Napkollektor házilag. Lap radiátor + üveg + fa = vízmelegítő, síkkollektor. Szinte ingyen meleg víz.

[@jozsefbalatoni8782]

Briliáns levezetés! Egyértelmű, számítással és méréssel támogatva. Gratulálok!

[@gaboristvankomoroczki903]

Szia, köszönöm ez is fantasztikus videó lett. Adnék ötletet azoknak, akik nem értik mire lehet jó ez a rendszer. Nyáron is használunk meleg vizet, és nem mindegy, hogy 10-12 fokról melegíted fel a fürdéshez, mosógéphez, vagy mint a példában akár 30+ fokról. A napenergia segítségével pl. a gázfogyasztásod csökkentheted.

[@jozsefkruppa813]

Nagyon szeretem az előadásaidat .Nagyon érdekesek és még én is megértem minden részletét ! Köszönöm Szépen !

[@mariusbogdan9036]

Szuper és tanulságos! Ha a háta mögé még hőtükör fóliát is tettél volna, még jobb lett volna az eredmény. Sokan lebecsülik a sugárzó (infra) hőteljesítményt.Plazmafizikai laborban dolgoztam, kollégáim vastag ásványgyapottal (és fekete csőspirállal) vették körül a plazmacsövet. A kézfejemmel éreztem az átsugárzó hőt. Másnapra vittem egy darab építkezésből maradt hőtükör fóliát, 30 % -al megnőtt a teljesítmény !

[@ordasigabor]

ügyes, kösz!

[@martonpolya5006]

akkor a hőtükör fóliát a szigetelés mögé rakjam?

[@attilakoszka6760]

Ismét kiváló és informatív videó, köszönet érte! Erős önkritika és mély humánum jön a videóidból, azokért is köszönet.

[@baloghcsaba3146]

Király vagy Gabi mint mindig!!!👍 Érthető, és egyszerű magyarázat egy kis gyakorlattal!!🙂

[@IlleesEndre]

Klassz anyag, köszönet érte! Viszont a napsugárzás teljesítményének korrekciója nem helyes, hiszen nem a talajon feküdtek a kollektorok, hanem a Nap felé fordítva.

[@szilke1545]

Szuper videó, Köszönöm szépen.

[@mihalykadar7376]

Nekem egy 40m hosszú 2" os kp cső van spirálisal a kerítéshez rögzítve. Falvastagsága 10mm tehát bírja a hálózati nyomást. Ez van visszavezetve a házba és ebből kap melegített vizet a kazán a kézmosók mosógép tusoló és persze az udvari tusoló is. Nyáron a víz délben már süt -nyitni kell hozzá egy kis hideget is.

[@alexanderkovacs6072]

10 milimeter?nem 1?

[@laszlokalocsai7484]

Nem rossz,de látok benne gyakorlati hibákat. Ezzel max. egy dézsát lehet melegíteni értelmes időn belül...,a medence 6-10e liter vizét hetek alatt. Ha vasradiátor helyett 20-as lpe csövet használsz, könnyebb és jobb hatásfokot lehet elérni.Ráadásul, abból 4-5 db simán fel lehet rakni a garász tetőre is, míg a vasnak súlya van. A paneleket nem sorba kötöm, hanem párhuzamosan, mivel az első kör többet melegít, mint az utolsó, a hőfok különbség miatt. Az üvegfedés is csak akkor értelmes,ha a levegő hidegebb mint a víz. És egy medencénél 18-20 az indulás, míg a levegő akár 30 fokos is lehet. Értelmes napenergiát, kb. 10-17 h között lehet "felvenni". Én építettem 4 körös 150x150-es , azaz 4x 71m lpe-ből fedés nélküli "kollektor"-t, a delta T 3-5C volt folyamatos keringtetéssel.

[@laszloszeremlei7163]

A Venturi hatás miatt szívja be a levegőt a cső repedése, bizonyos geometriai feltételeknél jön elő. Ha egy slagot teszel egy vödörbe és a slag nagy nyomással felfele irányul, ez kiszivattyúzza - "magával rántja" a vödörből a víz egy részét. Laborba szivattyút is láttam, amit csapra lehet tenni és levegőt lehet vele kiszívatni.

[@danielmatetits3153]

Ez egy nagyon korrekt videó. Gratulálok!

[@johny.tayl.7325]

A szigeteletlen csöveken és a vödrön rengeteg veszteség keletkezik,lett az volna,sokkal melegebb is.Továbbá a radiátor se jól volt beállítva,mivel a belső felületét sütőtte a nap nem a lapját,így megint csak nem tudott a hőleadó lemezrken annyi hőt felvenni,továbbá UV védett ablaküveg se annyira hatékony,mivel nem engedi át teljesen a nap sugarait.

[@norbertweisz8332]

Köszi! Minden érdeklődő nevében! Az ötlethez a további jótanácsot!

[@neoviki10]

Ismét egy sokakat érdeklő, hasznos kisérlet! Gratulálok a közeledő 10E feliratkozóhoz. Amit hiányolok az talán annyi, hogy a szivattyú felvett teljesítményét nem számolod, illetve talán érdekes lett volna az ha a szivattyút több féle táplálással üzemelteted. Tudom az akkumulátoros a legbiztonságosabb de így sorban összeadódnak a veszteségek. Ettől még SZUPER amit csinálsz. Utólagos engedelmeddel meg is osztottam egy napkollektoros oldalon is. A kezdőknek, alapozásnál nagyon jól jön. Számokkal alátámasztva.

[@ordasigabor]

Szia kösz a tippeket. Igazából tudod honnan indult az egész? Az a feladat, hogy adok a kezedbe egy krumplit és mond meg méréssel mennyi a kezedben lévő krumplinak a fajhője? Hogy csinálnád? Miközben megoldottam ez a feladatot jött ez a lapradiátoros napkollektor gondolat. És ebből lett az egész. A krumplis kérdésre azért ide leírhatod a választ :)

[@GoldMarshall1]

Az is jó medence melegítésre, ha kidobsz a kertbe egy nagy guriga vastag kpe csövet és átkeringeted rajta a vizet. Jó forró lesz az is. ☺️

[@kovatslala]

Ezt a videót (is) ajánlom az emelt szintű fizika érettségire készülőknek. Elmélet & gyakorlat - együtt - kiváló!

[@ordasigabor]

Majd a következő videóm hangsebességgel foglalkozik... az való érettségire :)

[@ispapp]

A módszert már ismertem, de jó tudni, hogy mégis mennyit termel. Köszi a videót

[@vereblaszlo9917]

Üdv Nagyon jó az elképzelés valóban így működik a gyári nap kollektor is ,de ne kösd rá direktbe a medencére mert a medence víz egy nyáron megeszi az egészet .Csak hőcserélővel lehet a medencéket fűteni annak is savállónak kell lennie!

[@tibortoth5815]

15 éve készítettem, azóta megy nálam, lapradiátoros nálam is Hajdu bojler a tartály benne rézspirál van!

[@zoltansimonics2123]

Köszönjük nagyon jó volt

[@chrisp4028]

Tiszteletem! Szép kisérlet! Nyári csúcson akár 1400w is elérhet 1m²t. További sikereket!

[@LuighiOne]

Ügyes munka! Fizika a gyakorlatban avagy gyakorlati /hasznos fizika! Egyedül a beesési szög tűnik nekem távolinak az ideálistól. De lehet tévedek.

[@ordasigabor]

Lehet, hogy némi döntés belefért volna.

[@eszterzarandi7995]

@@ordasigabor Azért jó döntés volt. (ez a videó is)

[@lajosbalint2392]

Szep munka!

[@emanacio]

A gyári napkollektorokhoz biztonsági vagy edzett üveget használnak, ami oldalsó ütés hatására berobban szilánkokra. Az egyik típus régi bemutatójában 4 db sík kollektorra ráállnak egy M3 BMV-vel. A lapradiátorba hosszú távon azért ajánlatos anódot használni a korrózió ellen , esetleg fagyállóval vagy desztillált vízzel. Amúgy csakugyan jó kikapcsolódás!

[@eszterzarandi7995]

A fagyállós megoldásnál azért érdemes figyelni a hőcserélő beépítésére!

[@pakozdiattila]

Nagyon jó az ötlet... és elgondolkodtam, hogy ha a ennyire jó hatékonysággal meg lehet oldani lapradiátorokkal a naperengia összegyűjtését akkor miért nem hasznosítják így újra az új napkollektorokban ezeket? Nem hinném, hogy nem térülne meg ez... és szerintem nem lehet sokkal nehezebb tömegű ez sem mint a mai napkollektorok... a tetőre vagy a kertbe ezeket is fixen lehet telepíteni... én ugyan nem vagyok se vízszerelő sem villanyos szakember, de technikailag szerintem ezt lényegesen egyszerűbben be lehet integrálni egy meglévő háztartásba, mint a korszerű napkollektoros megoldásokat. Én is köszönöm a videót... mert számomra is teljesen érthető módon elmagyarázott mindent.

[@attilahidasi1868]

Tiszteletem! Két dolgot hiányolok, mint esetleges jövöbeli gondolkodó. Külső hőmérsékletet, illetve ugyan ezt üveg nélkül. Üveg nélkül nagyon érdekelne.

[@alexhajnal2158]

üdv Gábor. Napkollektor témához kapcsolódóan. Már sokszor találkoztam CD Lemezekből épített napkollektort egy kis akril és pár méter réz huzalból esetleg egy videó témája is lehetne, már ha persze még nincs ilyen

[@ordasigabor]

Szia az ilyen CD-s videók kattintások miatt jönnek létre.... és lehet, hogy sokan el is hiszik, hogy működik. Szóval nincs sok értelme megépíteni, mert kidobott pénz lenne....

[@alexhajnal2158]

@@ordasigabor köszönöm a választ és valahogy sejtettem is hogy full fake nem vagyok otthon ebben a témában csak érdekelt.

[@tothbalazs1248]

Aki a videóidat dislikeolja, az vagy nagyon buta, vagy irígy. :D Csak így tovább, nagyon ügyes vagy! Várom az újjabb videóidat! Minden jót kívánok! ;)

[@andrasboros3004]

Pĺ⁰

[@janospitlu9916]

Köszönjük, nagyon célszerűen rendezted el, a mérés is korrekt. A radiátort összefogó idomot hideg, vagy melegforrasztással kötötted?

[@peteharkaly5505]

Nyaron kell tesztelni az adja a pontos adatokat .Telen minek a futes .ja okos superb.

[@zoltanvarsanyi1]

Klasz videó, köszi! A víz áramlási sebességét mennyire kell figyelembe venni? Itt lehet egy optimális áramoltatás, ha túl gyors, akkor kevesebb hőt tud felvenni a víz a radiátorból. Ha nagyon lelassul, akkor több hőt vesz fel, de a vödörben is több ideje van hülni. Ezzel hogyan kell számolni?

[@ordasigabor]

gyors áramlás jobb, mert a hidegebb kollektor több hôt tud felvenni. Vagyis jobb ha a belépô és kilépô folyadék közötti hômérséklet eltérés csak 1C és nem pl 8C

[@sabolciciser7928]

Szerintem annál a résznél ahol a radiátor kijövetelénél beszivárog a levegő az azért van mert a folyadékáramlás következtében vákum keletkezik a résnél. Gyakorlatban én hasonló problémát szintén a vizvezeték repedésnél tapasztaltam.Olyankor az adott résen besmossa magával a csövet körülvevő földet és zavarossá,mocskossá válik a viz. Ebbòl lehet következtetni a hibára. Egy másik példa a levegős festőpisztoly amivel az autókat fesitik.Ott is van egy rés a csövön ahova a festék tartályt csatlakoztatják.Az áramló levegő felszívja a festéket és viszi magával.

[@ordasigabor]

Megtaláltam a repedést, könnyű kijavítani. Csak az lehetett, amit írtál, hogy ahogy folyik lefele a víz a csőben "berántja" a levegőt. Ami jó benne, hogy lehet látni, hogy rendben áramlik a folyadék :)

[@Gy_G]

Ebben az esetben a kètrètegű üveg nem inkàbb ront a helyzeten, ha jól tudom az a szerepe a hàzaknàl is, hogy szigeteljen?

[@tamaskato8314]

Köszönjük a minőségi tartalmat! :) Valahol privátban tudok veled beszélni? Köszönöm.

[@ordasigabor]

Van honlapom, ott megtalálod az e-mail címem. vitorlas-hu8.webnode.hu/

[@iProci]

@@ordasigabor A tuningnet-es weboldalad kópiája megvan még diszken? Fantasztikus amit régen csináltál. Még ma is minőségi, hiánypótló tartalom lenne a neten. Néhány hűtőblokk, radiátor a mai napig megvan tőled. Nagy öröm, hogy visszatértél! :)

[@CsKR]

Szia! Szerintem van egy hiba az elmeletben, nem mered a lapradiator homersekletet pedig biztos nagyobb mint a benne folyo vize! Viszont a szamitasnal a radiator homersekletet is annyinak veszed mint a viz homersekletet. Igy szerintem a teljesitmenynel kisebb erteket kapsz....

[@ordasigabor]

Ez igaz... ezzel és a hőveszteséggel sem számoltam.... de legalább kiderül, hogy egészen jó eredményt lehet elérni ezzel a barkács módszerrel.

[@gomla8187]

Kedves Gábor. Ön fizikatanár ? (nagyon jók a videói, iskolában így kellene tanítani az elméletet)

[@ordasigabor]

szia... nekem ez hobby, szóval a tanár dologtól nagyon messze van ;)

[@nandormilhoffer7396]

Jó szemléltető bemutató. Egy észrevétel azért akad. Lehet, hogy tévedek, de a vas radiátorok a vegyszeres vizet hogyan viseli hosszútávon? Hőcserélő beépitésével tuti lenne...

[@cementes100]

Te nem vagy véletlenül Öveges professzor reinkarnációja ? Igen csípem amit csinálsz.

[@ordasigabor]

Ez masszív barkácsolás. Kösz, hogy jöttél!

[@elmerfudd_]

@@ordasigabor inkább valami kínaji csákó

[@peterkardos561]

Szervusz Gábor! Zseniális a napkollektorod, gratulálok hozzá! Megkérdezhetem, hogy a szivattyút, amit használtál... azt, honnan szerezted be? Válaszod, előre is megköszönve, Kardos Péter

[@ordasigabor]

Szia. Pótvízpumpa BOSCH 0 392 020 024 én itt vettem: centralcar.hu, kb. 19eFt szállítással

[@vereblaszlo9917]

Ha érdekel hogy tudsz olcsó uszoda hőcserélőt gyártani keress meg !

[@TheSzakker22]

Helló Gábor! Azt szeretném kérdezni, hogy azt a kis egyenáramú keringető szivattyút, amit használtál a kísérletnél, azt hol tudom beszerezni? Van videód a Li-akksi készítéséről is? A többi egyértelmű volt. 👍👍

[@gerglitzen]

Üdv! Engem is érdekelne hogy milyen teljesítményű, vagy hány liter/órát szállít a szivattyú. Előre is köszönöm!

[@szentesigabor4800]

Kínai web-áruházak párezer forintért árusítják. A 12-24V-os membránszivattyúk (diaphragm pump) 8-10méter emelőmagasságot is tudnak.

[@ferencweisz1549]

Nagyon ötletes csak az a probléma hogy a hőmérséklet emelkedés kb. 20 l víznél érhető el. A medence kb. 1500-2000 l. Ezt mennyi idő alatt fűtené fel?

[@ordasigabor]

Ahogy egy 200 négyzerméteres házba sem csak egy radiátort teszünk, úgy 2000liter vízhez sem csak egyet, hanem 4-5db-ot és akkor 3-4 nap alatt jó meleg lesz a víz ;)

[@joewolf38]

Szia, Egy dolgot hiányolok, hogy merítsünk a valóéletből:-). Mennyi idő alatt fűti fel először egy medencét és utána szinten tartás mondjuk 26 fokra mennyi energiát visz. Neked volt egy gyári napkollektorod, azzal mi a tapasztalat? Így nekem a matekból az látszik, hogy egy kis 3,2-es körmedence, szigorúan felfújható:-) az ugye 8000 liter víz, ezt felfűteni kb. 444 óra, javított rendszerrel legyen 350-400 óra az egy hónapnyi napsütés:-). A felfűtési szakaszban nem melegszik gyorsabban a víz, ha tovább áll a radiátorban és szakaszosan cserélődik? Persze lehet, hogy a szumma a végén ugyan az:-), ugyan annyi idő alatt lesz, ugyan olyan meleg a medence vize. Hogyan oldod meg a vezérlést a medencénél, amikor már elérte a kívánt hőfokot a medence? Köszönjük a videót!

[@qwertzuiop8070]

Azt kellett volna kiszámítani, hogy 1000 liter (legkisebb körmedence) 15->25 fokra melegítéséhez hány darab lapradiátor kell, ha a melegítési idő 1-2-3 óra, vagy 10 óra, mert este fürdünk, amikor hazajöttünk és a nyári időszámítás miatt még a nap is bőven süt.

[@ordasigabor]

Nem kell 1 nap alatt felfűteni a medencét. Nálam 2négyzetméter kollektor 2700 liter műanyag medencében lévő vizet 35-38 fokosra is felfűt. És úgy átlagban bőven megvan a 30 fok... nyáron....

[@makoado6010]

csak mondom: egy medencénél, ha fekete az alja és letakarod mondjuk fóliával ugyanezt éred el. minden hókuszpokusz nélkül. és a felület is 4-5x ennyi.

[@makoado6010]

8:16 venturi.

[@microden80]

Pontosan, ez venturi effekt.

[@gabrielsusla3772]

Nem igazán Venturi. Nincs jelentősen leszűkített rész, és nem leszűkített részen szívja be a levegőt. A szintkülönbség okozza a nyomáskülönbséget, hidrosztatikai nyomáskülönbségről van szó. A vödörbe lefolyó vízoszlop súlya szívja be a levegőt.

[@makoado6010]

@@gabrielsusla3772 "A szintkülönbség okozza a nyomáskülönbséget, hidrosztatikai " hmm lehetséges bár elég kevés az esélye, mivel ez egy nyomott rendszer.

[@microden80]

​@@gabrielsusla3772 A csövön lévő repedés az a bizonyos leszűkített rész és az előtte jelentős sebességgel áramló folyadék ragadja magával a levegő részecskéket. Ez bizony venturi effektus. Ha a kollektorból kilépő csőszakasz egy jelentős hosszon vízszintesen haladna tovább, vagy éppenséggel emelkedne akkor is fellépne ez a hatás. A hidrosztatikai nyomáskülönbségnek akkor lesz szerepe, ha lekapcsoljuk a szivattyút, és megszűnik az áramlás. Ekkor valóban "vízoszlop súlya szívja be a levegőt", amíg ki nem ürül az adott csőszakasz.

[@gabrielsusla3772]

@@microden80 a víz nyomása - a légköri nyomáshoz viszonyítva ott a legnagyobb, ahol kilép a szivattyúból és folyamatosan csökken, ahogy halad a szívó oldala felé, ott már alacsonyabb is lehet a légköri nyomásnál. Ezért tudja a szivattyú felszívni a vizet, elméletileg kb. 10 méterig, gyakorlatban kevesebbig, úgy 8-9 méterig. Pontosabban nem a szivattyú szívja fel, hanem a külső légnyomás nyomja fel. Ha lyukas a cső azon a részén, ahol a víz nyomása kisebb a légköri nyomásnál, akkor ott logikusan bejut a levegő a csőbe. " ha lekapcsoljuk a szivattyút, és megszűnik az áramlás. Ekkor valóban "vízoszlop súlya szívja be a levegőt", amíg ki nem ürül az adott csőszakasz." - ha megy a szivattyú, akkor is ez történik, csak éppen a csőszakasz nem ürül ki, mert a szivattyú pótolja a vizet.

[@gyorgyde5515]

Jó kis ötlet, jól el is magyarázva. Egy kérdésem lenne (érdekelne) ha autóból kiszerelt hűtõ lenne benne mennyivel lehete a hatásfokát növelni? Köszönöm. További sok sikert.

[@ordasigabor]

Feketére festett autóhűtő is jó. Egy jó gyári napkollektor hatásfoka kb. 75%, lap radiátorral kb 60%. Egy autóhűtővel mondjuk 65 esetleg 70%. Így nem lehet sokat javítani. Inkább a felületet érdemes növelni.

[@gyorgyde5515]

Köszönöm válaszod, szerintem ki is próbàlom.

[@zsoltszepcsik275]

kíváncsi lennék ha tükrökkel némi fókuszált napot adok a rendszerhez, akkor mennyivel növelhető a teljesítmény?

[@ordasigabor]

Szia, jó ötlet, de ezt most télen nem igazán lehet megvizsgálni, elvileg megsokszorozza…, a tükrökkel követni kell a napot

[@leventelorik7215]

Szia .A régi radal alu radiátorral is meg lehet ezt csinálni ? Feketére festve szigetelt házban?

[@ordasigabor]

igen

[@atasnonsense]

Kérdés: házilag, háztartásba beszerezhető anyagokból lehet áram termelő napelemet összerakni? Vagy ha lehet, akkor gondolom nagyon drágán, így az nem éri meg?

[@ordasigabor]

Lehet napelemet készíteni háztartásban lévő dolgokból. Pocsék lesz a hatásfoka és sokszoros ára lesz, mint egy gyári megoldás.

[@leventegagyi3393]

Szia! A vödör az a medencét helyettesíti? :)

[@ordasigabor]

igen

[@_redbad]

Télen olcsón üvegházfűtésre tipp esetleg?

[@ordasigabor]

nálam meg van oldva így: kzbin.info/www/bejne/opCpqpyrbaabjq8

[@_redbad]

@@ordasigabor Nah, ezt még nem láttam. Köszönöm szépen, megnézem!

[@zsoltkatona4951]

Kedves Gábor ! A dupla üveg nem ronthat a hatásfokon?A szigetelö képessége miatt!

[@ordasigabor]

Pont, hogy előnyös. Mert a hőenergiát beengedi, és ott is tartja. A háznál is így működik. Ha süt a nap, akkor engedje be és amikor fűtesz, akkor ne engedje ki.

[@erzsebetbessenyei1038]

🌹Jó hasznos❗ 2022 Benne a nép nagy nehézségben van minden jó❗ mit tanitasz a népnek mivel a nép segithet őnellátásán ❗♨️🚼♨️🤰

[@ghitsbatou]

Szia Gábor! Ezt lehet esetleg a hőtükörrel kombinálni? Lenne annak értelme? Persze csak óvatosan :)

[@ordasigabor]

Jó nagy lenne. De lehetséges ha a méret nem számít

[@csabanemeth]

Hány wattos volt a szivattyú? Az energiamérlegben annak a energiaigényét le kellene vonni még.

[@ordasigabor]

10Wattos

[@jozsefbarath7161]

Szia! Őrült ötlet jutott az eszembe a minap. eletromos áram használatával hatékonyan(ergó relatív gyorsan) vajon lehet izzítani 8-as 10-es köracélt elektromos mágnes használata nélkül? ha igan hogyan? készítenél erről videót pár NEM életveszélyes ötlettel? :) (apám anno még kobászt is sütött így ;) de gondolom az nem a biztonságos megoldások egyike gőleg vas esetén :) ) komolyan érdekelne, mert itt ahol lakok nem tarthatok palackot, viszont hajlítani szeretnék "izmozás", és káromkodás nélkül. Előre is köszi a választ (és esetleg egy kapcsolási rajzot :P )

[@ordasigabor]

Ez túl könnyű... nem nem is azonnal, de megcsinálom és látni fogod :) A megoldás az indukció, ezzel lokálisan pillanatok alatt piros lesz a vas és mint a tészta hajlítható lesz.

[@jozsefbarath7161]

@@ordasigabor nagyon szépen köszönöm és várom :)

[@jszakadati]

Csak a dupla ablaküveget nem értem. Az ablakok éppen a hőszigetelés miatt dupla vagy tripla üvegűek. Tehát itt a dupla üveg ellenállást jelent a napsugárnak (vagyis a hőnek). Szerintem szimplával hatékonyabb lett volna. Vagy nem?

[@ordasigabor]

Az a lényeg, hogy az UV és egyéb sugárzást be kell engedni az üveg mögé. A dupla üvegen simán átmegy. Utána meg hőszigetelni kell, a meleg maradjon a kollektor vas részénél. Szóval a dupla üveg még jobb is

[@jszakadati]

@@ordasigabor Rendben Gábor! Nem vitatom, különösen mert én még sosem csináltam napkollektort. 😄

[@makoado6010]

@@jszakadati az igazi egy 3mm-es szimpla üveg lenne, feltámasztva mondjuk 20cm-ként és kiszívnád a levegőt a dobozból. akkor kb azt tudná amit egy vákuumcsöves kollektor.

[@gabortoth1867]

@@ordasigabor Az ablaküvegen az UV nem megy át (mérésem és tudomásom szerint), ahhoz speciális kvarcüveg kell. Az infra egy részét is elnyeli még egy réteg is+ a visszaverődés. Az üveg mérhetően felmelegszik a napon. Bocsi a kiegészítésért.

[@microden80]

A kollektor felületére infrasugárzás érkezik a napból és a matt feketére festett felületen hatásosan elnyelődik. Ekkor a kollektor már a környezetében lévő levegőnek adja (adná) át a felhalmozott hőmennyiséget. Az üvegfedés szerepe (és a többi szigetelésé) éppen az, hogy ezt hasznosulatlanul távozni próbáló hőt visszatartsa. Természetesen az infrasugárzás is vissza tud verődni az üvegfelületről. Ezért van nagyon nagy jelentősége a sugárzás beesési szögének. Az üvegfedésre közel merőlegesen érkező sugárzás kellően hatásosan halad át rajta, ahhoz hogy hasznosítani tudjuk.

[@gyulamesterhazy8826]

👏👏👏

[@norbertfuzi2400]

Nekem egy olyan segítség kellene, aki megmondaná, hol, mit vegyek ahhoz, hogy a telkemen, ahol nincs áram, meglegyen a kényelem a lakókocsi ban,, tehát egy hüttő, világítás, laptop,telefontöltés, esetleg egy kis elektromos füttéstelvigye... Ötlet?

[@ordasigabor]

szia, szerintem akkor jársz a legjobban, ha ebben egy az alkatrészeket forgalmazó boltnak megadod, h miit szeretnél és mi rá a keret. Sok bolt van, ahol nem csak eladnak, hanem tanácsok alapján ki tudod választani. pl memsemmi.hu vagy szalay kft vagy solarplaza

[@norbertfuzi2400]

@@ordasigabor Köszönöm a választ, a gond még az, hogy én nem is tudom összeszerelni... Kár, hogy nem értem úgy mint te...

[@tibsim]

A puskás gépet (örökmozgót) ismered?

[@ordasigabor]

Nem találtam semmilyen értelmes weboldalt, ami a puskás gépről szólna.... küldesz linket?

[@hun44k56]

Az üveg a hő miatt repedt szét. Nekem egyszerűen szétrobbant a belső üvegréteg.

[@atonpap1549]

egy apróság: ha kg, akkor tömeg, ha newton, akkor súly. üdv

[@whiteangel2630]

Nagyon jó, hogy ilyen profin sok számítással levezetted az eredményeid, de a végén kapott érték csak arra a 18 liter vízre vonatkozik, ami kb lábat mosni elég, demonstráció szempontjából reálisabb lett volna legalább 1 hektó vizet használni ami kb egészen kis gyerekek "kacsa úsztató" melegítésére elég, nagyobb medencéknél, csak például mondom ami nekem van és tapasztalatom van vele Intex 100x490, ekkora víz mennyiség meg sem érzi, talán az a gyári elég lenne amit a videó végén mutatsz, de ha konkrétan medence melegítésről beszélünk van rá egyszerűbb egyszeri olcsó beruházássali alternatíva, ami nem más mint a buborékos fólia, rá szabod a medencéd méretére, hogy tökéletesen fel feküdjön a víz felszínre "szó szerint fel forralja a vizet" le is kellett vennem, mert egy nap alatt 5-10 cm víz is el párolgott.

[@ordasigabor]

1 négyzetméter kb. 1200 literes medencéhez elég. Pár nap alatt egészen jól rásegít a hőmérsékletre. Nagyobb medencéhez arányosan növelni kell a felületet.

[@pihenagy]

Szuper

[@GyulaSzuts]

A szivattyú szállítási sebessége és az, hogy mennyi ideig van a víz a kollektorban, mennyiben befolyásolja a teljesítményt? ;) Tudna e több hőt felvenni lassabb keringéssel és ez mennyiven javítana a vödör hőfokán, ha ugyanúgy 1 órát vizsgálunk és ugyanannyi vizünk van? MPPT (egy mérnök)

[@rolandvoros6016]

Ne épp erre gondoltam én is!! Bár a buborékok sebességéből legalább van egy rálátás a víz átfolyási sebességére, én laikus vagyok a témában, de szerintem lassítani kellene a szivattyún!! Hogy több ideig legyen a víz a kollektorban... Nagyon kíváncsi lennék a változásra!! 😉

[@GyulaSzuts]

@@rolandvoros6016 nehéz kiszámolni, mert amíg a vödörnyi vizet pár perc alatt még lassú keringetésnél is átforgatja, és nem hűl ki (amivel persze nem számoltunk most) addig egy 6 köbméteres medence vígan visszahűl éjjel (nappal azt is süti a nap). Utóbbi esetben lehet, hogy érdemesebb nyerni 2 tized fokot a teljes medence fokán gyors szivattyúval, mint 5 tizedet lassúval (a visszahűlés miatt). Nameg számoljuk ki, hogy az egyszerűség kedvéért egy 6 m3-es medence 400x nagyobb a 15 literes vödörnél, a 15 literen 20 C fok emelkedés a nagy vízen 10 óra (1 nap, ha forgatod a kollektort a nap felé) alatt 0.5 fok.

[@rolandvoros6016]

@@GyulaSzuts hmmm... Igazad lehet!!! Mint mondtam a témában laikus vagyok, csak ahogy belegondoltam jobbnak tűnhetett!! 😉

[@johnhajdu4276]

Szia! Jó régen már, hogy melléképület tetején vezettél műanyag csőkígyót, letakarva fóliával ami a meleg vizet szolgáltatta neked napos időben, az hosszú távon milyen hibákat rejt magában? Ennyi idő után még javasolnád ugyanúgy megcsinálni mint akkor, hogy a fekete fólia alulra, átlátszó fólia felülre szerkezetet?

[@ordasigabor]

A fóliát évente kellett cserélni. Kb. ennyi macera volt vele. Polikarbonátra kellett cserélni, azóta nincs macera....

[@johnhajdu4276]

@@ordasigabor Esetleg ha megvan még, csinálnál róla videót?

[@sandorszatmari1216]

Ha jól èrtelmezem a kísérletet,az a lényeg,hogy a radiátor minél több meleget összegyűjtsön.Biztos,hogy egy hőszigetelt üveglap erre a legalkalmasabb?Egy sima üveglap nem lenne hatásosabb?

[@krisztianhorvath3866]

Két teljesen különböző dologról van szó. A hőszigetelt üveg a levegő és az üveg közötti hőátadást csökkenti. A hősugárzás az teljesen más tészta, annak nem állja útját. Ezért kell nyáron az ablakokat árnyékolni.

[@sandorszatmari1216]

@@krisztianhorvath3866 Tehát jelen esetben ugyan olyan meleg van az üveg mögött mintha szimpla lenne?

[@ordasigabor]

dupla üveg mögött melegebb lesz a levegő, mert a hőveszteség kevesebb

[@gyorgykovacs6366]

hogy jött ki az hogy 1Kw/m2 ?? elég valószínűtlen érték

[@makoado6010]

kb annyi van nyáron 11 és 14h között.

[@embernormalis392]

Azért buborékos a víz mert azon szakasza a rendszernek szívott

[@csankovanyinorbert2371]

A venturi elv miatt nem folyik ki a víz.

[@Kisvakondkert]

Venturi hatás miatt szív levegőt.

[@pipacs128]

üveg fényáteresztése

[@magyar3067]

Tetszett a video grat viszont felmerült pár dolog a radiátor hő leadó lemezeivel felfele raktad be így nem közvetlen a napsugara a vasra illetve hogy ugyan azon vízmennyiséget forgattad egy medence esetébe folyamatosan hidegebb víz érkezik. Ebben az esetben fontos az áramlási sebbesége a víznek minnél lassabb annál jobban melegszik át és fordítva ha gyors nincs hő átadás.Nem kukacoskodom csak ezek merültek fel miközben néztem a kisérletet.

[@ordasigabor]

Így jobb, hogy a bordás fele van ott, mert a vas és a üveg közötti levegőből is felvesz hőt. A hűtőborda is ezért rácsos. A pár száz liter/óra vízsebességet nem érdemes növelni, mert kb. 600W teljesítményhez ez is elég.

[@magyar3067]

Jogos hogy a levegőt is hasznalod de ebben az esetbe a közvetlen lapos oldalra vetülő napsugár a fekete szín miatt nem lenne hatásosabb? Lehet nem de a bent szorult levegő nem okozhat párásodást ha a hideg medence víz a forró radiatorba áramlik? Bocs hogy sok a kérdes de gondolkodom hogy bele vágok.

[@erikazambo470]

Nézegetlek,ma.A Bernoulli,és Venturi elv,egyenlet miatt nem folyik,a víz,a repedésen!Ha már itt vagyok,kérdezném,ehhez mit szólsz? Pár hete találtam rá. kzbin.info/www/bejne/Z3XQqapsjqpgeNksi=l6DAGAppLy7mVeGx .Már elég sok,vidi fent van,még az oroszokat is bele vették.

[@ordasigabor]

az van, hogy az ingyen a legszebb szó a világon ha energiáról van szó.... ezzel lehet a like-okat gyűjteni, de másra nem jó....

[@DobrocsiTibor]

De egy kis vödör víz kering csak, tehát a visszatérő is meleg. Így egy medencében sokkal több víz van, és sokkal hidegebb. Egy vödörrel nem igazán jó a szemléltetés.

[@ordasigabor]

A több a víz, pl. 3000 liter, akkor pár nap alatt összejön pár fok a melegítéssel és az pont elég.

[@gidbi]

Ehhhh... muanyag cso tekercsek jobbak. Oco kici. Aze jo a video

[@BlandeAlba]

De kár, hogy segghülye vagyok a fizikához...