Tiszta szívvel a MEZŐGAZDASÁGRÓL - Sipos József - Pulicorn Podcast

[@alexanderalex5204]

Abszolit ritka szakember a legmagasabb tudomànyos minősègi szinten. Öszintèn gratulàlok. Hálàs köszönet a sokrètū, gazdagtartalmi ismertető előadàsàèrt. Àldja az Ùr. Àmen.

[@kovacsfanni880]

Wow, nagyon sok tudás! 🌱 Értékes beszélgetés! Köszönöm. 🙏💗💗💗💗

[@Vid.186]

👍👍👍

[@erikakatona4356]

Sok jó dolgot is mond, de ahogy látom, azért a régi beidegződések is jelen vannak még. 1. Táppal etetésről természetesként beszél a jószágoknál. 2. Elfogadja a vegyszeres permetezést, és csak futólag említi a növényi főzetekkel való védekezést. Mindezt teszi annak jegyében, hogy élelmiszerbiztonság. Csak egyet felejt ki. Ezeknek köszönhető, hogy élelmiszereink beltartalma olyan mértékben csökkent, hogy dupla mennyiséget eszünk, hogy a szervezetünk megkaphassa a neki szükséges ásványi anyagokat, vitaminokat. Ugyanis a szervezetünk éhséget jelez, ha nem kapja meg a működéséhez szükséges mennyiséget, együnk dekára bármennyit. 1. Egymás mellé tett már két csirkecombot, ahol az egyiket 2 hónap alatt mesterségesen felpumpálták, és egy szabadon tartottét, amely kizárólag természetes élelmet evett, és 5-6 hónap alatt nőtt meg, ahogy a természet törvényei szerint dukál? Megnézte a két comb rostszerkezete közötti különbséget? Elárulom, hogy az utóbbiból feleannyival jól lehet lakni, mint az elsővel! Éppen azért, mert az tartalmazza azokat az anyagokat, amire szüksége van a szervezetünknek. Ugyanez vonatkozik a növényekre is. 2. Ha már agrármérnök, biztosan tudja, voltak-e kutatások arra, hogy a különböző vegyszerek együtthatásai mik. Ugyanis elég, ha egy gulyásleves receptjét nézem, és ahány összetevője van, minimum annyiféle vegyszermaradványt eszünk meg. Mert mással permetezem a krumplit, mint a zöldségeket, és más vegyszerek jutnak be a hússal, amit az állat megevett. Én értem, hogy egyenként bevizsgálnak minden vegyszert, node annyi fajta van, nincs Isten az égben, aki mindnek nézte az egymásra gyakorolt hatását, ha egyszerre vagy 5 féle szermaradvány találkozik a pocakomban egyetlen ebédnél. Az évek alatti felhalmozódásról ne is beszéljek, hiszen folyamatosan mérgezem magamat! Ami a kártevőket illeti, kiválóan alkalmas több növényi permet is rájuk. A poloskát, krumplibogarat kiválóan el lehet űzni diólevél főzetével, fenyőolajjal, vagy végszükségben NeemAzal-Karanjaolaj feles keverékével. A tetveket a veteményes két sarkába ültetett bodza vonzza magához, permetezni se kell, és a bodzavirágból jó szörp is készül, dupla hasznosítás. A diólevél főzete egyébként jó vírusos megbetegedésekre is. Nálam megállította a paradicsom vírusos betegségét, de a barack levélfodrosodását, és a meggy tűzhalálát is. Ha a megbetegedés előtt permetezünk, hatásos a paradicsomnál biztosan a tej-szódabikarbóna permet is. A növényi permeteknek egyetlen hátránya van. Sűrűbben kell alkalmazni, mint a vegyszereket, nagyjából 2-3 hetente, de megéri, hogy egészséges élelmem lesz. Említette, hogy egyik évben búza, másik éven kukorica kerüljön a földbe felváltva. Ez kevés rotáció. Minden növény más-más tápanyagokat von el a földből. Ha csak ez a két növény cserélődik, kifogynak azok a tápanyagok, amikre szüksége van, viszont a többi csak halmozódik, és az se jó. Megfejelhetjük akár műtrágyával, akár szervessel, a fel nem használt tápanyag halmozódását nem állítjuk meg. Ismerni kell minden növény tápanyagigényét, és aszerint váltogatni, hogy 4 év alatt egyenlő arányban fogyjon a tápanyag a földből. Azt is említi, hogy pl. a szalmát a helyén kell hagyni. Valóban. De azt is tudni kell, a szalma a bomlásához iszonyatos mennyiségű nitrogént von el, tehát az állati trágyát nem lehet kispórolni. A talajtól függ, milyen trágyát érdemes rászórni. A ló trágyája savas, ezért inkább meszes talajokra jó, a marha mehet a savasra, a tyúké pedig, ha foszforigényes növényt akarunk vetni. Disznótrágya utáni évben nem érdemes olyan növényt ültetni, aminek a földalatti részét fogyasztjuk, mert valamiért borzasztó kukacos lesz, megrágják. Említette még a szántás szükségességénél a kötött talajokat. Nos, én 2007-ben vettem ezt a házat, amiben most lakom. Agyagos-kavicsos terület volt, művelésre totálisan alkalmatlan, legfeljebb szőlő, és gyümölcs nőtt meg rajta, de én nem nyugodtam bele. Ráhordtam mindent. A település parkjaiból az ősszel összegereblyézett lombot, a szomszédok fűkaszálékát, istállótrágyát, töménytelen szalmát, sőt még az ágdarálékot is. Legalább 40cm vastagon terítette a földet! Vagy 3 évig minden ősszel bele is forgattam az egészet, és csak utána hagytam abba az ásást, marad a mulcs a tetején, amikor már olyan mélységig laza lett a talaj, ami veteményesnek elég. Tehát nem igaz, hogy kötött talajon nem lehet felhagyni a szántással, csak idő kérdése, és persze sok munka. A mulcs hátránya viszont, hogyha elég mély, istenien szaporodik benne a meztelen csiga, éppen azért, mert alatta mindig nyirkos környezetet talál. Volt egy kemény évem bevallom, mire rájöttem az ellenszerre, úrrá tudtam lenni rajta. Legegyszerűbb futókacsát ráengedni a kertre, kedvenc csemegéje a csiga, de nagyon kell figyelni rájuk, mert addig nem bántják a veteményt, amíg találnak csigát, node utána tarrá rághatják a kertet napok alatt. :) Kevésbé macerás, és a határban könnyebben alkalmazható hajnali vagy alkonyi órákban Neem-Azallal permetezni, amikor előjönnek a vackukból. Amikor pedig minden vetemény kikerült a földből, kíméletlenül ráengedni a földre minden lábasjószágot! Rengeteg rovart összeszednek tavaszig, sőt a gyomok magjait is hatásosan eltakarítják, így következő éven kevesebb gyom kel ki. A kapirgálásukkal pedig a felszínt lazán tartják. Igen, ez is a biodiverzitás része lenne, amit ma nem aknázunk ki. Mondott olyat is, hogy a levegő túl száraz. Mitől is lenne pára a levegőben, ha kevés a párolgó vízfelület? Folyóinkat lerövidítettük, magas gátakkal tartjuk a medrükben. Tavainkból a fölös vizet kibetonozott csatornákon vezetjük bele folyónkba, hogy minél előbb elhagyják az országot, lásd Sió-csatorna. De most épül egy csatorna a Tiszától Debrecen irányába, hogy az új akkumulátorgyárnak legyen elég víz, a többit a Vekeri-tóba engedik. Node ahogy látom, odáig föld alatt, zárt csatornán megy a víz. Tehát a Tisza környezetéből vizet vonunk el úgy, végig az útvonalán sehol se tudja párologva hűteni a levegőt!!!!! A belvizeket ne is említsem, amit azonnal elszivattyúznak a területről. Pedig a táj, egy öreg fa sokkal több vizet tud raktározni, mint az ország összes víztározója. Miért nem lehet visszaadni a folyóknak az ártereit? Miért nem lehet a rendszeresen belvizes foltokra erdőt ültetni, vagy állatot tartani? Az Alföld katasztrofális helyzetben van. Két választásunk van. Még pár évig kiszipolyozhatjuk a tájat, aztán vége a dalnak, vagy ugyan veszítünk mezőgazdasági területet, de a többit megmentjük. Az nem lehet hosszútávú megoldás, hogy minden éven közpénzből kártalanítjuk a gazdákat, és importból pótoljuk az élelmünket! 50 éve még Magyarország annyit tudott termelni, ami 40 millió ember élelmezését ellátta, ma meg import? Tényleg nem szólal meg a vészcsengő, hogy elfogyott az idő a maszatolásra? És akkor Afrikáért aggódik? Én elsősorban magunkért aggódok! Amíg magunkat se tudjuk megmenteni, hogyan akarnánk egész Afrikát???? Szóval a jó szándékot látom az úrban, de ez ma már kevés! Láthatólag nem tud nagy rendszerben gondolkozni, leragad részleteknél, és ez nem jó.

[@balintmagyar3285]

Ha csak egyetlen előadásán ült volna, az utolsó bekezdését le sem írta volna... Ha van szakember, aki holisztikusan figyeli a rendszert, akkor Sipos József az. Ugyanakkor az ördög a részletekben rejlik. Legközelebb hallgassa végig a beszélgetést, mielőtt olyanokat állít, amit Sipos József nem mondott.

[@BardiZolika]

Tökèletes nèzőpont, minden tèren !

[@erikakatona4356]

@@balintmagyar3285 Én meghallgattam egy videót, és véleményt mondtam róla. Ön viszont érvek nélkül kritizál.

[@balintmagyar3285]

@@erikakatona4356 éppen hogy nem. Ha hallgatja Sipos Józsefet és mellette olvassa a saját hozzászólását, egyértelműen látszik, hogy a hozzászólása téves.

[@erikakatona4356]

@@balintmagyar3285 Ez egy semmitmondó válasz. Miben téves a hozzászólásom, és miért?

[@busigabriella3275]

A boszorkányok könyvét (40min25sec) szeretném elolvasni és saját kertemben hasznosítani. Németországban élek. Hogy tudom elérni?Pdf? Választ hálásan köszönöm. Busi Gabriella