Рет қаралды 4,153
A Mohácsi Történelmi Emlékhely az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának állít emléket. Az emlékhelyet a feltárt tömegsírok helyén 1976. augusztus 29-én nyitották meg.
A korábban csak feltételezett temetkezési hely bemutatását az 1960-ban folytatott régészeti kutatások eredményei tették lehetővé. Dr. Papp László, a pécsi múzeum régésze tervszerű ásatásokkal rábukkant az első két tömegsírra, amelyekben mintegy 220-250 csontváz feküdt. Az emlékhely építési munkái 1975 őszén kezdődtek meg, amikor újabb három tömegsír került elő, amelynek feltárását 1976-ban fejezték be.
A bejáratnál Pölöskei József ötvösművész bronzból készült „Hádész kapuja" magasodik. A gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapu szimbolizálja számunkra a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett. Az ív alatti bronzkapu 28 ezer csont- és csigolyaszerű elemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 28 ezer áldozatának artisztikus mementója.
Az emlékhely jelképes gesztusrendszere tovább gazdagodik a Vadász György által tervezett kupolás fogadóépülettel, hisz az a magyar korona formáját idézi. A 15 méter magas építmény négy szintjén kiállítások kaptak helyet. Ezek egyike a Mohácsnál bevetett fegyvereket mutatja be, a csatát egy animációs film eleveníti meg. A mélyföldszinten kialakított kiállító térben az érdeklődők régészeti leletek, korabeli magyar és török történelmi források, valamint korszerű interaktív módszerek és berendezések segítségével nyerhetnek bepillantást a mohácsi csata előzményeibe, annak egyes mozzanataiba, valamint az azt követő események sorába, a csatát pedig háromdimenziós videojátékkal szemléltetik. Az impozáns megjelenésű létesítmény lehetőséget biztosít a sírkert „madártávlatból" történő megszemlélésére is.
Az emlékhelyen beljebb haladva egy földbe süllyesztett, átriumos épület udvarába jutunk, melynek hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi. Az átrium mentén a csatával kapcsolatos történelmi, hadtörténeti és régészeti kiállítás tablóit tekinthetjük meg.
Az épület közepén áll Illés Gyula törött virágra emlékeztető szökőkútja. A fehér kőrózsa mély törésvonalai a három részre szakadt országot szimbolizálják.
Az udvarból felvezető lépcsőkön a körkörös elrendezésű, erdősávokkal szegélyezett temetőkertbe érkezünk, melyet Zalay Buda kertészmérnök tervezett. A Kárpát-medencében őshonos növények (tiszafa és mogyorófa) erdeje pusztán egyetlen ponton törik meg: délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török ellentámadást jelképezi. Az emlékhelyen vezető sétányok is jelképes mondanivalóval rendelkeznek, hiszen a koncentrikus köröket formáló utak a mohácsi kálvária körüljárását teszik lehetővé a látogatók számára. Az utak körkörössége, önmagába veszése az ország kiúttalanságáról, egyhelyben toporgásáról is elmélkedik.
Öt tömegsírt látunk, rendszertelenül elhelyezkedve. Bennük összesen mintegy négyszáz férfi holttestének maradványai nyugszanak. A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket és lovakat ábrázoló kopjafák sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben.
A csatában elesett hősöket 120 kopjafa idézi. Alkotóik Király József, Kiss Sándor, Kő Pál és ifj. Szabó István szobrászművészek voltak. Az emlékhely kialakítása rengeteg szimbólumot hordoz: láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, a csatában elpusztult lovakat megidéző lófigurákat.
Néha egy-egy látogató megkongatja a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát.