Régi ácsok titkai! És miért nem dől össze? Vasbeton koszorú nélkül hogyan áll meg ?

Ősrégi titkok, amit régen minden kisinas tudott, mára feledésbe merült. Egy felújításra váró régi tető kapcsán lesz bemutatva. Régi, nem új, és mégis megéri szakszerűen felújítani, és ehhez bizony betonkoszorú sem kell!

[@gyuribacsi6503]

A lényeg hogy min 50-60 évet kibirt!Az igazi régi szakik tudtak a semmiből várat épiteni!Na ez a művészet!Nagyon pöpec a téma!👍

[@Matt33318]

Mindenféle csoda tervezőprogram nélkül.🙂

[@8lifeisamovie8]

@@Matt33318 Ez olyan, mint a régi kamionosok, akik fejből max. térképről vezettek akár országokon át, nem ám GPS 😉

[@fustoltsonka]

Nálunk van betonkoszorú, de a tető mégis ilyen szerkezetű, annyi különbséggel, hogy nincs kötőgerenda. Tisztességes, hozzáértő ács csinálta. Nem láncfűrésszel bohóckodott a tetőn, hanem a földön rajzolt, vágott. Felvitte, odarakta, és az illeszkedett. A helyén már csak picit igazítani kellett kézifűrésszel és ha jól emlékszek gyaluval is. 14-15 éves voltam, és a hideg rázott, mikor felülről hajolt be a szerkezet alá és alulról felfelé szegelt, 10 méteres magasságban. 30 éve csinálta, de a munkáját meg lehet nézni ma is.

[@davidmihalyi7751]

Ezt a házat láttam mikor megbontották,én is megálltam nézelödni. Örülök hogy csinálsz belőle videót

[@JeszenszkyArpad87]

Nálunk is hasonló van. Új építésű házunkban is fa födém van. 15x20-as gerendák koszorúra ültetve 80cm tengelytávval. A talpszelemen a födém gerendák tetején van.Talpszelemen csavar 16x500-as. Minden gerenda-talpszelemen találkozás együtt van átcsavarozva a szelemen csavarral. A max fesztáv nettó 5m. Nagyon jól működik, stabil. Köszönjük a hasznos videókat.

[@Surmoka]

Ez így brutális túlzásnak tűnik, megtartana két épületet is

[@istvankis9020]

Max. fesztáv az sosem nettó hanem bruttó mivel a legnagyobb fesztávról beszélünk.Amennyiben van a tetőben derék vagy gerinc szelemen és az alatt egy vagy több székoszlop az csak jó és ha még fogópár is van benne akkor az tartja a szélnyomást is.Hogy le van csavarozva minden szarufa alja ez így biztos és mindenki annyira erősíti meg ami neki tetszik.

[@laszlosoos4942]

Az én házam kb. 120 éves,az ácsszerkezet még nagyon stabil egyetlen csavar és szög nélkül is. Kétállószékes szerkezet.Talpszelemen kb. 25x25,a kötőgerendák 25x30,födém 20x20-as.20cm alatt nem igen van benne anyag.A beázásoknál itt ott megkorhadt,de az eredetileg tervezett tetőcsere helyett javítás lesz és még 120 évig legalább jó lesz.Régen nem 30-40 évre építkeztek a parasztok.

[@erigabu]

@@laszlosoos4942 mondjuk a hagyományos cserepes tetők tervezett élettartama elméletben 100év körüli, ha jó volt a kivitelezés javítással minimum kibírhatja.. most tervezek venni házat, kb. 60 év körüli, de a tető némi javítással kibírhat még minimum 30-40 évet (jelenleg jó pár cserép törött sajnos, és jó pár cseréplécet cserélni kell, de a fő részei épek így javítható).

[@janosszabo378]

Szia! Ehhez hasonló szerkezet van a mi házunkon, és a melléképületen is (tégla épület), annyi különbséggel, hogy sárgerendát is tartalmaz, és kevésbé szép szögletesek a gerendák. Ha jól sejtem a teher eloszlás miatt a sárgerenda egy hasznos elem lenne. Hajszálrepedések a homlokzaton szintén vannak, de gondolom ha 100éve áll így, akkkor ezután is fog. Statikus sem ítélte veszélyesnek. Sajnos tényleg hihetetlen mennyivel rosszabb minőségűek azok a faanyagok amiket mostanában kapni, mint a régi. Találtam olyan födémgerendát amibe 1853-as éítési dátum van vésve és hibátlan. Feltehetőleg bontottan építették már be, a ház 100éve épült ha jól tudom. Kíváncsi vagyok a további fejleményekre. Egyelőre én sem tervezem, hogy betonkoszorút tetetnék rá. Esetleg pár év múlva a tetőlécet és cserepet cserélném. Gyanítom, hogy ezek a régi gerendák tovább bírnák mint az újak :)

[@tamasfeher8272]

Nem láttam milyen környéken található ez az épület de egy kérdésem lenne . Nekünk is régi paratház volt a szülői viszont az nem volt szétrepedve pedig tömés fallal épült a tető is hasónlóan volt kivitelezve,viszont nem volt ilyen közel az úttesthez csak kb 10-12 m- re. A kérdésem az lenne nem a mai közlekedés ( út terhelés,rázkódás ,vízelvezetés),stb miatt jelenhettek meg ezek a repedések. Hiszen annó nem ilyen környezeti hatásoknak kitett építkezések voltak. Nem volt betervezhető egy ilyen mértékű fejlődés.

[@SzakiEllenor]

A talaj nedvessége itt nagyon sokszor változik, a talajvíz hol feljön, hol lemegy, és ez a talajnak nem tesz jót De nyilván a rezgés sem az épületek barátja

[@Priest5125]

Ácsként szeretném megkérni az összes leendő megrendelőt, hogy amikor ezt elmagyarázom neki, akkor ne az legyen a válasz, hogy "de hát a szomszédba is ugyan ekkora tető van és azt 3 millióból megcsinálták". Sajnos elképesztő milyen tetők épülnek, már örülünk ha van 2,5cm szellőztetett réteg az 5 helyett, és fólia.

[@TamasSzilagyi-ww4ke]

udv, azt szeretnem toled kerdezni -mert a videobol kimaradt - h. espedig a kotogerende hogyan "kotodik" a falhoz? csapolva csavarozva van? mert ha csak ra van teve a tetejere akkor alatta mozoghat, csuszkalhat a fal pl. foldrenges eseten es pont nem er semmit mintha ott sem lenne? vagy supan a suly eleg? elore is koszonom

[@zsoltszabo7530]

Nagyon jó video, lehet tanulni belőle. Az csak mellékes, hogy pontosan tudom merre található ez a ház.

[@rekal4630]

Kedves Péter! Elkepzelhető olyan, hogy a sárgerenda, és a kötőgerendák végei és a becsatlakozó szarufák belekerüljenek egy utólagos betonkoszorúba?

[@Surmoka]

Az Ács Butapestnél lehet nagyon szép tetűszerkezeteket látni. Mondjuk ők nem kötőgerendákat használnak, hanem födémpallókat. Meg nagy pallókból vágják a szarufákat, és akkor nem kell középszelemen se.

[@TamasSzilagyi-ww4ke]

ertem, de a kotogerenda hogy kotodik a falhoz? csak ra van helyezve, mert igy alatta "csuszkalhat" a fal kifele es befele es akkor pont semmi ertelme, vagy bele/hozza van csavarozva csapolva a falba?

[@viktortorok7072]

Üdv! Teljesen laikus vagy, előre elnézést kérek a téves szóhasználatért és a helyes írásért vagy is ennek hiányáért! Nekem úgy tünik hogy a hàrom darabb kötögerenda adja átt a tető súját a falakra. Miért nem rakták le a talpszelement a falra és erre a kötőtt?

[@palsoos720]

Jó napot! Ugyan nem ide kapcsolódik, de a ház korát meghallva eszembe jutott egy téma, ami már jó ideje foglalkoztat. Nagyszüleimnek volt régen egy közel 100 éves, hosszúkás, téglaalapos vályogházuk. Sajnos az építmény az egyik rövidebb oldal irányába teljes egészében megsüllyedt. A szóban forgó oldal főfaláról nem is beszélve, ami középtájékon egy jól látható ívet képezve még ennél is lejjebb ásta magát. Milyen alapozási hibát követhettek el annak idején az építkezésen, ami a ház szabályos és egyenletes dőlését eredményezte? Illetve az ilyen épületeket / falszakaszokat az alap korrigálása mellett vissza lehet emelni valamilyen módszerrel? Vagy jobb nem zargatni?

[@laszloendreerdelyi7000]

Interneten rengeteg megoldás elérhető! A válasz tehát: igen!

[@sandortolnai4562]

Laktam ilyen épületben,,,ha kicsit is, de lejt a terület, a csorgó víz jobban áztatja valahol a talajt és ott kezd süllyedni...Nem egyenletesen bvolt nedves a talaj...ez az ok...

[@miklosnyiri9766]

Vajon ha ma megbízàst kapna egy statikus, hogy a tető tartószerkezetét megtervezze, akkor 3 vagy 33 db kötő gerendát tervezne be? Ha nem 3 akkor MIÉRT?

[@ivanborik8326]

3-at vagy 4-et, de 5-öt egészen biztosan nem (feleslegesen terhelnénk az áthidalást).

[@devenyigyorffy]

133 :)

[@Surmoka]

Szerintem ma már födémpallókat tervezne be a statiqs, amiket meg kb. fél méteres távolságra tenne egymástól, ezzel meglenne a födém tartószerkezete és a kötőgerendák kiváltása is.

[@miklosnyiri9766]

@@Surmoka ez az, fél mèterenként padló vagy 10 méteren 3 gerenda. Akkor már inkább a 3 gerenda. Sokkal gazdaságosabb.

[@Surmoka]

@@miklosnyiri9766 nem azért rakják fél méterenként a pallókat, hogy drágább legyen, hanem hogy legyen járható födémed. A gerendáktól sohasem lesz

[@tiborhorvath2014]

Egy kérdés: nem lett volna "egészségesebb", ha a talpszelemen toldása a kötőgerenda felett valósult volna meg? Ha jól láttam a középső kötőgerendától balra volt a toldás.

[@djtoncsy96]

Az en hazam 120 eves es a helyi muzeumban is kint van...a nad teto az total karos volt..le csereltem lemez tetore es azota reped a haz..tehat a suly fogta addig a falakat ossze nagy reszt..

[@gmeszi.]

Gondolom a szerkezet is cserélve lett.

[@hufi007]

Kedves Péter! A videoban sok feltételezés van, ahogy te magad is említed többször is. Ha egyszer úgy forgatnál, hogy előtte mondjuk megkérdezed a tulajdonost is (már csak arról is, hogy a házáról készítesz képeket), akkor lehet hogy pontosabb információid is lennének. Tisztelettel, Gábor

[@SzakiEllenor]

Tök igazad van ! Az MTV 1 percet 3 nap alatt forgat le! Nekem erre az egy videóra van 15 percem, de nyilván ahogy épül a csatorna , lesznek nagyobb témák is! :.-) Merthogy közben dolgozok is!

[@qwerty29456]

Kedves Péter! A kérdés a következő lenne: A talp szelemen a 3 darab kötő gerendára támaszkodik, és utána alá van falazva? Illetve ha nincsen koszorú, akkor hogyan lehetett (régen) a tégla falazatba beépíteni a kötő gerendát? Volt alatta valami teher osztó elem?

[@SzakiEllenor]

Igen, volt, sárgerendának hívták!

[@qwerty29456]

@@SzakiEllenor Köszi4

[@mfkzoz]

​​@@SzakiEllenorBután fogom kérdezni😅 tehát mikor a falat megépítették raktak rá egy sárgerendát, amire aztán keresztbe ráfektették a kötőgerendákat, majd a kötőgerendákra (párhuzamosan a sárgerendával, de kicsit "beljebb" a talpszelement? A sárgerendát bekötötték valahogy a falba? A tető csak saját súlya miatt nem csúszkál a házon?

[@zoltankemeny3089]

Annyit még hozzá tennék, hogy minden kötőgerenda egy sárgerendára fekszik ami a fal tetején van hosszában. Legalabb is suliban így tanúltuk és amiket elbontottem eddig abban mindben benne volt.

[@istvan19672]

Nagyon jó volt ez a videó is mint ahogy a többi is! Köszönöm! Egy kérdésem lenne ez ügyben, én is és kB 150 éves paraszt házban lakok, ahol szintén egy "varázslatos" tetőszerkezet van, azt szeretném kérdezni, hogy de mitől marad egy ilyen tető a helyén???? Csak a saját súlyától? Nagy viharban, mondjuk, hiszen nincs levsavarozva mint ahogy az a betonkoszororús épületeknél! Köszönöm

[@SzakiEllenor]

Hát ez a kérdés egy videót ér! :-) A megoldás a fakötésekben és faszegekben rejlik!

[@istvan19672]

Várom ezt a videót, nagyon kíváncsi vagyok! Köszönöm!

[@laszloendreerdelyi7000]

@@janosnagy4382 ... azért mert nehéz..

[@szabolcsbali]

Olyan kérdésem lenne: ha a falra előbb ültetnék rá a hosszanti talpszelement és arra a kötőgerendát, akkor az jó vagy rossz megoldás lenne e? (csak mert a mi házunk is ilyen kategória és most bontottam le a tetőt, koszorúra nincs pénzem). 4x9m alapterületről beszélünk, sima nyeregtető (mint ez a videóban).

[@oregdzsossz]

Ha már levetted a tetőt én inlább tennék rá koszorút akárhogyan is! Üdv :)

[@gmora7066]

ha több kötő gerendát alkalmaznak mint 3 az stabilabb lesz? vagy felesleges?

[@tbeebacsi]

Szerencsésebb lenne. ha a sárgerendára kerülnének a kötőgerendák, a székoszlopok, és a dúcok is. Ugyan annyi anyagból nagyobb felületen terhelné a falakat. Szerintem képzett ácsok nem így csinálták, még régen sem.

[@a.t.8708]

szerintem a gerenda alatt tégla volt csak kiszedték. Nálunk így volt a téglák közt voltak a gerendák, gyakorlatilag kiékelve.

[@tbeebacsi]

@@a.t.8708 Akkor már évtizedekkel korábban kiszedhették, mert a középső fogógerenda alatt látszik hogy végig repedt a fal. Nyilván a pontszerű terheléstől. A főszaru állásoknál a sárgerendánál és a székszelemennél sem látszik csapolás vagy fakötés nyoma.

[@atisjenei]

Üdv. Péter! Egy olyan kérdésem lenne, hogy a házunk egyik fele egy 60cm-es vályog falból épült épület amit aztán kibővítettek tégla falazattal. Ezen épületen tetőt szeretnénk cserélni, de a vályog épületrész 25cm-rel alacsonyabb mint a tégla. Eddig aki ki jött ács mind azt mondták ezt csak beton koszorúval kivitelezhető mivel mi ragaszkodnánk a cserép fedéshez. De nem igazán gondolom jó ötletnek beton koszorút helyezni vályog épületre. Önnek mi véleménye? Hívjunk ki egy statikust?

[@SzakiEllenor]

Erről is lesz video! Ez nagyon jó téma!

[@a.t.8708]

Igen statikus minden képpen jó lenne. Régi épület sok pénzt fogtok belerakni, érdemes az alapot jól megvizsgálni.

[@istvankis9020]

Ez érdekes kérdés úgy hogy nem is látni azt amiről beszélünk .Bevált szokás hogy vályog falazatnál ,ez sok mindentől függ de az épület sarkain esetleg elosztva a fal hosszban beépítenek beton pilléreket és ez viseli a koszorú súlyát na és a tetőét is. Megoldható minden csak áldozni kell rá.Igaz bontással jár de hát valamit valamiért!

[@valterdaroczy151]

Vasgerenda, - sarokpontok behegeszteve, nem terheli a falat. töredék súly mint a beton.

[@laszloendreerdelyi7000]

@@valterdaroczy151 ... pontosan.. Magyar megfogalmazva! Az épület falazatától teljesen elfüggetlenítve!

[@MudriDani76]

Ha a talpszelemen ülne a falon és a tetején lenne a három összefogó gerenda akkor az egész tető terhelést teljes felületében felvenné a falazat.Viszont így,hogy a három ősszefogó gerenda találkozik a falazattal hat ponton,ezeknél a pontszerű terheléseknél meg is repedt a fal...nem értek az ács szakmàhoz,de nem tudom,hogy miért így tervezték meg a szerkezetet.

[@gyuszko88]

Mert régen "jóvót" így is és látjuk is, funkcionál... Lehet csak a homlokzati vakolat van megrepedve.. ?

[@gyulafejer6237]

@Dani Mudri A pontok számában igazad van, csak az erők irányban nem. A videóban látható megoldással a falakat és a födémet csak lefelé irányuló terhelés éri, míg azzal a megoldással, amit Te mondasz, az a falakra döntő vagy terpesztő terhelést róna. A falaknak inkább a függőleges irányú nyomószilárdsága jó, oldalirányú terhelésre akár ki is dőlhetnek.

[@matelabanc2516]

Amit hiányol a szemed az szerintem a sárgerenda.

[@SzakiEllenor]

@@matelabanc2516 szerintem az van a fal mögött. Megnezzuk!

[@gmeszi.]

@@gyulafejer6237 ha a talpszelemenen vannak közvetlen a fogópárok ugyan így nem nyomja szét. Ennek a megoldásnak előnye hogy sokall jobban kihasznélható a padlás. Na meg kevesebb fűrészárút igényel.

[@gmora7066]

jól látom hogy a jobb oldali tűzfal fent ki akar dőlni ?

[@zsolthorvath4648]

A videóban szereplő összekötő gerendák hogyan vannak a falhoz rögzítve?

[@SzakiEllenor]

Kb sehogy, ra van fektetve . A súrlódás tarja ott.

[@zsolthorvath4648]

@@SzakiEllenor és ez a megoldás fél ferde tető esetében alkalmazható valamilyen módon?

[@akossovak3551]

Tényleg létezik olyan hogy a födémgerendát nem rögzítik a talpszelemenhez ? Csak ráteszik , vagy hogy kell elképzelni ?

[@Surmoka]

Fordítva, talpszelemen alszik a födémgerendán. Nyilván rögzíteni kell, és nyíróerőre méretezni.

[@gyuszko88]

Péter! Lesz a kész tetőről is valami szösszenet? Én kíváncsi lennék rá, milyen lett :)

[@SzakiEllenor]

Megnézzük!

[@peterbardos829]

Üdv. Mikor van nagyobb oldal irányú terhelés? 32° os tetőnél vagy a 35-40° osnál? Köszönöm

[@krisz77]

32.

[@peterbardos829]

@@krisz77 köszi

[@gmeszi.]

Minnél laposabb a szög anál jobban nyom kifelé.

[@a.t.8708]

egyszerű a megállapítás, számítás nélkül. Hogy kényelmesebb neked kis terpeszben vagy nagy terpeszben?

[@istvankis9020]

Ne felejtsük el egy 32 fokos tető nem áll meg alátámasztás nélkül terheléssel de ott viszont már nincs oldalirányú tolás se, ott ahol valamilyen székállás van benne független a szögétől.Aki 32 fokos tetőt alátámasztás nélkül készíti el az sokat kockáztat főleg ha jó kis bramac megy rá!

[@belaszocs6792]

A talpszelemen körömmel van csatlakoztatva 3 öszekötögerendához?

[@SzakiEllenor]

Úgy tűnik

[@belaszocs6792]

Öszintén nem látszik a felvételen a köröm de nem kötekedni akarok!Én még alkalmazom(2022)és a fecske farok rögzítést is!

[@zsoltbalog5816]

Tisztelt Péter! Van egy kérdésem, ugyan nem tetővel, hanem födémmel kapcsolatban, de itt is régi ház felújításról van szó: Tehát födém javítása szükséges a szüleim házában. Valószínűleg törött, vagy túlterhelt födémgerenda (gerendák) miatt megrogyott az egyik szoba mennyezete, és a !kőműves! valami furcsa polisztirol/kőzetgyapot/OSB megoldással jött elő, ami nekem laikusként is kicsit furcsán hangzik. (Vályogból épült, klasszikus kockaház alaprajzú házról van szó, sárfödémmel. A tető hamarosan cserélve lesz, fóliázás nélküli megoldással, a jó szellőzés érdekében) Tudnál-e javasolni valami korszerű anyagokból készült, a házhoz illő megoldást, rétegrendet a födém cseréjére! Akár itt válaszban, vagy egyéb formában, ha tudunk cserélni elérhetőséget! Segítségedet előre is köszönöm!

[@tiborkozma6053]

Szevasz az h neked a plafon meg hajolt 2 ok törtènhetett. Ha nincs nagy gerenda ami közèpen meg tartja a sár gerendákat akk túl nagy a táv ès idővel be hajult. Ha van nagy gerenda akkor azzal van a baj. V el van szujosodva akkor pedig csere a vège, v gyenge a terhelèshez ès azèrt hajult meg. Csere nèlkül meg oldható a vissza egyenesítès. 10 ève folyamatosan a szakmában vagyok nagyon sokszor találkoztam már ès oldottam meg ilyen ès ehhez hasonló problèmákat a plafon cserèje nèlkül.

[@SzakiEllenor]

Hol van ez?

[@zsoltbalog5816]

@@SzakiEllenor Karcag, Szolnok Megye

[@zsoltbalog5816]

@@tiborkozma6053 Köszönöm! A csere nem kérdés. A födém el lesz távolítva a szobában, és új lesz építve. Csak a hogyan érdekel nagyon. Nem szívesen bíznám olyanra, aki "Én úgy szoktam"-mal kezdi a mondatot, és nem valami olyasmivel, hogy " A szakszerű megoldás a következő."

[@tiborkozma6053]

@@zsoltbalog5816 szívesen segítek, ugyanis a mi területünkön sokszor találkozok règi sár èpítèsű èpületekkel, amik persze van h 100 èvesek. Ott ugye az idő sokat dolgozik ès mondhatom h már sok ilyen tapasztalatom van ezekkel, ès sok fajta megoldás ami egyszerű relatív, de mègis nagyon funkcionális

[@zsolt1128]

több kötőgerenda kellett volna, nem jól gondolom?

[@desantestaylor941]

Ezek a szerkezetek biztos tovább bírják mint az új társasházak tetőszerkezetei.... Örökélet plusz 1 év...

[@SzakiEllenor]

Pisai ferde torony? Regen is voltak balfogasok!😜

[@belavarga4457]

Szívesen leülnék veled egy kávéra lenne miről beszélni,mivel van egy Kádár kockám és kíváncsi lennék érdemes e vele foglalkozni vagy veszett fejsze nyele😁🤣

[@SzakiEllenor]

Simán megérheti, de az is lehet, nem szabad vele foglalkozni. Van ilyen szolgáltatásom, hogy szakvéleményezek egy épületet a Megrendelői igények figyelembevételével. Ez is kvázi egy tervezői feladat. itt elérsz: [e-mail]

[@balazsstrukkel9180]

hol a vasbeton?

[@SzakiEllenor]

Ide nem kell!:-)

[@istvankis9020]

Üdv, lentről nézve nem sok minden látszik.Igaz a sárgerenda hiányzik ami elosztja a súlyt.Amennyiben van alatta székállás akkor nincs oldal irányú tolóerő hisz a székállás ezt elvezeti lefele a súlyt és mivel ez nem egy üres fedélszék ezért nincs is igazából nagy gond..Igaz a székláb alá kell valami akár egy kötőgerenda de nem látni hogy a széklábak alatt van e teherhordó fal vagy egyéb . Mivel ez már bontott tető sok mindent nem látok rajta hogy mi volt az eredeti ezért így most erről nem érdemes vitázni.Legközelebb olyat kell bemutatni amiről nincs lebontva semmi és látni egyben a tetőszerkezetet!

[@SzakiEllenor]

olyan is lesz! ugyanebből az utcából, csak be kell fényezni a padlást, mert kva sötét van fent!

[@MbTourismo]

Mi a véleményetek a szeglemezes tetőszerkezetről? Van-e esetleg valaki akinek ilyen van.

[@SzakiEllenor]

Nagyon jó!

[@istvankis9020]

IGEN JÓ MEGFELELŐ DE VAN JOBB A HAGYOMÁNYOS DE KIDOLGOZOTT NEM ÖSSZE CSAPOTTMUNKA!

[@laszlosoos4942]

Ez nem tűnik valami stabilnak.Az én öreg parasztházamban kb. 5x ennyi anyag van.A kötőgerenda 25x 30-as. Duplafedélszerkezet vagy micsoda facsapokkal 25 alatti gerenda nem igen van benne,nem értek igazán hozzá,de a mai tetők ehhez képest kártyavárnak néznek ki.

[@lajosmolnar7631]

Az idő igazolta,hogy müködik.

[@pcyho7273]

Nemrég fedtünk át 1 ugyan ilyen szerkezetű tetőt Munkácson(Kárpátalja),ha közelebbről is megnézhettük volna lehet ebben a szerkezetben sem találtunk volna szöget mint a mi esetünkben!Kizárólag csapolással készült az egész!

[@SzakiEllenor]

Szuper! Nagyanyám testvére lakott ott, lassan 80 éve!:-)

[@Vaszilij80Szopjlejev]

Nálunk a templom tornyát újították fel, egy fém szög sem volt benne! Csak fa szög, és minden csapolva volt!

[@monikakalmar1818]

@@SzakiEllenor Finnországban, a hagyományos fa házak csapolassal készültek abban vas szög sosem volt és több 100 évet ki bírták, sőt ott és Oroszországban fa templomok is vannak Monjuk Finnországban, Szibéria ott kártékony bogár,gomba az nincs -50 fokban a szu is megfagy..

[@johnjudge2831]

És 100 éve áll a szomszédomban, egy helyen volt valami beázás ami tönkretett egy gerendát, de kijavította. Mikor fognak a mai kókány tetőszerkezetek 100 évig állni? ... Jó ha némelyik a 10 évet megél tiszta hullámos meg elvetemedett mert nem gondolnak bele abba, hogy a betoncserép négyzetmétere 50 vagy több kiló, 100 négyzetméter 5 tonna!!! Legyen egy 150 négyzetméter egy háztető, és 7,5 tonna!!! Nem fog magától megállni a levegőben!!! Képes széttépni a falakat ha nagyon gyenge a szerkezet. Nem értik meg, hogy a Fizika működik és nem most hanem évek múlva jönnek a komoly bajok.

[@szabolcsvitez2126]

Több mint 20 éve èpitkeztem ugyanilyen kötő gerendák vannak az én házamnàl is ,csak azokra van terhelve az álló szèk, És amúgy fafödémes a hàzam, persze nem lett elsporolva a gerendàk mèrete sem.

[@valterdaroczy151]

Az ilyen székállással csak az a gond, hogy használhatatlanná válik a padlástér.

[@laszloendreerdelyi7000]

Amire manapság már semmi szükség nincs! Esetleg ha háztáji gazdálkodásod van.

[@gabornikolics3998]

Hibátlan...

[@gyulafejer6237]

Nehezebb tetőtérbeépíteni. Persze jobb a klíma, ha van egy jó kis üres padlás a lakószint felett.

[@gmeszi.]

Ha jól át van gondolva nem feltétlenűl persze nem lehet csak ráhányni valami járófelületet.

[@tibijeremi8814]

kzbin.infop0xDWAHsYhc?feature=share Üdv ehez mitt szól

[@norbertbiro1556]

Neee🤣

[@laszloendreerdelyi7000]

Biztos lehetsz benne... kicsi kis kínai meg is csinálja..