Tanulunk a hibánkból? Helyrehozható az elrontott élet? Az optimista vagy a pesszimista a realistább?

[@godlikezaza]

26:00 háhhá, pacsi, én ugyanezt csinálom itthon :) legutóbb két patkány tetemet hagytam a természetnek, hogy oldja meg. az egyik volt vagy 20cm hossszú, farok nélkül. megoldódott :)

[@comment_forever]

5:30 A kölyök tapasztalata, és az anyja tapasztalata a zakózásról nem ugyanaz, nem igazolódik az anyja tapasztalata, csak ha ezt vetíti ki (kudarcot) az anyja, és a kölyök ezt zokszó nélkül benyeli. Ha nem azt mondja az anya, hogy "na látod, én megmondtam", hanem őszinte érdeklődéssel megkérdezi hogy "fiam neked mi volt a tapasztalatod", akkor lehet hogy el tudja mondani a kölyök, hogy jó volt elzakózni, mert megtanultam esni, és ezáltal kisebb fájdalommal felállni.

[@adambenus8951]

Ezt a "hibából tanul az ember"-t én már 16-18 éves koromban realizáltam, ennek ellenére minden létező munkahelyen minden létező szituációban azt tapasztalom, hogy büntetés jár érte, minden létező viszonyban és nem lehet elmagyarázni az embereknek, hogy ez a normális, ez a tanulási folyamat legfőbb része(ráadásul a legőszintébb pillanatok egyike az abból fakadó nevetés). Szánalmas szinten tartunk, ahogy Feldmár mondja a technológia fényéveket fejlődött, az ember mint maga fél milimétereket araszolgat, szinte semmit évezredek óta.

[@comment_forever]

8:18 "A tapasztalat többet ér, az összes könyvünk tartalmánál." A tapasztalat többet ér, az összes történelmi nagyságunk közhelyénél, vagy az anno, valósan megtapasztalt objektív megállapításánál...a mesterségesen egymásnak betanított tudásnál, amit most egybe gyúrva, egy mesterséges intelligenciának nevezett alkotásba gyúrunk össze.

[@attilajozsefmolnar3069]

Első! 😮😅

[@aronkovacs1386]

Második, nem tudom hogy kerültem ide

[@nanasi_ati]

Wow, az szép teljesítmény 😮