Nagyméretű vasbuca előállítása szabadon álló avar kohóban

Рет қаралды 1,348

10 ай бұрын

A kora középkori kohótelepek régészeti feltárásai alapján látható, hogy az avar kori jellemzően részben vagy teljesen szabadon álló kohók nagyobbak voltak, mint a későbbi honfoglalás- és Árpád-kori, műhelygödör oldalfalába beépített magyar kohók. Az avar kohók a kohótelepeken egymagukban vagy párosával, a későbbi, kisebb magyar kohók pedig egy-egy műhelygödörben többedmagukkal, néha tízesével is előfordultak. A késő avar korból ismert három kb. 10kg-os faszerszámokkal teljesen betömörített kb. 6g/cm3 sűrűségű ékelt vasbuca (egy a Petesmalmi Vidrapark egyik halastavából - a sűrűséget csak ezen állt módomban mérni - kettő pedig Zalavárról egy Karoling udvarházból). Kérdésként vetődik fel, hogy lehetséges volt-e az avar kohókban ekkora vasbucákat előállítani, illetve egyáltalán az, hogy mekkora bucákat lehetett az avar kohókban csinálni?
A kohósítás után a kohóból kihúzott vasbucát farönkön, fakalapácsokkal melegen összetömörítik. Az első tömörítés után a sűrűségük kb. 4g/cm3. Ezt további újraizzítások követhetik, amelyek során a maradék salak kiolvad a vasbucából és az tovább tömöríthető. Eközben a vasbuca méretétől (fajlagos felületétől függően) a tömege kb. az egyharmadával csökken, azaz egy 15kg-os egyszer tömörített buca kb. 10kg-os lesz, mire faszerszámokkal teljesen betömörítik (az ilyen bucának nincsenek sík felületei, mert vasszerszámokkal nem értek hozzá, de már annyira tiszták, hogy megkocogtatva őket csilingelnek). Az ékelt vasbucák kapcsán kérdés tehát, hogy lehetséges volt-e kb. 15kg-os bucákat előállítani az avar kohókban?

Пікірлер: 9

@lajoseles7986 9 ай бұрын

Érdekes lett volna a végén összerakni hogy mi hogy volt benne pontosan miután kihűlt! köszi az ismertetését ennek a remekműnek!! Sok sikert a további munkákhoz!

@adamthiele703 9 ай бұрын

Köszönöm, de a kérdést nem értem pontosan. Ami a kohóban maradt a kibontás és a vasbuca kihúzása után az csak a salakmedve. A kohó előtt pedig ott maradt a kifolyt folyósalak. 17:50-nél egy fotón megmutatok mindent, ami a kohósítás eredménye (buca, salakmedve, folkyósalak + mellfal).

@DudasJenoZsolt 6 ай бұрын

Nagyon érdekes kísérlet, és nagyon részletes, tudományos elemzés. Közben az jutott eszembe, hogy érdemes lenne egyszer egy "kettős" kísérletet folytatni a védikus építészet jegyében. Nem tudom, hallottál-e a ház bejáratok irányának, emberi idegrendszerre és testi egészségre gyakorolt hatásáról? Évekig hadakoztam, ellene, de később rájöttem, sok házat elemezve, hogy bizony ez a nagyon fontos tudás "működik". az ember életében. Ebből kiindulva van olyan irány, ami a tűz elemhez tartozó energiákat növeli. Házbejárat esetén, ez a Dél-Kelti irány. Ebből jött az ötlet... Olyan kohó építésével, ami a védikus építészet szerinti "agnéjasz", "Agni-hoz tartozó", DK-i irányba nyíló kohónyílással rendelkezik és egy olyan kohót építeni, ami pedig "váju", a szél elem energetikájához ÉNY-hoz tartozik. (DNY-Föld elem, ÉNY-víz elem). Mivel a levegő befújása a hangsúlyos a művelet során, így nagy valószínűséggel az ÉNY-i irány hatékony lenne a levegő "munkájának, hatékonyságának" érdekében. A DK-i irány pedig erős tüzet ad. De hogy ez a gyakorlatban hogyan működik, azt nem tudom, érdemes lenne kipróbálni akkor, ha szabadon megválasztható a kohó nyílás irányultsága. Ha érdekel ez a téma bővebben, a youtube csatornámon több videót is találsz ebben a témában, sőt egy 10 részes tanfolyamot is, ha el szeretnél mélyedni benne. Nagyszerű munkát végzel, gratulálok hozzá!

@adamthiele703 6 ай бұрын

Technológiai szempontból ennek nagy jelentőségét nem látom, szakrálisból lehet, de ahhoz meg nem értek. A kohóba csak a fúvókán keresztül jut be a levegő. A fúvóka belső átmérője kicsi, 2-3cm közötti. Ami szél azon befúj, elenyésző ahhoz képest, ami levegő térfogatáramot a fújtató (vagy a videóban látható kísérleteknél a munka megkönnyítése végett használt centrifugál ventillátor) produkál, így a szirányba tájolásnak itt sok szerepe nem hsizem, hogy van. Vannak magas bucakohók, amik természetes huzattal működnek, láttam ilyenekről videót afrikai természeti népeknél (amit láttam, pont leszedték már a youtuberól, nem tudom idelinkelni), ott lehet szerepe a széliránynak. Vagy pl. a madagaszkári lapos faszénégető boksákat is szélirányba tájolják.

@DudasJenoZsolt 6 ай бұрын

@@adamthiele703Nem annyira a szakrális dolgokra gondoltam, hanem finom fizikai szinten, lehet, hogy jobb szerkezetet adna az anyag. Csak mint érdekességet említettem. Kíváncsi lennék, ha pont erre merőleges, DNY-i vagy ÉK-i lenne a kohó nyílása, lehet, hogy ott több "probléma" keletkezhet... Tudom, misztikusan hangzik, de rengeteg példát tudok a bejáratok különféle hatásaira, valamint ami ezzel szintén egyezik, ezt felerősíti az adott telek lejtése. Egyszer beszélgettem az Oszkói hegypásztor kör vezetőjével, egy telekbejárást tettünk a Hegypásztor kör területén. Az egyik többszörösen felújított háznál megállva, mondja, hogy ez a ház nagyon szerencsétlen volt. Egyszer emberi hanyagság miatt leégett, újraépítették, utána pedig gyújtogatás áldozata lett. Aztán utána ismét újjáépítették, megint leégett, de ennek az okát nem tudták kideríteni. Azonnal ellenőriztem a telek lejtését, és a ház bejáratát. Kíváncsiságból. DK-i volt. Tudományos, racionális fejjel gondolkodva erre azt mondjuk "véletlen". Ennek semmi köze nincs a történtekhez. Finom fizikai szinten viszont, tudati szinten erre lehet következtetni. Csak mint érdekességet meséltem el neked. Nagyon tetszik amit csinálsz és lehet, hogy jövőre, ha lehetőségem nyílik rá, elmegyek az őskohász táborodba. Nagyapámat úgy hívták, hogy Kovács, és a mestersége is az volt. Ha jól emlékszem, amit meséltek róla, az ő apja is kovács volt. Én pedig semmit nem értek hozzá, de ha a parázs fényét meglátom, vagy a tűzben izzó vasat, valami nagyon jó érzés tölt el...