Real Pictures Production: Ismerős Arcok, Fenyők

Rendező: Kiss Stefán Mónika
Nyerges Attila - ének, gitár
Práder Vilmos - gitár, vokál
Leczó Szilveszter - billentyűs hangszerek
Galambos Nándor - basszusgitár
Kovacsik Tamás - dobok, ütőhangszerek
Tánczos István - szaxofon, vokál, Nyerges Attila
Fenyők
Dermesztő, hideg reggelen
A hajnali ködöt rágva,
Szomorú szívvel gondolok
Az erdélyi fenyőfákra.
Ahogy az erdeinket pusztítják,
Úgy pusztul vele a népünk,
S mikor az utolsó fát kidöntik,
Akkor lesz nekünk is végünk.
Nézem az idős bácsikat,
Kik az életben láttak már mindent;
Vakuló szemükkel keresik,
De nem találják az Istent.
A nénik is inkább csak sírnak,
Nincsen sem család, sem gyerek,
- Idegen országba mentek,
Hogy jöttmentként élhessenek.
Refr.:
S bár ugyanaz ismétlődik
Száz meg száz éve régen,
Mi ébresztő kiáltás helyett
Suttogunk csak a szélben.
Megmondom én, hogyan lehet,
Hogy magyarként éljük a jövőt:
Ameddig azok döntik,
Mi ültetjük addig a fenyőt.
A bajban sem ismerjük egymást,
Nem nyújtunk segítő kezet;
De ha nem hiszi magyar a magyart,
Az út már a pokolba vezet.
Hisz' éppen úgy oktalanság,
Hogy ki szeret, ne érdekeljen,
Mint hazug törvényt hozni
A jogos gyűlölet ellen.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
www.nka.hu

[@majormezei]

Tudtok. Nagyon tudtok. Torokszorító.

[@monikaszin7334]

Elsírtam magam,köszönöm,😇😇Erdélyi vagyok,szívemből szólt ez a dal!😇🥰Drága nagyszüleim bárcsak hallhatták volna.😇

[@peterpapp2780]

Köszönjük a jó Istennek, hogy van egy ilyen Zenakarunk!!🙏🙏

[@laszlobiro8291]

Nagy áldás, hogy vannak nekünk!

[@adavada5394]

Mi ültetjük a jövőt....

[@doboska68]

Áldás Titeket hallgatni! A jó Isten áldjon meg!

[@evacsovarinehorvath7800]

Nagyon szép. 🌲🌲🌲💚🙂🖐

[@evacsovarinehorvath7800]

Szép!!🌲🌲🌲🌲

[@ferencpalendrodi4923]

Ez az Arcok! Köszönjük!!🙏🏻👍🇭🇺♥️

[@dez33]

🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻🙏🏻

[@gabivarga1388]

Köszönjük ! Gyógyír a léleknek !

[@istvannenemeth2226]

Nagyon szuper lett gratulálok hozzá további sok sikert kívánok nektek 🤗😊😉 👍👈👈👈

[@gyorgyborus5487]

I think of my old fatherland, My heart is filled with sorrow. The mountains, the trees, our brethren, Is there a promise of tomorrow? The pain and hopelessness have been Destroying our nation. I meet my good friends every year At the remote train station. An elderly couple comes along, I look at their wrinkled faces. All their children and grandchildren Have moved to live in foreign places. They might be a little better off, But they won’t be completely happy. There are no pine trees and mountains In their grey industrial city. This road is leading straight to hell, And if we do not help each other, In the heart of my old fatherland There will be neither child, nor mother. Defend the pine trees, protect the roots, Sing the folk-song, use the mother tongue. Don’t lose heart when a pine tree falls, Plant a new one and encourage everyone. The same story has been repeated over and over again, And we, instead of fighting, silently suffer the pain. But let me tell you something: we will never pine away! The good old Magyar spirit is always here to stay.

[@martanagy4364]

Köszönjük ! Szuper lett💖😇🦋

[@viktoriaszabo8531]

❤❤❤