Igen. Nem tudunk. Ha megszakadunk sem. A remeték talán. De mi családban nem tudunk. Csak kapaszkodni tudok a hitében annak, hogy ott vagyok egy idétlen vesszőjeként a szőlő tőn. Csodálatos az idei ősz. Jutalom. A száraz három hónap utáni első szakadó esőkor együtt zokogtam a verandán az éggel. Azóta naponta gyönyörködök a verandán kávézgatva reggelenként. Isten palettáján a színek végtelenjéből válogatva festi át a kertet. Isteni. Benne van. És én ebben a kertben. Kegyelem az öregség. Minden nap hálátadhatok valamiért, sorolom. Dícsértessék a Jézus Krisztus!