Рет қаралды 4,785
Tar Sándor író története igazán tragikus. A szegények, az elesettek, a térkép szélén élő emberek történeteit írta meg, úgy, hogy ő is onnan indult, illetve oda érkezett vissza. Egészen pontosan a Purgatóriumba. Tar Sándort beszervezték a Kádár-diktatúrában, és pont akkor „bukott le”, amikor a rendszerváltoztatás után újra-felfedezték. Vallomásában azt mondta, muszáj volt aláírnia, mert őt nem védte meg senki, ha őt agyonverik, azt nem mondta volna be a Szabad Európa Rádió. De árulását ezzel sem mentheti, illetve a jelentéseket sem teheti semmissé. Élete és életműve tragikus, valahol nagyon is örökérvényű egységet alkotott.
--------------------------------------------------------
De hogyan történhetett, hogy ennyi besúgó dolgozott a magyar sajtóban? Ki az, aki önként jelentkezett, ki az, akit zsaroltak? Kik voltak a társadalmi kapcsolatok? Mi volt Aczél György szerepe ebben a „kegygazdálkodásban”? Mi értelme van 2024-ben a Rényi-klánról, Bochkor Gábor vagy Geszti Péter családi múltjáról beszélgetni? Ez is kiderül A sajtó megszállásából. szazadvegkiado...