Téli ünnepkőr szokása a regölés

[@jolkamonostori5449]

Köszönöm szépen.

[@amitol_magyarok_vagyunk]

Karácsonyi hagyományok REGŐSÉNEK, REGÖLÉS KARÁCSONY MÁSODNAPJÁNtól Szent ISTVÁN (dec. 26.) Sszilveszerig tartó időszakhoz kapcsolódik az egyik legősibb magyar szokás, a regelés, regölés. * A néprajzodok szerint ez a szokásmég Szent Istvan előtti időkre nyúlik vissza. Kubinyi Tamas ezt írja: „A REGŐSÉNEK egy olyan világba vezet bennünket, amelyet tőlünk el akarnak tagadni. A magyarságot megtartó erő az ősi hagyatékunkban van! „A Csodaszarvas ezer ága-bogán ezer csillag ragyog.” Ebből következik: ősidőkre nyúlik vissza, amikor KOZIKUS TUDAT határozta meg magyarság-tudatunkat. A REGÖLÉS szokását a Dunántúlon, főleg annak nyugati felében, továbbá Székelyföld egyes részein a múlt században még csaknem kétszáz községben ismerték. Gyerekek, fiatal legények főleg állatbőrbe öltözve járták a falut. Félelmetesen hangzó láncos botjukat rázták, s köcsögdudájukkal nagy zajt csaptak és házról házra járva ilyen szöveggel köszöntöttek: "Megjöttünk Szent István szolgái, hideg, havas országból, elfagyott kinek a füle, kinek a lába, a kendtek adományából akarjuk meggyógyítani. Mondjuk-e, vagy nyomjuk?" Ha a „mondásra” engedélyt kaptak a ház gazdájától, akkor kezdenek bele az énekbe: "Itt is keletkezik, Egy csodató, Aztat körülveszik csodatevő szarvasok. Ezer ága boga, Ezer misegyertya Gyulladva gyulladjék, Altatva aludjék Az új esztendőben! Adjon az Isten ennek a gazdának Egy hold földön száz mérő buzát! Régi rejtem, régi rejtem Sej, regü rejtem!...! (Nyögér, Vas m.) * A második részben a legények és leányok kerülnek sorra, akiket összepárosítanak: összeregölnek. Akikre így sor kerül, azokról azt tartják, hogy a következő farsang után összeházasodnak. *