Varga Eszti | ŰRSZEMÉT | Mit kezdünk vele? | Podcast 34. adás

[@J24345]

"08:20" ... huuuú..! (wow) ezt összeszedni? elégetni? lehet csak? megnézem! Köszönet!

[@ildikotamasi239]

Eszti a legkedvesebb vendégetek! Emellett persze inspiráló a tudása, a széles látóköre és a több területre kiterjedő érdeklődése és tanulmányi munkája. 😊

[@spacejunkieH]

Teljes mértékben egyet tudunk vele érteni Ildikó, minden szavad színtiszta igazság 😊 Szabi

[@Andrea-co3vd]

Klassz adás, Eszti annyira érthetően beszél, elvezet hallgatni.

[@spacejunkieH]

Ez így van, Esztit még fogjátok látni nálunk a jövőben. Sajnálom, hogy egyelőre nincsenek felkapva annyira a vele készült videók, mint amennyire megérdemelné, nagy informatív és érdekes mondandója van pedig. De majd idővel hátha többen is felfedezik maguknak Esztit és a vele készül műsorainkat 😊 Szabi

[@Szabolcs00]

Imádtam az adást, köszönjük szépen! 🚀

[@Szabolcs00]

U.i.: SZABI! Muszáj megjegyezzem, mert talán jóleső visszajelzés lehet: A leköszönés a live végén szinte irodalmi volt, nagyon szépen végig mondtad a kötelező és nem kötelező szokásos mondatokat. Nagyon sokat fejlődtél! 🎉 Ahogy a csatorna is!

[@spacejunkieH]

Köszönjük a visszajelzésed, nagyon örülünk, ha tetszett a beszélgetés. A fejlődés nem mindig tetten érhető rajtam (😁), de próbálkozom. Nagyon jó, amikor kellemes társaságunk van, jelen esetben Eszti személyében, így nekünk is könnyebb a beszélgetés. Esztivel még tervezünk ám a jövőben jó kis adásokat, hozott is már jó néhány témaötletet, szóval fogjátok még látni őt nálunk 😊 Köszi még egyszer a dicsérő szavakat 🙏 Szabi

[@janosborbas8614]

Köszi srácok a beszélgetést! Szokás szerint jó lett! És még sokat Esztit a népnek!

[@spacejunkieH]

Lesznek még beszélgetések vele, ez biztos! 🙂 - Dávid

[@andrasistok2960]

Nagyon érdekes beszélg😢etést hallhattunk igen képzett nagy tudással rendelkező igen fiatal , gyönyörű első magyar nől ürkutatási mérnöktől, igen szinvsnalas volt. Nagyon jó érthető közvetítés jó csapat! Gratulálok és további sok sok sikert kívánk

[@spacejunkieH]

Köszönjük Eszti nevében is, a héten ismét tiszteletét teszi nálunk 😊 Szabi

[@andrasistok2960]

Nagyon szépen köszönöm a tájekoztatást

[@FRU5T]

Eszti mennyire aranyos :) Az eddigi legkedvesebb vendég, szeretnénk még látni a jövőben! :)

[@spacejunkieH]

Biztosíthatlak, hogy lesz még vele adás, mert jó az összhang vele szerencsére és ő is szívesen jön és vesz részt ezekben! - Dávid

[@gabor.mentes]

Köszi Eszti, köszi srácok!

[@Norbicek1]

Nagyon jó volt.

[@rockjano]

Az nagyon jó hogy az egyetemeken ilyen fontos kérdés az űrszemét eltávolítás problematikája... az igazi probléma az hogy kinek fogja ez megérni. Akármennyire is tisztelem Muskot meg a többieket azért mindenki kapitalista és csak akkor csinál valami ilyen őrülten bonyolult és drága dolgot ha azt valaki finanszírozza. És az űr közterület ugyanúgy mindenkié a földön és minden országé. Kicsit hasonlít a tengerekhez de kapásból más is mert a tengerek azért megosztottak és a partmenti X kilométer még hozzátartozik az adott országhoz csak azon túl "közterület" és mindannyian láttunk már tengerben úszó műanyag-szemétszigeteket. Persze azt még mindig könnyebb eltávolítani mint azt a szemetet amit a föld körüli pályán halmozunk fel. Hiába hoz mondjuk az USA olyan törvényeket hogy a rengeteg űrbe készülő cég felelősséggel tartozik a szemetével kapcsolatban mi lesz az oroszok a kínaiak és az indiaiak szemetével??? Lehet nemzetközi egyezményeket kötni csak azokat nem mindig szokás betartani... Most kéne még valami csinálni mert ha beindulnak az újrahasznosítható űrhajók és alőbb-utóbb persze másoknak is lesz és mindenki napi több száz tonnát juttat majd az űrbe, no meg jön az űrturizmus pillanatok alatt teleszemeteljük majd a földközeli pályákat.... Az egyik legszivettépőbb látvány volt amikor a sherpák szedték a szemetet az Everesten... pedig oda azért főleg olyanok mennek akiknek az ott azért jelent valamit. Az emberi felelőtlenség és önzés határtalan... Köszönjük a szokásos remek műsort!!! Köszi jano

[@peltarlendori7027]

Nagyon igaz amit leírtál, de sajnos a földön okozott szennyezés, szemetelés, kártétel eltávolítása ha nagyon akarnánk közösen az emberiség , akkor is 100x nagyobb feladat lenne, mint az űr megtisztítása. Szomorú azt mondanom max nem megyünk ki az űrbe , de a földön élnünk kell, de ez sem igaz, mert csatornát az űr felé igen könnyen lehet nyitni, de a sok mindenhová szétszórt szemetet összeszedni, úgy megsemmisíteni, hogy további kárt ne okozzunk, igen komoly feladat lenne. Vegyük csak a mikró és makró műanyagokat, vegyszerek, olaj, nehézfémek, ritkaföldfémek, elszórt aknák, kiirtott erdők (egy őserdő, eredeti állapotba hozatala 400év lenne és ez csak a növény része). Az űrszemétre gyors és drasztikus jó megoldás csak akkor születhetne ha a pénz és fegyvermániánkat, a gyilkolást beszüntetnénk. A fent lévő űrszemét nagy része katonai maradványokból származik. Én robbantanék + elektromágneses lövedéket használnék. Ezzel az lenne a baj hogy mindent kifelé kéne lökni jó messzire, mert ha minden befelé jön az megint komoly szennyezése lenne a föld légkörének, de ez is egy út, csak nem a helyes. Mindent ami fent van vagy kifelé robbantani, aztán ha kellő a tisztaság új eszközöket a helyére, vagy befelé a föld légkörébe és akkor 99% elég a többi gáz vagy egyéb állapotban a felső légkörben maradna. Egyesével vagy pár darabonként összeszedni rengeteg idő, + ami összeszedi az is sérülhet, vagy abból is. Na de ki vállalná be hogy nincs fönt x ideig semmi, se katonai, se kommunikációs, se tudományos, vagy meteorológiai eszköz. Pótolni gyorsan lehetne, de csak olyat engednék már fel ami vagy a Napba megy mikor lejárt az ideje, vagy olyan helyre ahol teljesen ártalmatlan. Nem tudom az űrfegyverek közül mik vannak fent még szép csöndben, ami esetleg atommeghajtású, vagy maga egy bomba. Mindenesetre a földön is és a föld körül is rendet kéne tenni, megváltozott gondolkodás, a pénz és fegyverek megszüntetése, különben akárhová megyünk ugyan ezt tesszük mint a földünkkel.

[@rockjano]

@@peltarlendori7027 Szerintem alapvetően egyetértünk... amit kifele löknek az gondolom napkörüli pályára kerül... (hiányosak az ismereteim ez csak tipp) ami meg lejön az meg elég szerintem azért az nem okozna akkora szennyezést... legjobb lenne elégetni a gond az hogy iszonyat gyorsan keringenek ezek és különböző pályákon különböző irányokba repülnek... iszonyat sebességgel hogy földkörüli pályán maradjanak, el sem tudom képzelni hogy lehetne ezt megtisztítani de ahogy látom igazán más sem tudja csak ötletek vannak más semmi. Szinte biztos vagyok benne hogy a nagy szennyezés elött vagyunk... ha a rakéták is mind teljesen újrafelhasználhatóak lesznek akkor most indul majd ez be igazán...

[@peterhirku1748]

Szuper lett a műsor 👍😉

[@spacejunkieH]

Köszönjük Pétek Eszti nevében is! 🙏 Szabi

[@peltarlendori7027]

Esztinek nagyon csini volt a sminkje ;-)💐Akár egy 17 éves ifjú hölgy 😉 ADRIAN VIPLAK kérdésére, most volt egy vizsgálat hogy a légkörbe visszatérő eszközök amikor elégnek, speciális gázokat hoznak létre, annak függvényében milyen anyagból is készült az adott űreszköz. Mérhető már jelentősen a légkör megváltozása, olyan anyagok vannak a magas légkörben, amit nem annyira szeretünk, hasonló probléma mint a freon volt, csak még rosszabb. Jó mondjuk azt ne felejtsük el, a földön amit kitolunk a légkörbe járművek formájában, akár az autók, de a repülőgépek főleg. --------- Kérdés mennyi + lenne a Napba irányítani ezeket valamilyen eszköz segítségével. Főleg a nagyobbakra gondolnék, mert azok lehetnek majd potenciális srapnelfelhő, ha ütköznek és millió felé szakadnak.

[@csabatompa188]

38: 00 - Féklap - Spoiler, tankönyvben még Áramlásrontó/bontó is volt már ez. Az Aileron, az csűrő, a Flaperon az meg a fékszárny és a csűrő kombinációja. Ezeknek a működése légkört és áramlást feltételez.

[@J24345]

"09:28" csak nem leállt 2016-nál?? Starlinket kedvelem (az ötlet jó, 3 szórási héjjal, esetleg külső-űrnet -hálózati kapcsolattal is) viszont mind elég a behulló része? Hogy lesz így ablak az űrre, biztonságosan?

[@rockjano]

A Venture City nek vannak fantasztikus videói a Mars robotkkal és késöbb emberekkel történő belakására: Robot Builders: THE FIRST 2 YEARS ON MARS, és a THE FIRST 10,000 DAYS ON MARS...nagyon jók...

[@spacejunkieH]

Köszönjük, megjelöltem és megnézem a következő napokban! 🙏Szabi

[@torma993]

Köszi!

[@apbef]

Chris Hadfield írja a 10. fejezetben (a Nemzetközi Űrállomás körülményeiről), hogy "A monoton zajt csak néha szakítja meg az űrállomás falát eltaláló mikrometeorit koppanása vagy dörrenése." 11 évvel ezelőtti küldetésén még nem említ űrszemét-problémát. Mára ez megváltozott. - Kérdés: Most melyik a nagyobb kockázat LEO-n, a mikrometeorit, vagy az űrszemét? Van összehasonlító adat a kettő arányáról?

[@spacejunkieH]

Az biztos, hogy mióta Hadfield fent volt legutoljára, rengeteg új űreszköz állt pályára, valamint szűnt meg működni és ezáltal már űrszemét lett. Nehéz választ adni a kérdésre, hiszen mikrometeorit bárhonnan érkezhet az űrből is, amit korábban nem észleltünk, így összehasonlító adat sincs róla. Kockázatot tekintve talán az űrszemét jelenti a nagyobb veszélyt, mert ezek nagyobb darabok általában, így nagyobb kárt is tudnak okozni. - Dávid

[@apbef]

@@spacejunkieH Köszi

[@gaborarany6497]

A SpaceX vállalhatna egy Hubble felújítást, korszerűsítést társadalmi munkában cserébe a starlink égbolt-eltakarás miatt.

[@spacejunkieH]

Van tervben hasonló, keress rá Jared Isaacman Polaris programjára, épp most folynak a találgatások arról, hogyan megvalósítható ez. De a Hubble egy nagyon idős berendezés, örökké nem lehet toldozni-foldozni sajnos. A Starlinkkal történő égbolt eltakarás alatt nem tudom, mit értesz. Hány Starlink műholdat látsz az égbolton, ha felnézel a csillagos égre (nem az indítás utáni napokban látható vonatokra gondolok)? Őszintén kérdem, mert amatőrcsillagász vagyok magam is és én egyet sem. És ezzel nem védem a konstellációt, de hiszem, hogy valótlanságok állításával nem feltétlen a jó ügyet szolgáljuk. Szabi

[@gaborarany6497]

@@spacejunkieH Megnéztem, arról is írtak, hogy starshippel lehoznák, és múzeumba tennék, ha már nem érdemes felújítani. Jó kis tech demo lenne.

[@zoltanszalontai2221]

lehet a space x tulsagosan egyeduralkodo, de mas esetekhez kepest ok tettek is ezert, es tesznek is, rendkivuli amit letettek, es le kellett ehez tenni, es eddig ok jatszanak a leg tisztessegesebben a tobbiekkel szemben.

[@spacejunkieH]

Teljes mértékben igazad van, megdolgoztak és a mai napig megdolgoznak a sikerért, fantasztikus, amit művel a cég! Viszont ténylegesen szükségünk van más hasonló képeségekkel rendelkező cégre, mert ha pl. holnap felrobban egy Falcon-9 emelkedés közben és földre kényszerítik a teljes flottát hónapokra az olyankor szükséges kivizsgálás miatt, akkor bizony addig az USA képtelen lesz embert juttatni a világűrbe. Mivel jelenleg a Boeing Starlinerének csúszása miatt a Falcon-9 és a Dragon űrhajó az egyedüli alternatíva, amit nem lehet egy másik rakétára feldobni, ha kiesik a Falcon-9. Nem jó dolog, ha nincs más alternatíva, redundancia, még ha a SpaceX-ről is van szó. Szabi

[@MrCurka62]

Amíg ki nem fejlesztenek olyan megoldásokat, amelyekkel gazdaságilag is megéri az űrszeméttel foglalkozni, addig csak nyögve nyelősen fog haladni a téma. El kell érni, hogy az összegyűjtött űrszemetet ne csak deorbitáljuk, hanem az újrahasznosítást szem előtt tartva egyben és épségben hozzuk vissza, legalább a nagyobb darabokat. A kiégett rakétafokozatok és a használaton kívüli műholdak még ócskavas áron is igen értékesek lennének itt a földön is. A belőlük kinyerhető technológiák hasznosításával együtt meg még inkább. Erre is lehetne technológiai fejlesztést indítani. És szerintem nem is megoldhatatlan a probléma. Már ma sem. Az űrszemét-vadász műhold felvisz magával egy, vagy több felfújható hőpajzsot. Ezt csatlakoztatja a befogott rakétafokozatra, műholdra. Majd landolási pályára állítja a szerelvényt. Az utolsó hőpajzs felhasználása után vagy ő maga is csatlakozik a landoló szerelvényhez, vagy csak deorbitál és megsemmisül. Az alapötletet I. Asimov: A marsbeliek útja című kisregény adta. (Megjelent 1952. novemberében. Magyarul 1974-ben, A marslakók második inváziója című antológia részeként.) Ahol a marsi "söprögetők" hátra hagyott rakétafokozatokra vadásznak, melyeket a Phoboszi újrahasznosító üzembe irányítanak. A földi gravitáció és légkör megnehezíti a technológia megalkotását, de a szükséges technikák már ma is léteznek és fejlesztés alatt állnak. Kérdés, hogy a kinyerhető nyersanyagok és technológiák, valamint az űrszemét mentesítéssel járó haszon rentábilissá teszik-e a beruházást? És még egy általános, jogi problémát is felvet a dolog: Ha kiöregedett műholdakat le lehet így hozni, mi a garancia arra, hogy a még működő, avagy hadititkokat tartalmazó műholdakhoz nem nyúlunk a tulajdonos engedélye nélkül?

[@istvanujhelyi6155]

👍👍👍

[@JózsefHorváth-c1l]

Szerintem nem kellene többes számmal beszélni az ür szemetrol meg van hogy kik azok az akik nem kis hasznot nyertek és nyernek a mindenki takarítson maga után össze hol vannak a zöldek?

[@stfnsipos]

A földön sem tudunk vele mit kezdeni hát még az űrben!!

[@spacejunkieH]

Ez nem jelenti azt, hogy megoldhatalan lenne a Foldon vagy az urben.. Szabi

[@dontyouknowalready2168]

Mit kezdjunk az urszemettel? Zold europaikent azt amit szoktunk: exportaljuk Afrikaba mint second hand goods..

[@csahoscsuhas3344]

Lesz nemzetközi űrállomás, csak az, most a Kínai lesz. NASA kiszorul, majd a civil űrrepülésből és teret ad a magánvállalatoknak. Az űrszemét 99% elég a légkörben. Jövőbe űrgyárak, támaszpontok, laborok lesznek. Emiatt kincs lesz a mostani űrszemét.

[@spacejunkieH]

A NASA nem szorul ki a civil űrrepülésből, mióta létezik magánvállaltok építették a járműveket, kezdve az Apollo érától az űrsikló érán keresztül napjainkig. Ami változott az az, hogy mára nem a NASA birtokolja és működteti ezeket a magáncégek által épített járműveket, hanem helyjegyet vesz rájuk az említett gyártási/karbantartási/működtetési feladatokat a magáncégek végzik, az ő feladatuk lesz. Ezáltal az űrhivatal több időt, energiát és remélhetőleg pénzt képes kutatási célokra fordítani. Gondolj bele, az űrsikló korszakban a NASA költségvetésének több, mint 70%-át egy az egyetlen jármű és annak működtetése emésztette fel! Szabi

[@SamuelAba-yc7oh]

A fajunk egyik jellemvonása, hogy kultúrájától függetlenül, ahol járt, ott szemetet hagy maga után. A Holdon, Marson, Vénuszon, Titánon, Jupiterben hagyott eszközeink, tárgyaink is végeredményben azok. A Futuramában is tartottak görbe tükrüket a témában elénk. Másrészt, ha mondjuk körbeszemetelnénk jó sűrűn az űrt, ugyan mi sem jutnánk ki alóla, de be sem igazán jönne semmi, aminek vékony a fala. Persze ez csak egy rossz poén. Egyébként vajon hány tonna kiürített, keményre fagyott salakanyag kering a fejünk fölött? 100-ból hány hullócsillag nem teljesít kívánságot? :-)

[@spacejunkieH]

Ma már egyre inkább elterjedt és bevett szokássá válik, hogy megpróbálnak a cégek, űrügynökségek arra is gondolni, hogy az eszközök élete végén ne kallódjanak az űrben. Persze ez limitáltan alkalmazható (jelenleg szinte csak alacsony Föld körüli pályán) a technikai korlátok és a nem megfelelő hozzáállás miatt, de a múltban nem volt erre lehetőség sem és talán a jövőben ez standard rutinná válik majd. Szabi