💔 Nyerd vissza önmagad a férfi mellett! Ezért lesz elege a nőnek a férfiból

[@joeweider4896]

Tisztelt Doktor Úr minden előadása szuper. Főként az tetszik hogy mindig 2 ember közös felelősséget hangsúlyozza.

[@guaardsky4404]

Fantasztikus előadás!! Ez az igazi családterápia!!!!

[@balazscsukas5500]

Kedves Ádám! Óriási gratuláció és köszönet Önnek. Fantasztikus előadás, hihetetlen hogy milyen mélységekben világít rá a dolgokra. Termeszetesen nagyon fontos, hogy mindkét fél számára legyen meg a megértés, befogadás képessége és a felismerés, hogy van megoldás még ha a szakadék szélén érzik is magukat. Végig kell járni az utat a nőnek is, a férfinak is és nem szabad beleragadniuk az 1. düh és lázadó szakaszban, főleg úgy ha egy családról van szó, ahol már gyermek is van, mert mindig a család az első. Ez az igazi felelősség vállalás mindkét részről, nem pedig a könnyű megoldás választása a válás, lelépés. Hinni, megbocsatani és megérteni egymást egy életen át. Segítő munkáját mégegyszer megköszönve, tisztelettel: Balázs

[@erzsebetlencse9622]

Nagyon igaz , ezért váltunk el 30 éves házasság után ! Köszönöm szépen a sok tanulságos előadást ! L .E .

[@RockophSurin]

Kedves Ádám! Csak annyi, hogy: Köszi, köszi, köszi, köszi, köszi!!!!!

[@ritakonkoly9906]

Ez így igaz! Én végkimerültséget éreztem, és egy nagy megkönnyebbülést, amikor véget ért az egész. Én a segítségemet ajánlottam fel mindig, és ez egy idő után természetes lett. Persze, én ajánlottam fel! Mert segítőkész a természetem! Sajnos! De amikor felvetett egy problémát, úgy éreztem a segítségemet kéri.

[@Gyetvai10]

Sajnos nálunk épp az ellenkezőjét tapasztaltam. Én folyamatosan tettem a kapcsolatba, a másik fél pedig szinte semmit. Nem is fejlődött a kapcsolatunk. Amikor kértem, hogy üljünk le beszélni, annyi választ kaptam, hogy a gyerekkel (nem közös gyermekünk) elköltözik albérletbe. 1 hónap múlva már egy pasihoz költözött. A kislányát (14 éves) pedig átadta az apjának. Problémákról beszélni egyáltalán nem volt hajlandó. Így elég nehéz helyrehozni a házasságunkat. Nem érdekelte, hogy férje van, egyszerűen fogta magát és elment. 3 hónap múlva beadtam a válókeresetet, 7 hónap után elváltam tőle. Szerelmes lett, hát legyen. 🙂 Egyébként nagyon tetszenek a videóid, sokat tanultam eddig is belőlük. Köszönöm Ádám!

[@guaardsky4404]

A doktor Úr gyógyítja a családokat és nem rombolja. Ez benne a különleges

[@anitarohacsek988]

Nagyon jó elôadàs, szeretem, hogy lényegretörô, és a fontos témàkról beszél. Ezek a dolgok sokszor a férfiak szempontjàból is fontosak, és mindkét nemre alkalmazható alapigazsàgok.

[@adampostavideo]

Köszönöm szépen, Anita!

[@ReniKocsis]

Aktuális..

[@andreasimonnehejjas7372]

Köszönöm a videót. Sokat segít nekem! 😊

[@CsigusBigus]

Nagyon jó barátom esetében azt figyeltem meg, h a férfire volt jellemző az önmegerőszakolás, és hogy túl sokat adott a kapcsolatban. Olyankor is így működik a kilábalás és a szakaszok? Nagyon hasznos videó, köszönet érte! 🙂

[@TundeEszlari]

nagyon igaz es nagyon szivesen dolgoznék ezzel veled egyutt es ráadasul azota ezen indittatásbol elkezdtem tanulni es foglalkozni onmagammal es szivesen néztem osszes videodat kedves adam es folajánlom támogatásom illetve tanácsot es segitséget kaptam ezen videodbol is ugy mint a tobbibol koszonom ezt neked

[@zeffer75]

Nem kihasználó kapcsolatról van itt szó? Hol a határ? Oké, rájöttem, hogy én vagyok a felelős a viselkedésemért. ,,Magadnak köszönheted! " Szóval az egészre annyi a magyarázat, hogy a női mechanizmus az, hogy örömmel ad, a férfi pedig megszerez-elvesz, és ha erre nem tudatos az ember lánya, akkor magára vessen! Dühös vagyok? Igen, de mit se számít! Csak a veszteség marad! 34 évesen szerelmes lettem egy férfibe. Családot, gyereket szerettem volna vele. Mindig is ez volt életem nagy vágya. Tartozni valakihez, és közösen kiteljesedni. Ezt kezdetektől Ő is tudta, de soha nem ígért semmit, viszont mindig mindent örömmel elfogadott, amitől én úgy éreztem, és PONT EZÉRT, hogy az érzés kölcsönös. Amitől csak szívesebben adtam, és adtam. Aztán közölte, hogy Ö szerelmes másba, egy 10 évvel fiatalabba, és elveszi feleségül, családot alapít. Részéről a válasza felém az volt, hogy ezt minden nő megérdemli (mármint, hogy feleségül vegyék),már aki igényli, különben, nem megy bele rossz kompromisszumokba! (gondolom, ez akart a kegyelemdöfés lenni...) Itt maradtam a saját romjaimmal, és annyi, ami az enyém, hogy tanulhattam a leckéből? Megelőlegeztem a bizalmat, mert szívvel-lélekkel szeretem Őt, de nem vártam el, hogy itt, meg itt írja alá... Tényleg ennyi az élet? Egy nagy jogi adok-veszek? Hát, most már tudom! A nem tudás, nem mentesít a felelősség alól! De, nem fizettem túl nagy árat a tudatlanságomért? 46 éves vagyok. Már családom, hogy lesz? A női börtönökben a statisztika azt mutatja, hogy ebben az életkorban megnövekszik az öngyilkosságok aránya az életfogytiglan elítélt rabok közt , mert ekkor döbbennek rá, hogy már tényleg vége, lemaradtak az életükről. Na, de ők elkövettek valami bűncselekményt, amiért ez a büntetésük. És én mit követtem el?

[@csillamajlath1084]

Jaj. Ne dühöngj, ..de jobb hogy megszabadultál tőle.

[@ernonehorvath4504]

Bravó!

[@susilaunebar1449]

az a helyzet, hogy mi emberek elfelejtetünk megbeszelni egymassal, ha problemak van egy kapcsolatban. nagyon könnyü elfordulni masnak es kimenni a kapcsolatbol, mert az internetben lehet kivalaszatni ujat.

[@juditbalatincz4997]

a legtöbb ember ilyen..

[@susilaunebar1449]

@@juditbalatincz4997 milyen igazad van..köszi szepen..

[@annaburszkyova]

Ìgy éltem 32 èvig...mintha rólam beszèlne...Köszönöm a segìtsèget💜

[@DrMeszarosAdam]

❤️ Köszönöm Anna! Sok erőt!

[@Veronika-ro1bx]

A legtöbb nő így él. Még súlyosabb esetekkel is.

[@HORBIKE]

21 év házasság, közel 9 év élettársi kapcsolat.......van miből tanulni, és épp ideje megváltozni. Csak a hozott gyermekkori mintáktól és "értékektől" nagyon nehéz lesz megszabadulni. Nem lesz könnyű , de rajta vagyok a feladaton. :)

[@picur942]

Nagyon igaz,

[@eszterpapai8660]

Kedves Ádám! Nagyon szeretem az előadásait. A maihoz lenne egy kérdésem: ha én nem akarok kilépni egy ilyen kapcsolatból, sokféle oka lehet, mi a teendőm? Hogyan változtassak a viselkedésemen, hogy átmenjen az üzenet? Hogyan kommunikáljak? Felismertem, hogy hibáztam, hogyan tovább ugyan azzal a férjjel? Köszönöm szépen előre is

[@vivienneprouve4746]

Ez érdekelne engem is. Érkezett erre a kérdésedre válasz valahol? Most hogy éltek? Sikerült megoldani a problémát a pároddal? Én ugyanebben vagyok most épp és nem szeretnék válni.

[@katakozak9013]

Köszönöm.szepen.toktorur.minden.tejes.igaz.amit.monnd.a.doktok.torur.mert.en.minndent.meg.tetem.es.amasik.semit.nem.tet.ete.amit.en.atam.es.tetem.halasan.koszonom.onek.a.fel.vilagositast.orulok.hogy.tanulatok.ontol.es.befogom.eszt.tartani.meg.probalok.igyteni.hata.mukodik.nekemis.hatnagyon.jo.halni.mit.mond.adoktorur.szep.napot.kivanok.onek.viszlat

[@csillamajlath1084]

??😓 Ez milyen nyelvezet ?

[@silentspade310]

😂👍​@@csillamajlath1084

[@NagySzilveszter]

A 3. pontnál én ott látom az akadályt, hogy a férjéért mindent megtevő nő ezt az "odaállok, és tessék, ezek az új értékeim, nem kell velem tartanod!" - sosem fogja megtenni, mert függőségben érzi magát. Egyrészt elveszítve érzi az "én teszek meg érted mindent" azaz a "szolgálat" státuszt (hát mi lesz velem, ha nem teljesíthetem a "kötelességem" komfort zóna elvesztése.) Másrészt kiderülhet, hogy a férj az eltartó, ami helyzetet ha a nő "felmond", megélni sem képes. És akkor még ott van a tenkintély elv is, hiszen nem csak a közép -, és felső iskolai végzettségű nagyvárosi családokat kell figyelembe vennünk, hanem a közép-, és alsóbb iskolázottságú kistelepülések családjait is. Ott bizony nem csak az intergenerációs kulturális átörökítések mérvedók (anyám is kiszolgálta apámat), hanem a társadalmi konvenciók is ("az asszonynak a tűzhely mellett a helye"). Lehet persze ábrándozni a kitörésről, új értékrend, levágatott, más színre festett haj, meg a "mától minden más lesz", de ott fog ez a gondolat elabortálni, hogy "mit szólnak a faluban?" Empírikus családszocilológiai megközelítésből lehet ezzel találkozni, és inkább maradnak ezek a kapcsolatok élethosszig az 1-es fázisban. Talán egy kicsi "zugivással" a speizban, meg romantikus szappanoperák nézésével, de alap marad a "jön haza az uram, ebéd kell" kötöttségben.

[@adampostavideo]

Igen érdekes godnolatok, köszönöm Szilveszter!

[@NagySzilveszter]

@@adampostavideo "Érdekes"? Egy csepp empíria a társadalomkutatásban. 😊 Csak mellé tettem az elhangzottaknak, nem zavarni akartam.

[@csillamajlath1084]

@@NagySzilveszter Nem foglalkozik őŐő ilyen apróságokkal

[@zsuzsannajlailia5681]

Pontosan igy igaz

[@szendebajo2932]

Leírtam egyszer ami bennem volt ... Miután beadtam a válást ...azt a papírt a volt férjem ellenem akarta felhasználni és a válási paksamétában van mai napig is a bíróságon

[@monikakherfane-kiss7614]

Miert a nyilak nem a ferfi oranyabol indul ki? Miert nem az ellenkezo nembol kiindulva beszelunk ugyanerrol a temarol?

[@csillamajlath1084]

Mert ez a feleségek klubja. Biztos a férjek klubja ugyanez fordítva. 😅 Jó nagy hülyeség

[@juditbalatincz4997]

Lehet én is mimdig itt rontom el..mit tegyek ..hogy megbecsüljön a másik.

[@juditbalatincz4997]

Én is mindig kevesebbet kapok vissza mint amennyit adok úgy általában..sőt egy ócska nőt választanak helyettem..nagyon megalázó

[@juditbalatincz4997]

Van lehetőség személyes konzultációra?

[@joeweider4896]

Sajnos olyan is van hogy a 2. szakasz után egy 3. félhez megy nem vissza. Ekkor van visszaút?

[@csillamajlath1084]

Nincs

[@joeweider4896]

@@csillamajlath1084 nàlunk egyelőre van egy szerető meg van a fèrj akit nem tud elengedni a tisztelt női honfitàrs. A szerető lòszart nem nyùjt mert nem kell neki a kolonc a nyakàra. Nekem sem kell màr a kolonc, köszönöm szèpen tisztaztam magamban ki vagyok mik az ertekeim. Ugyhogy a tisztelt felesèg belekerült abba a helyzetbe hogy valòjàban màr sehol sem kell. A szerető ingyen k.vát csinalt belőle magànak sok sikert kìvanok neki.

[@csillamajlath1084]

@@joeweider4896 ok

[@barabasne]

Talán jó hogy a mostani nők tanultak a mi hibánkból. Ne is adjanak csak minimálisat, annyit amennyit kap. Sajnos innen már 24 év után nehéz visszafordulni.