SZTE Szabadegyetem - XXIII. szemeszter, Dr. Gausz András

[@Alvi126]

Jogon tanított minket 600 éve. Nagyon szerettem az óráit

[@somo97]

A Nagy Provokatőr! :) Érzésem szerint többet is lehetett volna kantolni, ha elmarad az állandósult gauszi szerecsenmosdatás. :)

[@irenyianett2948]

Engem az érdekelne, hogy milyen "sorsot érdemelnek" azok, akiket az asztrológia meggyőz? Milyen sorsot érdemel bárki, akit bármi meggyőz és milyet az, akit nem? Nyilván ez egy utolsó rendű gondolat az előadásban, de fennakadtam rajta. 🙂 Sokadjára veszem észre, hogy tudományos előadásokon előszeretettel savazzák az asztrológiát, ami pedig egyáltalán nem tartja magát tudománynak és nem is nagyom győzköd semmiről senkit. Nem is értem, hogy jön ez fel Kant előadáson. :)

[@NIMRODroy]

Nekem nagyon tesztszett az előadás csak jóval hosszabb idő kellett volna hogy kerekebb legyen. 👍

[@szabodaniel3001]

Bárcsak jobban értékeltem volna 10 éve (Kre-Ájk)

[@hamismctavish7475]

ez egy, tökéletes előadás volt! Thx.

[@varadirobert3301]

Minden tiszteletem Gausz Andrásé, de sajnos ez nem volt egy jó előadás. (És természetesen nem azért, mert nekem nem mondott újat.) Sokat akart markolni, de végül kevesett fogott. 50 percben természetesen lehetetlen Kantról érdemben beszélni, de azért arra szerintem lett volna lehetőség, hogy mondjuk egy speciális kanti fogalmon elidőzve, 50 percben essen szó e fogalom lényegéről, szerepéről stb.. Másik lehetőség lett volna az, hogy a két és fél ezer éves nyugati filozófiatörténet kontextusában elhelyezve Kantot, világosan kiderüljön az, hogy Kant miért megkerülhetetlen, miért egészen egyedülálló nyugati gondolkodó. Lehetett volna akár a hatástörténete felől is megközelíteni a kanti filozófia hatalmas jelentőségét, átkötve mondjuk Schopenhauerhez és/vagy a keleti filozófia ismeretelméleti oldalához, merthogy szerintem a kanti filozofémának nagyon is lehetséges olyan interpretációja, amely érvényes módon igazolja azt, hogy a kanti filozófia legveleje hidat képezhet a nyugati és a keleti filozófia között. Az utóbbit leszámítva egy kicsit mindegyikről szó esett Gausz úr előadásában, mégis, nekem valahogy komoly hiányérzetem maradt.

[@averylucas5880]

I know Im asking the wrong place but does someone know of a trick to get back into an Instagram account..? I was dumb forgot the login password. I love any help you can give me!

[@devinjustus7054]

@Avery Lucas instablaster :)

[@rolandmagola5761]

Gyanítom, hogy az újkori európában (különösen Németországban), ismertek voltak a főbb óind filozófiai eszmék, és beindították egyes gondolkodók fantáziáját. (Schopenhauerről például konkrétan tudjuk, hogy foglalkozott sānkhyával és buddhizmussal.)

[@varadirobert3301]

@@rolandmagola5761 Én úgy tudom, hogy a 19. századi Európa kifejezetten Schopenhauer révén ismerkedett meg a keleti tanokkal (mindenekelőtt a buddhizmussal, de a Védákkal és az Upanisadokkal is), legalábbis a korabeli művelt nagyközönség mindenképp. Nyilván lehetne elszórt eseti kivételeket, pl. néhány hivatásos orientalistát említeni (ehhez történeti kutatás kellene), de messze nem ez volt a jellemző, általában véve nem voltak ezek a tanok ismertek még.

[@MonteSlider]

Kiscsaj elegánsabban is felötözhetett volna.

[@ZsuzsaGallosneVe]

Recepciótörténetet is lehet művelni, de akkor azt kellene meghirdetni.

[@NIMRODroy]

Nem mindenben érték egyet Kantal

[@ferencandras2118]

ugyan már ...

[@jozsefpop4721]

0

[@NIMRODroy]

Kantot nem ismertem de hasonlóan gondolkozok én is, azt gondoltam hogy egyedül vagyok e fajta gondolkozás móddal örülök hogy már nem😁