@elodeszko39494 ай бұрын
Köszönet a műsorért, és hogy végre nem kicsik próbálunk lenni!
@DoinaHategan-lo4oe4 ай бұрын
Nagyon erdekes volt es koszonom szepen
@HHSTT4 ай бұрын
Egyrészt, mert nekünk már akkor is ért az adott szavunk, amit a végsőkig tartottunk. Másrészt, akkor már ötszáz éve egy nagy kalifátus lenne Nyugat Európa. Most már kalifátus. Elég csak megnézni, mi folyik jelenleg ott. Főleg Angliában.
@gezaeckrich67733 ай бұрын
Nem kérdeztek minket, átjutottak nyugatra így is , talán egy kicsit megkésve . 😉 .
@danielfekete84614 ай бұрын
Öröm volt hallgatni! Kitűnő szakember!
@gabordeak79313 ай бұрын
Jó előadás. Csak egy megjegyzés , ha Tomori nem adja ki a parancsot Ráskai Gáspárnak a testőrség parancsnokának, hogy támadják meg az akindzsikat ,amit Ráskai vonakodva végrehajtott , akkor a király valószínű hogy túlélte volna . A testőrség megmenthette volna a királyt ha mellette vannak és a történelem is máshogy alakul. Tudom ,mi lett volna ha....... ,de azért érdemes elgondolkodni rajta.
@taki34 ай бұрын
1529-ben vesztesen tavoztak Bécs alol az elképesztő?erőfölenyben levő törökök 1532 ben pedig meg sem mertek ütközni a birodalmi seregekkel!
@agihorvath48764 ай бұрын
Jóval kevesebben voltunk,nem lett volna szabad nyíltan szembe menni.A törökök logisztikáját kellett volna támadni,a sátraikat felgyújtani egy gerilla harcot vívni talán.A felperzselt föld taktika miért nem jött szóba.A víz ellátásukat kellett volna akadályozni.
@antonruff76234 ай бұрын
éedekes, ahogy eltagadjuk, Eugen von Savoyen és a Vatikáni financirozást!
@dezsosuhajda87134 ай бұрын
Alapos ,minden tényezőket figyelembe vevő elemzés,ami bizonyítja,hogy mennyire magára volt hagyva a törökök elleni védekezésben a magyar királyság hadereje, és a bal sors,a király halála mennyire sors döntő lett az ország három részre szakadásaban.Koszonom mindenre kiterjedő történelmi elemzést.
@SandorGaal4 ай бұрын
Köszönöm! Élvezet volt hallgatni!
@balazssomogyi56354 ай бұрын
Hihetetlen nívós beszélgetés volt! Még több ilyent!
@tamasbezeredi43142 ай бұрын
Nagyon jó és tényszerű videó! Köszönjük! De miért nem tud senki sem kibújni ebből a borzalmas kivülállásból???? "a magyarok" helyett végre mondja már mindenki hogy "mi magyarok" Borzalmas állandóan azt hallani hogy " a magyarok" mintha a magyar már csak múlt lenne és egy idegen entitás mesélne "a magyarok" dicső történelméről. Merjünk már végre magunk lenni és azt mondani végre hogy "mi magyarok"!!!
@abolcska2 ай бұрын
Albán király elinditotta a hadsereget a Magyarok megsegitésére , miért nem vártuk meg érkezését az Albán csapatoknak ?? Mit tudni az Albán király Magyar feleségérōl ??
@taki34 ай бұрын
1525 Paviai csata volt a nagyobb összecsapás nem szabad beszamitani az irregularis csapatokat.A magyarok oldalan is lehetett volna egy törökhöz hasonlo paraszti segéd hadsereg ha nincs 1514 Dozsa parasztháború werboczy törvények.
@denesviktorpalffy95804 ай бұрын
Ha meghallgatjuk ezt az előadást és a kb. 8 évvel korábban elhangzottat, akkor meglepő (?) a különbség. A téma, az előadó ugyanaz, a lényegi különbség nem az előadó haja v ruhája, talán a hallgatóság/cèlközönség hatása. No meg a korábbi előadás ma már áthallásos lenne és sokan magukra vennék.
@Anonymous-jh4nr4 ай бұрын
Valaki rájött vegul ebbol h miert nem engedtük át? Mert nekem inkabb az jott le h kb semmi kozunk nem volt a tortenesekhez csak kb assziszzaltunk hozza. :) ez most egy click bait cim volt?
@deakbali4 ай бұрын
Ha 1526ban népesség szempontjából úgy 30-40ezer fős sereget sikerült összeállítani, akkor az egy hadova, hogy honfoglalási időkben Pozsonynál 100ezres seregek csaptak össze meg törzsenként 7-10ezer fős haderőt tudtak kiállítani, mivel a népesség száma 900körül minden bizonnyal lényegesen kevesebb volt.
@istvancsizmadia59754 ай бұрын
Talan ha megerkezik Szapolyai erdelyi serege,es a tobb ezer cseh zsoldos,talan lett volna esely a gyozelemre is,de inkabb egy dontetlenre.
@Hazardteam4 ай бұрын
00:09 Dr. Bruce Banner részecskefizikus ÉS kvantumhegesztő!
@nándorodor4 ай бұрын
Bár átengedtük volna őket...Ausztria felé...
@istvanpesti5758Ай бұрын
A törökök nem kértek áthaladási engedélyt! Egyszerüen letámadták a magyarokat.
@_DenesАй бұрын
Nagyon jó kis beszélgetés. Több kéne.
@IstvanToth-hp4gy4 ай бұрын
Hogyan lehetett egy "városállam" gazdagabb, mint Franciaország 1526-ban, amikor a kereskedelem elkezdett áttolódni az Atlanti-óceánra?
@zolbognar4 ай бұрын
Köszi!
@monikavarga74714 ай бұрын
Az utolsó mondat feltette az i-re a pontot. Köszönöm!
@viragl.36624 ай бұрын
Egy történésztől, akinek hányingere van a hazugságokból... Franciáknak 3 mázsa éves jövedelmük volt, az Angoloknak is 3 mázsa, nekünk pedig 42 tonna. Ezek a helyes adatok.
@norbertferenczi42434 ай бұрын
?Várjunk csak mi is a gyepű ,rendszer és mire való?Í Írja le egy történész vagy történelmet tanító egyén,, a középiskolás,,történelem könyvekből,,az apró betűs részből?!
@norbertferenczi42434 ай бұрын
.point
@bagoistvan31824 ай бұрын
1:04:59 ...🇭🇺🇭🇺🇭🇺
@tamasbozsits31134 ай бұрын
A beszélgetés utolsó pár perce kicsit emlékeztet az Orosz-Ukrán konfliktusra!
@taki34 ай бұрын
Nandorfehervarnal nagyobb sereg gyult össze allitolag 12000 Hunyadi 7000 Szilágyi 20000 egyebb rongyosok es hajosok
@norbertferenczi42434 ай бұрын
:) a 20 században miért ösztönözte, a Török a törököt ,hogyan menjen nyugatra és miért?:)..nem változott semmi:)..csak a nyugat...:)
@PamPam19754 ай бұрын
B. Szabó Jánost mindjg érdemes halgatni. Köszönjük
@gaborkisdaroczi90044 ай бұрын
👏🙂
@petertorok91744 ай бұрын
A király halála otvgyilkosság, három élű tőr a mellkas a, valószínű a csodás cseh testőrségből valaki, ez a csatamezőn egy kb. 15perces kuszaságot okozott! Ez volt a csata végleges elveszítésének fő oka!(Szántai Lajos)
@janostrajer73904 ай бұрын
@@petertorok9174 Ezeket honnan veszed?! Forrás van?
@endrelevai20814 ай бұрын
A király üzent☝️az erdélyi hadak haladéktalanul induljanak meg ☝️nem erdély irányában indult meg a török had☝️mir odaért az üzenet az már másképpen hangzott, az erdélyi hadak maradjanak a helyükön a török had erdélynek megy☝️150 ezer fö volt az erdélyi had ☝️igy a király mohácsnál kevés haderövel rendelkezett☝️mitörtént a királyal?
@norbertferenczi42434 ай бұрын
1514 a nagy megtorlás a talpasok között,,nem volt gyalog,ezt ugye nem vették figyelembe..a történészek..ezt nem vizsgálta senki vagy?....Ha levágod a a gyalogságot 12 évvel azelőtt mielőtt megjelent a török...ejh...csak összefüggésében kellene nézni..de csak a király és a nemesek:)..
@tangerinehunter82944 ай бұрын
miaz hogy nem engedtük??
@taki34 ай бұрын
Nemeskürti= önfia vágta sebét Igen ez a lényeg!
@zoltantoth92423 ай бұрын
Helység VS helyIség! MAGYAR NYELV!?
@karolyborzok44374 ай бұрын
inkább matek fizika azt nehéz átírni :)
@istvansolymar52974 ай бұрын
Csoborbol vodorbe
@jatszosgizike4 ай бұрын
36:06 Orbán is átengedte a 200000 migránsot...
@taki34 ай бұрын
Mária királyné rabirhatta volna a keresztény sereget jelöljenek ki zsoldosvezert..Ha Frunsberg vezeti a keresztényeket pl lehet nyertunk volna!
@militaryorchid79374 ай бұрын
Van, aki szerint II. Lajos több diplomáciai hibát is elkövetett, szabályosan kiprovokálta már az 1521-es ostromot is. Kb. úgy, ahogy Ukrajna ma magára húzta Oroszországot. Adófizetéssel, simulékonysággal talán minden elkerülhető lett volna?
@HunGyilok4 ай бұрын
me sose votak errefele azer
@prymagprymag10144 ай бұрын
Szenzáiós volt...
@norbertferenczi42434 ай бұрын
Nem lennék történész..a az elkövetett hibák miatt..hány embert csonkítottak meg 1514 ben?....Akik családokat tartottak volna el?...
@norbertferenczi42434 ай бұрын
Mert mindenki rajtunk röhögött?..hajrá1514
@lzstep804 ай бұрын
Most az ukránok vannak hasonló helyzetben mint akkor mi....
@pundzsu4 ай бұрын
Van egy pici hiányérzetem, kevés szó esik általában az akkor a területet belakó szlávokról. Egyszer hallottam, hogy engedik-nem engedik kutatni a környező területet, de ha valahol szlávok laknak, akkor vannak szláv helynevek, dűlőnevek, szláv emlékezet. Na most egy sornyi elemzés sincs tudtommal erről, de említve sem. A területen a magyar legjobb esetben is csak kisebbség.