Nagyon jok ezek a videok, koszonjuk, hogy konyhanyelvre forditva elmondod a lenyeget ☺️ varjuk a soron kovetkezo reszt
3 жыл бұрын
Én amúgy nem bánom, ha vannak mély magyarázatok is, de értem, hogy a közérthetőség a cél. Esetleg a Lássa Neurológus 2 csatornán :)
@nika7ify11 ай бұрын
Dr úr sajnos tapasztalom,Sok a sok sokkban ezt tudja, február controlon meg beszéljük,
@lorantvarga89753 ай бұрын
Ezt egyszerűbben is el lehetett volna magyaràzni kihagyva a zavaró efektusokat. De mi baja a kutatóknak az immunrendszerrel? Az összes gyógymód annak fékezésén módosítàsàn alapul. Kérdem én: ha rosszul megy az autó miért a kormányt akarják megvàltoztatni? Nem lehet, hogy a benzinnel van a baj? A sok agyonmódosított táplàlékból hogyan épülhet fel egy jól működő szervezet? Mi van akkor ha a zinket megkötő enzim helytelenül működik? Az agyér gàtban fontos szerepet betöltő zink hiànya okozhat gyulladàst?
@stuka8553 жыл бұрын
Lenne egy kérdésem, ilyenkor a velünk született immunitáshoz tartozó sejtek támadnak a saját sejtjeikre, vagy már a szerzett immunitáshoz tartozó rendszer is támadja a saját sejteket? Bár gondolom ez nem ilyen egyszerűen megválaszolható kérdés, mivel az autoimmun káoszában már mindenki támad aki része az immunrendszernek.
@lassaneurologus3 жыл бұрын
Ezek a folyamatok nem különülnek el annyira élesen, mint amennyire a nevezéktanból feltételezhető lenne. A veleszületett és az adaptív (szerzett) immunválasz is részt vesz szinte minden komplex immunfolyamatban, így az autoimmunitásban is. A videóban említett folyamat (a keresztreakció, molekuláris mimikri) sejtjei a szerzett immunitáshoz tartoznak, de aztán például az axonpusztulásban már részt vesznek a veleszületett immunválasz sejtjei is. És fontos, hogy ez igazából a betegség indulásának csupán egyik elmélete.
@valentinaseffer84146 ай бұрын
Én végig sem merem nézni a videót mert felek hogy megtudom mi fog történni végül az agyamban 😭
3 жыл бұрын
Hááát... most nagyon butának érzem magam. 😲🤔🤯😯 Azt sem tudom, hol vesztettem el a fonalat. 😥
@lassaneurologus3 жыл бұрын
Nem benned van a hiba, a formátumban az idő is kevés, és még nem is gyakorolnom kell. De nézd meg majd a többi SM részt is, hátha összeáll. 🙂
@rskcy3 жыл бұрын
Nem tudom, tudok-e segíteni felvenni a fonalt, de megkísérlem: Az idegsejtek olyan nyúlványos izék, és a nyúlványok végei a következő idegsejt fejével találkoznak. Az információ az idegsejtek között ionok (töltéssel rendelkező részecskék) áramlása által létrejött elektromosságként terjed az idegsejtekben. Megy az áram végig az idegsejten, aztán megáramozza a következőt, és így tovább. Vannak az idegsejt felületén kis csatornák, ahol ezek az ionok tudnak ki-be kóricálni szükség esetén. Viszont ha a nyúlvány teljes hosszán kéne folyamatosan terjedni, az lassú lenne, ezért vannak ilyen mielinnek nevezett pillecukrok a nyúlvány körül, ezért az nem lassan, folyamatosan, hanem gyorsan, ugrálva, a pillecukrok közötti réseken tud menni az infó, mert nem kell végiggyalogolnia az egész cuccon. Ez azért is jó, mert így pl. ha repül az arcod felé egy labda, akkor nem fél percig tart feldolgozni és reagálni rá * No, ha jól értettem Gábort, akkor amikor az ember MS-es, akkor a saját immunrendszere azt hiszi, hogy ezek a pillecukrok nem oda valók, és elkezdi megzabálni, aztán ha a pillecukor elfogyott, akkor a csupaszon maradt nyúlványt is rugdossa egy kicsit. Mivel ilyen pillecukros-nyúlványos idegsejtek nagyon sok helyen vannak, ezért bárhol elkezdődhet a zabálás, és attól függnek a tünetek, hogy hol kezdődik. *igazából létfontosságúbb funkciói is vannak annak, hogy gyors legyen az információáramlás, de ezt éreztem elég kézzelfoghatónak. Gábor, kérlek ne verj meg, ha nem is hasonlít pillecukorra a mielin, én mindig úgy képzeltem el. Amúgy is hülye vagyok a neuróhoz, csak szeretek magyarázni.
@lassaneurologus3 жыл бұрын
@@rskcy Ez annyira jó, hogy ha rájövök, hogy kell válaszból kiemelt kommentet csinálni, akkor odateszem! 🙂