Miért sikertelen a klímaváltozás elleni harc? (Dr. Vasárus Gábor)

  Рет қаралды 20,589

Katona József Könyvtár

Katona József Könyvtár

Күн бұрын

Пікірлер: 107
@drerdosszilagyimihaly
@drerdosszilagyimihaly 8 ай бұрын
Professzor Úr! Kicsit lassabban, Mi laikusok vagyunk!!!
@karvak1492
@karvak1492 Ай бұрын
állitsd be magadnak Playback Speed 0.75
@karvak1492
@karvak1492 Ай бұрын
szerencsére gyors felfogású vagyok. Igy még akár 40% al is beszélhetne gyorsabban, akkor is mindent értettem már, mielött ezt a filmet néztem :)
@PaterPeter
@PaterPeter 8 ай бұрын
Kiváló előadás! Laikusként is megértettem. Ilyenekre lenne szükség, és eljuttatni minél több emberhez!
@gabornebenko8608
@gabornebenko8608 Жыл бұрын
Nagyon érdekes volt. Sok haszn😅s dolgot hallottam, amit mi egyénenként is meg tudunk csinálni. Köszönöm.
@zoltanhodosy4638
@zoltanhodosy4638 Жыл бұрын
Nagyszerű előadás,nem elvakult,hanem tényekre alapozott. Örülök,hogy hasonló képpen látjuk a helyzetet. Bravó!
@robertnagy2491
@robertnagy2491 3 жыл бұрын
Ez nagyon, jo ebjektiv es realis volt.
@istvanpesti5758
@istvanpesti5758 8 ай бұрын
A hasonló midig a hasonlónak örül.
@Gubancosful
@Gubancosful 6 ай бұрын
Sok értékes infó, rettenetesen elhadarva.
@juditboth1015
@juditboth1015 2 ай бұрын
Levettem a játszási sebességet.
@avenaoat
@avenaoat 2 жыл бұрын
Egyet értek, kritikával nézve nagyon sok helyes fontos dolgokról beszél. Szerencsére nem az atomenergia ellenességgel vigéckedik! Nagyon fontos: 1. Szemét kérdés! 2. Mezőgazdasági technikák módosítása! 3 Erdők, fák! 4. Újra hasznosíthatóság! 5. Hőszigetelés, földhő (nyáron levinni a klímával a hőt a földbe télen visszahozni) ! 6. Tengervédelem!!!!! Akác nitrogént juttat a talajba, nem kell annyi nitrogén műtrágya, ha már hungaricum az akác méz miatt?
@alexanderalex5204
@alexanderalex5204 4 ай бұрын
Nagyszerü ,mert absz. öszintèn adja elő az absz.politika mentes tudományát. Gratulálok ès ÄLDJA AZ ÙR! ÁMEN.
@erikajancso9819
@erikajancso9819 Жыл бұрын
Én teljesen egyetértek veled így van nagyon is igazad van köszönöm nagyon jó tömören oszefoglaltt igaz musor
@kazmerkozmikus
@kazmerkozmikus 2 ай бұрын
Sikertelen az lehet, amivel próbálkozunk. A klímaváltozással kapcsolatban még a rá utaló magatartás is hiányzik a politikai akaratból. Nem tudom mi fele harcról van szó.
@evadudas1801
@evadudas1801 5 ай бұрын
Minden gondolatával egyetértek.
@uborka1956
@uborka1956 2 ай бұрын
Hátra lévő életünknek ez a leghidegebb nyara, ha nem teszünk ellene! Egyre jobban melegszik a Föld felszíne, és a földi élőlények, az ember, az állatok, de még a növények is, egyre jobban megsínylik az intenzív melegedést. Ha nem áll meg a folyamat, összeomolhat a Föld ökológiai rendszere. Kutatók szerint a melegedés oka az üvegházhatási gázok arányának megnövekedése a földi légkörben. A széntartalmú gázokról van szó, - ilyen a széndioxid, vagy a metán. A világban már elindult egy mozgalom, azzal a céllal, hogy fogjuk vissza a széntartalmú gázok légkörbe bocsátását. De a legoptimistább vélekedés szerint is több évtizedbe tellene a gázok kibocsátását olyan mértékűvé csökkenteni, hogy a Földön élő növények szénmegkötésével együtt a légkör széntartalma, a jelenlegi szint alá csökkenni kezdjen. Ugyanis, ha nem csökken, akkor tovább marad a felmelegedés. A légköri széntartalom szabályozása, tehát jelenleg problémás, nem megoldott. A globális légköri széntartalom kifejezetten nehezen szabályozható akár csökkentjük akár növeljük. Van azonban más megoldás, mely sokkal gyorsabban hozna eredményt, ráadásul jól szabályozható. Ez pedig a Föld árnyékolása, vagyis a Földre érkező napsugarak mennyiségének szabályozása. Technikailag úgy oldható meg, hogy kellő magasságba, megfelelő helyre, megfelelő méretű árnyékoló, fényvisszaverő, fényelnyelő szerkezetet kell az űrbe juttatni. A Földnek csak egy részét kell árnyékolni vele. Azt a részt, ahol éppen nyár van, - vélhetően a telet senki nem akarja hidegebbé tenni, bár így is hidegebb lenne, annak köszönhetően, hogy az árnyékolt nyári helyekről kevesebb hő áramlana a Föld téli része felé. Az árnyékoló szerkezetet összecsomagolva, hordozó rakétával lehetne feljuttatni néhány tízezer km távolságra, a Föld és a Nap közé. Ott a szerkezet elfoglalná helyét. és kinyílna. Ha egy szerkezet kevés, több is összekapcsolódhatna. Ahogy szerkezet a helyére kerülne, azonnal és tartósan működne. Így, lenne idő a légkör széntartalmának csökkentésén vitatkozni, veszekedni.(Mert most, még csak itt tartunk!) Aki megtisztelt azzal, hogy elolvasta ezt a posztot, arra kérem, amerre megfordul, terjessze, propagálja az itt leírt javaslatot, amennyiben egyetért vele. Ha van ennél jobb javaslata, akkor kérem azt legyen szíves itt, vagy bárhol, leírni, megosztani. Mentsük meg a Földünket, - használjuk hozzá az eszünket! Ez lehetne egy új, tényleges eredményt elérő mozgalom.
@istvanpesti5758
@istvanpesti5758 2 ай бұрын
Szegény kínaiak! Ahol az a sok széndioxid bekerül a levegőbe... Bizonyára már sülnek.
@katalintar6328
@katalintar6328 Жыл бұрын
Nagyon-nagyon fontos ez a több tényezős vizsgálat, ez az, ami alapján tényleg célszerűen, optimálisan használhatnánk az erőforrásainkat! Nyilván az ilyen irányú vizsgálathoz kell szakembergárda kialakítása, akiket a többféle irányú tudás integrációjához az MI prímán segítheti, használható lenne, igen nagy haszonnal!!!! Nyilvánvalóan ezt az irányt kell nagyon fejleszteni, nem az akkumulátorgyárakat!!!
@laszlobarany5368
@laszlobarany5368 Жыл бұрын
A méhek védelme nagyon nem fog működni, ha a mechanikai gyomírtás helyett vegyszeres gyomirtást fogunk használni. A kipermetezett gyomirtószer az ember immunrendszerét is gyengíti, nemhogy a méhekét. Elhibázott döntésnek gondolom a forgatás nélküli mezőgazdasági művelés eröltetését, mert így több lesz a gyom, amit viszont kötelezően irtani kell és forgatás nélkül csak vegyszerekkel lesz lehetséges. A kötelezően bolygatás nélkül hagyandó területrészek közbeiktatása szerintem hatékonyabban tudná védeni az élővilágot és benne a méheket is. (A vegyszerlobbi kezét érzem a forgatás nélküli talajművelés eröltetése mögött.)
@judit1138
@judit1138 2 ай бұрын
Miért baj a széndioxid termelés? A növényeknek szükségük van rá és oxigént termelnek cserébe. Ha elfogy a széndioxid, akkor kihalnak a növények. Rossz előadást láttam, amiben ezt mondták?
@cykebona7927
@cykebona7927 Ай бұрын
Igen. Rossz előadás volt. Kis túlzással ahhoz lehet hasonlítani a gondolatot, mintha megkérdőjeleznénk az árvizek veszélyét azzal az indokkal, hogy a víz az élet alapköve. A szén-dioxid fél százalékát sem teszi ki a légkörnek, olyan, mint a fűszer a levesben. De ez a szint sokat emelkedett az elmúlt 50 évben is (tized százalékokat). Az emelkedés előtt sem volt belőle kevés ahhoz, hogy a növények táplálkozzanak belőle. Bőven elég volt nekik. De a szén-dioxid kibocsátó emberi tevékenységek növekedtek, és ennyivel többet nem tudtak a növények "megenni" . Ez a többlet meg nem az anyaga, hanem a hatása miatt zavaró. A normál szintje a földi élethez KELL, (többek közt) emiatt nem fagyos a földi klíma (eddig a szintig JÓ az üvegházhatás). Egy szint felett viszont túlmelegszik a légkör. A bolygó, az állatvilág, a növényvilág alkalmazkodik. Az ember meg csak nehezen (nagyon nagyon nehezen). Felületes ez így, de talán segít elképzelni.
@bsan141
@bsan141 21 күн бұрын
@@cykebona7927 Volt mar olyan, h a mostaninal magasabb volt a co2 mennyisege a legkorben. Egyebkent az elmult 100 evben tobb, mint 1 fokot emelkedett az atlaghomerseklet es eleg jol alkalmazkodtunk hozza. Ami az erdekes, az az, hogy a tudosok nem is tudjak, hogy mi volt elobb, a co2 mennyisegenek az emelkedese, vagy a melegedes. Termeszetesen van klimavaltozas, a klima mindig valtozik, de nem kene klimakatasztrofaval riogatni az embereket. Mindenfelet megjosolatak a tudosok mar evtizedekkel ezelott, amibol szinte semmi nem jott be. A fold annyira komplex, hogy igazan senki nem ertei ezeket a folyamatokat teljesen. A 20. szazad elejen volt egy melegedesi periodus, amit aztan egy hulesi periodus valtott fel es most megint melegedunk. SEnki nem erti, hogy mi okozta a melegedesi azt a rovid melegedesi periodust, hiszen utana hult a legkor.
@dithtedithte8973
@dithtedithte8973 Жыл бұрын
Tudatosoan írtják kia fákat nálunk és tőlünk keletebbre,, erdőket és városszerte a fasorokat! ! Furcsa módon egyre több erdőtűzről hallunk nap mint nap az utóbbi években,.Ezek nagyon is tudatosan történnek, nem az eldobott cigarettacsikktől, nem véletlenszerűek!
@donodalas
@donodalas Жыл бұрын
Holis kéne maradni a cipésznek?
@LaszloZoltan-bv4fd
@LaszloZoltan-bv4fd 11 ай бұрын
Kedves Katona Könyvtár! Mivel az elmúlt 2 évben a világon gyakorlatilag az élet minden területén bebizonyosodott amit Vásárus úr mondott érdemes lenne folytatni az előadást a megoldási javaslataival. Látnak erre lehetőséget? Nagyon hasznos lenne, ritka az aki a tudományt ennyire közérthetően el tudja mondani, anélkül, hogy lebutítaná a tartalmat. Sok sikert: Zoli.
@bsan141
@bsan141 21 күн бұрын
'az elmúlt 2 évben a világon gyakorlatilag az élet minden területén bebizonyosodott amit Vásárus úr mondott ' pl?
@endreneroka8211
@endreneroka8211 Жыл бұрын
Szomorú, hogy nem értik egyesek, hogy a karbonsemlegességre törekvés, és a fosszilis anyagok felhasználásának csökkentése, nem csak az éghajlatváltozásról szól, hanem arról is, hogy ne éljük fel a föld energia -és nyersanyagtartalékait kb 50-100 év alatt! Persze időjárás mindig volt, és lesz is, de az mégsem működik, hogy kb öt-hat hónap alatt elhasználjuk a bolygó éves erőforrását, és csak a "konzerv" energiahordozók felélésével tudjuk fenntartani az emberiség létét. Ha valamikor, hát most igazán felébredhetnétek, amikor a szénhidrogéneket ( annak hiányát ) kvázi fegyverként vetik be ellenünk. És ez csak rosszabb lesz!! Nem gondolhatja azt senki, hogy ez hosszú távon működhet!
@attila186
@attila186 2 ай бұрын
1:49 Nem kéne olyanról véleményt mondani, amihez nem ért! Okoskodik, de azt se tudja mit beszél: "A citrom márpedig lúgosít! Igen, az íze savanyú ugyan, hiszen sok benne a citromsav, ám ennek ellenére lúgos, nem pedig savas jellegű! A szervezetben a citromban található szerves savak ásványi anyagokkal, elsősorban nátriummal alkotnak vegyületet, ezáltal lúgos közeget teremtenek, azaz a savasodás ellenében hatnak."
@erikamozes8821
@erikamozes8821 2 ай бұрын
Ezt én is így tudom!
@laszloneadorjan9247
@laszloneadorjan9247 2 ай бұрын
Ajánlom mindenkinek a KZbin csatornán Bedő Imre közgazdász A zölddiktatúra című videót.. Nem mi vagyunk az oka.. Ha nem gyártják akkor nem lesz..
@Vihargalamb
@Vihargalamb 2 ай бұрын
De azért a büdösebb dohányos magyarokat is meg lehet említeni, akik óránként elpöccintik a cigicsikket a szabadba. Meg a csokipapír előkerül az erdő mélyén is, és nem azért, mert egy éhes mosómedve csórta a boltból, és odáig menekült volna vele.
@daniforrai5158
@daniforrai5158 Жыл бұрын
az albedó jelentését kétszer is fordítva használja az előadó, visszaverődést jelenti, nem az elnyelt sugarzást
@janosneeszenyi9666
@janosneeszenyi9666 Жыл бұрын
👏👏👏
@Gagosmith
@Gagosmith 3 жыл бұрын
Ez egy jó téma, jó előadás, csak hova kell így sietni? Ledaraltad, alig követhetően. Ment a vonatod?
@maestrohun
@maestrohun 3 жыл бұрын
Le lehet lassíttatni a youtube lejátszóval.
@karvak1492
@karvak1492 2 жыл бұрын
​@@maestrohun az nem ugyanaz. Egyes altémákat kellene taglalni egyenként 1 órás elöadásban. Nem csak csapongani és lehadarni az összes alcimet nulla kifejtéssel. Ez komoly téma, ami részletes, preciz, kimért stilust igényel - ne, ha volna. Viszont ez a jelenség is ugyanabból az általános trehány, hanyag magatartasból fakad, amivel tele van minden más is. A "végiggondolás" hiánya.
@irentorok4874
@irentorok4874 2 жыл бұрын
@@karvak1492 elsőre is teljesen követhető és érthető volt, padig közben kitakarítottam a fagysztóládát. Most újrahallgatom sziesztázva. Nem papírból olvas. Ez tudás..
@karvak1492
@karvak1492 2 жыл бұрын
@@irentorok4874 lényegtelen hogy mit tud fejböl vagy mit csak felolvasva. A mondanivaló koncentrciójáról irtam, nem pedig az elöadó teljesitményéröl. A téma a lényeg, nem az elöadó.
@istvanpesti5758
@istvanpesti5758 2 ай бұрын
@@irentorok4874 Nehéz úgy hazudni, hogy valaki nem ismeri az igazságot!
@klarahajnal3931
@klarahajnal3931 3 жыл бұрын
A sok helyes megállapítás során azért elhangzanak csúsztatások, tévedések is, tehát kritikával kell nézni....
@Camelot199
@Camelot199 2 жыл бұрын
például?
@mariorabai7270
@mariorabai7270 Жыл бұрын
Én is így látom.
@istvancseh3526
@istvancseh3526 Жыл бұрын
Hát a Báttyának nincs igaza azzal kapcsolatban,hogy mi vagyunk az okai mert megvesszük a gyárak termekeit.K.vára nem akarok semmit megvenni de hát szart gyártanak mindenből ezt látom a szakmámból is illetve az összes fogyasztási cikk egy ipari hulladék.Csak a profit számít de majd rajtunk akarják elverni a port., Emberek ébresztő ☝️
@76osIsoMiso
@76osIsoMiso 11 ай бұрын
Hát igen, egy ilyen "mindentbele-levesbe" belepottyan 1-2 furcsa adalék is. Egyik "kedvencem" pl., hogy - álatalánosságban véve, gondolom - heti 20 deka hús elég lenne egy embernek. Igen, lehet. Kíváncsi lennék, akkor ezzel pl. egy csapásra elsöpri azt a nézetet, miszerint túl sok szénhidrátot fogyasztunk? Vagy ezzel az erővel mondhatnánk, hogy egy pár cipő elég kell legyen 20 évre! Lehet, de nagyon nem mindegy, milyen cipő!
@novakgabor4
@novakgabor4 9 ай бұрын
​@@76osIsoMisoBiztos hogy a "túl sok szénhidrát" mantra az megalapozott? Annyit ehetsz amennyit akarsz belőle, csak használd is el, dolgozd/mozogd le. A túl sok nem mennyiség, hanem egy viszonyítás eredménye. Jómódunkban eszünk annyi húst, nem azért mert indokolt vagy szükséges lenne. A kérdés hogy milyen áron? Elhangzott a válasz. A cipőkre is ez vonatkozik. Nincs rájuk szükség, simán divatból, megszokásból, mert megtehetem alapon ruházkodunk. Az egész életünket így éljük, iszonyatos energia, anyag pazarlással cserébe viszont egészségtelenül is. Sokkal tudatosabbnak kellene lennünk.
@KugleeKuglee
@KugleeKuglee 2 ай бұрын
Miért ne lehetne napközben tölteni munkahelyen? Meg a mai sok homeoffice meló esetén otthon?
@irentorok4874
@irentorok4874 2 жыл бұрын
Nem lehet megakadályozni a városok hőszigetségét! Beton, beton és beton.
@TheLambdaTeam
@TheLambdaTeam 4 ай бұрын
Aki városba költözik, mert ott jobban fizetnek, közelebb van minden stb. az számoljon ezzel. Minden éremnek két oldala van...
@ivanborik8326
@ivanborik8326 2 жыл бұрын
0.75 - tel sokkal jobb hallgatni...
@balogzoltan4301
@balogzoltan4301 Жыл бұрын
Zseniális összegzés kár, hogy nagyon össze zsúfolódot sok információ, de csak gratulálni tudok. Végre nem csak a ENSZ-s mantra köré èpített előadás. Magyarországot érintő vízgazdálkodási kérdéseket lehetett volna kicsit bővebben venni illetve a klímaváltozás valódi okainak mint például a gravitációs tér változása, a tengelydőlés imbolygása, a keringési pálya módosulása bár ez ellent mond a fősodornak ezért ez kicsit veszélyes is.
@egyresztmasreszt4292
@egyresztmasreszt4292 Жыл бұрын
Összefüggést kell keresni
@gabornebenko8608
@gabornebenko8608 Жыл бұрын
Bővebben írnál a gravitációs tér változása mit jelent? Én nem értek hozzá. Elég ijesztő.
@balogzoltan4301
@balogzoltan4301 Жыл бұрын
A naprendszer bolygóinak periódikusan változik a pályája így a földreható gravitációs tér is változik aminek következtében hol erősebb hol gyengébb ennek egyik hatása hogy a tektonikus tevékenység felerőssödik több és intenzívebb lesz a vulkáni tevékenység és a földrengések gyakoribbak röviden ennyi.
@egyresztmasreszt4292
@egyresztmasreszt4292 Жыл бұрын
@@balogzoltan4301 Ezt a fidesz találta ki neked? Környezetszennyezés akkor nem is létezik?!
@DyraCaptain
@DyraCaptain Жыл бұрын
A valódi oka az emberi tevékenység. Hihetetlen hogy meg mindig jöttök ezekkel. A IPCC kilmamodeljeben benne vannak azok a dolgok amiket itt felsoroltal.
@healharm9210
@healharm9210 2 жыл бұрын
34:37 vizügyi trükkök my ass mindenki itt parázott utánna 1 héttel jöttek rá hogy meg kéne kérdezni 1 szakértőt kb 2 perc alatt elmondta hogy-hogy lehetett volna hatástalanítani a ciánt nevetséges volt.
@jenopuskas122
@jenopuskas122 5 ай бұрын
a fele mondanivalót talán meg lehetne érteni,ez így semmit nem ér
@lajosbacsi956
@lajosbacsi956 2 жыл бұрын
Remek és széleskörü összefoglaló volt. Mindenki mástól várja a tennivalókat. Persze igy is lehet: kzbin.info/www/bejne/iX6kgoiXj7xlla8
@peter-x5k3s
@peter-x5k3s Жыл бұрын
elmondom miről van szó. igyexem röviden.. !! már megtörtént a holtponton átesés. !!!!!! a folyamat gyakorlatilag megállíthatatlan..!! a szén dioxid kibocsátáshoz semmi köze a klímaváltozásnak!! az csak egy plusz.. nem ettől van klímaváltozás!!!!! szóval röviden.: hülyeség ez a 1.5 fok... ez egy nagy lufi..!! a világűrből a föld magja plusz energiát kap.!! ez egy 12000 éves elkerülhetetlen ciklus.. !! (a régészek is bebizonyították már az ásatásaikkal) 24000 évente ez a ciklus erősebb.SOKKAL !!!!! ez van most. !!!!!!!! ez az energia, a magot heviti, jelentősen megemeli annak hőmérsékletét. ennek következtében a mag megmozdúlt a kéreg felé. nyomja, olvassza a kérget alulról.. ezért a földrengések, a kitörések egyre erősebbek, és gyakoribbak lesznek. afrikában már egy hatalmas több száz méter mély, és kilométer hosszú szakadék keletkezett.. (a mag már elmozdult, ez a föld mágneses mezejére is hatással van.) !!!! az emberiség, a politikusok, csak egy jókora lapáttal rátettek azzal, erre a természeti jelenségre, hogy az ember a kőolaj származékokkal beszennyezte a tengereket, óceánokat. ezért a hőelvezetési képessége a tengereknek jelentősen lecsökkent. az óceánok a légkörnek hő átadási képességét csökkentette az ember.! (már nem tudja hatékonyan az óceán a keletkezett hőt átadni a légkörnek..) az óceánok szennyezése olajjal, és a köolajszármazékokkal pl. műanyagok, flakonokkal stb. történt.. ( a műanyag sosem bomlik le teljesen. mikroszkópikus méretükkel örökké a vízben maradnak. az óceánok párolgásakor ezek a mikroszemcsék a légkörbe jutva az üvegházhatást erősítik.) azaz az óceánok melegednek alúlról, és felűlről....!!!! a baj az hogy nagyon közel vagyunk a termosztatikus sokkhoz (A víz kitöréshez !!!!!!!)... ami kettő ponton is bekövetkezhet.. 1.) a marina árokban 2.) amerikában a Yellowstone Nemzeti Parkban.. mind a kettő helyen a kitörés a föld végét jelenti. és ennek a közelsége már a mi életünkben be fog következni, ha az emberek a tudósok azonnal nem fognak össze. 10-12 évről beszélünk. !! de addig rengeteg ember meg fog halni a természeti katasztrófákban. ! a nasa hőtérképe (a földről) már mutatja hogy a hőmérséklet kritikusan megemelkedett európa alatt.. vörös szinnel jelölik már, és drámaian megnőtt a földkéreg hőmérséklete oroszországban a teljes szibéria alatt. azt a részt már sötétebb vörössel jelölik.. a tengerekben, óceánokban egyre gyakoribbak a hőmérséklet anomáliák, melyeknek a kiterjedése hatalmas, 1 millió négyzetkilométeres. ez pl ausztrália mellett alakult ki. de több hasonló anomália is alakul egyidőben. ha a Marina árokban megtörténik a vízkitörés akkor az a földnek a végét jelenti. nem lassan. nagyon gyorsan. mindössze pár óra alatt..!!! a óceánok vize lukat ütve a légkörön a világűrbe vész, ott megfagy. közben az elektrosztatikus töltések miatt a légkör belobban. elégetve mindent a földön.
@BaranyiGyuláné
@BaranyiGyuláné 2 ай бұрын
Emberekben nem lehetne. Egy kicsit lassabban úgy elég nehéz mege.eszteni
@skeptikasubb9169
@skeptikasubb9169 2 жыл бұрын
Én tisztelem a doktori fokozatot de ha mindent kritika nélkül elfogadnánk amit itt hallottunk, akkor mindenkinek kéne szerezni egy másfél méteres kötelet és egy erős faágat. De ennek közléséhez nem kell háromnegyed óra doki!
@peterkovacs9120
@peterkovacs9120 2 ай бұрын
Ez a helyzet a mostani tudásunk szerint. Nincs megoldás. Én már csak az elejét fogom látni,ha szerencsénk van,most ezért nem szaladok a kötélért.
@csabajekkel2213
@csabajekkel2213 3 жыл бұрын
Az erdők albedója pont hogy nagyon alacsony... Ami miatt az erdő mégis sokkal hűvösebb nyáron, mint a teszkóparkoló, annak az az oka, hogy víz párologtatásával leadja a hőt.
@donodalas
@donodalas Жыл бұрын
Tényleq? Akkor csak nekem tűnt fel az az aprócska különbséq, hoqy az erdő nincs lebetonozva???
@maestrohun
@maestrohun Жыл бұрын
Rész igazság. A lombkorona jelentősen leárnyékolja a talajszintet. Jártál már erdőben nedves idő után, akkor megtapasztalhatod, hogy nagyon lassan szárad fel az erdő. De otthon is kipróbálhatod... kifeszítesz egy sűrűbb szövésű rascher hálót a fejed fölé 4-5 méterrel, hűvösebb lesz, mert nem a talajszint veszi fel a nap hőjét. A fa viszont keringéssel is tudja hűteni magát, ahogy a gyökérzettől (hűvös) a fa tetjéig (meleg) cirkuláltatja a nedvességet.
@Vihargalamb
@Vihargalamb 2 ай бұрын
Huuu, tényleg léteznek cápacik? 🙂
@gygr3
@gygr3 2 ай бұрын
Ha jó tudom, Szekszárd márpedig Duna vizet tisztít fogyasztásra…
@bingbangboom1239
@bingbangboom1239 Ай бұрын
Azért sikertelen a "harc" mert nincs klímaváltozási krizis.
@bingbangboom1239
@bingbangboom1239 2 ай бұрын
Szepek a rajzok, de a "tipping point" hipotezisnek semmilyen tudomanyos alapja nincsen. Viszont a megemelkedett CO2 szint miatt 30%-al novekedett a vegetacio globalisan 60 ev allatt. A jegesmedvek es a mehek azt uzenik hogy koszonik jol vannak.
@Vihargalamb
@Vihargalamb 2 ай бұрын
Te honnan írsz? A Marsról? Honnan tudod, hogy jól vannak? Elmentél a sarkkörre és megkérdezted a macikat? Méheket átszámoltad, vagy mi? Majom.
@zsoltbalint1024
@zsoltbalint1024 2 ай бұрын
Rossz megfogalmazás mert a Földön sosem volt állandó klíma.
@bingbangboom1239
@bingbangboom1239 2 ай бұрын
Covid elhalalozttak atlag eletkora 84 ev (Angliaban es hasonlo Magyar orszagon is). Az atlagos 84 evesnek 3.5 kronikus morbiditisa van. Nyilvan valo hogy azok haltak meg akik a szakadek szelen voltak mar a Covid elott is.
@facanferdinand7712
@facanferdinand7712 2 жыл бұрын
Azért mert a klimaváltozás egy termeszetes dolog megallítani szabályozni ugyan úgy nem lehet mint a fold bolygó tengelye koruli mozgását
@irentorok4874
@irentorok4874 2 жыл бұрын
Jól megteremtette ezt az Isten.
@gabornebenko8608
@gabornebenko8608 Жыл бұрын
S lehet tudni a klímaváltozás meddig tart és milyen végkimenetellel?
@facanferdinand7712
@facanferdinand7712 Жыл бұрын
@@gabornebenko8608 a klima azóta változik amióta a fold nevezetu bolygó létezik, már tudod hogy eddig hogyan változott nagyjaból jégkorszakból átment forróságba a déli sarkon pl 60 fokkal volt melegebb mnt most, es nincs jégkorszak.
@KaracsonyBergenadjuntus
@KaracsonyBergenadjuntus 11 ай бұрын
Az aktuális hisztéria korszaka.
@silver195804
@silver195804 5 ай бұрын
@@facanferdinand7712 Ez a "60 fokkal volt melegebb"egy marhaság.Tedd ide a dokumentumot ahol ezt olvastad. Amúgy igen, voltak régen is klímaváltozások,de 3-5-10 millió év kellett,mire elérte a szélsőséges értéket az a hőmérséklet,vagy csapadéktöbblet. Vagyis évmilliók alatt fokozatosan haladtak afelé a meleg,vagy hideg klímacsúcs felé.Utána ugyanennyi idő kellett kb. a normalizálódáshoz.A mellső lábunkat összetehetnénk örömünkben,ha a hőmérséklet emelkedés,amit produkáltunk magunknak az utóbbi 100 évben, több millió évre lenne elhúzva,és csak akkor érné el azt a szintet ahol most van.
@laszlobolf9465
@laszlobolf9465 Жыл бұрын
A villanyautó elektrószmogja bélperforációt okoz.
@V_Atti
@V_Atti 4 ай бұрын
De csak az autóé, ugye? A villanyvezetékek nem okoznak, ugye?
@peterpeter5409
@peterpeter5409 Жыл бұрын
Azért mert az embernek semmi köze hozzá!!!! itt sem hallani semmi értelmes következtetést.!!!!! segítek, !!!!!! a föld magja miatt van.... !!!!!!!!
@V_Atti
@V_Atti 4 ай бұрын
Ez nagyobb baromság mint az, mindenről az ember tehet (az sem igaz).
@peterpeter5409
@peterpeter5409 4 ай бұрын
@@V_Atti fogalmad sincs miről beszélsz!!!!!!!! a klímaváltozás a föld magja miatt van..!!!!!!!!! de gondolkodni lusták az emberek.. te is...nem gondolkozol. mert leszoktattak téged róla. elfogadod amit mondanak, és ennyi...!!!!! milliónyi bizonyíték van rá hogy a föld magja okozza a klímaváltozást..!!!!!!!! egy kérdés... be vagy oltva..?. ez egy fontos kérdés, hiába itt most a klímaváltozásról kellene hogy van szó essen..!!!!
Миллионер | 2 - серия
16:04
Million Show
Рет қаралды 1,9 МЛН
这是自救的好办法 #路飞#海贼王
00:43
路飞与唐舞桐
Рет қаралды 104 МЛН
🕊️Valera🕊️
00:34
DO$HIK
Рет қаралды 20 МЛН
Amit rosszul tudunk az éghajlatváltozásról (Rázsi András)
36:27
Katona József Könyvtár
Рет қаралды 4,1 М.
Szathmáry Eörs - evolúcióbiológus - Tudományról SzabadON
1:58:05
MTA TABT Veszprémi Akadémiai Bizottság
Рет қаралды 6 М.
A fenntarthatóság társadalmi feltételei
3:34:18
MTA 1825
Рет қаралды 14 М.
ToRung comedy: fruit gummies😍
0:46
ToRung
Рет қаралды 48 МЛН