Nyelvrokon nélküli nép a magyar? - Dr. Szeverényi Sándor | egyetem tv | Tandem

Magyarország hosszú történetének szerves részét képzi a magyarságtudat, melynek alapvető eleme a magyar nyelvrokonság elmélete. Számos - vadabbnál vadabb - ötlet kapott lábra az utóbbi időben, viszont fontos tisztáznunk ezeket; mikortól nyelvrokon valaki?
Kapcsolódó cikkek:
www.nkp.hu/tankonyv/magyar_ny...
www.arcanum.com/hu/online-kia...
mki.gov.hu/hu/
Szerkesztő-műsorvezető, vágó: Dobi Richárd
Adásrendező, operatőr: Novák Tamás
Főszerkesztő: Tikvicki Dóra
Közösségimédia-munkatárs: Kiss Tamás
Kövess minket a többi oldalunkon is:
/ egyetemtv
/ egyetemtv_szeged
/ spiritoclock
/ egyetemtv
#tudomány #magyarság #magyarország #kutatás #televízió #nép

[@mrroyale5688]

Az ÉK és EKE között nincs kapcsolat nyelvészeink szerint, mivel az ék finnugor, az eke török eredetű. Különös véletlen, hogy a régi ekék ék alakú vágóéllel rendelkeztek.

[@MrFefefofo]

Juhász Zoltán népzenei kutatásai teljes összhjangban van a Stanford kutatáásaival... A zenei hagyománokat lehet szimulálni,. és nagyon de nagyon régi időkre megy vissza a gyökere. Talán a nyelvész őrnak konzultálni kellene Juhász Zoltánnal. Ls akkor talán felmerülne benne, hogy az a bizonyos pentaton hangsor, és zenei hasonlóságok nem a véletlen múvei.

[@mrroyale5688]

A finnugrisztikának elkészült már az a táblázata, ami tételesen nyelvenként felsorolja a közös szavakat?

[@mrroyale5688]

Nyelvi gondjaim vannak a nyelvészettel. Amikor az ember beszél, a száj szélén beszáll a szél. Ha az ember szól, a száj szélén kiszáll a szél. A beszédhez beszedem a levegőt. A magyarban ez a folyamat és a hangalak szorosan összefügg. A nyelvészet szerint a be, a szed finnugor, beszéd, beszél szláv, a levegőben fújó szél török, valaminek a széle ugor, a száj uráli szó. A növényi szál vagy szár hosszú, keskeny alakú, mint a szőr, a sor, a szarv, a sál, a szalma, a szalag, a sallang, a széle valaminek, a szőlő, a szíj, a száj. A szál, a szár finnugor, a sál, a szarv iráni, utóbbi több finnugor nyelvbe bekerült. A szarvnak ráadásul íve is van többnyire, így a szár és ív szavunk kapcsolódása lehet a szó legvalószínűbb eredete. A szaru szavunk összefügg a szarvval (itt van összefüggés hivatalosan is). Ha szőrből szűrőt készítenénk, akkor azt a török nyelvből kölcsönözzük. A jó szálat jászolba tesszük, a szál alomja, a szál alma a szalma lesz. A szál finnugor, a jászol, a szalma szláv. Ha szelem a szalonnát, keskeny szálakra, csíkokra bontom. A szel finnugor, a szalonna szláv. Néhány fűszárból fűszert készítenek és innen önállósulhatott a szer szavunk, ami finnugor. Egyes finnugor nyelvekben emberek csoportját is jelenti. Nálunk az őrségi szer településeket innen vezetik le. Ha viszont ezek a szerek sereggé állnak össze már egy török eredetű szóhoz jutunk, a sereghez.

[@istvanpesti5758]

Se utódja, se boldog őse...

[@mrroyale5688]

Mi köti össze Pokoljukát ÜÜreg-tóval?

[@mrroyale5688]

Sárvár nevű településünk neve milyen eredetű?

[@gyulaerdei3180]

A "sár - finn-ugor ... A "vár - török... - eredetű..... 😊

[@gyulaerdei3180]

Az - "ár" - az meg - Hottentotta ... 😢😅

[@mrroyale5688]

Az agyagból korongon keringve körző korsó készül. A kör, kering finnugor, a korsó szláv vagy török, korong szláv eredetű. Nincs itt valami összefüggés?

[@mrroyale5688]

Ajánlana valaki egy olyan művet, amiben tételesen felsorolják az uráli nyelveket és a hozzá tartozó közös szavakat? Kb. 1200 szó, kb. 40 nyelv. Nem lehet túl hosszú. Vagy még nem készült el ez a mű?

[@istvankozma2352]

Rédei (ed): Uralisches etymologisches Wörterbuch Bátori: Uralische Etymologische Datenbasis Studies in Uralic etymology

[@istvanpesti5758]

@@istvankozma2352 150 év alatt a magyar finnugorászoknak ennyire sem futotta ? Nyomorult 700 szó Collinsnál összevadászva számos nyelvböl.

[@istvankozma2352]

@@istvanpesti5758 "Ajánlana valaki egy olyan művet, amiben tételesen felsorolják az uráli nyelveket és a hozzá tartozó közös szavakat ?" EGY olyan művet, nem többet. Talán figyelmesen el kellene olvasni a mondatot.

[@mrroyale5688]

@@istvankozma2352 Köszönöm!

[@mrroyale5688]

@@istvankozma2352 Van ezeknek magyar kiadása? A szerzők magyarnak tűnnek.

[@andrasbartha99]

Engem az érdekelt volna, hogy alakulhat ki egy nyelvi rokonság egymás melletti, illetve keveredése nélkül!?

[@istvankozma2352]

Az osztódással szaporodás elve alapján. Nyelvrokonság azt jelenti, hogy két vagy több nyelv egy közös nyelvből származik. A latinból az olasz, francia, spanyol stb.

[@endrelaszlo9047]

Rossz a kérdés .

[@endrelaszlo9047]

Hasonlóan , mint a törzsfejlődés evolúciójának a családfáján ábrázolható . A nyelv , minden nyelv változik . Ha nép felesleg alakul ki és egy rész kiválik és elvándorol , vagy klíma katasztrófa , vagy más nép hódoltatása előli elvándorlással , az idő teltével eltávolodnak egymástól a nyelvek . Olyan is van ,hogy a másik néppel alakit ki közös nyelvet pld gót - latin-kelta-= francia , vagy nyelvet cserélnek norman russzok a szlávra .

[@mikloskeresztes4273]

A finn etimológia mit mond a "kivi" szóról? Ha tudományosan állunk hozzá, ezt mindenképp meg kellene említeni !

[@istvankozma2352]

Az 'i'-re végződő névszók ragozás szempontjából két nagy csoportra oszthatók: 1. Az egyik, amelyikben a névszó megőrzi eredeti 'i'-re vézödö formáját a ragozás folytán. Pl 'väri' genitivusa 'värin' (szín). A 2. amelyekben a ragozási tö megváltozik. Ez a csoport 3 alcsoportból áll, mert ragozásuk bizonyos nyelvtani esetekben eltérést mutatnak egymástól. Pl a 'kivi' töve 'i'-röl 'e'-re változik, genitivusa 'kiven'. Azokat az 'i'-re végződő névszókat, amelyek a ragozás folytán 'e' töre váltanak, régebbieknek tartja a nyelvészet. Az újonnan importált, vagy kialakult szavak az 1. csoporthoz csatlakoznak, azaz nem változtatják a tövüket ragozás folytán. Pl 'risti' genitivusa 'ristin' (kereszt). A finn etimológiai szótár (Suomalainen etymologinen sanakirja) szerint: kivi (Agr; yl.) ’Stein’, kivinen, kivikko, kivistö, kives, kivetä, kivittää ~ ink kivi ’kivi; (mon.) jauhinkivet; verkon kives’ | ka ly ve kivi | va tšivi | vi kivi ’kivi’ | li kiʾuv, kiʾv, kiʾu ’kivi; jauhinkivet’ (sm ka kives, ly ve kivez ’verkon paino’ > ven murt. kíves id., kíbas ’id., verkon koho’) = mdE kev, käv, M kev ’kivi; (mon.) jauhinkivet’ | tšer kü, küj ’kivi’ | votj ke̮ ’myllynkivi’ | syrj ki: iz-ki id. | vogE küw, I L käw, P kaw ’kivi; kives; jauhinkivi’ | ostjI köγ, E P kew ’kivi, myllynkivi’ | unk kő (vart. köve-) id. A magyar etimológiai szótár szerint: Ősi örökség a finnugor korból: vogul kü, zürjén ki, mordvin kev, finn, észt kivi (‘kő’). A finnugor tő további útja: kiv ⇨ kiü ⇨ kű ⇨ kő. Lásd még kavics, kova.

[@olahenci]

@@istvankozma2352 Vagy kő (kű), köve (kivi), kova, köves, kavics.

[@mrroyale5688]

@@olahenci Köve kova a kovás kovácsnak.

[@Lajdr]

Ennek az Dr. Szeverényi Sándornak az a feladata, hogy minden új elméletet kinevessen és elutasítson? Csak azt mondja, hogy mi nincs, de azt hogy mi van azt nem mondja. Ebből a beszélgetésből azt tudhattuk meg, hogy nem ennek az embernek kellett volna feltenni ezeket a kérdéseket..

[@njozsi57]

Szerintem is zavaros fejű.

[@MrFefefofo]

Mert ne tegyünk fel kérdést olyannak akinek a válasza neked nem tetszik, igaz?

[@mrroyale5688]

Vér, ver veret, vért. A vért iráni, a ver ismeretlen, a többi finnugor eredetű. Ver-e a vér a verőérben? Verik-e vértet vereteinek készítésekor? Verték a vértet használatakor?

[@endrelaszlo9047]

kzbin.info/www/bejne/q3zaf5SPnMd7q68

[@mrroyale5688]

Nyelvészeink szerint az üregi ürgénél az ürge szónak semmi köze nincs az üreg szóhoz. Ki érti ezt?

[@MrFefefofo]

És mi köze van az üregi nyúlnak azaz a nyúlnak az üreghez? ahogy a ballag-nak sincs köze a balga-hoz.

[@mrroyale5688]

@@MrFefefofo A nyúlnak a nyúláshoz van köze! Úgy mozog, ha már tetszett látni mozgás közben. Nyúlik még a nyíl és a nyál. Sajnos, túl sok az üregi állat, így nem lehet mindet az üregről elnevezni, szükség van egyéb leleményre.

[@mrroyale5688]

Az üregi nyúl viszont üregben él, csak nem őshonos.

[@MrFefefofo]

@@mrroyale5688 Nos az üregi nyúl esetén a névadás bizonyosan magyar, az ősi nyúl állatnevet egy a lakhelyére utaló jelzővel illeték az névadók. Van ilen, ol barlangi medve, sivatagi róka, stb. Itt az üregi egy kétszeresen képzett szó - űr - ür-e-g - üreg-i Az űr alapszóra épülve jópár szavunk van, itt csak az egyszeresen képzettek: üreg, ürül, ürit, üres. Az ürgét az űrgét az űrből képezni? Ok, de hogyan? És az üregi-ből? De hogyan, Hol vannak a hasonló szavak az adott képzéssel?

[@MrFefefofo]

@@mrroyale5688 Ezért tették hozzá a jelzőket. A medve barlangi mégis medve a neve, a róka sivatagi, vagy sarki, stb. A nyúlnak biztos nincs köze a nyúlás, hogy mert a nyúlás a nyúlik ige ás képzőjéből jön, max a nyúlásnak lehet köze a nyúlhoz... A a nyúlnak regen nem ez volt a formája, Amúgy itt az alap nem a nyúlik, hanem a nyújt, ad értelemben..És igy már necces a nyulat a nyújthoz kötni. Amúgy sok állat mozog úgy mint a nyúl, mégse nyúl a neve. Az úsi formánja a nyúlnak egész más mint az ősi formája a nyújtnak.

[@gyulaerdei3180]

Hányan vannak a finn-ugorok ? ...és mennyi ebből - Magyar... ? - a - finn-ugorok száma 6 millio ..... Ebből - Magyar /!/ 15 millió ..... ! ! ! 😊

[@gyulaerdei3180]

Valamikor, a világ nyelve... Egy volt..... A népek egy nyelven beszéltek (-biblia ! ) - vajon melyiken ... ? *

[@mrroyale5688]

A sertés szőre a sörte. A szőr finnugor, a sörte török eredetű! Ki érti ezt?

[@istvankozma2352]

A serte/sörte - szőr esetében eltérnek a vélemények.

[@mrroyale5688]

@@istvankozma2352 Miben térnek el a vélemények?

[@istvankozma2352]

@@mrroyale5688 Egyesek szerint a serte a finnugor szőr származéka, mások szerint a csuvas-török sart az eredete.

[@mrroyale5688]

@@istvankozma2352 Örülök, hogy eljutott a vita szintjéig a kérdés!

[@gaboruhrin1865]

Nem igazán meggyőző a nyökögés

[@istvanpesti5758]

Nem csak a magyar sziget-nyelv. Pl a baszk is ilyen. Bár a 3 annyira hasonlít a magyar HÄROM-ra, mint kakszi a kettöre.

[@MrFefefofo]

A magyar nyelv nem sziget nyelv. az amatőrnek fingja nincs mi a módszertana a történeti nyelvtudománynak, és arra gondol, hogy a szavak hasonlósága mutatja a rokonságot. Pedig egyáltalán nem. Lehet rokon lét olyan szó amiben egy betű sem egyezik.

[@mrroyale5688]

@@MrFefefofo Ajánlom még Mario Alinei professzort a magyar és az etruszk nyelv közötti rokonsággal kapcsolatban.

[@MrFefefofo]

@@mrroyale5688 Az etruszk szövegeket annyi féle képpen fejtették meg, ahányan próbálkzotak vele. Alinei vázás szövegfejtését ismerem, Az etruszkokkal az a baj, hogy az archeogenetia világosan bizonyitotta, hogy az etruszkok egy pontosan meghatározott égei tengeri szigetről költöztek Itáliába.. nos ez azért felvet kérdéseket

[@istvankozma2352]

@@mrroyale5688 Érdekes olvasmány, de nem meggyőző. Alinei maga is mint hipotézist mutatta be.

[@istvanpesti5758]

@@MrFefefofo Nincs fingja, mert nem azt a testrészt használja a beszédhez.

[@taki3]

Olvastam egy nagyon érdekes tanulmányt mely szerint nyelvünknek mármint az uráli Altaji finn ugor lehet többneven nevezni meg keleletebbi ma már kihalt rokonnyelvei voltak melynek nyomai mai napig megvannak PL a mandzsu nyelv de még a koreai és japán nyelvben is vannak különös hasonlóságok

[@MrFefefofo]

Ez igy van. a XIX században feljegyeztek szövegeket 1 családtól. Senki mástől. Egy utolsó képviselői voltak egy finnugor nyelvet beszélőknek. Volt több ilyen változat ami kihalt. Ma a manysi is kihalóban van, De a hanti is.

[@mrroyale5688]

Ez a vizsgált 113 mintából 8 esetében volt igaz, hogy Árpád lakossága ugor (manysi, 50%), 35%-a szarmata (iráni) és 15%-a ázsiai hun származású volt.! A 113 vizsgált mintából azonosítottan új bevándorló 23 egyed volt . 8 mintára igaz az 50 %-os manysi kapcsolat. 4 minta 25 %-os manysira jellemző gént tartalmazott, 11 mintának meg nem volt köze a manysikhoz, őket hunokból, avarokból tudták levezetni. Összes X. századi bevándorló az eddigi adatok szerint 10 %-ot tett ki a helyiekhez viszonyítva. 6 %-ot tett ki a manysi rokon, 4 %-ot, akik legalább 50 % körül tartalmaztak manysi rokon gént. Létre jött a szuper finnugor élcsapat, akik 150 év alatt 6 %-os részaránnyal , a nyelvrokonoktól elszakadva átadták a nyelvüket természetesen nem avarul, hanem szlávul beszélőknek. Már ha ezt elhisszük.

[@ferencszilagyi9256]

Hol van a finnugor alapnyelv? Miből alakult ki ez a nyelvcsalád?

[@zoltanvarga3625]

A "nyelvcsaládot" egyben írjuk. Először a helyesírással kéne kezdeni, utána jöhetnek a nyelvtudományi kérdések! :)))

[@ferencszilagyi9256]

@@zoltanvarga3625 Magas színvonalú észrevétel.. Gratulálok..

[@istvankozma2352]

A finnugor alapnyelv az a nyelvállapot, amiből a többi finnugor nyelv keletkezett. Ha összehasonlítjuk az ugor, volgai, permi stb ma létező nyelvek nyelvtanát, láthatjuk a hasonlóságot. Azt is láthatjuk, hogy a különbségek szabályszerűek. Pl. szókezdő finn 'p' a magyarban 'mindig 'f': pää - fa. Balti finnségi 'k' a magyarban 'h', pl 'kuollut' - 'halott'. Különös fontosságot tulajdonítunk a ragoknak, végződéseknek, előtagoknak stb, mert ezek hosszú életüek, lassan változnak, míg a szókészlet gyorsabban cserélődik. Pl. ha megvizsgáljuk a tárgyeset ragját, három variánst találunk: n, t, - (ragtalan). Mind a három variáns megvan a finnben, a magyarban csak a 't'. Az viszont közös a legtöbb finnugor nyelvben Ebből azt vonhatjuk le, hogy ezeknek a nyelveknek volt egy közös őse, amit finnugor alapnyelvnek nevezünk de abból nem maradt fel semmilyen nyelvemlék. A rekonstrukciókból kiderül, hogy az iletö szó hipotetikus. A latin nyelvek előnyösebb helyzetben vannak, ott szinte évről évre dokumentálva van, hogy hogyan alakultak ki az olasz, spanyol stb nyelvek a latinból.

[@ferencszilagyi9256]

@@istvankozma2352 Van egy nyelvcsalád, és "elveszett" (sic!) az alapnyelv!.. 🙂 Ne bohóckodjunk már!... Generációakat tesznek tönkre ezzel a baromsággal! 20 éve foglalkozom őstörténelem kutatással és felháborítónak tartom hogy ezzel a "Habsburg" koholmánnyal hülyitik a fiataljainkat! Nem tud kialakulni bennük egy egészséges öntudat a sok "poroszos" hazugságokon alapuló oktatás miatt! Érdekes hogy a 19sz előtt senki nem tudott olyanról hogy finnugor nyelvcsalád! Pedig itt mindenki ismerte a múltját!..

[@istvankozma2352]

@@ferencszilagyi9256 A XIX. század előtt nem volt összehasonlító nyelvészet. Sir William Jones 1786-ban bizonyította be, hogy a latin, görög, szanszkrit nyelvek egy közös 'alapnyelvből' származnak. Ezzel megalapította az indoeurópai nyelvtudományt. Ezt illene tudni, ha már östörténet kutatásra adja a fejét az ember... A 'Habsburg koholmány' egy városi legenda, hazugság. A finnugor nyelvészet Finnországban kezdődött, ami természetes is, mert a Balti tenger keleti partján 8 finnugor nyelvet beszélnek (finn, észt, vót, lív, vepsze, izsori, karjalai, meänkieli). Ezek a nyelvek egymás között tolmács nélkül is érthetők. Ezeket a nyelveket hasonlította össze a finn-svéd Matthias Alexander Castrén a permi, volgai, ugor, szamojéd nyelvekkel az 1850-es években. Ez a finnugor nyelvészet kezdete amihez a Habsburgoknak semmi köze. Nyelvrokonságot állítani vagy tagadni nyelvismeretek nélkül nem lehetséges. Megvan ez a tudás?

[@mikloskeresztes4273]

A finn "kivi" ezek szerint sok ezer éve változatlan? Csak a magyar nyelv változik ? Nem tűnik logikusnak !

[@istvankozma2352]

A szó legősibb formáját nyelvemlékek hiányában nem ismerjük, nem tudjuk hogy hogy hangzott a 'kivi' mielőtt 'kivi' lett a finnben és észtben, 'kö' a magyarban, kü a vogulban, 'ki' a zürjénben stb. A 'kivi' éppúgy egy közös ismeretlen szóból alakult ki, mint a többi finnugor variáns.

[@mikloskeresztes4273]

Akkor lehet hogy nem jól értettem, de mintha a professzor 39:40 nél a finn "kivi" ből vezetné le a magyar "kő"- t.

[@istvankozma2352]

@@mikloskeresztes4273 40.00 '...és akkor jönnek az ötletek...' Mivel az említett nyelvemlékeknél régebbi nyelvemlék nincs, az ősibb forma rekonstrukciója spekulatív, több elképzelés is létezik.

[@MrFefefofo]

Minden nyelv változik, és a törvényszerű változások felismerése mutatja, hogy mely nyelvek erednek egy régi közös nyelvből.

[@ferencszilagyi9256]

Megpróbálta már a sumér magyar összehasonlitó nyelvészetet feltérképezni? Meglepőpdne hogy ha ugyanazzal a logikával probálkozna mint a finnugor kapcsolatoknál, 100-szor annyi közös szót találna mint az általa favorizált nyelv családnál...

[@zoltanvarga3625]

Ez például nettó HAZUGSÁG. Sem a hazai, sem a nemzetközi sumerológia soha semmi hasonlót nem állapított meg. Persze tudjuk, a világon mindenki összeesküdött ellenünk, hogy jól eltitkolják a történelmünket. Csak ismételni tudom magam: PSZICHOLÓGUS!

[@ferencszilagyi9256]

@@zoltanvarga3625 Aki nem hiszi járjon utána.. Talán olvasni kéne és nem előítéletesnek lenni.. Hidd el megéri.. 👍

[@istvankozma2352]

Voltak próbálkozások, de az olvasatok bizonytalansága miatt és a sajátságos nyelvtan miatt a tudomány a sumért izolátumnak tekinti.

[@MrFefefofo]

A sumér is toldalékoló nyelv aminek a szótövei a magyarhoz hasonlóan igen rövid szavak. Nos, ha figyelembe vesszük mondjuk milyen kombinációkat lehet alkotni mondjuk 20 mássalhangzóval és 6 magánhangzóval, akkor annak van matemetikai valószinűsége, hogy hasonló értelmű hasonló szavakat találjunk akár teljesen egyezőeket is. De ennek semmi köze a rokonsághoz. A sumér esetén eleve kérdés a hangalak.

[@mrroyale5688]

@@MrFefefofo Van, csak igen kicsi ez a valószínűség már 3 hangból álló szónál is a hasonló jelentés esetében. Teljesen eltérő jelentésnek sokkal nagyobb a valószínűsége. Egyébként láttam egy sumér régészeti leletet, egy sellő volt liliomnak nevezett jelképpel a fején. A református kazettás mennyezeteken is van ilyen ábrázolás. Tudjuk, véletlen.

[@njozsi57]

Szkita népekből váltak ki egyes népek akik északra vonultak ez az újabb magyarázat a finngorokra, de a szkitákból délre is vonultak, sőt utána nyugatra is vonultak. Szerintem nem tartozunk mi sehova, miért baj ez egyeseknek már csak azt nem értem.

[@krisztiansomodi2347]

A szkíta egy gyűjtő fogalom, a (pusztai) lovas íjjász népeket nevezték így, emlékem szerint

[@istvanpesti5758]

Csak az amatőrök és a finnugorászok rokonítanak 2 nyelvet pár szóegyezés alapján.

[@istvankozma2352]

Szóegyezés alapján nyelvészek, se finnugristák, se mások nem rokonítanak, még akkor se, ha a közös szavak nagy számban vannak jelen. A mai angol nyelv több, mint fele latin eredetű, de az angol nem lett ettől latin nyelv.

[@istvanpesti5758]

@@istvankozma2352 Nem a csendes tudósokra gondoltam, hanem a hálót ellepő nagyszájúakra.

[@endrelaszlo9047]

Ez szamárság , amit mond István Pesti -

[@istvanpesti5758]

@@endrelaszlo9047 kzbin.info/www/bejne/e52reaOjZ7xnrKM

[@istvanpesti5758]

@@endrelaszlo9047 Nézze már meg néhány finnugorász oktatóanyagát! Csupa szóegyezés, meg hangváltás megfelelés. (kota > ház, kakszi > kettö)

[@istvanpesti5758]

A hasonlata a finnugorizmus és a kovid között helytálló. Mindegyik rá lett erőltetve a népre. Egy-egy nép nyelvéhez hasonlítgatni sziget-nyelvünket nem szerencsés, bár sok nép nyelvében maradtak szavaink, amikor bejárták őseink a sárgolyót.

[@MrFefefofo]

Ha egy csipet nyelvészeti alapismereted lenne akkor nem osztanád a baromságot.

[@istvanpesti5758]

@@MrFefefofo Ez volt az okosság?

[@MrFefefofo]

@@istvanpesti5758 Igen, nem ártana a nyelvészet alapjaival tisztában lenned. Meséld, őseid hol játak a sárgolyón!

[@istvanpesti5758]

@@MrFefefofo Aki tisztában van a nyelvészettel, az nem beszél nyelvcsaládokról. Az én őseim mindenhol jártak, ahol kunhalmok, kurgánok (mound, tell..) vannak.- Ahol ismerték a hun koponyatorzítást, s amerre magyar szómaradványok vannak. Még az ön hazájában, Nyugat-Äzsiában is.

[@istvanpesti5758]

@@MrFefefofo A nyelvész professzorok is osztják "baromságaikat", pedig az életük erről szól. Van alapismeretük. Vagy alapjaiban hibás a nyelvészet ?

[@agnesviranyi7217]

Szegény előadó! Alig tudott két szót találni a rokonság bizonyítására! Azok sem voltak meggyőzők. Csak hebegés-habogás volt, de hát a semmiről nehéz is beszélni.

[@Vid.186]

Az albán is nyelvrokon nélküli nép. Vajon náluk is ilyen katyvasz van a nyelvük és az eredetük kapcsán?

[@istvankozma2352]

Az albánnak nincsenek közeli nyelvrokonai, távoliak viszont igen. Az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

[@endrelaszlo9047]

Ez nem így van . Az albán nyelv rokon a románnal-

[@MrFefefofo]

@@endrelaszlo9047 az ősetimonok szintjén, a román nyelv bizonyosan az albánnal volt rokon, de óriási latin, szláv, hatás érte.

[@MrFefefofo]

@@istvankozma2352 És legközelebb áll az ősi indoeurópai nyelvhez.

[@endrelaszlo9047]

@@MrFefefofo Románia - Erdély ? Herodotosz már valóban ír Ó-Dákokról mai Erdélyben , a trákokról a román alföldön a Tiszáig . Nyugatra keltákról. a I.sz-ig a Római birodalom meghódítja mindkét népet , Róm provinciák lesznek . Traianusz , Decebál legyőzésével és megölésével, letőri végleg az ellen állást , Dákok százai , vezetői lesznek öngyilkosok , Traianusz diadalíve mesés hadizsákmányról mesélnek . A Dák népeség a nyelvével ,műveltségével eltűnik Erdély térségéből , elfogynak a harcokban . Róma ,a birodalom különböző helyeiről megkezdi a betelípést, és a közigazgatás kiépítését. Nincsenek a I. sz.- tól Dák leletek , csak latin Római . Kelták nyugatra vannak ekkor már . Majd a germán törzsek ,akiket maguk előtt tolnak a hunok , legyőzik a Rómaiakat 250 körül. A Gepidák-Gótok -Vandálok. Róma átadja és kiüríti a területet , megszűnik a latin közigazgatás . Délkeletre a görögnyelvű Bizánc van . Dúnától délre az írásos emlékek, leletek alapján tudható Új Dácia provinciát alapítanak a Rómaiak . Részben a még meglevő Trákok területén a ma Román alföldön , és Müzia ( ma Szófia Bolgár) területén vegyes lakósággal , akiknek részei voltak illirek-kelták- és a már vegyes római lakosság. Tehát sem etnikai,sem nyelvi , sem területi román kontinuitásról nem beszélhetünk . Gepidák vagy 300 évig uralják Erdély területét ( java része rengeteg , megműveletlen ) az avarok 568- ban űzik ki őket . Az avarokkal szláv bevándorlás is elkezdődik . Új Dácia latin közigazgatású , 476.-ig a Nyugat Római Birodalom összeomlásáig áll a terület. Macedónia- Műzia- Dalmácia - Albánia egy része . Ezen a területen alakul ki a ma románnak nevezett etnikum , ó latin vagy pontosabban Észak Olasz nyelvekkel rokon nyelv használattal. Mikor elkezdenek a dél szlávok terjeszkedni 800 körül a Balkánon (onogur Bulgária is elesik majd ) , akkor vlachok - így hívják őket a szlávok -ebből ered a magyar olasz szó is - elkezdenek északra vándorolni . XII:sz-ban jellenek meg a Fogarasi havasokban . Mátyás király humanistái Galeotto, Marcio meglepődve hallják, hogy van nép csoport a hegyekben , akik észak olasz nyelven beszélnek . Mikor a Fogarasaknál megjelennek vlachok ,akkor telepítik be királyaink a gyéren lakott területre a szászokat ., akik megmaradnak tömbökben. A vallás - Erdély a István király uralkodása alatt , Gyula birtoka . Ugyan Gyula a görög katolikus -bizánci hítre tér meg , Szávaszentdemeter egyházi központtal, püspökkel. Majd a Római keresztény magyar egyház rendszer része lesz Erdély is . Tehát , nem érhető bizonyíthatóan Román kontinuitás sem nyelvi -sem területi- etnikai részen . A germán törzsek nyomására ( isz.

[@kabodipal]

Ez az ember egyetemen tanszékvezető. Az egyetem tanárai nem szégyellik magukat?

[@ferencszilagyi9256]

Mi a bizonyiték arra hogy hogy ha igaz is a finnugor elmélet.(sic!) akkor mi vettük át és nem tölünk vették át a "rokon népek"a nyelvi kapcsolatokat.. Ez az ember nem ismeri Kiss Dénest mert akkor nem mondana ekkora b@romságokat róla.. Olvassa el a könyveit mert sokkal szerteágazoban boncolgatja a nyelvi összefüggéseket...

[@zoltanvarga3625]

Senki nem állítja, hogy a magyarok átvették a "rokon népektől" a nyelvi kapcsolatokat. Ezt hol olvastad? :)) Kiss Dénes helyett lehet inkább a középszintű érettségi tananyagot kéne tanulmányoznod először...

[@ferencszilagyi9256]

@@zoltanvarga3625 Hát a hivatalos verzió az, hogy a szavaink részben ismeretlen eredetű.sic!"Beletörne a nyelvük ha azt mondanák hogy önálló!," A többit meg innen, onnan átvettük!Talán ott voltak hogy ezt állítják? Mindig mi vettük át?Ember! 20 éve foglalkozom őstörténelemel! Te a tudomány vallásban hiszel, én meg az igazságban.. Olvassál és tájékozódj és akkor van esély hogy nem teszel tönkre generációkat "tanárként"...Ez a videóban szereplő embernek szólt..

[@zoltanvarga3625]

@@ferencszilagyi9256 EMBER 20 éve foglalkozol "őstörténelemmel" (sic!), és ennyire tájékozatlan vagy? Az a "hivatalos verzió" egyre kevesebb szavunkat gondol ismeretlen eredetűnek. Az összehasonlító nyelvészet egy tudomány, akárcsak a kvantumfizika, az, hogy te nem értesz hozzá még nem jelenti azt, hogy kamu. A nyelvünk alapja kétségkívül az uráli nyelvekkel mutat rokonságot, de az altáji nyelvekkel is számos kapcsolata van. Ez nem csak szavakban, de nyelvtani szabályokban is megjelenik, ami sokkal fontosabb. Mindez véletlenül sem azt jelenti, hogy a magyarok vették volna a szavaikat ezektől a népektől. Ez olyan ostobaság, mintha azt mondanánk, hogy az angol nyelv minden szavát az indoeurópai nyelvekből lopta volna. A nyelvek többezer éves története során folyamatosan alakulnak, hatnak egymásra, összeállnak és szétválnak. Az szóátvételek egészen más kérdés, de abban sincs semmi ördöngős! az talán csak nem kérdés, hogy a colstok vagy a sniccer a sváb beköltözők hozták a magyar nyelvbe, ahogy a komputer sem ősi sumer szavunk... Hazánkban van egy kisebbségi komplexumos generáció (több is), akik az egyéni sikertelenségüket hamis nemzeti nagysággal próbálják kompenzálni. Számukra egyszerűen felfoghatatlan, hogy más nyelvekhez hasonlóan a magyar nyelv sincs öröktől fogva, és a magyarság nem él 40-50000 éve a Kárpát-medencében, bizony mi is bevándorlók vagyunk, ahogy Európa minden mai népe. Te nem az igazságban hiszel, te simán sérült vagy! Ezért vagy ilyen fogékony ezekre a hazugságokra, amik a sértett egóra hatnak: "Ellopták az igaz történelmünket", "eltitkolják a múltunkat, mert félnek tőlünk" stb-stb. Neked pszichológus kéne nem Kiss Dénes hazugságai.

[@istvankozma2352]

A rokonságban az az egyik fö tétel, hogy nem átvételről van szó, hanem közös eredetéről. Olyan persze előfordul, hogy közös eredettel rendelkező nyelvek vesznek át egymástól. A mai angol szókészlet kb 60 százaléka latin eredetü, de a nyelv attól nem lett latin, megmaradt germánnak. Lássunk egy példát: The Admission office refused the student's application. Minden lexikai jelentéssel bíró szó latin, míg a nyelvtani funkciók (határozott névelő, időjel, birtokos rag) germánok. És az döntő. Sajnos Mo-n manapság igen som dilettáns adja ki magát nyelvkutatónak, holott nyelvészeti képességük nincs. Újságírók, kereskedők, matektanárok, műtörténészek, fizikusok, fogorvosok publikálnak kétes, sokszor nevetséges, sokszor hajmeresztő elméleteket. Ezeknek a 'műveknek' van egy közös nevezője: mindig valami szépet, hízelgő közölne a nyájas olvasónak.

[@kabodipal]

@@zoltanvarga3625 Hihetetlen, hogy nem fogod fel, pontosan a tananyagot támadjuk. Ha nem ismernénk, nem tudnánk támadni. Kíváncsi vagyok Kiss Dénes elméletének melyik részével nem értesz egyet? Más! Te nem hallottál a szláv és török jövevényszavakról? Miért állítod, hogy "Senki nem állítja, hogy a magyarok átvették a "rokon népektől" a nyelvi kapcsolatokat." Éppen az a probléma, hogy állítják. Miért hazudsz? Nem hiszem, hogy nem tudsz róla.