0:00 protestáns etika & kapitalizmus | 47:52 szellemi határok
@matyastamasmolnarfi8 жыл бұрын
Rendkívül hozzáértőek vagytok a témához. Minden történelemismeretetek benne van, Oszkár is sikeresen bebizonyítja, hogy felesleges volna nekifutnia újra az érettséginek, mert még egy rádió műsorhoz se sikerült felkészülnie egy általános műveltségi témában. De Puzsérnak sem sikerült Marx után elmélyednie a teológiában, de igazából az is felesleges volna, mert ez nem egy szakszerű elmélkedés volt, csak gyülölködés, gúnyolódás és vad hamisítások és csúsztatások tárháza. De jól megy beszélni, hogy micsoda inkorrektség van ebben az országban...
@adamfarkas16878 жыл бұрын
Kálvin igazán máglyaérett eretnek, neki kellett volna égni Szervét Mihály helyett. Nem véletlenül szoktam pityeregve olvasni Sütő Andrástól a Csillag a máglyán c. drámát. Köszi Robi, nagyon jól összefoglaltad. Ez az oka annak, hogy soha nem tenném be a lábam református templomba. Újra kedvem szottyant egy kis Dominushoz Iesushoz meg Pázmányhoz. uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=149
@schnitzelwiener79297 жыл бұрын
Kálvin kétszer is figyelmeztette Szervétet, hogy menjen el Genfből, különben az inkvizíció (ami egyébként Kálvint is üldözte) máglyán fogja őt megégetni. Miután elkapták és elítélték Szervétet, Kálvin közben járt azért, hogy NE MÁGLYÁN ÉGESSÉK el Szervétet, hanem "humánusabb" büntetésben pl. akasztásban részesítsék. Kálvin nem értett egyet Szervét kivégzésével, de ha a halálbüntetés ellen tiltakozott volna, akkor az, abban az időben egyet jelentett volna azzal, hogy Kálvin egyetért Szervét tanaival, így a Szentháromság tagadással is. Ezt nem engedhette meg magának Kálvin, ezért nem kérte a felmentését. Később, mikor Ulrich Zwinglivel is konfliktusa lett, óva intette őt és egy levélben azt írta neki: "Csak attól félek, hogy egyszer úgy látlak téged is, mint Szervét Mihályt, máglyán. Nemcsak Sütő Andrást kéne olvasni (bár én is nagyon szeretem), hanem egy kis egyháztörténelmet sem ártana. Személyes gyűlöleted - "sosem tenném be a lábam református templomba" - véleményem szerint nem Szervét megöléséből táplálkozik, hanem valamilyen személyes sérelemből. Én személy szerint református vagyok/voltam, de épp a teológiai tanulmányaim vezettek rá engem arra, hogy ma már kevésbé a református, mint inkább az evangélikus egyházban találom meg a helyem. De én ezt ész érvek mentén le tudom vezetni, hogy miért így döntöttem, ettől függetlenül nincs bajom semelyik másik keresztény felekezettel sem. Én bármikor be tudom tenni a lábam akár egy református templomba, akár egy katolikusba, de akár egy kisebb felekezet templomába is. Amíg a Szentháromság Istent dicsőítik ott, úgy érzem, hogy a "testvéreim" között vagyok.
@adamfarkas16876 жыл бұрын
Én is le tudom vezetni észérvekkel. Az ellenszenvem valóban nem pusztán Szervét Mihály megöléséből táplálkozik, hanem abból, hogy Max Weber óta nyílt titok, mennyi közük volt a kapitalizmus nevű mélyen igazságtalan, ember- és környezetpusztító hülyeség eszmei alapjaihoz meg a kalmárszellemhez. Ott a tettek általi üdvözülés tana, a kegyelmi kiválasztás, a munkaetika. Ezek mind-mind megágyazhatnak az élhetetlen workoholic versenytársadalomnak. A kálvini aszkézis -azáltal, hogy egyfelől fáradhatatlan munkálkodásra, másfelől a fogyasztás visszafogására ösztönzött, - összességében a tőkegyarapodás, a tőkefelhalmozás egyik katalizátorává vált. A tőkefelhalmozás pedig az extrém, káros osztálykülönbségek egyik eredője a sok más ok közül. A kamattilalmat is Kálvin enyhítette. Olvasd el tőle a "De Usuris Responsumot". web.mit.edu/aorlando/www/SaintJohnCHII/CalvinUsury.pdf & www.freefictionbooks.org/books/u/4726-usury-by-calvin-elliott?start=27 Míg Kálvin feloldozta és felszabadította az élősdi pénztőkét, addig a katolikusoknál nagyon sokáig még egyházi temetést sem kaphatott egy lelki nyomorult, parazita, pénzkölcsönzésből élő, inproduktív uzsorás. Személy szerint túlságosan kiégtem attól a sok egyéni tragédiától és szociális katasztrófától, amit ez az elbaszott gazdasági rendszer okozott. Persze ha tudod Webert cáfolni, akkor nem szóltam. A kapitalizmusnál és a piacfetisizmusnál pedig kevés baromságot gyűlölök jobban ezen a világon. Ellenben a Katolikus Egyház katekizmusának gazdasági tanításai (7. parancsolat, ne lopj) és szociális enciklikái (Rerum Novarum, Quadragesmio Anno, Centesimus Annus) tökéletesen kompatibilisek egy értékteremtő, szociálisan érzékeny, egzisztenciális biztonságra és minél szélesebb körű általános jólétre vágyó ember társadalomszervezési elképzeléseivel. Sőt nemcsak elvek vannak, hanem működő szociális kísérleteket is dokumentáltak, pl a d-amerikai jezsuita missziók. : www.gerlo.hu/gerloczy/lugo.html & en.wikipedia.org/wiki/Jesuit_reduction Míg a katolicizmus felszabadítási teológiát eredményezett, addig a kálvinizmus Pat Robertsont meg prosperity theology-t. Legalábbis nekem ez a benyomásom, de persze nem biztos, hogy igaz és helyes megállapítás. Amennyiben tévednék, korrigálj majd nyugodtan. Szocialistaként, meggyőződéses antikapitalistaként nem kérdés, hogy melyik a szimpatikus. Legfeljebb Luthert és az evangélikusokat bírom, a hit általi üdvözülés elfogadása miatt sokkal szimpaikusabbak, csak a Luther az üzérkedés, a kamatszedés és a harácsoló kapitalista mentalitás helytelenítését projektálta és redukálta egy népcsoportra (Zsidókról és hazugságaikról c. könyve, mint antiszemita dörgedelem), míg a keresztényszocialista mozgalmak nála sokkal nagyobb szellemi teljesítményt, mélyreható rendszerkritikát és használható megoldásokat produkáltak ezen a téren. UI: Az értelmes és tartalmas választ nagyon szépen köszönöm, nyitott vagyok bármilyen más ellenvéleményre. Való igaz, hogy kissé elfogult vagyok, csak az átlagnál jobban frusztrál, hogy ebben az antiszociális profithajszoló őrületben kell léteznem egy normális társadalom helyett. Elnézést, ha egy ellenségeskedő és dühöngő ember benyomását keltettem, én is hiszek a párbeszédben és az ökumenizmusban.
@fustospaulgabriel4 жыл бұрын
Kedves Robi! Szervétet nem Kálvin végezte ki (lásd Schnitzel Wiener hozzászólásában ennek összefoglalóját), és a protestáns felekezetek két szentséget ismernek el, mégpedig a keresztséget és az úrvacsorát. A predestináció kérdéskörében sem ártana jobban elmélyülnöd, ugyanis semmi sem szól a predestináció-tanban a sorsról. Az eleve elrendelés kapcsán nem elég azt sekélyesen, csak mint összetett szót (prae+destinare) értelmezni. A keresztyén teológia szóhasználata pedig nem ismeri a sorsot, hanem a G/gondviselést. A kollégádnak pedig úgy gondolom, nem ártott volna jobban felkészülni.
@martonpinter37388 жыл бұрын
Tudom hogy nem kívánságműsor, de lehetne valódi problémákkal is foglalkozni, nem mondjuk mesékkel mint pl. isten vagy lélek, hanem valódi/reális/létező dolgokkal. Értem én, hogy egy nem létező dologról jókat lehet beszélgetni, mert ugyebár nem létezik, és ezért mindenkinek egy borzasztó szerteágazó képe van róla, csak az a baj, hogy vannak VALÓDI problémák is. Szerintem ha ezek a problémák megoldódnak, akkor lehet filozófálni a Shrekről, a Madagascarról, istenről, és hasonló dolgokról.
@jozseffeigel80294 жыл бұрын
Aktualis meg mindig.
@91uzsi8 жыл бұрын
31:41 Könnyű kérdés. IGEN (de tényleg Robi az emberi gyarlóságnak hol a vérbe van köze a tudományhoz és a technológiához? HOL? Bazmeg annyira vakítóan egyértelmű hogy kb mindenben sokkal jobb lett az élete kb az összes embernek. most ezt te tényleg kérdőre vonod mert vannak suttyó, gyarló emberek, meg mert sokan vannak ?)
@jarlbalgruufthegreater17584 жыл бұрын
Ott van köze, hogy nézd meg amerikai fegyvergyártók költségvetését és üzleti szálait (nyilván azt sehol nem találod meg) vagy nézd meg hol gyártja mondjuk az apple a termékeit.
@jarlbalgruufthegreater17584 жыл бұрын
és ha engem kérdezel az emberiség élete nem, hogy jobb lett, de az okostelefonok szerintem még haza is baszták már most
@Dave-gi8pc8 жыл бұрын
Van egy Danny Devito film, amiben elhangzik, hogy a kapitalizmus- vagy az élet??? - lényege, hogy akinek a legtöbb pénze van, amikor meghal, az nyer. :)
@Koffein18 жыл бұрын
Jézus vs mém: 2014 június-júliusában szállt harcba, és a mémek nyertek. Dicsértessék Puzsér atya :-))) image.prntscr.com/image/29db731d77614b678ab438b649497604.jpg
@csabahontalan21798 жыл бұрын
És a Jézusos mémekkel mi a helyzet? :)
@m.balazs12698 жыл бұрын
Kedves Robi! Ez a reakció a neoprotestantizmusnak való kiszólásokra született, több videóra(ÖM, apu stb) a reakció. Én egy neoprotestánsnak(részben) vallom magam ezért van némi közöm hozzá. (megj: ez egy hosszú és vallásos, a témát vallás oldaláról megközelítő hozzászólás, több részben. Az egészhez hozzá lehet érteni hogy "szerintem", "véleményem szerint", és hasonlók amiket nem akarok ismételve állandóan leírni.) Én pl(és általában a neoprotestánsok) hiszek a valódi szabad akaratban, egyes esetekben akár Isten mindentudóságának árán is, még ha nem is mondják ki. Aki ilyen szintig nem merészkedik el az is minimum valamiféle jó bonyolult rendszerben hisz amiben pl a jövő visszahathat a jelenre. Ilyen az arminiánizmus és Isten mindentudásának az egyik összeegyeztetése amiben az van hogy Isten látta hogy a potenciális jövőkben ki térne meg és ki akar bármilyen módon közeledni hozzá, és azokról akkor el is döntötte hogy biztosan meg fognak térni, és Ő ezt elintézi. Kálvin fordítva hitte. Ő nem hitt a szabadságban akár az Istent gonosznak tartás árán is, azért mert nem bírta elviselni a minimális felvetését sem annak, hogy Isten ne lenne szuverén és mindenható és mindent tudó. Amikor túlhangsúlyozza hogy Isten ilyen meg olyan szuverén és az jön ki belőle hogy azzal a céllal teremt meg embereket hogy azok szenvedjenek majd meg se térhessenek soha és a végén még meg is bünteti őket, akkor ezt nem tudom nem gonosznak tekinteni. Ehhez szerintem Jézusnak semmi köze nem volt. Más dolgokban viszont nagyon jókat mond Kálvin. Sajnos ez van mindenki tévedéseket és igazsságokat összekeverve alkot.
@m.balazs12698 жыл бұрын
A most következő rész hagyományos egyházi vélemény szempontjából esetleg eretnek gondolatokat tartalmazhat. Úgy hiszem hogy Isten nem görcsös. A görcs egy kiszolgáltatott állapot és egyszerűen nem illendő Istenre vetíteni. Amikor valakinek az izma pl. görcsöl akkor nem tudja irányítani. Istennek van mindentudó képessége, de mért kéne neki ezt folyamatosan és állandóan mindenre használnia. Dönthet úgy hogy nem használja. Szerintem a szabad akarat is ebből származik. Isten egyszerűen nem tud mindent nem azért mert nem lenne rá képes hanem mert úgy dönt hogy az emberek tudatának személyiségének valamilyen nagyon mély lényegi részeit nem figyeli meg teljes mértékben, és ezáltal hagyja hogy ott kifejlődjenek tőle különálló személyiségek. Vagy akár a Heisenberg féle bizonytalanság is jöhet abból hogy pl a fizikai világban sem figyel meg mindent teljes mértékben a lekisebb tartományokban. Isten tudja a történelem menetét azt is biztosan tudja amit Ő eltervezett. De nem tudja teljes pontossággal hogy az emberek pl. mikor mit fognak dönteni. (Persze valószínűleg mindenkinél pontosabban meg tudja becsülni, de a lényeg hogy ez nincs eldöntve. Még Őt is meg lehet lepni.) Ha Isten mindent tudna mi egyszerűen nem tapasztalnánk meg magunkat mert nem léteznénk tudatos értelmes személyiségként. Nem lenne éntudatunk sem értelmünk mert egy foylamat részei lennénk aminek minden részét tudja egy nagyobb entitás/foylamat. Isten pont a saját magának (pl mindentudásának) lekorlátozásával teremtette a lelkeket. Ettől Ő ráadásul közben nem lesz kevesebb mert ahogy pl egy társasjáték közben a felek saját folyamtos döntés alapján nem nézik meg egymás lapjait, állásait, de ezt bármikor megtehetnék, Isten is bármikor abbahagyhatná a nem tökéletes megfigyelésünket és megszüntethetné a személyiségünket. Csak úgy hiszem hogy egyszerűen nem teszi meg. Emiatt amit mondtam nem kicsinyíti le Istent és nem alacsonyítja le még a hagyományos teológia szempontjából sem. Sőt annak a feltételezése hogy Isten oylan szuverén hogy semmi nem hathat rá szinte azzal ekvivalens hogy tőle minden teljesen független. Hiszen a függés szó pont azt jelenti hogy valamilyen módon össze vannak kapcsolva. A Biblia egyébként tanítja is hogy Istennek fáj az emberek fájdalma és rossz neki ha bűnt követünk el. Akkor hogy lehet oylanokat mondani(Kálvin) hogy Istent semmilyen módon nem tudjuk befolyásolni. Ha viszont tejlesen függetlenek lennénk akkor Isten nem lenne végső valóság mert tőle függetlenül is lenne létezés.
@m.balazs12698 жыл бұрын
Cselekedetekből való üdvösség/ kell e teljesíteni stb: A csak kegyelemből való üdvösséget szerintem nem Pál találta ki és nem hamisított meg semmit. És biztos nem a "gonosz" neoprotestánsok teremtették meg hogy a megvilágosuló nem tom kiknek a fejlődését akadályozzák. Persze ha valaki meri hinni, akár hiheti azt hogy Pál még tévedett is és a levelei nincsenek Jézus tanításainak a szintjén. Én inkább hagyományos vagyok ebből a szempontból, és úgy hiszem hogy Pál írásai ihletettek és Jézus megjelent neki és adott neki kijelentéseket. Viszont nem kell Pál a csak kegyelemből való üdvösség tanához szerintem. Ezt a hozzállást Jézus is tanította főleg pl a tékozló fiú példázatában. Az elkóborolt fiúnak ugyanis nem kellett semmilyen teljesítmény alapú cselekedetet felmutatnia ahhoz hogy az Atya visszafogadja. Még megalázkodnia se kellett bár azt elhatározta hogy megteszi. Ami kellett az az hogy visszamenjen és hajlandó legyen megalázkodni. Ennek végigvitelét azonban az Istent jelképező Atya nem engedte befejezni, hanem visszafogadta. Nem kellett keresztet magára venni és hasonlók. Ezeknek az értékét nem tagadom de nem kellenek az üdvösséghez. Az üdvösség és üdvözülés elkülönül az egyéb hit által elérhető dolgoktól. Az üdvösség témája a kapcsolatból fakad, és a szülő gyermek kapcsolattal tudnám példázni. Egy normális szerető apa/anya nem dobja ki a gyerekét, ha pl rossz jegyet hoz. És akkor sem ha összetör dolgokat a házban. Igazából remélhetőleg nem akarja szinte semminek a hatására se kidobni. Ezt végig lehet gondolni.Jézus pedig a tékozló fiú példázatával jellemezte a megtérést a legrészletesebben. Ez alapján Isten nem vár el teljesítményt de egy döntést, az alázatot és a "hazatérést" elvárja. Az teológia és nem tudok mellette logikailag érvelni hogy Jézus azt állítja hogy Ő az aki hazavihet minket az Atyához és benne kell hinni. Én ezt eflogadom. Tudnék mellette érvelni de nem filozófiai alapon mint pl a szabad akarat kérdése mellett. A teljesítmény szerű jócseledeteket se kicsinylem le, de ezek máshoz kellenek. A hovatartozáshoz nem. Az a családi jellegű kapcsolatból fakad. És nem lehet kiérdemelni nem lehet teljesíteni érte, egyszerűen a lázadást kell abbahagyni és semmi más. Azon kívül ha egy hívő nagyon "rossz" akkor is lehet úgy modellezni a bűnhődését mint amikor egy szülő megveri megfegyelmezi a gyereket. (Most ha lehe ne legyen felháborodás, ószövetségi időkről beszélek ahol néha ilyen is történt, ma tudom hogy nem lehet a PC stb miatt arra se gondolni hogy valaki testi fenyítést alkalmazzon, és egyébként én sem vagyok a híve). Viszont az apa nem dobja ki egy törvényen kívüli helyre a gyerekét a rosszaságai miatt, ahol mondjuk sorozatgyilksok és rablók élnek meg drogkartellek. (a poklot szimbolizálva most). Ilyen helyzetbe csak akkor kerülhet ha megtagadja a családját és önmaga megy a negatív környezetbe. Ezzel viszont Isten sem "tud" mit csinálni, viszont többször megmenteni ilyen helyzetekből és visszavonzani magához tud.
@m.balazs12698 жыл бұрын
Történelmi szempontból pedig: 1. A neoprotestánsok nem kálvinisták(szinte kivétel nélkül). Aki tudatosan besorolja magát irányzatokba az inkább arminiánus de egyszerűen a többség csak nem kálvinista. Hisznek a valódi szabad akaratban és Krisztus melletti döntésben ezért evangélizálnak pl. A kálvinisták a 18-19. század környékére eljutottak oda hogy nem is evangélizáltak, mert minek ha úgyis vannak a kiválasztottak. Elégnek tartották enyhén tájékoztatni a keresztény tanokról. 2. A neoprotestanzitmus egy másik protestantizmus(azaz tiltakozás, megújulás), ami pont a kálvinizmus ellen jött létre. Lényegi elemei a nagy amerikai ébredések (Second Great Awakening, Holiness Movement) és a pünkösdi mozgalmak. Ezek eleinte nyilván szorosan kötődtek a többi protestáns irányhoz és kálvinizmussal is át voltak szőve, de egyre inkább eltávolodtak tőle. Ennek példája pl C.H.Spurgeon(a keresztény körökben viszonylag híresebb Minden kegyelem című könyv szerzője). Ő megpróbált egyensúlyozni még a kálvinizmus és a nem kálvinizmus között de inkább kegyelem és döntés központú volt. Ha nem az lett volna nem evangélizált volna olyan erőteljesen. A neoprotestantizmus jelentős alakjairól a legtöbben nem is hallottak, és nem olyan híresek mint Kálvin, és Luther(mint pl Charles Finney, Maria Woodworth Etter, Smith Wigglesworth ,és még sokan mások de most ők jutottak eszembe). Utána jött az Azusa Street-i ébredés ami a modern pünködsi karizmatikus mozgalom egyik alapja. Az első és második nagy amerikai ébredések, a szentség mozgalom, a pünkösdi mozgalom, a karizmatikus mozgalom és a pünkösdi karizmatikus mozgalom(azt hiszem így vannak időrendben és egymásból következve) az elemei a neoprotestantizmusnak. Egyébként ezek még a katolikusokra is hatottak ahol úgyanúgy történt ébredés. Innen jött a katolikus karizmatikus mozgalom akik elég jóban vannak a pünkösdi karizmatikusokkal. Nem arról van szó hogy egyesültek volna a hiteik de pl akár közös rendezvényeket szerveznek. (pl itthon az "Ez az a nap" rendezvény, ahol sajnos azonban kialakultak anyagias borzalmak de mindegy erre úgy nyelek egyet és elviselem.) És a végén ezekből ágaztak le gazdagságot hirdető megagyülekezetek, amiket egyébként ezen belül is sokan rettenetes eretnekségnek és az ébredés elárulásának tartanak. De még ezekben is mondanak sok jó dolgot és a rossz a jóval keverve van. Nem tudom Pat Robertsont pl gyűlölni és lenézni és a tevékenységét se tudom elítélni attól hogy tőzsdéről beszél. Majd Jézus megítéli. Máskor viszont olyan dolgokról beszél amik akár valakinek az életét jó irányba megváltoztathatják. És esetleg oylanokról is hogy ha adakozunk akkor mindenféle jó fog történni( Ezt tényleg... nem akarom minősíteni). (Laodíceai gyülekezet: "gazdag vagyok meggazdagodtam, semmire sincs szükségem" + Pl Trinity network aranyozott székekben ülő pérdikátorok stb). Én egy református gyülekezetben "nőttem" fel de még ott is kb szinte szégyellték a kálvin tömény tanait. Egyszerűen nem mondták ki, hogy úgy hiszik pl hogy Isten némelyeket konkrétan szenvedésre és kárhozatra teremtett pedig Kálvin írt ilyeneket. Amikor pl rákérdeztem nem mondták hogy ezt hiszik. Ezeket egyszerűen nem hitték igazán és konkrétan szégyellték az érzésem szerint. Ezt nem is annyira csodálom.
@nevnick66248 жыл бұрын
Csak el kell kérni a kegyelmet... Hm. Milyen kényelmes életfilozófia.
@91uzsi8 жыл бұрын
36:01 Khm ....
@ferencszegedi90614 жыл бұрын
Nem elég a vonat lassítása. A váltót kell átállítani.
@jarlbalgruufthegreater17584 жыл бұрын
honnan tudod, hogy a váltó (ha van) nem egy közelebbi szakadékhoz vezet?
@ferencszegedi90614 жыл бұрын
@@jarlbalgruufthegreater1758 Nem tudom, de a szakadék felé haladva a lassítás biztosan nem elegendő.
@7DeadlySlain8 жыл бұрын
A mai világ szentjei a brókerek.
@martonpinter37388 жыл бұрын
A katolikosuk nem akarják maguknak a világot? Ki is ma a világ első számú embere? :D
@martonpinter37388 жыл бұрын
Nem öltük meg istent, mivel sohasem létezett.
@Seeraaf8 жыл бұрын
{ 30 : 13-tól, 30 : 29-ig } "Hát világos, de ez is a romlottságot és a korrupciót jelzi. Hogy ha egy templom, ami az apostoli AP. CSEL 7 : 48 www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/51.html szegénység hírdetésére épül, tele van rakva arannyal, meg MÁTÉ EV 6 : 6 www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/47.html mindenféle arany kegytárgyakkal, akkor azért ott a romlott - ságot nem olyan nehéz felmutatni" ------------------------------------------------------------------------------------ { 35 : 31-től, 36 : 22-ig } "Én azt gondolom, hogy ez a keresz - ténység ( az Írással szemben hangoztatott intézményesített dogmatizmus - hagyománnyá tett ideológiai elv ) legnagyobb LUKÁCS 9 : 23 www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/49.html LUKÁCS 14 : 27 www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/49.html hazugsága. Nem igaz, 'nem igaz' hogy csak el kell kérni a ke - gyelmet. Föl kell venni a keresztet. Személy szerint neked is MÁRK 8 : 34 www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/48.html MÁTÉ 10 : 38 www.bibl.u-szeged.hu/Biblia/47.html fel kell venni a keresztet ... Ha ezt nem tudod megtenni, ha ezt nem teszed meg, akkor nem tettél semmit"
@cassandraschmidt35068 жыл бұрын
Én aztán nem vagyok katolikus, de azt jól tudom, hogy minden templomuk pincéjében halottak vannak eltemetve. Még a legkisebb falu legpicinyebb temploma alatt is, ott nyugszanak a környék grófjai, családostul. Isten háza alá temetkezni nem undorító? Ti mit gondoltok erről???
@Kicsinko078 жыл бұрын
Azt hogy a katolikus egyház sokkal inkább antikrisztus mozzanat mint a reformácio.
@adamfarkas16878 жыл бұрын
Nem elrejtve. Eltemetve, méltó szertartás szerint. Mi lenne ebben az undorító? Nem gyilkosok rejtették oda az áldozataik holttestét. Sőt azért sem zavar, mert kicsillió ok közül a saját mulandóságom is azok közé tartozik, ami miatt elkezdtem keresni Istent. A szubminimum lenne, hogy ezzel mindenki szembenéz, de ugye az kissé átértékelné a konzumidióta létszemléletet. Az eretnek és antikrisztusi az, hogy a korlátlan felhalmozást megideologizálva pusztulásba kergetitek az emberiséget.
@Shaara12 жыл бұрын
Mas orszagokban is igy van. Nem ertem ez hogy jon ide, vagy hogy az "undor" szo hogy merul fel ezzel kapcsolatban. Nemetorszagban Arpadhazi Szent Erzsebet sirjara epitettek a katedralist. A tiszteletere. Nem undorkeltesert. Angliaban a regi katedralisokban lepni sem lehet, hogy ne egy sirkore lepj. Talan annyi igazsagtalansag van benne, hogy csak a nemesek, gazdagok engedhettek meg maguknak, a szegenyeket kivul a temetoben temettek el. Ma, ha van 1-2 millio forintod, a te hamvaidat is elhelyezik valamelyik katedralisban.