Nagyon-nagyon hasznos volt, megemelem a kalapom előtted a korrekt előadásért. Nálam a rengeteg hibalehetőség a pénzcsalás érzését váltotta ki bennem. Nagyon egyetértek veled az érintkezési hibalehetőgeekel kapcsolatban is, megállapítom, hogy nagyon jó szakember vagy.
@mariusbogdan90364 ай бұрын
Abszolút egyetértek ! Én gyártástechnólógia szakon végeztem, de mintha Gábor is ott végzett volna, olyan szemmel nézte a készüléket. Az elektrolit kondenzátorokra én is nagy hangsúlyt helyezek, nagyon nagy a különbség gyártótól függően. Kevés kolléga figyel rá, pedig köztudottan a leg rövidebb élettartamú alkatrész fajta. Bár nemrégen néztem át 24 db. Siemens - Halske mikrofon előerősítőt 1961 - ből !!! Elsőként az elkókat mértem át, de meglepetésemre mind kifogástalan volt, mintha most jött volna le a gyártósorrol. Viszont az anód - csatoló fóliakondenzátorok jó része átvezetett.
@musicmania613 ай бұрын
Köszi Gábor, ez hiánypótló téma lett.
@carbonbased50414 ай бұрын
A konstrukciós problémák mögött tapasztalatom szerint leggyakrabban management probléma rejlik. Fejlesztőmérnökként folyamatos harcot vívok a vezetéssel, mert szerintük a "drót a biztos". Pedig, ahogyan elmondod, a kábel is törhet, másrészt a kábel végére csatlakozó kell és a jó minőségű csatlakozók eszméletlen drágák (nem véletlenül). Célszerű volna mindent egy PCB-n elhelyezni, ehhez viszont gyakran vissza kell térni az áramköri szintű újratervezéséhez. Néha két port felcserélésével egyszerűsíthető a PCB, de ekkor a firmware is változik. Esetenként, ma már a vezeték nélküli kapcsolat is megoldás, ráadásul költséghatékonyabb is. Csakhogy ekkora projekteknél más részleg tervezi a készülékházat, más az áramkört, más a PCB-t, más írja a programot. Az újragondoláshoz rengeteg kommunikáció kell, vagy az hogy egy személy több fázisban is résztvegyen. De ez több fejlesztési idő, következésképp késlelteti a piacra jutást. A végén általában idejekorán tépik ki a fejlesztők kezéből a terméket. "Drótozd át, és hagy menjen!" Ma igazabb, mint amikor kitalálták: arra soha nincs idő, hogy jól megcsináljunk valamit, de arra mindig jut, hogy utólag tákoljuk. Kösz a videót, teljesen jók a magyarázataid.
@pctolna4 ай бұрын
Szia Gábor! Lehet hogy sokan már írták előttem is, nem csak a videóidat nézem nagy kedvvel hanem a kommenteket is átnézem. A coating-bevonat célja az oxidáció megakadályozása akár azon az áron is hogy a bevonat rontja a hőleadást és gyakran megnehezíti a hibafeltárást is. A melegedési problémákat megelőzhetik a felül elhelyezett kívül-belül bordázott hűtőbordák.
@k3l3r0n4 ай бұрын
Érdekes videó volt, köszi érte! Az EEVBlog-on a 1620-as videóban egy hasonló, de kisebb tudású invertert szedett szét Dave. Abban is hasonló alkatrészek és kivitelezések vannak. Érdemes volna szétszedni egy 1x éves SMA invertert és megnézni belülről, hogy tervezték és gyártották anno. A tudásuk ma már kevés, de még sok működik belőlük. És nem minden a márkanév. 1-1 gyártó 1-1 termékénél képes hibákat elkövetni, amik a használat során derülnek ki. Érintőkijelző és érintőkijelző között is hatalmas különbség van. Nem mindegy, hogy rezisztív vagy kapacitív. És még lehetne sorolni sok mindent. Sejtésem szerint a szalagkábelekkel a számítástechnikából van keserű tapasztalatod, azon belül is a sok selejtes IDE kábelt illetően. Ha jó minőségű fémből készülnek, akkor nagyon is jól bírják. Csak hát drága a jó minőségű, tiszta réz, a megfelelő (nemes)fémbevonatot pedig nem túl gyakran hajlandók az emberek megfizetni. A gyártók pedig hajlamosak elcsalni a profit érdeklében.
@ordasigabor4 ай бұрын
A kábelnél a kábelvégi csatlakozó a kritikus..... kontaktos lehet
@tamasstrezi4 ай бұрын
100% Egyetértek ;) Nekem pont van 11.éves SMA Tripower a falon, ami ebben az évben került be a Deye + akku alá. Villamos gyártómérnökként az SMA belseje etalon, a Deye meg már bizonyított sok-sok éven át világszerte. Jó, robosztus kivitel, amit igazából a szoftvere és annak rugalmassága, valamint a hozzá adott felhő szolgáltatás emel (bizony!) prémium szintre!
@mygunar4 ай бұрын
Sziasztok! Hogy mindenki mellett, valamint ellen is kommenteljek: Minden gyártó jó esetben teszteli a gyártott termékét, de csak pl. minden ezrediket. A mai tömegcikkes világban nem lehet előre tudni, hogy az adott termék, vagy alkatrész meddig üzemel megbízhatóan. Találkoztam már eredeti Nichicon kondenzátorral, ami gyárilag rossz volt, viszont noname "kínai" alkatrészt is építettem be, ami 7 éve működik. Egyébként van egy Starlight tv-m, a panelját (most nem tudok pontos típust írni) cseréltem, és kiderült, hogy több neves gyártó is ezt a panelt használja, csak más firmware-t tesz rá. Köszönöm a videót! UI: ne bízz senkiben :)
@peltarlendori70274 ай бұрын
NBS ahogy Stalone is mondta
@k3l3r0n4 ай бұрын
A nichicon éveken keresztül gyártott hibás alkatrészeket, mert a dielektrikummal folyamatosan kísérleteztek és nem tesztelték kellő körültekintéssel. Ez még a 2000-es évek elején történt, be is perelték ezért őket (pl a Dell).
@CalculatorWish4 ай бұрын
Az elkóknál az is jó kérdés, beszerelés előtt hány évet porosodtak milyen meleg és páratartalmú raktárban? Az is visz a várható üzemidőből. Ebben a videóban tetszett a szemlélet bemutatása. 👍
@krisz934 ай бұрын
Áramváltó! Egyébként korrekt a videó és az elemzésed. Köszönjük a videót.
@ordasigabor4 ай бұрын
@@krisz93 kösz!
@kerekestamas61242 ай бұрын
Nekem is sok problémám volt már csatlakozókkal, de nagyrészt csak a nem aranyozott, oxidálódó kontaktfelületek esetén. Pl a Lomexnél tápcsatlakozó néven vannak ilyenek, na az pont DC tápra alkalmatlan. BMS-nél különösen nagy baj lehet ebből, mert amikor töltés közben a cellára van kapcsolva a kisütő ellenállása, akkor a megnövekedett kontaktellenállás miatt pár év után a valósnál kisebb cellafeszültséget mér. Másrészt a PCB-be beforrasztott vezetékektől rosszul vagyok, de ha műholdba vagy űrhajóba kerülne az áramkör, akkor biztos azt csinálnám. Mindenesetre minél kevesebb vezeték és csatlakozó van, annál jobb.
@DJ_Music-Mixx4 ай бұрын
Köszi a munkádat, lemondtam az inverterről túlárazott cumó hiába istenítik.
@dezsodelbel5943Ай бұрын
Semmit nem értettem,🙂 de nagyon érdekes volt. Azt vettem le, ami a cím is, "művészet" ...Hát az! 👍
@SygmaGbr4 ай бұрын
Voltak olyan gyártók, akik a legjobban melegedő alkatrészek mellé rakták be az az elkókat, így napra pontosan be tudták lőni, hogy mikor kell ezeket szervizbe vinni. :)
@mariusbogdan90364 ай бұрын
Érdekes, én is találkoztam már ilyennel ! Az elkó egy "időzitett bomba" tud lenni, ha meleg éri, különösen !
@kissp794 ай бұрын
Ismét remek video. Adódik rögtön a kérdés, hogy vajon ez megéri-e az árát, illetve melyik, ha ez nem. Jó lenne valami össze hasonlítás. Nem kevés pénz egy milla. Ennyiért inkább huawei, vagy fronius?
@ordasigabor4 ай бұрын
Olyat, ahol van hazai forgalmazó. 10+év valós garancia valamint a telepítő cég is Nr1 legyen. Az sem árt ha a márkától hallottál
@salgonorbert20004 ай бұрын
Köszönjük a videót. Azt cáfolom,hogy a szalagkábel nem bír ki sok évet. Nekem van egy rég újonnan vásárolt P1es gépem és bontás nélkül működik az IDE csatlakozó. Csak azért van meg mert az volt az első normális PC m ✌️
@ordasigabor4 ай бұрын
A csatlakozási pont a lényeg a kábel végén, 20 év alatt vagy 7-8 ezerszer melegszik fel és hűl vissza és ez problémás lehet... az inverterben sokkal melegebb van, mint a P1-ben
@salgonorbert20004 ай бұрын
@@ordasigabor Ez mondjunk jogos.
@gabornagy15994 ай бұрын
Van nekem olyan gépem 60 éves mindennapi használatban, aminek az elektromos része nem akar tönkremenni, pedig a burkolatat már többször javítani kellett.
@gabornagy15994 ай бұрын
Persze magyar gyártmány.
@mariusbogdan90364 ай бұрын
@@gabornagy1599 Nekem is van egy EAG AE-211-es erősítőm, amiben még csak az elkókat kellett cserélni.
@zsoltzombory85534 ай бұрын
Nekem az az észrevételem, még ha jó minőségű alkatrész, altalaba az elején szoktak meg pusztulni, azon múlik, a gyártó meddig tesztelte, nekem van egy zacsi irlz44-em amit alirol rendeltem és tudom, hogy szar mind, pedig ugyanaz az sgs márka, mint amit itthon rendeltem. Valószínűleg kicsempesztek a teszten elhasalt feteket és azt vettem occso pénzért. Hát itt aztán van hiba lehetőség dögivel
@attilamarko4 ай бұрын
"alirol rendeltem és tudom, hogy szar mind, pedig ugyanaz az sgs márka, mint amit itthon rendeltem" :) Ezt honnan tudod? Mert az van a tokra írva? :) A hamisított félvezető tokjára bármit rá lehet írni, akár azt is, hogy SGS.
@mariusbogdan90364 ай бұрын
@@attilamarko Sajnos valóban sok a hamisított alkatrész ! A jó nyomdatechnika olcsóbb sokkal, mint jó alkatrészt gyártani. Már 40 évvel ezelött találkoztam 100 db új RCA feliratú 2N3773 tranzisztorral, amiből mindegyiknek a névleges alatti volt a letörési feszültsége. Vagy mind selejt volt ?
@tothtechnika4 ай бұрын
Nagyon kiváncsi lennék arra, miért gondolod, hogy a szalagkábel potenciális hibaforrás?
@ordasigabor4 ай бұрын
csatlakozó a problémás
@CalculatorWish4 ай бұрын
@@ordasigabor Igen. A csatlakozó műanyaga öregszik. Ha az ember nem akarja ki-be dugdosni a csatlakozót, akár örök élet plusz egy nap élettartalmat is kibírna. Nekem jött már szét ilyen a kezemben, szóval én sem bízok meg bennük annyira. Amire sokan nem gondolnak, ránézésre azonos műanyagok között is lehet különbség. Ha ,,megfelelő'' arányban keverik a komponenseket, hamarabb elkezd porladni. Ezeknek új korukban jó kis klóros szaguk van.
@tothtechnika4 ай бұрын
@@ordasigabor Igen, ezt mondtad, az okát viszont nem. A szalagkábelcsatlakozó aranyozott mindkét oldalon, hogy magától kontakt hibás legyen, arra elég pici esély van, soha nem találkoztam ilyennel. Sokat használok is belőle, és tényleg érdekelne, hogy hogy tud problémás lenni? (mert akkor át kell gondolnom pár dolgot)
@ordasigabor4 ай бұрын
Lényegében egy rugós kötés van a két érintkező felület között. A napi hőciklis brutális lehet egy zárt dobozban és ez bizony kihoz minden olyat, amit a felhasználó nem szeretne látni. A mechanika és az elektronika sem szereti ha hidegben melegben nyúzzák. 5-6-8-10 ezer hőciklust is kaphat az élettartam során. Össze sem hasonlítható azzal, amint amikor valaki bekábelezi a kapucsengőt a társasáházban..... és ott sem mindig működik.
@ordasigabor4 ай бұрын
A felületi kezelés nem ér semmit, ha a rugós kötés gyenge lesz.
@peterszinicz19144 ай бұрын
Nem tudtam megpillantani, hogy a kondikra hány fok celsius van írva.... eleve a 85 fokos semmire sem való... De a legdrágább legjobb kondik a legnagyobb túlméretezéssel is csak max. 15-20 évet bírnak! A gyengébbek meg max. 10 év! Már rég óta bevett dolog a nagy teljesítményű tranzisztorok lecserélése IGBT-re ismét egy gyenge pont! Cseréltem már épp elég IGBT modult frekvenciaváltókban, s hasonló gépekben, ... bejön a modulba a 6-os vezeték, aztán a csatiról a szilíciumra 3 darab hajszál drót viszi át az áramot! Nevetséges! Aztán, ahogy Gábor is mondja, a sok drót és csati a gépen belül, mind mind hibalehetőség! Vannak gépek, amikben már 3-4 éves korára kidobjuk az ilyen "panel-csatikat" , s simán csak beforrasztjük a vezetéket, mert a csati kontaktos lett! Szóval én ennek a gépnek sem adok 10 évnél többet! - Arra már fújja a szél a számlát, a szállítót, a gyártót, -az tuti! Ismét köszönjük az ismételten remek videót!
@ordasigabor4 ай бұрын
105C és 2000óra az adatlap szerint a kondi
@peterszinicz19144 ай бұрын
@@ordasigabor Hát igen! Pont ezt mondtam! Csak nem mertem túlzásokba esni! De az én tapasztalatom, hogy egy jó minőségű túlméretezett kondi 10-15 év! Az összes többi ez alatt van élettartamban! OFF: az egyik középiskolának a becsengetés-vezérlőjét is javítottam, - ott 10 évig mentek a kondik, - 1985-1995-ig! :-) - na jó, ott trafós táp pufferek voltak, -de na!
@LeventeNemet-b7u4 ай бұрын
Szia Gabor 2 drb Sanfou 200 A akumlator megfelelne egy 3kw rendszerhez ?
@ordasigabor4 ай бұрын
Egy 3kWh napelemes rendszer ha 3kWp napelem mennyiség is ott van, akkor az egy nyári napon termel kb 18kWh energiát és ebből mondjuk 10kWh-t el lehet akkuba tenni a 8-at meg egyből elhasználni. 12V 200 Ah akkuból 4db tudna ennyit. üdv Gábor
@LeventeNemet-b7u4 ай бұрын
Köszönöm valaszodat
@mobracska4 ай бұрын
Az all-in inverter azt jelenti, van benne inverter, mpp tracker és aksi töltésvezérlő.
@ordasigabor4 ай бұрын
és még más is, pl szünetmentes kimenet, állítható off-grid illetve on-grid stb stb
@mobracska4 ай бұрын
@@ordasigabor az a "hibrid". Bár ez nagyon gyártó-függő, hogy ki mit nevez hibridnek. Epviekben hibrid az, amely képes offgrid meg ongrid üzemmód között automatikusan váltani, jellemzően 20 msec alatt. Aztán vannak a kettős konverziósak, amelyeknél 0 msec a váltás, ők a hálózatot csaknl arra használják, egyeniranyítás meg boost után, hogy a belső nagy feszültségű buszt táplálják, ha nem elég az aksi plusz napelem, így a ház felé kimenetük jele hálozatfüggetlen. Bocs a "kötekedés" miatt, az inverterek világa fura világ, mit minek neveznek. Amúgy a videóban elhangzottak nagyon tetszettek. Nekem így messziről a Deye valami szuper cuccnak tűnt, bántam, hogy easunt vettem, de ezek után már úgy vagyok vele, hogy legalább olcsó volt.
@DataDashy4 ай бұрын
Azok a ferritek benne eletmentok kulonosen ha dobozon belul vannak hagyomanyos motorok vmire. Lezart designos ventik pumpaljak a xart kicsit lol azert 😂
@hg5cwa4 ай бұрын
Kérlek ne haragudj meg rám ezért Gábor, de ezt a videodat úgy tekintem mint ami meg sem született. (Remélem ezért nem fogsz rám csúnyán nézni a melóban a folyosón elmenve mellettem.) Rendkivül profi és felkészült szakembernek tartalak, sok tanár példát vehetne rólad, énis felnézek rád! Viszont épp ezért Te is tudod, hogy bármely más - akár az általad favorizált és többször említett, veled jó viszonyt ápoló Solar Edge - invertereket nézzük, akár mást, pont ugyanilyen, ha nem még rosszabb megoldásokat látunk! Én ugyan nem szedtem szét az inverteremet (ez a Deye van már 1.5 éve) de a videodban látottak alapján azon a véleményen vagyok, hogy igenis, rendkívül sokmindent igyekeztek megtenni gyártói oldalról, egészen az apró részletekre is ügyelve. Evvel szemben videód kezdeti felütése is már negativ. -Ügyeltek a kondenzátorok feletti ventilátor szögben történő odahelyezésére. -A coating mindenhol fedi az alkatrészeket -megfelelő vezeték bandázsolások, kábelkötözések vannak -a kábelvég feliratozások korrektek és egyértelműek -Soros tűs csatlakozásokat mi is haszálnuk (R9) autoipari környezetben. Ahol aztán van minden. viz, hő, pára, kisördög -Az előlapi vezeték csatlakozások sziló pöttyel rögzitve vannak hogy szét ne csusszanak. korrekt. -A többiben is vajon IP 65-ös ventik vannak? golyósak vagy kikopó siklócsapágyasak? -ahol nem bandázsolást használtak a vezetékek hossza miatt, ott zsugorcsőbe húzták be a vezetékeket. -A relék pont ugyanazt a megbizhatóságot nyújtják bármely felirattal. Találkoztam Omron, Finder relékkel is amelyek éppúgy beégtek, vagy elnyúlt rugó miatt nem kontaktáltak. Nem fognak reléfeliratonként más-más gyártósort építeni. -Ha nem lenne benne ennyi ventillátor akkor nyilván az lenne a baj hogy túlmelegszik. Igy hogy van, igy meg most az a baj. -Igen, raktak ferriteket bele! Vajon a többi inverteben mennyi van? kisporolták? -A kijelző? Raspberry Pi-hez van tizenéve ilyen touchos kijelzőm mint ami ebbe van, kifogástalanul üzemel meleg környezetben is (3D nyomtato vezérlés) És hát igen. Ez egy rendkívül bonyolult inverter. A piacon a legjobb. Tudásában le is alázza az összeset, Froniust, Huaweit, Solar Edge-t, mindegyiket. És vagy 3-szor akkora, ipari fém dobozba szerelve, nem müanyag szappantartóként mint a Huawei. 3 fázist állít elő egyetlen akkupakkrol, szünetmentesen, akkor is ha elmegy a GRID. És ezt a piacon ha jol tudom csak 2 inverter tudja! (lesz nagy csalódás a népnek akiket rábeszéltek Huawei, Fronius, Solar Edge inverterekre, hogy amikor elmegy az Elmű, leállnak, hiába süt a nap, ha van akksijuk, ha nincs) Kiváncsian várom egyik következő videódban egy ennél jóval egyszerűbb felépítésű Solar Edge inverter hasonló bemutatását!
@ordasigabor4 ай бұрын
jó hosszasan írtál, kösz az infókat, majd 1x egy sör mellett megbeszéljük ;)
@janyjozsef4 ай бұрын
@@ordasigabor Én csak a zsugorcsöves bandázzsal nem értek egyet. Nagyon merev és valóban segít a vezeték megtörésében. Harisnya vagy spirál jobb lenne. A kijelző is valóban jól bírja. És a többivel is egyetértek.
@Balumacci4 ай бұрын
Nem győzött meg...
@laszloblue36114 ай бұрын
"hosszú élet/élettartam" sikerült megtalálni a KONÁn a toltes vezérlést. Min, Közepes, Maximum. Így van 4,5-6-9A 😊 És nem nyuzom a savas akukkat 25-30A ami 3 óra alatt képes volt 44V-ig lerántani a 48Voltos (lassan 30 akkus rendszert) 😮
@juhaszpeter47964 ай бұрын
Sajnos a márka sem jelent mindent az hogy valami drága nem jelenti azt, hogy biztosan jó minőség, és itt nem az esetleges gyártás közben keletkezett selejtes termék miatt írom. A véleméynekről meg az a véleményem, hogy annyit érnek csak mint az aliexpresses vélemények 99.99... %-a. Csak az ér valamit amelyiket hozzá értő ember írja, az hogy a tulajdonos szerint valami xr, mert nála már a harmadik megy tönkre, kevés eséllyel megbízható. Nagyrészt helytelen használat és a helytelen beépítés az oka. Nagyon drága elektromos sütőkben sorra halt be az elektronika, és volt hogy kikapcsolgatott, három szerelő brigád nem tudta megoldani. Egy tacskó villanyreszelő meg első ránézésre megmondta hogy nem megfelelő a lészülék szellőzése, teljesen köbe volt burkolva és ahol tudna valamit szívni, onnan is meleg levegőt szív... Tulaj szerint és a többi srác szerint szr a sütő.... A mérnöki megoldások is eléggé érdekesek, mert mostanában mintha csak összedobnák és jól van az úgy. Cégnél küzdünk a hulladék tervezésből és kivitelezésből adódóan a gépekkel. Nem nem magyar tervezés és kivitelezés volt... Másik cégnél a papírral rendelkező mérnökurak nem vették figyelembe a levegő áramlás alap szabályait, mert agyon iskolázottak, és csodálkoztak hogy az emberek kezdtek rosszul lenni... Azt gondolták hogy nem akarnak dolgozni. Szánalmas jó pár "Szak"ember hozzáállása. Nálam az Ebike-m már három éves közel 4000km-el és az akkunak semmi baja, a vezérlőn kívül, ami beázott minden OK. Másoknak meg az ugyanilyen akku meghasal 2000km-után, meg a csapágyak beállnak... Tudok olyan híres neves gyártóról, aki tud egy adott gyengeségéről a készülékének, de nem javítja ki, mert a kockázati elemzés szerint kevés fog garancia időn belül tönkremenni... Arra kíváncsi lennék, hogy hány felhasználó, szerelő olvassa el a szerelési és használati útmutatót az adott készülékhez. Legalább csak egyszer.
@janyjozsef4 ай бұрын
A kondenzátor fesz növelés rendben van. Amit mondani tetszik nagyon extrém esetnek kell, hogy legyen. Pláne amikor a kondenzátor fel van töltve DC módban. Nagyon nagy különbségnek kell lenni 2 kondi közt és nagyon erősen AC módban kell használni, hogy az egyiken jelentősen nagyobb feszültség legyen mint a másikon. És a kondival kapcsolatban egy nagyon fontos dolog: Hány fokos. 85C? 110C?. Az adatlap alapján 105C. Azaz számoltak azzal, hogy meleg lesz. Valamint ha hibrid kondi, akkor kifejezetten meleg helyre tervezték és nem számít, hogy kiszárad e vagy sem. A kétlem nem elég válasz. Amúgy ha a ventilátor egyenletesen elosztja a hőt a dobozon belül, akkor mindegy, hogy hol van elhelyezve. A szalagkábel miért ne lenne hosszú életű 1976-os gép még megy és tele van szalagkábellel. PC-k szintén és nem a kábel miatt romlanak el. Amúgy meg nem mozog. Miért menne rosszabb mint más kábel. Kérlek indokold és kísérletileg bizonyítsd, hogy ebben az esetben rosszabb mintha mást használtak volna. A szkennerek, nyomtatók telefonok szintén tele vannak ilyen kábellel. És nem a kábel megy tönkre.
@zsoltzombory85534 ай бұрын
Nyomtató szervizes vagyok és valóban, hihetetlen mennyiségű kábel csatlakozó és soha semmi gond, amivel találkoztam, fólia szalag kábel végpontjai és a panel csatlakozóján kontakt hiba. Szóval a csatlakozók jók, addig, amíg meg nem jelenik a pára
@ordasigabor4 ай бұрын
a hőciklusok itt extrémek a PC-hez képest, ami a mechanikai kontaktot a kábel végén úgyanúgy hibát tud okozni, mint amikor a forrasztott kötések a ciklikus igénybevétel miatt megrepednek.... a hő csodákat tesz és exponenciálisan rontja annak megemelkedése a megbízhatóságot
@janyjozsef4 ай бұрын
@@ordasigabor Ha pont úgy mint a forrasztásban akkor nincs gond. Mert ezek szerint egy forrasztás elrepedésének pont ugyan akkora az esélye. Szalagkábelek vannak CNC gépek gépszekrényében is. Ott nyáron extrém meleg van. Kikapcsoláskor lehűl. Napi szinten éveken keresztül. Ilyen típusú meghibásodással még nem találkoztam. Tapasztalati alapon beszélek ezen szalagkábelekről. Viszont érdekes lenne kísérletileg is igazolni, hogy a szalagkábeles csatlakozás a leggyengébb láncszem. Ill érdekelne, hogy milyen gyakorlati tapasztalattal rendelkezik? Vagy csak hallotta vagy esetleg tanulta. Életem során sok olyat láttam, hogy szokásból csinálnak valamit és nem azért mert úgy a legjobb. És az évek telnek. A technológia fejlődik.
@k3l3r0n4 ай бұрын
A sorba kötött kondikhoz ellenállásokat is szoktak betenni - ennél a gyártmánynál is vannak. A pc-s kapcsolóüzemű tápok primer oldalán is ugyanez a megoldás szokott lenni. Bizonyos esetekben egyszerűbb betenni 2db kisebb feszültségű kondenzátort sorba kötve, mint 1db nagyobb feszültségűt. Ráadásul 450V felett elég ritkák az elkók. Az AISHI elég jó márkának számít, akárcsak a nippon chemicon. Az utóbbi neves gyártó is követett el komoly hibákat az elmúlt év(tized)ekben.
@ciammiao4 ай бұрын
Az nem 3 db kismegszakító, hanem 1 db 3 fázisú kismegszakító.