Átvertek a hamisított alkatrésszel?

Az eredeti alkatrészt rég nem gyártják. Amit küldtek, az utánzat. Nekem mégis sikerült egy eredetit is szereznem, így össze tudtam hasonlítani a kettőt kívül-belül. Döntsd el te, hogy melyik milyen!
Nézd meg a másik csatornámat is!
/ @haromkereken

[@laszlomeszaros5594]

Szia! Szóval....... Elektronikai alkatrészeket, mondjuk most ebben a példában a tranzisztorokat gyártáskor letesztelik. Teszt eredmény függően feliratozzák. Nem fura, hogy ezerféle tranzisztor van? Nem ezer félét gyártanak, hanem ezer féle sikerül. ( most az érthetőség kedvéért drasztikusan kisarkítottam a dolgot). Tehát, megkezdenek egy bizonyos tranzisztor gyártását. Teszt alapján a kiváló jellemzőkkel rendelkezőt, tehát a sikeres kiváló példányokat kiválogatják. Első kategória a kiváló kategória: Ha olyan tranzisztorrol van szó épp, akkor ez a hadi iparba katonai felhasználás lesz, vagy orvosdiagnosztikai berendezésbe kerül. Az űrtechnológiai alkatrészek az állandó és irdatlan sugárzás miatt egyedi gyártásból indulnak. Majd ezen osztozik a hadi iparral. Következő fokozat a jó kategória: Ezek KIZÁRÓLAG NAGY gyártó cégekhez kerülnek, ebből dolgoznak, ebből készítik, mondjuk a hibrid modulokat, például amit szétbontottál, SANYO, MOTOROLA és egyebek.... Ezek piacra sosem kerülnek ki, te nem tudod megvásárolni. Illetve mi... Harmadik kategória a majdnem jók kategória: Ez kerül a piacra, ezek a megvásárolható termékek. Ezek a példányok már sokkal több hőt termelnek, sokkal több zajt sajnos, stb, stb.... Na, itt azért már egyéb kavarás is van. Ezen a kategórián belül is még tovább válogatnak úgy, hogy az ezen kategórián belüli minőség szórásnak megfelelően feliratozzák. A jobb példány olyan típusjelzést kap ami mondjuk nagyobb áramot tud, a jobban melegedőre pedig olyan típust írnak rá ami kisebb áramot tud. Jobb lett a bétája akkor ezt a típust írják rá, ha alacsonyabb lett a bétája (áramerősítési tényezője) akkor másik títust írnak rá, Stb...stb... Filgyelmesen olvassátok akkor erre felfigyeltetek: még egy büdös tranzisztort kezdtek el gyártani és már vagy 20 variáns lett eddig a pontig belőle. Itt helyezkedik el a második modulod. Látszik rajta, hogy egy jól kivitelezett standard SMD alkatrészekbő össze rakott cucc. Ez olyan amit bárki meg tud tervezni, legyártatni a nyákot hozzá mondjuk a kínai AllPCB-vel. Ilyen szintű nyákokat havonta tervez a cégem, pontosabban én a cégnél. Negyedik kategória a minősítés alsó határát sem érték el kategória: Ezek megsemmisítésre kerülő cuccok (out of quality). NA, EZEKET LOPJÁK EL ÉS JELENNEK MEG TÖMEGESEN A NAGY BÜDÖS PIACON!!! Konklúzió: Az első példány egy jól megtervezett, minősített alkatrészekből készített, a terveknek megfelelően működő minőségi árankörről van szó. (eredeti példány) Második példányod kommersz alkatrészekből szépen össze rakott cucc ami természetesen működik, de messze nem olyan a karakterisztikája, a minősége, a torzítása, a zaja, stb.stb.. mint az eredeti példánynak. (hamisítvány! akárhogy is működik, mindenképp hamisítvány) És nem akarok elkeseríteni senkit vele, de mint elektronikai tervező tudom, hogy a "házi tervezésű és gyártású" analóg áramkörök lószart sem érnek. Úgy 35 éve tervezek elektronikákat, mind analóg mind digitális oldalról. A működik mert elindult és szól és a "hű, bazdmeg, ez igen" kategória kurvára messze van egymástól!! 35 évnyi tudással, gyakorlattal, ha most nekem egy szép erősítőt kellene építenem, ekkora tudás mellett is, mikor bizonyos alkatrészek vagy 20 paraméterét tudom fejből, már az alkatrészek össze válogatásával is fel kellene kötni a gatyámat! Tehát, a hamisítvány pontosan úgy szól mint ha én vagy hasonló tudású emberek készítették volna. Egy szép kommersz kategória!! Ennyi, semmi képp sem több............... Elnézést, hogy ennyire sok zagyvaságot írtam, de, hogy megérsd a kettő közötti minőségi szakadékot, kellett egy kis alap hozzá. üdv: m.laci

[@Kábeldzsungel]

Szuper, köszönöm a kimerítő összefoglalót.

[@istvankocsis5507]

A leírtak a korai hetvenes évekre illenek leginkább. A félvezetőgyártás már rég nem így működik, ez ennél egy sokkal szabályozottabb iparág volt korábban is, most pedig még jobban az lett. Ráadásul az egyes gyártók nem egységes osztályozási rendszert használnak, ezért nagyon nem mindegy, hogy honnan származik az adott alkatrész, bár ma már ebben is sokat közeledtek egymáshoz. Ezért van pl. a quality részleg, hogy a főbb paraméterekre leteszteljék a beérkező alkatrészeket, még akkor is, ha csakis minősített beszállítóktól származik a tétel. Ebből a szempontból a japán félvezetőgyártók a legprecízebbek. Egyébként teljesen mindegy, hogy milyen gyártású az adott áramkör, házi vagy ipari kivitelű, ha az alkatrészminőség és a technológia be van tartva, akkor ugyanazzal a kapcsolással ugyanazt a minőséget lehet elérni. Ugyanis a nagy sorozatú gyártás is először mindig egy egyedi építésből indul ki. Ebben nincs semmi varázslat vagy misztikum, az elektron nem nézi, hogy ki rakta össze az áramkört, csak azt, hogy miből és hogyan. :) Az igazán nagy különbség az elérhető darabszámokban, az árakban, a költségekben és a profitban mutatkozik meg...

[@techhobby7529]

Így van rengeteg zagyvaságot / ostobaságot írtál 😂😂😂

[@techhobby7529]

Ennyi bődületes baromságot / ostobaságot nemtudom hogyan tudtál ide okádni és még te tartod magad szakembernek 😂😂😂 Amit írtál annak 10%-a jó ha fedi a valóságot. Millió cég gyárt tranzisztorokat abból max néhányat használnak katonai / orvostechnikai műszerekben. Azért mert te olvastál / tanultál / hallottál valamikor valamit ezzel kapcsolatban ami egy bizonyos gyártóra vonatkozott attól még nem igaz ez minden más gyártóra is. Pld a NASA biztosan nem fog egy kínai noname gyártó tranzisztorait használni. Már csak presztizsből sem akkor sem ha esetleg jó a minősége akkor sem. A komplementer párokról sem írtál semmit ami amúgy nagyon fontos része ennek a kérdésnek. Miszerint össze válogatnak tranzisztor párokat amik teljesen egyforma eredményeket produkálnak. És még sorolhatnánk hosszasan.

[@laszlomeszaros5594]

@@techhobby7529 Kedves Akárki! több mint 40 fős cégnél dolgozom, ebből 10 fő szoftver mérnök, 5 erősáramú mérnök, 6 elektronikai mérnök, tucatnyi szerelő, kivitelező, stb... A "hozzá nem értő" emberek még a szakszavakat sem értik meg, a fentebb felsoroltakat legalább kis részben igen. Én személyesen 1984 óta foglalkozom elektronikai tervezésekkel 2 év katonai szolgálat megszakítással. Most jelen pillanatban energetikai mérésadatgyüjtőket, GPRS adattovábbításokat tervezek, telepítek. Elötte gépjárművek telemetria rendszereinek kommunikációs adattovábbításával, ennek fejlsztésével foglakoztam. És teljesen igazad van, mert nem tudtam, hogy vannak nálam sokkal de sokkal de sokkal jártasabb szakemberek is, mint például te! :)

[@attilagere6186]

A különbséget műszeres, oszcilloszkópos méréssel lehetne megmérni műterhelésen, névleges teljesítményre kivezérelve. Harmonikus és intemodulációs torzítás mérése. A hangfalak reaktáns terhelést adnak, nem könnyű szimulálni műterheléssel. Így fülre kis teljesítményen nemigen éreztem eltérést.

[@Kábeldzsungel]

Így utólag megmondom, hogy én sem hallottam jelentős különbséget. Ha valaki éjjel kicserélné a végfokot másolata, lehet, hogy sohase tűnne fel.

[@Avveland-big]

Igen spektrum analizátorral lehetne jobban megnézni a freki átvitelét. 20 Hz - 20 KHz szinusszal és négyszöggel. Én egy PICOSCOPE 2204A USB- PC szkópot használok iszonyat jó. Két csatornás van benne freki generátor sima szkóp különbözrti megjelenítés és spektrogram mutatató is. Nagyon szuperul lehet átviteli görbéket látni , menteni, nyomtatni.

[@zoltannagy4132]

Udv! jo a vidi! Elkepeszto hogy nem hallod a kulonbseget . Mar alapbol tompabb a hangja a hamisitvanynak.

[@Trollkergetok]

@@zoltannagy4132 Nekem is az tűnt fel, hogy sokkal tompább. 🤔

[@GaalLaci93]

Sanyonak élénkebb, termeszetesebb, csilingelőbb hangja van

[@gyurkacsapo2774]

Tetszett a videó és a kommentek is... Javasolnék egy olyan videót, ahol ismét ugyanezen felvételeket összevágnád csak most ne írd oda és ne is látszódjon mikor melyik végfok szól. Legyen egy kvíz és a szuper hallásúak bizonyítsanak! Pár nap múlva meg megírnád mi a helyes megoldás. Aki elsőnek leírja a jó eredményt az nyer.

[@sziriuszkibernetikaitarsas542]

Marantz CD játszóba rendeltem "occsoé" utángyártott lézeregységet. Még gyári is lenne, de többe kerül, mint amit az egész cucc ér. Beraktam, ment mint a svájci óra. Tán két órát, aztán kuka... Voltam olyan marha, hogy rendeltem más helyről másikat, no azzal már el sem indult. Amúgy az IC belülről teljesen korrektnek tűnik, mivel van köztük húsz év, hát kissé más méretű alkatrészekből áll, tehát működőképes utángyártott, nem pedig hamisítvány.

[@winMANhun]

Baromi érdekes volt a videó, nem láttam még ilyen alapos összehasonlítást a témában. Én is többször kénytelen voltam “hamisítványokat” használni, de meglepően gyakran tényleg teljesen rendben vannak. Úgy nézem te is kifogtál egy jót.

[@drsosi]

Én egy laptopon hallgattam és még ott is kijött a különbség a két IC között. Az eredetinek szerintem sokkal szellősebb és részletesebb volt a hanja olyan volt mintha kinyílt volna sztereó tér.

[@csabapaksi4455]

Akkor az valami szuper laptop lehetett.

[@drsosi]

@@csabapaksi4455 Amúgy tényleg az! :D Asus Vivobook Pro 16X OLED Csak ajánlani tudom!

[@Trollkergetok]

Ha nekem telefonon feltűnt a különbség egy laptopon nehogy ne legyen már észre vehető 🤣

[@szederpeter7450]

az eredeti szebben szellősebben szól.Tisztább a hangja.A másolat kicsit elmosottabb hangon szól.De annyira nem rossz.Lehet hogy nem is tudná az ember,hogy hamisítvány ha nincs így összehasonlítva.Köszi a videót,tanulságos volt

[@Trollkergetok]

@@szederpeter7450 Elő fordulhat, de sokkal szennyezettebb szilícium kerül bele, ezáltal rosszabb a hang valamennyivel. Egyébként ugyan az lenne.

[@tamastinta8778]

Ezek a hibrid IC-k már régen készültek. Ha valaki utángyártja őket az alkatrészekből is modernebbeket építhet bele. Ráadásul a kapcsolástechnika is változott sokat, A meghallgatás pedig egyáltalán nem releváns, mert van aki egy hifin hallgatja meg, van aki egy telefonon, vanaki jó, vagy gyenge fülesen. Ráadásul a fülünk is más. Pl. ahogy öregszünk egyre rosszabbul hallunk! Ráadásul egy hangcucc zenei minőségét képes értékelni egy olyan ember is, aki egy dalt csak a szövegből ismer meg, annyira botfüle van!

[@worldbadminton9852]

köszi a részletes, ezért érdekes tesztet semmi különbség nincs, más lett a másolat, mert a technológia is változott sok munkád lehet ebben a videoban, lelkiismeretes, szép munka

[@MrWedge72]

Nagyobb a sztereó tér érzet az eredetiben

[@M0GLU]

Ezek voltak az úgynevezett vastagréteg áramkörök. Nagyából a tok nélküli tranzisztorokat és SMD alkatrészeket zsúfoltak beléjük. Kapcsolástechnikailag ugyanaz a szimmetrikus tranzisztoros végfok mint amit diszkrét alkatrészekből tudsz felépíteni. De a helyfoglalás sokkal kevesebb.

[@0AmiTecH0]

Én egy 2 mFt körüli fejhallgatós rendszeren hallgattam a videót és még mielőtt jött volna az összehasonlítás, egyértelmű volt, hogy az eredeti végfok sokkal teltebb, részletesebb, nagyobb terű és élettel telibb, még ezeken a kis polcsugárzókon is. Az utángyártott arra tökéletes, hogy működjön még a deck és meg lehessen tartani, de többre nem való.

[@Kábeldzsungel]

Tök érdekes, mert ugye a youtube könyvtárából mp3-ban lehet letölteni a zenéket. Az ki lett másolva egy kazettára egy valamilyen magnóra, a kis Gale hangfalakon lejátszva egy újkorában is közepes deckkel, a Tascam felvevő 320kb/s mp3-ban rögzít, az be lett kódolva videóba, feltöltve, lejátszva, stb. Olyan sok helyen sérült a felvétel, hogy csoda, hogy egyáltalán megszólalt valami, és még mindig ki lehet hallani a különbséget.

[@0AmiTecH0]

@@Kábeldzsungel Valószínűleg arról lehet szó, hogy hiába sok konvertálás és az ezzel járó veszteség, ha ugyanabból a felállásból jött ki a két felvétel és csak az STK IC volt a különbség, akkor a különbség megmarad, mégha rosszabb a minőség is. Megnéztem az adatlapot is közben, az nem ír arról, hogy a hangkorrekciók is integrálva lennének és igazából furcsa is lenne, mert az STK család és a továbbfejlesztett változatai is (pl. Technics class H+) is kizárólag a végfokozatot integrálták a tokba, ennél többet nem is lett volna talán értelme, mert teljesen körítés függő, hogy egy-egy készülék bemenetekben és előfokozatban mivel van felszerelve. Viszont, nagyon érdekes és hiánypótló volt az összehasonlítás, szóval köszönet érte! :)

[@janyjozsef]

Még a videó => Adat => saját rendszerem által okozott hangromlás ellenére egy egy specifikus részlet esetén az eredeti néha egy kicsit kellemesebb/lágyabb hangzást adott. De így videón keresztül amúgy észrevehetetlen. Amúgy egy sima tranzisztoros erősítő rejlik a tok alatt. Míg a másolat kapható alkatrészekből épül fel, addig az eredetin a tranzisztorok nincsenek külön tokban, hanem a nyákon vannak kialakítva. A kondik másak. Ez lehet a minimális hangkülönbség oka. Na meg az eredetiben a tranzisztor paraméterek is tuti mások. De nem biztos, hogy a régi a jobb. Hiszen a technika fejlődik. lásd csöves számítógép és mai I7-es PC. Azonban az ember nem a tiszta hangokat szereti és egy elektronika szempontból rosszabb erősítő adhat mégis szebb hangzást az emberi fül számára. (Nem mindig, néha az újabb lehet jobb.)

[@Kábeldzsungel]

Egyetértek

[@tamaspeter6277]

Szia úgy hallom hogy a mélyhangkiemelése a gyárinak tisztább és jobb mint az utángyártotté de hát a régi technika nem hazudik hadat üzen a szupertechnikának :D

[@MrChronix1]

én is úgy vettem észre, hogy mély hangoknál jobb az eredeti, igaz telefonon figyeltem az egészet. de viszont az utángyártott sem volt nagyon ocsmány.

[@asdifasi5379]

nagyon tetszet a video ,stk iceket kb 17 eve nem lattam ! varom a kovetkezo videoidat

[@DavidsStockMusics]

A másolatnál eléggé cincogósak a magas tartományok. Olyan "disco magasak" :D Az eredeti ahhoz képest bár nem tűnik magasban olyan széles spektrumúnak, de összképben mindenképpen barátságosabb a fülnek.

[@cepex6598]

Nos én vagy jobbnak vagy azonosnak hallottam a másolatot..de ez szubjektív.. A panelon az látszik, hogy ugyan az csak korszerű alkatrész használtak. jót vettél ;) de persze az eredetitől lesz ugyan olyan amilyennek azt megálmodta a gyártó

[@balazstotfalusi7845]

Mi látszik? Az , hogy a tranzisztorok tokozottak, nem csupaszok, a két kerámia kondi pedig SMD lett. Már a '80-as években is használhattak volna kisebb kondit de nem akartak, mert ez jobb és elfér. Ez semmitől sem korszerűbb, hanem olcsóbb gyárhatóságú. A NYÁK valóban szebb, de azért egy rétegvastagságot mérnék...

[@musicmixerboy4023]

Szia Én mint műszerész annyit látok hogy az alkatrész a szerepét betölti viszont szerintem azért kevesebb az alkatrész benne mert modernebb lett a gyártási technológia

[@didyman79]

Amennyiben fejlődés az, hogy kihagyunk stabilitást, linearitást segítő alkatrészeket, vagy hogy egy norton áramgenerátor helyett ellenállásokkal táplálunk egy bemeneti differenciálerősítőt.. ennek a másolatnak a lényege a spórolás és egyszerűség, nem a technika fejlődése. Válogatott alkatrészről ne is beszéljünk.

[@laszlomeszaros5594]

Nem sértésnek szánom, de nem igazán tudom, hogy milyen műszerész lehetsz, de, hogy nem elektronikai az biztos. Bocsi. Indok 1: Az a második modul az halál kommersz SMD alkatrészekből össze rakott valami, mert, hogy nem végfok, az tuti, csak nyomokban hasonlóságot lehet felfedezni benne. Frenvencia linearitása, torzítása, zaja.... ezt folytatom is felesleges lenne. Idok 2: Ha, csak egy minimálisat is értenél a fizikához akkor a nyákterven azonnal fenn akadna a szemed. Magyarázat: Az elektronok sebessége a réz vezetőkben igaz hogy rendkívül alacsony, néhány méter / óra, de az elektronok közötti pálya elfoglalási effektus fénysebességgel halad. Mivel az elektronoknak is van tömegük, nagyobb dinamikai csúcsoknál ráadásul magasabb frekvenciákon bizony az elektronok sodródnak, nem tudják bevenni az "éles kanyarokat". A tömegük miatt kisordródnak, ez miatt jelentősen változik egy huzalozás belső ellenállása, frekvenciamenete. Ez miatt torzul a hangkép, és csodálkoznak, hogy nem olyan szép a tere az erősítőnek.

[@laszlomeszaros5594]

Folytatom, csak véletlen elküldésre kattintottam. Tehát, ha ránézel erre a kommersz modulra, láthatod, hogy hibás a nyákterven a huzalozási struktúra!!! Soha nem készít egyetlen audio áramkört sem senki szögletes huzalozással, éles sarokkal!! Ez mind torzításhoz, plusz zajhoz vezet. Ezt egy kommersz tudású ember rajzolta a modul nyáktervét. Bocsesz, de ebben a koppincs modulban kutya közönséges plasztik tokozású tranzisztorok vannak egy melegedő hűtőbordára tervezve. Ezek a 3 Ft-os SMD cuccok a hő hatására deformálodnak és megrepesztik egy idő után a tranzisztor kristályt. Ilyen helyre nem véletlen tokozás nélküli tranzisztorokat raktak az eredeti hibrid modulba. Az egy rendkívül speciális ragasztóval rögzítették, ennek a hőtágulási együtthatója speciálisan erre van tervezve. És nem azért tokozás nélküli, mert nem volt más, vagy ocsó vót. Dehogy! Szedj szét bármilyen komolyabb audio célokra tervezett áramkört, tutira 1000%,hogy lágy vonalvezetesű a huzalozás és nem éles szögletes! Maradok tisztelell: malacka

[@attilapal3786]

szuper videó lett, én talán csak a legelső a/b résznél érzékeltem nagyon halvány különbséget közep tartományban

[@Kábeldzsungel]

Köszi. Megmondom őszintén, hogy én, aki élőben hallgattam, sem tudtam nagy különbséget tenni a kettő között. Persze jobb lett volna valami jobb minőségű anyaggal hallgatni, jobb hangfalakkal, több időt eltöltve.

[@attilapal3786]

@@Kábeldzsungel lényeg hogy műkszik a készülék, ha már szerintem azon kell gondolkodni, hogy van-e külonbség akkor mindenképp sikeres volt a javítás és ez számít. Viszont sokat tanultunk belőle :)

[@janoshaasz5219]

Hátrányból előny. Kreatívan "videósítottad" meg a problémádat. Tetszik! :-)

[@Kábeldzsungel]

Köszi

[@galetib]

el olvastam a kommenteket olyan ez mint a demokrácia,nincs egyetértés semmiben.Szerintem átkozottul nincs különbség a két alkatrész között.

[@balazstotfalusi7845]

Mert nem értesz hozzá. Pont az ilyen emberkék miatt jó biznisz a hamisítás... Van aki ért hozzá, van aki nem, de hallja a különbséget. Te egyik sem vagy ami lehet hasznos is. Ha még sznob sem vagy, mert nem érdekelnek a csillogó márkajelzések, megütötted a főnyereményt. Nem kell sok pénzt költened hangcuccokra.

[@janyjozsef]

@@balazstotfalusi7845 Nem lehet, hogy az ő hangrendszere nem képes átadni a különbséget? És esetleg ezért nem hallotta? Amúgy hangfal => mikrofon => digitalizálás már eleve sokat ront az összehasonlíthatóságon. Kinek kinek a saját hangrendszeréről nem is beszélve.

[@erdosydani]

Én egy Marantz SR520-ban kellett cseréljek egy STK2240-et (csak a fél csatornán jött ki a DC). Én kondikat nem cseréltem, csak az IC-t. Voltam olyan ügyes, hogy véletlen egy STK2230-at vettem, de minden paraméterben stimmelnek, csak a teljesítményben nem. Mivel az IC jól működik, nem cseréltem már ki, azóta is ezzel megy az erősítő. Fel sem merült bennem, hogy másolat, egy picit mondjuk más a felirat rajta.

[@balazstotfalusi7845]

Nem néztem utána, de simán lehet, hogy valóban tök ugyanaz a két IC, csak az egyik kevésbé sikerült, ezért a gyártás utáni végellenőrzésen kisebb megengedett teljesítménnyel más néven hozták forgalomba.

[@ZeeSystem]

A felépítésbeli különbség a technológia fejlődéséből adódik. A másolat lényegesen újabb technológiával van felépítve. Valószínűleg ugyan az a tudású áramkör (különben nem is működne), de lényegesen gyengébb minőségűek az alkatrészek az olcsó termelés miatt, ezért érzékelhető különbség a hangzás minőségében is. (Tévedés jogát fenntartom) :D

[@M0GLU]

És ha már a gyártó ennyire spórolt, hogy nem tett csatlakozót a szalagkábelre, akkor tegyél rá. Ha nem is spéci szalagkábel csatlakozót, de legalább egy tüskesor / ellendarabból kialakított saját verziót

[@Kábeldzsungel]

Gondoltam rá, de nem tervezem sokszor szétszedni és a szalagkábel elég nagy mozgást enged. Meg már késő.

[@teerburkolaas6050]

A régiben robusztusabbak a végtranzisztorok. Lehet ez a súlykülönbség oka is. Amúgy nem biztos, hogy rosszabb. Mellesleg engem úgy átvertek, hogy meg sem érkezett az alkatrész. Igaz, hogy nem kaptam meg, de legalább olcsó volt.😁😄 Se pénz se posztó. A legújabb mikor egy olcsó alkatrészről lecsiszolják a feliratot és egy drágább feliratát teszik rá. Főleg IC vagy teljesítmény tranzisztoroknál.

[@dszabi80]

Mobiltelefonon és fejhallgatón keresztül hallgatva, nekem úgy tűnik hogy a másolat STK-val világossabban, élénkebben szól.

[@Kábeldzsungel]

Nekem is, de csak egy nagyon picit. Jó lenne megismételni a tesztet kazetta helyett valami rendes anyaggal meg komolyabb hangfalakkal. De már késő.

[@farkaspisti1]

Üdv. Én pont így jártam egy sony slv790-es videó magnóval. Gyönyörű kép, kifogástalan hang, működőképes állapotban , toronyba telepítve , készenléti állapotban elrakom. Egy kis idő után használni szerettem volna, erre kép tökéletes, hang semmi. Hogy miért, az később kiderült a szervízben, mert tönkre ment a hang panel. De hogy használaton kívüli helyzetben miért ment tönkre, örök titok maradt. Üdv

[@MrChronix1]

Szia, sajnos az ilyen szerkentyuknek elég egy picit feszultség kilengés és vége. vannak rádiok aminél elég hirtelen fel-le tekerni a hangot és az integralt arramkornek lottek.komolyan elég , ha maga a táp már nem 100%os, és némi tulfeszultséget ad kikapcsolásnál, kovezzenek meg ha hulyeséget írok, de mint mikor kikapcsoltál egy régebbi tv t és még utoljára villant egy nagyot a képernyo.

[@tghwinner1995]

Sharp SX 8800 H erősítőm van, sajnos STK végfokkal. Vagy 3x kellett kicserélni benne a végfokot, 1-2 perc használat után elszálltak. Pedig nem is küldtem meg hangosan. Azóta sajnos csak porosodik.

[@Kábeldzsungel]

Eredetit vettél bele?

[@tghwinner1995]

@@Kábeldzsungel Egy maszek csinálta folyton és mondta, hogy nem lehet már kapni eredetit.

[@Kábeldzsungel]

Nekem sikerült

[@davidnagy2894]

Meglepő régi cuccokhoz van még alkatrész még ha után gyártott is.

[@fehergyu]

Szerintem az eredetiben több a tiszta hangzás élesebb magasabb hangszín van mint az inkább utángyártott hybrid végfoknak.

[@davidnagy2894]

Interneten vásárolt elektronikus cuccokkal sok baj szokott lenni volt ami meg sem érkezett garancia pénz visszafizetés újabban nincs.

[@M0GLU]

Ezek az STK IC-k rendkívül népszerűek voltak a 80-as években. Bár mocskos drága volt. És egy jó Quad-405 nyomába sem ér.

[@didyman79]

Rengeteg STK létezett belépőtől a csúcsig, és önmagában az IC nem határozza meg a hangját, a körítésen sokkal több múlik.

[@laszloszabo3619]

Egyezünk ki abban, az utánépített jó Quad is igen ritka volt a 80' években, legalább annyira, mint amennyi gyári volt az országban belőle.. Egyes STK-k római számmal jelzett sorszám utáni része utalt a torzítási értékre A II a legszarabb, a XI a legalacsonyabb torzítási értéket adta a gyári válogatás során. A vastagréteg technológiának hála, nagyságrendekkel jobban szóltak a hagyományos monolitoktól. Tulajdonképpen diszkrét elemekből felépített komplett végerősítők voltak bennük, amik mellé csak néhány passzív elemet kellett társítani az erősítés, frekimenet stabilitás, csatolások végett. Nem véletlenül épített velük nagyon sok cég készülékeket annak idején.

[@istvansalamon1268]

Az STK 86G már kiváló minőségű.

[@laszlomurvai2437]

Adok én Neked szívesen egy eredetit! Volt (van) egy régről szeretett működőképes sanyo depréz műszeres végfokom, ahoz vásároltam tarcsiba egy stk hibrid végfokot. Akkor még kínaiak sem éltek, tuti eredeti. cca 25 éve vettem

[@Kábeldzsungel]

Köszönöm szépen a felajánlást, de most már nem lenne hova tennem. Hacsak nem tartalékba.

[@laszlogergely2136]

Talán még érdemes lett volna egy linearitás mérést végezni. Hanggenerátorral és egy oszcilloszkóppal. Spektrum analizátort már nem is említem.

[@Kábeldzsungel]

Sajnos ilyen mérésekhez nincs felszerelésem.

[@martonfekete1140]

A 2. a jobb, az EREDETI SANYO! Sokkal szélesebb szereót ad, és kristálytiszta! Az első sípolt, egy bizonyos kompetenciónál! Én qrvaérzékeny vagyok a hangminőségre. Ez a tablet dual sztereo, de ez ló🤬 a Panasonic RX-EX1 - hez képest, amit most vettem használtan, ÉS HIBÁTLAN VAZE! (csak nincs meg a távirányítója, anélkül meg nem lehet beprogramozni a rádiót! 😒 🤬 szom!)

[@Kábeldzsungel]

Köszönöm a hozzászólást. Örülök, hogy több vélemény is bejön, ami az eredeti mellett szól. Kicsit bánom már, hogy nem valami komolyabb hangfallal próbáltam ki, de már nem tudom megismételni a tesztet.

[@canvatanar]

@@Kábeldzsungel dehogynem, rendelsz egy masik hamisitvanyt, persze az lehet hogy megint egy eltero minosegu lesz :)

[@MrWedge72]

Egész jó a hamisítvány de az eredeti jobb!

[@MrAtesz33]

Nem hamisítvány,hanem utángyártott.

[@MegaXBack]

az eredeti régitechnikát hordoz és ezért nagyobb benne minden még az új utángyártott modern technikát használ és ugyan azt a teljesítményt tudja a már kisebb komponensekkel. ( RÉGI-ÚJ )

[@aldure8521]

Azért ezzel vitatkoznék. A végtranzisztorok méretén is látszik hogy az utángyártott sporolt az anyaggal a teranzisztorok hőleadó képessége is rosszabb és valószínű még a felhasznált szilícium is kevesebb és a collektorok bekötése is vékonyabb nem tud akkora teljestményt ezért szoktak az utángyártott hamisítványok zöme rövid idő alatt elromlani. Ez mellett még az eredeti nyákja is vastagabb foliázást kapott, szóval köszi de nekem nem kéne a régi (Új)

[@feherpapir1]

nah latszik te sem ertesz hozza!!! ostoba vagy es nagyot akartal mondni! olvasd el a hozzaszolasomat es rajossz h mekkora hulyeseget mondtal!

[@balazstotfalusi7845]

Lehet,hogy jobb lett volna egy ellenállás műterheléssel összecsatlakoztatni a felvevő ketyerével. Úgy megspórolhattuk volna a hangszóró-mikrofon kört. Szerintem egyébként így is hallható, hogy az eredeti nyíltabban szól. Mintha a másolat elé egy függönyt húztak volna. Ha jól emlékszem, az eredeti STK IC-kben számítógéppel összeválogatott komplementer Darlington párok működnek. Akkoriban ez nagyon korszerű gyártástechnológia volt. A másolaton pedig ki tudja mi van? Biztos fognak ilyennel vacakolni... Ezt például nem lehet megállapítani szemre. A súlykülönbségért szerintem a végtranyók hűtőtömbjei felelnek. A Sanyo-ban sokkal nagyobbak. A másolat NYÁK-ján látszik a 30-40 év különbség, de tanulságos lenne a rézvezető anyagvastagságára rámérni. Az is érdekes kérdés, hogy a chipekhez vezető szálak milyen anyagból vannak. Arany, ezüst, réz? Ezek nem változtak a technika fejlődésével. A fizikát nem sikerült azóta sem megerőszakolni. Így, hogy kinyitottad lehet, hogy tudnád fénnyel vezérelni. Rákötni egy LED-et egy forrás hangszórókimenetére, majd ráirányítani a csupasz tranzisztorokra a fényét... Jó ötlet volt, hogy felnyitottad őket, így a többiek is látják hol hamis a baba.

[@jozsefzsadanyi5850]

Szia az eredeti javítható az a 4 db fémtokos alkatrész azok tranzisztorok azok szoktak elromlott, cserélhetőek a youtub on fent van/ eco pityú/ ő javított már ilyent.

[@Kábeldzsungel]

Köszi a tippet. Én viszont nem találtam módot rá, hogy roncsolásmentesen kinyissam a tokot, viszont addigra kaptam új ic-t

[@kefe13]

Érdekes, miért kaputelefonnal veszed fel ? Egy szirszar telefon is kobban vesz fel.. :(

[@Kábeldzsungel]

Azért ez nem egészen igaz. Ez a Tascam felvevő nem olyan rossz dolog ám.

[@alivemoon]

Szerintem a másolat kapcsolási rajza megegyezik az eredetivel, de a másolat vezetősávjai nem annyira kidolgozottak, azaz a másoló amennyire csak gyorsan sebtiben felhányta a paneltervezőben SMD cuccokat választva(mert van egy saját beültető műhelye otthon), alkatrészeket amilyen egyszerűen csak lehetett összekötögette, kész gyártsuk! Az eredetiben minden helyet kihasználtak, hogy minimális réz vesszen el. Így az eredeti panelja több hőt képes elnyelni az alkatrészekről. A másolatban kisebb feteket is használtak, gyanítom fele annyiba se került mint az eredeti. Bár az is lehet, de kétlem a másolatban modernebb a félvezető és fele akkora is elég? Igazából ez nem átcseszés, a kis Kínainak nincs akkora aparátusa, mint az eredeti gyártójának, igény van csinál valamit gyorsan olcsón!

[@desza72]

Pontosan,igaz

[@TamasMagas]

nem olyan nagyon nem értesz hozzá, hanem nyilván egyáltalán nem, minek tulozni?

[@Kábeldzsungel]

Abszolút laikus vagyok, sosem tagadtam.

[@kzsotl1]

A régi gyári ic biztos tönkre ment?🤔 Kipróbáltad?😃

[@Kábeldzsungel]

Volt egy olyan gondolatom, hogy ki kellene próbálni a kondicsere után, de addigra megjöttek az újak és egyet mindenképp ki akartam nyitni a videó miatt.

[@kzsotl1]

@@Kábeldzsungel talán még nem késő, ha csak a burkolat sérült 🤔 drótokat ki lehet még fésülni😃

[@Kábeldzsungel]

Teljesen szétbarmoltam, nem adta magát könnyen. Meg felesleges is. A deck működik.

[@balazstotfalusi7845]

@@kzsotl1 Látszik, hogy mechanikai hatás érte a szubsztrátokat ennek így már lőttek.

[@dioda]

Sajnos a hamis stk-k ellepték a piacot. Bár némelyik van annyira egyszerű belülről hogy akár után is lehet építeni. Lehet hogy jó alkatrészválasztással utánépített stk még akár jobb is lehet mint az eredeti. Sokan utánépíteték már őket ami annyiból szerencsés hogy utánna ha gond adódna vele könnyebben javítható.

[@Kábeldzsungel]

Mindenestere jobb az eredeti. Már eladtam a kérdéses Sony erősítőt, úgyhogy mindegy is.

[@M0GLU]

Merrefelé élsz UK-ban?

[@danieldanys]

A kamu stk-ba majdnem a fele a végtranyó, valszeg ha jobban meghajtod, le is fingik.

[@balazstotfalusi7845]

Az csak a hűtőtömb ami kisebb. A chip mérete nem látszik, mert takarja a fehér szilikon.

[@danieldanys]

@@balazstotfalusi7845 az maga félvezető lapka, egy pici fém lapon. Oda van forrasztva a két kivezetés, ami jól látszik. Amúgy jellemzően a kínai a siliciumon spórol, ha szétszedsz bármilyen teljesítmény tranyót, eredetit és kínait, látod majd, hogy kb a harmada a lapka benne. Ezért nehéz öreg PA végfokot javítani, mert belerakod az új kínai tranyót és szinte azonnal pukkan is. Sajnos már microcontrollereket is hamisítanak, hasonló képpen, ideig óráig megy azt kaput…

[@ratbeee]

PE No1

[@bakosgyorgy3401]

Jobb a másolat... sorry.

[@NixUgriBugri]

Occcso volt ??? Na ugye ...

[@Kábeldzsungel]

Az eredeti pont ugyanannyiba került

[@NixUgriBugri]

@@Kábeldzsungel Na jo elhiszem (nem)

[@Kábeldzsungel]

Benne van a videóban