Irodalomtörténet Trianon árnyékában | Horváth János | Olvasókör #5.

[@gabriellakrasznai5788]

Végre! Nagyszerű műsor, nagyon hiányzott. A kritikára szükség lenne. Tévedés, hogy a Bödőcs és néhény társa még nem érett meg a kritikára. Szükséges lenne a hallgatókat, olvasókat, nézőket kritikusan tájékoztatni. Főleg a mostani világban, amikor a nézők, hallgatók, olvasók folyamatos elbutítása folyik. A standup egyre alpáribb, útszéli és mocskos lesz. Nem kell magasröptűnek lennie, de most az a cél, hogy ki megy egyre alsóbb szintre, egyenesen a debilség szintjére.

[@norbertszalai9061]

Sajnos én is így látom. Talán Kőhalmi az egyetlen kivétel.

[@katalintar6328]

Valóban, nagyszerű kezdeményezés, már megint Marcitól. Köszönet. Úgy vélem, bármi nézetet, személyt csak az akkor aktuális helyzetéből kiindulva érthetünk, itélhetünk (???) meg. Tehát az itéletnek csak a jelenre, az aktuális vizsgáló személyre vonatkoztatva van értelme, amennyiben megfogalmazza a különbségeket. És ezen kritikák akkor hozzájárulnak a világ sokféleségének megértéséhez, mindazok számára, akik érintkeznek vele és befogadják. Igazán örömteli, ahogy itt is látszik. :) És akkor én következem: Bármi nézetnek helye lehet a világban, az őrült és pusztitó ideológiák ne lehessenek életképesek - ezt lenne jó biztositani. A művészetek végképp igen szélesen elégithetnek ki igényeket. Nézeteknek, ideológiáknak én csak egy problématikus részét látom: ne kiáltsa ki magát egyedül elfogadhatónak, s pláne ne akarja erőszakosan terjesztendőnek nyilvánitani önmagát. Az ilyen törekvésnek mindig az az alapja, hogy vallója különbnek érzi önmagát másoknál. (Én ezt szoktam fasizmusnak nevezni.) És érvényre jut, ha hatalma van. Ne legyen életképes az ilyen hatalom, erre legyenek eszközei a demokráciának. Kérdés rögtön, akkor milyen legyen az oktatás. Bárki szülő, pedagógus, vagy akár a társadalom tagjai azt tartják érdemesnek hirdetni, továbbadni, amelyet méltónak, a igaznak tartanak abból, amikkel találkoztak. És persze akkor lesz hiteles és vonzó az információ a gyerekeknek is, ha a pedagógus is a sajátjának tekinti. Tehát előirt tanmenet minimális kell, ezt könnyebb megtalálni. A tanár meg tudni fogja, mi a legszebb, legéletszerűbb az általa megtapasztaltabbakból. És kedve is lesz hozzá továbbadni, és kialakitani akár a kritikai szellemet is, amit itt láttam... (elnézést a hosszú i-k hiánya miatt) Nagyon érdekfeszitő és tanulságos volt hallgatni ezt az izgalmas és értő beszélgetést. Történelmünk része. :) Már nem számit gyökértelenségnek: jaj de örülök, hogy pl. a Muzsikás együttes, akik a magyarság és hagyomány művelésében igazán mérvadóak, rendszeresen részt vettek a zsidó fesztviálokon is. Ez is magyarság számomra. Kiváncsian várom a következő beszélgetést Kassák Lajosról.

[@evamay4625]

Nagyszerű beszélgetés, de szerintem Horváth János munkásságát nem nevezném sem irodalmi sem történelmi hagyatékának, az antiszemita és rasszista megnyilvánulásait sohasem tudtam tolerálni. Szerb Antal munkásságát viszont tudom értékelni.

[@akid...]

Boebecket hívjátok meg zenélni a zenei blokkba! Nagyon aranyos, nagyon jó. ❤✌️

[@temesvaritamas6545]

A kurucon van egy jó cikk. A témába vág. "Egy nemzeti érzelmű történelemtanár töprengései"

[@norbertszalai9061]

Akkor olvasgasd csak.

[@repulo]

Elolvastam, hogy nektek ne kelljen. Túl hosszú, semmi újat nem mond annak, aki olvasott bármit magyar szélsőjobbos "történészek"-től, és nem, nem vág a témába.

[@furstjozsef6737]

Magasan röpül és mélyen szánt. De...ez most nem jött össze. P.S. Tulajdonnév előtt nem használunk határozott névelőt.

[@emesevasvari]

a pestiek igen. a nyelv egy élő szövet. még irodalomban is, ha az író egy pesti alakot hív életre, szólaltat meg, lásd pl. Molnár Ferenc, csak, hogy egy klasszikust említsek:)

[@repulo]

@@emesevasvari A baranyaiak is.