Petrovics Emil - A Pál Utcai Fiúk filmzene (1968)

A film jogtulajdonosa a Nemzeti Filmintézet!
The film's rights belong to the National Film Institute!
A klasszikus filmhez Petrovics Emil, népszerű, ismert opera-és balettszerző komponált zenét. Az egyik fő motívum a verkli keringője, mely Fábri több filmjéhez hasonlóan (Hannibál Tanár Úr, Az Ötödik Pecsét) itt is a sors láthatatlan kezét szimbolizálja, ahogy hajtja tovább az életet, a zene megy tovább, akármi is történjen. A film elején még a tényleges verkliből szól a zene, később már Nemecsek lázálmaiban tér vissza, majd tényleges "score"-ként, ahogy Boka világa darabonként összeomlik. A másik fő elem a főcímben és stáblistában hallható zenei darab, mely a 10-es, 20-as évek zenei világába, a felgyorsuló Art Deco-ba kalauzol vissza, a korábbi filmadaptációk korába - követve a főcím alatti képsorokat, melyek korabeli fényképekkel vegyítenek újonnan felvett jeleneteket, melyek a kor némafilmjeit idézik fekete-fehéren, gyorsítottan, szintén a rohanó/továbbfutó időt szimbolizálva, hiszen a film cselekménye korábban, 1902-ben játszódik.
The music of this classic was composed by prominent vocal composer Emil Petrovics, known for his operas and ballets. One of the main motifs is the waltz of the handcranked barrel-organ, symbolising the invisible hand of fate cranking life forward, making the music go on, an idea also present in some of the director's other films (Professor Hannibal, The Fifth Seal). Early in the movie it's present as source music originating from the actual barrel-organ on the street, later it comes back in the little hero's fever dreams, then becomes score as the secondary hero's world is collapsing bit by bit. The other main element is the piece heard during the main and end credits, guiding us back to the musical world of the 10s and 20s, the accelerating Art Deco world, the era of the earlier, 1917 and 1924 adaptations of the novel - the approach fits with the main title sequence, a montage of vintage photographs and newly shot sequences made to look like silent, sped-up footage of the era, coloured with only blanket gels (that then transitions to colour widescreen sound film when the film proper begins), also representing time rushing/marching ahead, since the plot takes place in 1902.

[@zo.nk.1887]

Zseniális... ahogy van. Hallgatom és szinte elfog az az életérzés, az 1900-as évek Budapest utcáinak hangulata, illetve szinte félelmetesen illik a Pál utcai fiúk történetének ideológiájába. Nagy kedvencem, jó értelemben borsódzik a hátam tőle, annyira zseni.

[@zsoltnagy424]

Egyik kedvencem... tökéletes...

[@loodgack]

fú....nem tudom már, mikor láttam először, de én azóta keresgélem, meg vagdosom ki a filmből a zenét. a lelkemet eladnám a PUF OST-ért :D még így is, hogy gyakorlatilag egy nagyon hosszú zene szól végig, részletekben. egy kérdésem van, a Csinibabából az instrumentális részeket, amik többnyire belső monológok és egyéb, számomra leválaszthatatlan beszédek hátterében zajlanak, te esetleg szét tudod választani? kijött ugyan egy CD, de az énekhang nélküli zenék nincsenek rajta, pedig nagyon megérnének egy misét.

[@mystshadoww]

Mükemmel bir şahéser

[@naberbabacim]

AY EVET KESINLIKLE İLK DEFA TURK BULDUM YA

[@mystshadoww]

@@naberbabacimHoşgeldinn, kitabını okuduktan sonra filmini de izlemek istemiştim zamanında...

[@naberbabacim]

@@mystshadoww bende ilk kitabını okudum sonra filmini izledim gerçekten çok güzel bir klasik, nemecsek'in ölümü beni çok etkiledi

[@mystshadoww]

@@naberbabacim 😔😔😔😔

[@naberbabacim]

@@mystshadoww en sevdiğin karakter hangisi?

[@gazmester5572]

zseni

[@fiokomjutub972]

a kottáját honnan lehetne ennek a zenének megszerezni ? Zongorára vagy két zongorára, mindegy, ha csak partitúra van az is jobb mint a semmi

[@FilmMusicHungary]

Sajnos erről semmit nem tudok. Hivatalosabb csatornákon, stúdiónál, családnál talán érdemesebb érdeklődni.

[@fiokomjutub972]

@@FilmMusicHungary köszönöm a választ

[@gazmester5572]

ugy eltudnam kepzelni valami orosz down tempo house mixben ugyesen