A hét mesterlövésze

[@SzPende]

Bin-jip - Lopakodó lelkek (Bin-jip | 2004) 2:59 A szabadság útjai (Revolutionary Road | 2008) 22:26 Vérző olaj (There Will Be Blood | 2007) 45:49 (Ultimo tango a Parigi | 1972) 1:08:38

[@ZuccaEZagara]

Kár, hogy nem tízes lett a tematikus lista, pedig besoroltam volna a Nap fivér, Hold nővért. Igaz, hogy elcsépelt a téma szempontjából, de aki ismeri a keletkezésének a hátterét, egyszeriben üstökön ragad egy olyan "heuréka"-érzést, amelyet nem is lehet megmagyarázni. Mert ha azt állítanánk, hogy attól érezzük, hogy bele se gondoltunk az egésznek a szimbolikájába, lásd új szerzetesrend letéteményesei=hippik, öregek (egyháziak is, világiak is)=az ún. "csendes generáció", akkor hazudnánk. Ha viszont azt állítanánk, hogy azért ez a nagy aha-érzés, mert magunk is rájöttünk az ominózus szimbolikára és jé, tényleg így van, akkor meg darázsfészekbe nyúlnánk. Ugyanis A NÉZŐKÖZÖNSÉGNEK jelent mást és mást a két, egymásnak feszülő pólus és ha konkrétan a hithű keresztény nézői réteget vesszük górcső alá, megnézhetjük, ma milyen politikai eszmeáramlatokat vall magáénak ez a réteg úgy általában és akkor derülne ki, hogy Zeffirelli perspektívája tulajdonképpen baromira idegen tőlük. Na de térgyünk vissza a lényegre, habár az nem térgyeplős kukorica: a társadalomból való kiszakadás tematikája. Ahogy elnézem az Internetet, főleg a Facebookot (nekem könnyű, mert nem vagyok fenn Twitteren se, Tumblr-n se...), azt kell mondjam, egy csomóan vágynak arra, amit Graham Faulkner a filmvásznon, Ferenc szerepében megtett. Az ökofalu-jelenség remek példája ennek. Vagy a vagabondság, amikor ideiglenes lakhelyeket vált zsinórban egy vagy több fiatal. (Vagy még korábban ott voltak az indiánmozgalmak, magyar úttörőjük volt ezeknek Baktay Ervin - ezt az oldalát kevesebben ismerik - és Borsányi László.) De sajnos, több adat van arra, hogy csak álmodoznak erről az emberek. Idézetek, fotók áramlanak keresztbe-kasul egy természetközelibb, rugalmasabb létformáról, mint amilyen a civilizációnak becézett, szerepkényszerre épülő, kapitalista alapokon nyugvó tömegkultúra - és az átlag részéről ennyi. Még ritkább az, hogyha több valódi olyan úttörő egy családban nő fel, mint amilyen Ferenc figurája. (Ismerek amúgy ilyet: három fivér, ebből a két kisebb egy ikerpár és indiaiak.) Olaszország védőszentje tipikusan az a fajta "hipster", amelyből szerintem több van, tehát akit válsághelyzet vezet el oda, hogy hátat fordítson a nagyvilág által diktált illúzióknak. Fizikai és lelki szinten egyaránt keletkezik ez a válság, s ennek a film elején is tanúi vagyunk. Azért akkora szám ez a film, mert a néző látja, mint éli meg Francesco a válsághelyzetet - ott van előttünk a betegágyhoz kötött fickó a látomásaival, egyszóval a véres valóság nem titok, tehát a hasonló cipőben járók még tükröt is kapnak. A gyógyulásától kezdve snitt, cezúra - és máris egy végsőkig idealizált számkivetett áll előttünk, aki agresszió nélkül is túlél. Ez amúgy ideálja a hippi világnak is és a keresztény világnak is: agresszió nélkül túlélni...Innentől kezdve a cselekmény is éteri lesz, hiába próbálják olyanok lehúzni, mint Lee Montague, John Sharp vagy Adolfo Celi, akik a konvenciókba préselt és azokból élő diktátorokat jelenítik meg (sorrendben: Pietro di Bernardone, Guido püspök, kormányzó). A mesebeli herceg nem levágja a sárkányfejeket, hanem szenteltvízzel kioltja a torkuk tüzét. Hol van már itt Szent György legendája? Még valószerűtlenebb sztori ez így...A pápa előtt is csupa költői színezetű érvvel vívja ki, hogy új szerzetesrendet alapítson. Hanem nézzük Nap fivér után Hold nővért, azaz Klárát, polgári nevén Clara Offreducciót (olvastam ilyen analógiát). Maga a szerep is, de Judi Bowker alakítása is élő bizonyíték arra, hogy Zeffirelli tökéletes címet választott alkotásának. És nemcsak a Naphimnusz-analógia miatt, hanem mert a szerepek is úgy épülnek fel, ahogyan az égitesteket láthatjuk. Francescónak ha nem is az egész megvilágosodását követhetjük nyomon, de a lényeges fázisokat igen - ez olyan, mint amikor a napkorongot látjuk az égen, mindig egy teljes kört látunk, maximum némi felhő takarja el. Nem így Clara: őtőle csupán az istenkapcsolat katarzisát látjuk, azt nem, mi motiválta az életmódváltásra, hogyan reagáltak a szülei az elváltozására, sőt, még azt sem, hogyan motiválta ő a húgait, akik a filmen meg se jelennek (tényleg volt két húga Szent Klárának: Beatrice és Agnese). És a Holdat sem látjuk mindig teljesnek, ha felbukkan az égbolton. A hagyományos női szerepek porba hullását igazából csak akkor láthatjuk Klára alakján keresztül, amikor a) kimondja, hogy nem szeretve lenni akar, hanem szeretni, b) mer egyszerre kíváncsian és meghökkenve Ferenc arcába nézni, amikor az jelet kap Krisztustól a San Damiano-templomban, a feszületen keresztül. Ugye a középkorban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy férfi a legmélyebb lelki titkaiba betekintést adjon egy nőnek, vagy hogy egy nő efféle mélységek iránt nyílt érdeklődést mutasson akár a tekintete által is. Mégis, ezek olyan erős momentumok, hogy Clara figuráját hitelesen hipsterivé teszik. A "haverok" meg, tehát Francesco barátai, akik követőivé válnak? Máris egy kis morzsa antikvitást hoznak a műbe. Ahogy filozofálnak egymás között, az ókori Görögország filozófuskörei ötlenek holmi műveltebb néző eszébe. Nem vakon hisznek, hanem gondolkodnak. De nem is elméletiesek, hanem tető alá hozzák, amit helyesnek tartanak. Igaz, Giacondo eleinte megijed, hogy a cölibátusra is rákényszerül majd, ha Ferencet szeretné követni, hiszen a szerelem érzésétől képtelen szabadulni, de legalább nem szégyelli bevallani ezt, főleg nem mestere előtt. Amit Giacondo képvisel, az páratlan: csalódott a nagyvilág konvencióiban, de ez nem teszi szorongóvá, mestere és példaképe elé őszinte bizalommal áll oda ominózus titkával. Akár azt is mondhatnánk, ilyen egy igazi, jó értelemben vett lázadó. Említést érdemel még Ferenc édesanyjának, Pica di Bernardonénak (leánykori nevén Jeanne Bourlemont) alakja is. No, hát ő a csendes libber, a passzív ellenálló. Ő az, aki, ha tehetné, otthagyná zsarnok férjét annak korrupt üzletével együtt, de nem mer lépni, mert fél attól, hogy elítéltetik, mégis néhány apró külsőségben más, mint a módos assisi asszonyok általában. Eleve francia, tehát már csak ezért sem olvad bele a környezetébe. Ironikus módon olasz színésznő formálja meg (Valentina Cortese), de remek stílusérzékkel valósítja meg azt a rettentően intenzív, érzelmes, már-már szirupos attitűdöt, amiért Pietro (Lee Montague) minimum három jelenetben is lila fejjel ordítva elmarasztalja ("te rontottad el a franciás finomkodásoddal"). A mai sztereotípiák szerint pont az olasz nők képviselik ezt az összetételt: a végletekig meleg az érzelemviláguk, mindenük a gyerekük, mellette sziklaszilárd meggyőződésük, hogy nekik aztán igazuk van, s nem felejtenek. Pietro figurája ezáltal puff, le is van pipálva. No de azért III. Ince pápa és a régi cimbora, Paolo is eljut a film végén abba a fázisba, amikor a társadalomból kivetettek helyzetét megélik egy pillanatra és feladják a küzdelmet holmi újítás ellen! Paolo konkrétan csatlakozik az általa korábban holdkórosnak nevezett Francesco csapatához, míg a pápa azt az esetet képviseli, amikor maga nem válik meg a protokolltól, mégis támogatja a társadalomból kiszakadtakat, tehát belülről azért azonosul velük. Egy kis érdekesség: most nagyon turbóban tanulom a hindít, mert amióta a Little Church-öt énekeltük a Skanzen-jubileumon (Szentendre) a dolgozók kórusával, és hogy a Fény Házáról is eszembe jutott, amikor elkészültem vele a statisztikai kimutatással, egyszerűen folyton kísért a film és ezt azzal akarom feldolgozni, hogy lefordítom a teljes filmszöveget hindíre. Különben is annyira megérdemli ez a film, hogy minél több országba eljusson minél több nyelven. Már előttem is van, ahogy Bollywood ászai a szinkronstúdióban gyakorolják a devanagariban írt sorokat és átlényegülnek sorban.

[@benceb.737]

Kedves Puzsér Róbert! Szeretném hallani a véleményed a John Oliver show-ról, szerintem jó lenne ha valamikor pár szóban összefoglalnád a véleményed erről a műsorról.Csodálkozom hogy még nem tetted, vagy legalábbis én még nem találkoztam az adott adással. Az egyik apu azért iszik mert te sírsz-on említette azt hiszem FAM, de ezenkívül még nem esett erről szó.Ha még is esett már róla szó, akkor előre is köszönöm a linket a videóhoz.

[@lapysimon]

Bence B.