Gravitáció | #14 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

[@vassmiklos]

Azok számára, akiket az apróbb részletek is érdekelnek, néhány pontosító megjegyzés a kiváló videóhoz: Ahhoz, hogy egy égitest a közelében lévő atomokat „zabálja”, nem kell Jupitert meghaladó "méret", de még tömeg sem. A bolygó új definíciója (a Plútó 2006-os „lefokozása óta) épp az, hogy elég erős a gravitációja ahhoz, hogy a saját keringési pályáját "gravitációs porszívóként” megtisztítsa. Vagyis már a Merkúr is tudja ezt, pedig kb. 6000-szer kisebb tömegű a Jupiternél. A Jupitert meghaladó "méret" pedig önmagában nem fontos, hiszen az égitest körüli gravitációs mező erősségét a felszínen az égitest tömege és a mérete együttesen határozza meg (tőle távol pedig csak a tömege). Egyébként adott tömeg esetén a nagyobb méret pont, hogy gyengébb gravitációt eredményez az égitest felszínén. Az égitestek középpontjában ugyan a nyomás nagy, de a gravitációs térerősség (az egységnyi tömeg gyorsulása) és a gravitációs erő nulla. A gravitációs potenciális energiának a tömör gömb középpontjában minimuma van, így az erő (ami a potenciális energia negatív gradiense) ott nulla. Ezt egyszerű gondolatkísérlettel is beláthatjuk: az égitest közepébe helyezett testet nyugalmi helyzetben elengedve, az nem fog semerre sem elindulni, azaz nem hat rá eredő (gyorsító) erő (ugyanis a körülötte lévő tömegek vonzó hatásai pont kioltják egymást). Azzal is be lehet látni mindezt, hogy a helyzete gömbszimmetrikus, azaz nincs semmiféle kitüntetett irány. Az összehúzódó csillaganyag belsejében nem a súrlódás melegíti fel az anyagot, hanem a gravitációs erő munkavégzése, ami ekkor mindenképp pozitív, mivel gravitációs összehúzósás során az erő és az elmozdulás egyirányú. A munkatétel szerint egy erő munkája a test mozgási energiájának megváltozásával egyenlő; pozitív munka ez alapján növeli az erőhatást "elszenvedő" test mozgási energiát. Ezután a belső súrlódás (a részecskék egymással zajló ütközése) ezt a megszerzett mozgási energiát szétszórja, egyenletesen elosztja a részecskék között. A hélium nem kettő, hanem négy hidrogénből keletkezik a fúzió során. És nem hidrogénatomok egyesülnek héliummá, hiszen a fúzióhoz szükséges több millió fokos hőmérsékleten teljesen ionizált állapotú az anyag, vagyis „csupasz” (elektronjaiktól megfosztott) atommagok valamint elektronok lökdösődnek a csillagok belsejében. Szóval négy hidrogénmag egyesül egy héliummaggá.

[@urkutatasmagyarul]

Ezúton is magyon köszönöm a kiegészítéseket és helyesbbítéseket!

[@norbertbeyer8348]

>> az égitest körüli gravitációs mező erősségét a felszínen az égitest tömege és a mérete együttesen határozza meg

[@attilavarga8204]

En erre azt mondom...nem biztos az hohy amit eddig tanultunk es tanitottak nekunk az ugy is van.sok sok fizika elmelet es gyakorlat megbukott mar eddig is.szerintem meg a felszint sem kapargatjuk az 7niverzum ismereteben.van a gravitacio....mert ezt igy tanultuk es ennyi. Akkor azt mondja meg nekem valaki hogy alapbol,a legegyszerubb kerdes.....hogy es miert maradnak a bolygok csak ugy a nagy semmiben?ne gyertek a gravitacioval....minden csak elmelet.ugyan ugy mint az hogy a mai technikaval meg mindig ott tartunk hogy ha barmit nezunk ,mutatnak nekunk a vilagurbol az csak animacio.miert is?hipper szuper kameraink vannak mar a hetkoznapjainkban is es erre semmi rendes felvetel nincs?miert?miert?

[@zoltansinka7521]

@@attilavarga8204 Ebben a témakörben tudom ajánlani Varga Tibor vagy Rulek Zoltán munkásságát. Isten ne rója fel bűnömül! (Nincs Balaton)

[@ernogaborgodo]

...a gravitációs erő a középpontban,csak magára az anyagi testre vonatkozik, ha mozgásban van,akkor ott is van erőhatás és akár a középpontra vonatkoztatható, megnyilvánuló erőhatást gyakorol a környező égitestek mozgását befolyásolja... igazából a tömegközéppontban van az eredő erő... gondolom én

[@strangecontrastmusic973]

Egyszerűen imádom a videóidat és annyira jó, hogy létezik még 2020-ban értelmes tartalom a közösségi médiában! :)

[@sakkmatt]

Néhány katekizmus elemet vélek felfedezni a videóban. Fogadd el úgy ahogy van és ne kérdőjelezd meg. A Drék egyenlet azt feltételezi hogy az univerzum is emberi elmével építi fel megát. Talán a Napban is kialakulhat az atomok között intelligens kapcsolat.Van rá elég ideje. Mi is a csillagporból teremtettünk, és talán készen kaptuk az atomi intelligencia potenciális lehetőségét. Nehéz rávenni a csápoló youtubereket hogy gondolkodjanak.

[@robertbogdan9654]

@@sakkmatt +09

[@szebbjovo]

Az, hogy Badár egy ponton feltűnik a videóban, egyszerűen felbecsülhetetlen. :) Jó munkát!

[@aatmosphere7]

igen, arra én is felfigyeltem. Vajon merre lehet az a videó? :)

[@nagyzoltan4101]

Köszönöm szépen a videót! Végig lekötött, és érdekes, érthető volt! 🙂 Ilyen tartalmak kellenek, annyira lefoglalt, hogy csak pislogtam, mikor vége lett. Nagyon bele merültem, biztosan sok munka van benne, de egyszerűen szuper, ügyes vagy!! Érthetőbb mint anno amit órákon tanultunk fizikát is.. fantasztikus az univerzum 🙂

[@kzolika34]

Imádom minden percét, köszönöm! Lehetne egy későbbi videóban a gravitációs hullámok felfedezésének gyakorlati felhasználásáról is beszélni? Olvasgattam erről, de elég száraz volt, és nehezen érthető. Bár ez is inkább már fizika, de ha ezt érthetően el tudnád magyarázni, én felterjesztenélek Nobel díjra :D

[@zsoltiszalay2400]

Engem is nagyon érdekelne :D

[@bencemolnar5238]

Eddig nem tudtam,mit hiànyoltam a youtuberól! Nagyon tetszik ez a videó,mert összeszedett és az előadó sem unalmas,érthető is,mert kitűnő a felépítés,valamint a bevágott illusztrációk is szuperek. Ma több lettem.Feliratkozva👊🏻

[@robimegu3712]

Ez hihetetlen! A videó is, a benne lévő információk, és hogy mindezt magyarul hallhatjuk! Érdekesebbnél érdekesebb tényeket közöl a gravitációról, ami valójában egy minden nap, minden pillanatban jelenlevő erő, de nem mindennapi hatásokkal! Köszönjük a felvilágosítást! Sikerült meggörbíteni az ujjam és bevonzani azt a lájkot és feliratkozást!😃 Fénysebességgel nézem tovább a videókat, mert nagyon vonz a téma😄

[@jhonsonbalogh8776]

Fantasztikus csatorna. Erre van szüksége a fiataloknak.

[@perfectstrangers7673]

És a nem fiataloknak! 🙂

[@gyulahodi6052]

Ez egy nagyon korrekt, nagyon összeszedett előadás lett. És közben újra elcsodálkoztam az elhivatottságodon, ami ezeknek a videóknak az elkészítéséhez szükséges.

[@balint_szoke]

Nagyon jó és érdekes rész volt, figyelnem kellett, de világos, mint a Nap, és fantasztikus, milyen gyorsan fejlődik a csillagászat a fizika fejlődésének hatására és viszont!

[@csubakka47]

Nagyon szuper, hiánypótló! Köszi a feltöltést! :)

[@urkutatasmagyarul]

Köszi, ki ne hagyd a többi részt se!

[@EndyGmothafuckaz]

@@urkutatasmagyarul Ez a rész nagyon durva volt, mindjárt megkeresem az exobolygósat is, meg ha van a csillagokról, pulzárokról, magnetárokról és a kvazárokról az a téma is nagyon érdekel. Jó a minőség és kellemes a zenei aláfestés, kivéve a zongora mert az túl harsány és rohadtul idegesítő. Minden más 1 osztályú. Köszönöm a munkádat.

[@zozo97215]

Úristen. Felfoghatattlan, Köszönjük a tartalamt!

[@mayerstorkgabor]

Nagyon szeretnék látni a többi erőről is videót! Szuper volt, köszi.

[@janosszemere7811]

Egyszerűen fantasztikus! Könnyen érthető és lenyűgöző.

[@janosszemere7811]

Egészen más területén tevékenykedem, és kifejezetten ellazít, mégis nagyon igényes és tartalmas a csatorna. Nagyon gratulálok!

[@szabozsolt4915]

Nagyon szuper videók.A hajtóművek fejlődéséről nem fogsz videót késziteni?

[@kisvegabor]

Nagyon jók a videóid, annyira jó végre magyarul is hallni ezekről a dolgokról. :) Egy apróság - ugyan nem vagyok fizikus, de legjobb tudmásom szerint - nem a gravitáció torzítja a teret, hanem a test tömege. És végül a torzult tér miatt lesz egy jelenség, amit úgy hívunk, hogy gravitáció.

[@kisvegabor]

@@laszlobizsok26 Amenynire tudom a graviton létezését csak feltételezik, még nem tudták kimuatani. Így hullámja a gravitációnak van, nem a gravitonnak. Ha két igen nagy tömegű test (pl feketelyukak) összeütköznek, a folyamat során a "össze-vissza" hajlítják a teret, ami tovább terjed és mi is érzékelhetjük gravitációs hullámok formájában.

[@kisvegabor]

​@@laszlobizsok26 Azt nem tudom megítélni, hogy mennyire légből kapott a felsorolt dolgok, de jól látható módon a tudmányos közösség széleskörben használja és efogadja, mint egy nem tökéletes, de jól használható magyarázatot. Számomra a görbült térre hihető alátámasztás pl a gravitációs lencse vagy egyéb fényelhajlással kapcsoltos jelenségek. (mivel a foton nem rendelkezik tömeggel nem hathat rá "gravitáció"). Miből gondolod, hogy ezek a légből kapottak? Tudnál linkelni valamit, ahol edukálhatnám magam erről?

[@kisvegabor]

@@laszlobizsok26 Én nem látok problémát az ekvivalenciaelvvel. Ti milyen gondot látsz vele?

[@kisvegabor]

@@laszlobizsok26 Elírtam, bocs... Fennakadhatunk ezen is, ha nincs érdekesebb téma...

[@kisvegabor]

@@laszlobizsok26 Lehet lemaradtam valamiről, de számomara könnyen belátható, hogy "a Földön állni" = "az űrben egy űrhajóval 1g-vel gyorsulni". Ha leejtek egy almát, ugyanúgy esik le.

[@elektrosokkk]

Olvaatam egyszer egy űr sci-fit. Nagyon jó kis történet. Főleg az tetszett benne, hogy hihetetlen jól van összerakva a fizikája. Abbol az elcsépelt történetből indul, hogy a föld lakhatatlanná vált és új lakóhely felé elindítottak 2 űrhajót. A gravitáció úgy volt megoldva, hogy az űrhajó mint egy emeletes ház több szintből áll, az alján van a hajtómű és az út feléig folyamatosan gyorsít, az út felén pedig megfordul és folyamatosan lassít úgy, hogy folyamatosan 1g gyorsulási erő hat a hajó utasaira és tárgyaira folyamatosan. Az út kb. 70 vagy 80 évig tartott (ha jól emlékszem) de mindenképp addig, hogy az eredeti legénység leszármazottjai érkeznek meg az új bolygóra. Ez lehetséges, mód lehet a valpságban is? Na persze ez marha sok energiát igényel, ráadásul az űrben csak úgy lehet haladni, ha rakéta hajtja a hajót, szóval a (műben is szereplő) nukleáris energia nem megoldás erre, mert hiába van benne hatalmas energia kis helyen elraktározva, hajtóanyagot a semmiből nem állít elő. Ez az egyetlen hiányossága a műnek, bár lehet, hogy én nem tudok valamit, amit az író igen. A mű egy 3 részes trilógia Amy Kathleen Ryan írta. A címe: 1. Rész Ragyogás 2.szikra 3.Láng Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti az űr sci-fiket.

[@anikoberkesnesolyom9436]

Az utolsó részben elmondott gravitációs hullámokon kívül, mindent megértettem végre a gravitációról! Köszönöm, nagyon jól el tudod magyarázni azoknak is, akik a fizika órán csak egy kettest tudtak összekaparni. 😉 Minden téma érdekel az űrről, téridőről stb. 😊

[@aronszabo5161]

Köszi a videót, nagyon érthető. A kvantumösszefonódásról még szívesen hallanék.

[@urkutatasmagyarul]

Bár a kvantumösszefonódás már messzebb áll az űrkutatástól, mindig mondom, hogy a fizika és az űrkutatás kéz a kézben jár! Felírom a listámra! ;)

[@csabaargyelan7438]

@@urkutatasmagyarul "Bár a kvantumösszefonódás már messzebb áll az űrkutatástó", de a nagy távolságú kommunikációban fontos szerepet játszat a jövőben.

[@norbertbeyer8348]

A kvantum korrelaciot (kvantum tavolhatast) eleg nehez megmagyarazni, megerteni meg meg nehezebb!

[@Gellert74]

Nagyon jó videó volt, simán lehetne oktatási intézményekben is használni. Az űrkutatással kapcsolatban engem a jelenleg még fejlesztés (tesztelés) alatt álló, űrhajókat meghajtó rendszerek érdekelnének ( például, ion meghajtás) vagy olyan, amiről legfeljebb csak a tudósok hallottak még.

[@urkutatasmagyarul]

Köszi a hozzászólásodat! Tervezek egy epizódot a jelenleg üzemelő és a jelenleg még tervezőasztalon lévő űrjárművekről! Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről! :)

[@ildikotamasi239]

Nézd a spacejunkie csatornát, mindent megtalálsz!

[@scobyart]

Ez az egyik legjobb video amit láttam. Kár, hogy ilyen rövid.... :)

[@NagyOliver]

Még sok hasonló videót kívánok! Nagyon tetszett. Csak így tovább!

[@anatoliy3323]

Nagyon érdekes a tudomány szerint és a magyar nyelv gyakorlása is. Köszönöm szépen a szerzőt!

[@istvankiraly1216]

Csillagászat és az azzal való tájékozódás megérne egy videót.

[@jozsefantal4769]

Az ősrobbanásról szeretnék egy videót. Köszönöm!

[@Enkeli344]

Akkor az én macskám is a testeket vizsgálja és a gravitációt, amikor az asztalrol lökdösi lefelé a tárgyakat? :)

[@koncsagszilard4370]

ha tudnának a macskák beszélni most nem itt tartana a technologia

Nagyon jó! Nyugodtan kalandozgass csak el néha továbbra is!

[@Sammal22]

Minőségi tartalom! Köszi :)

[@sakkmatt]

A videókészítő saját véleményét tükrözi. Remélem neked is van saját véleményed ami ütközik az övével.

[@Sammal22]

@@sakkmatt :D

[@Game_bugs001]

A videóid fele megnézése után (most találtam a csatornádra 2 napja) le kell írjam: CSODÁLATOS munkát végzel ezzel a csatornával !

[@sandorkovacs2382]

Sziasztok én amikor gyerek voltam . Úgy gondoltam a kis agyammal, hogy a súlytalanság a légüres térbe működik! Ezért valamilyen módon, kíszivattam a levegőt egy palackból de az előtte behelyezett tárgyak soha nem lebegtek. Most 50 vagyok sokat szívok és sokat lebegek! Mondjátok mégiscsak működik?

[@sza2997]

ha még mindig ezen kattogsz, akkor lehet, h. sokat szívsz, de még nem eleg ;)

[@norbertbeyer8348]

Ha valami eros anyagot szivsz, akkor termeszetesen mukodik.

[@Istyuka]

😂😂😂 ✌️💚

[@nandorv.8876]

Szia nagyon super a tartalom amit csinálsz! Én kiváncsi lennék az űr ruhák felépitéséröl.

[@urkutatasmagyarul]

Az űrruhák tulajdonképpen kis méretű űrhajók, nyomástartó szerkezettel, oxigénellátással, hűtéssel, fűtéssel! Nagyon jó téma, feljegyeztem! ;)

[@laslolulic5781]

Én is . Hogy oldották meg a légnyomás külömbsédben a mozgást? Egy pvc tasakot feltöltünk levegövel egyforma nyomás melett sem lehet ketté hajtani . Kiváncsi vagyok ezt hogy oldották meg nagyon eltérö nyomás mellett ?😃

[@carvingskiponthu]

Szenzációs sorozat! Szórakoztató, de nincsenek benne gagyiságok, hanem tudományos marad. Éhségsztrájkba kezdek, hogy tegyék kötelezővé az iskolákban! 😀

[@taszije]

„A gravitációs erő két tömeggel rendelkező test között jön létre.” Ha a foton tömege 0 és ezért arra nem hathat a gravitáció, akkor a térre sem gyakorolhat hatást egy tömeggel rendelkező test, ugyanis a tér az egy fogalom, tehát az sem rendelkezik tömeggel, tehát arra sem gyakorolhat hatást más tömeggel rendelkező test. A tér görbítése az egy kényszer teória, amit a jelenség magyarázatára ötleteltek ki annak idején. A fénytörés jelenségére jobban hasonlít ez a fizikai jelenség. Ebben az esetben a nagyobb tömegű testek környezetében felhalmozódó anyag sűrűsége okozhatja a fénytörést, de még az is lehetséges, hogy az éterelmélet ismételt életre hívása hozná meg a jelenségre a legjobb magyarázatot. A Michelson-Morley-kísérletet kellene megismételni a Földtől távol az űrben, anyagszegény környezetben. Sok korábbi kényszerelmélet dőlhetne meg ez által. A térrel és az idővel történő manipulatív fizikai magyarázatok meg tudnának szűnni és 100 év után a fizika ismételten jó úton haladna.

[@rozsaarnold]

Nagyon jo videok, a relativitas elmelet erdekelne.

[@martonziegler2181]

Ajánlom Dávid Gyula előadásait a témáról! A yuotbe-on megtalálhatóak.

[@noli1410]

Előző rész, fénysebesség.

[@zoltanludas5792]

Jó volt, mint mindig. Egy kis dolog hiányzott nekem belőle. A LIGO tárgyalásánál szó volt, hogy egy ezred protonnyi változást hoz létre a jelenség. Ennek azzal együtt van jelentősége, ha az is megemlíted, hogy ezt 4 kilométer hoszzúságú térrészen teszi. Szóval ekkora szakaszt hosszváltozását kell ilyen elképesztő pontossággal mérni. Hihetetlen mérnöki bravúr.

[@Dymon32]

14:05 Azt hittem Easter egg, de csak vízjel ugrál :D Light and path Köszi a remek ismertetést ^^ Téma: űrkutatással kapcsolatos technikai paraméterek fejlődése, használat, amint Az új rovernél megemlítetted, hogy logikusan régebbi megbízhatóbb tartós, de nem komolyabban erős processzorokat használnak

[@HunBurgi]

Egy kis könyvajánló: José Rodrigues dos Santos - Az isteni formula. Remélem nem probléma, ugyanis a könyv ezt a témát boncolgatja és nagyon elgondolkodtató a végeredmény. És igen, 110%-ban egyetértek veled: a gravitáció pontos mértéke hihetetlen lenyűgöző..:) Már-már azt mondanám, hogy nem is véletlen. :) És még hány olyan dolog van az univerzumban, ami ennyire hihetetlen véletlenül pontosan megfelelő mértékű. :) A csatorna pedig pokolian jó, csak így tovább!

[@besttepp2584]

Osszes videó tokeletes!!! Ne hadd abba 🤜🤛

[@elektrosokkk]

Egy kis pontosítást érdemelne a gravitációs hullámokról szóló rész. Néztem az Atomcsill ugyan erről szóló előadását. Ott elmondta a tudós bácsi, hogy ezek a gravitációs hullám detektorok olyan érzékeny műszerek, hogy akár egy vonat, vagy nagyobb tengeri hullám okozta minimális szeizmikus rezgések is bezavarják, és fals pozitív eredményt okoznak ezekben a detektorokban, épp ezért minimum kettő berendezésnek kell ugyan azt az eredményt adnia, hogy kizárhassák ezeket az anomáliákat. Ezek a detektorok természetesen jó messze kell, hogy legyenek egymástól. Valamint azt is el kellene mondani, hogy tervezik több ilyen detektor építését is, mert akkor már arra is képesek lesznek, hogy a minimális idő különbségből, ahogy a gravitációs hullám áthalad a Földön, még arra is képesek lesznek, hogy háromszögeléssel megmondják, honnan érkezett az a bizonyos hullám. Hasonlóan, ahogy a GPS is műxik. Nem azt mondom, hogy ez is legyen egy másfél órás videó, de azért ezeket az apróságokat illene megemlíteni.

[@robertsiklodi8169]

Hű, mennyire hallatszik, hogy régebb más volt a mikrofonod! Nagyon jó videókat készítesz, üdv Erdély országból!

[@mikloskenyeres2358]

Nagyon jó volt, örülök, hogy láttam. A fizikának ezen részei nagyon sokunk részére - a tömeg, a mozgás, a tér és idő összefüggései - nem világosak, mert még a tanárainknak sem voltak, pedig a témák már 100 évesek.

[@kristofahos2405]

Nagyon jól, érthetően mondod el.Gratulálok hozzá! Az én kérdésem az lenne, hogy hogyan tudjuk mérni az ekkora tömegeket. Gondolok itt mondjuk a Nap tömegének meghatározására vagy más égi test tömegének. Ezek csak tippek lennének vagy konkrét értékek? Szoal röviden a tömegről néznék meg egy részt :)

[@urkutatasmagyarul]

Leginkább a többi égitest mozgásából! A naprendszerünk égitesteinek tömegét illető elképzeléseink 95%-nál pontosabbak.

[@lallerkiraly]

Hihetetlen jó video (most találtam csak meg) Baromi érdekes és nagyon nagyon jól elmagyarázod!

[@WelcomeHolmes]

Koszi a videot! Nekem felmerult egy kerdes. Kepzeljuk el, hogy a Fold atmerojet kifurjuk mondjuk egy meter szeles csoben. Tehat athalad a Fold kozeppontjan ez a cso (most tekintsunk el az atfurhatatalan vasmagtol meg az irdatlan mennyisegu erre koltott penztol, a magmatol, meg minden egyeb fizikai es financialis akadalytol). Ha ebbe a csobe az egyik vegen beledobunk mondjuk egy szeket (de akar lehetne egy ember is:)), mi fog vele tortenni? A Fold pontosan kozeppontjaban egyszeruen megall, vagy esetleg el kezd ingaora-szeruen hol egy kicsit a cso egyik majd masik vegebe repkedni?

[@urkutatasmagyarul]

A gravitációs hatás folyamatosan gyorsítani fogja a Föld középpontja felé. Ha valóban eltekintünk a sérülésektől, a hőtől, akkor a megszerzett sebessége miatt a középpont után tovább fog haladni, de akkor már lassulva. Ezután visszafordul, és újra gyorsulni fog a középpont felé. Egyre kisebb kilengésekkel végül a középpontban fog megállni.

[@WelcomeHolmes]

@@urkutatasmagyarul Huha koszi az ultragyors valaszt, en is hasonlokeppen gondoltam.

[@Andy-zh1fo]

Az a Badár vágókép azért odaver.. 🤣

[@kistinka]

Badár a leghitelesebb jósnő!

[@goltltamas]

Köszönjük a feltöltést és sziasztok! Nekem az a bugyuta kérdés fogalmazódik meg a fejemben 😇 hogy az ősrobbanáskor miért pont hidrogén (mert ha jól értem, akkor az) keletkezett, az Ő összes jellemzőjével együtt és miért nem “fitykó”, vagy “bagula”, vagy “izé” stb? Az, hogy miért olyan ritkán töltötte ki a teret kezdetben és az utána következő események, mondhatni már világosak...! 🤪 Köszönettel, üdv, Tamás

[@urkutatasmagyarul]

Szia! Vélhetően azért, mert a hidrogén egyszerűbb elem, mint a fitykó. A kvarkokból összeálló protonok akkor váltak stabil atommá, amikor magukhoz láncoltak egy elektront. Ahhoz, hogy ezek a hidrogén atomok nehezebb elemekké fúziónáljanak hatalmas nyomas és hőmérséklet kell, ami akkor még sehol nem volt jelen.

[@norbertbeyer8348]

@@urkutatasmagyarul Az atommagok ommagukban is stabilak. Peldaul a Napban, illetve a csillagokban ionizalt allapotban vannak az atomok es millio evekig stabilak. Sot egy kozonseges fenycsoben is.

[@sza2997]

a csillagok kialakulása világos ezzel az elmélettel, de hogyan alakultak ki a bolygók, ennyire különböző összetételekkel, hogy tulajdonképpen ugyanabból a "porból" álltak össze? tudnál erről is egy videót csinálni, nagyon érdekelne! :)

[@emanacio]

Ha gravitációs kísérleteket vizsgálunk egy olyan helységben a világűrben, ahol a centrifugális erő adja a gravitáció érzetét, hogyan tudjuk megállapítani hogy természetes vagy mesterséges a gravitáció? A gravitációs hullámok vizsgálatánál mi újság az anyag saját rezgésével, a hőtágulással, a Föld mágneses terével, esetleges mágneses és elektromágneses indukció hatása?

[@urkutatasmagyarul]

A gravitációs nehézkedést azért is nevezzük gyorsulási erőnek, mert nem mekkülönböztethető a két hatás. Ha egy zárt liftben állunk egyhelyben, akkor 1G a nehézkedési gyorsulásunk. Viszont pontosan ugyanezt tapasztalnánk akkor is, ha a lift az űrben lenne és folyamatosan 1G nehézkedéssel gyorsulna. Nem tudnánk különbséget tenni, ha nincs ablak a liften.

[@emanacio]

@@urkutatasmagyarul Még szerencse, hogy a gravitációt tudjuk mérni, csak a 21. században nem tudjuk mi is valójában a gravitáció. :)

[@martonlerant5672]

A grvitació a 3 térbeli dimenzíó meghajlása 3-nál több dimenziós terben. (Nem hiszem h ettől boldogabb lettél de a "senkinek sincs tippje se" nem egészen fedi a valósagot) És tippmix alapján összeválogatott erők sajnos nem módosítjak a teret. A delibán kiváló példa egy olyan jelensegrs ami összetéveszthető a tèr elhajlásanak hatásaival. Illetve a relativitáselméletnek van olyan teoretikus bővítése amely szerint tömeg manipulaciójával hajlítani tudnánk a teret. Visuont egyrészt ez az elmelet teszteletlen, illetve az elmélet egy dolog, annyira messze vagyunk a megvakósításatól mint amennyire attól hogy mozgatni tudjuk a jupitert. (Attól mèg lehet vmi nehez hogy értjük mit kéne tenni, mint pl kézzel kivenni egy autó motorját)

[@garf7499]

Újra és újra meg kell néznem mert mindig elfelejtem de mindig izgat a téma, ezért vissza-vissza jövök 🤣

[@laszlonagy4771]

Mi az összefüggés a z idő, a tér, és a tömeg között? Ha jó az idő, lemegy a térre a tömeg. A kérdés már csak az, hogyan tudtam eddig a videóid nélkül élni, amikor háát nem is tudom kb 8-9 éves korom óta csillagászat-fan vagyok. :) Ment is a sub, meg a csengettyű. Köszönöm a munkádat, amit ebbe az ismereterjesztés-missziódba eddig és ezután beleültél, és bele fogsz ölni a továbbiakban is.

[@zoltanszabo4314]

Nagyon tetszik ez a szájbarágós elbeszélés! Így még én is ( akinek fa ék volt a jele az ovodában) kezdem érteni miről is van szó!!! Tudnál egy ilyen számomra butított verziót csinálni erről az "új holografikus univerzum" elméletről?! SZÉP MUNKA Gratulálok a munkádhoz!!!

[@rikkancs1689]

Nagyon jó lenne ha a bolgyók keringési pályájáról is lenne egy rész illusztatívan. Egysíkban haladnak? Egymástól független de egy pálya kőrben? Ugyanazon elipszis szerü lengésekkel? Átlósan stb nem mozog egyik sem? Mikor van közel hozzánk bolygó amit érdemes éjjelente meglesni? Köszi!

[@bodizsofia9961]

Miért különböző a bolygók tengelyferdesége? Miért kering a tengelye körül az egyik bolygó visszafelé a többihez képest? Miért azonos időtartamú a Hold keringési és forgási ciklusa? Stb....Hogy érted az átlós mozgást, nyolcasokat ír le a bolygó? A Naprendszer bolygói amúgy egy síkban vannak, pályáik nem metszik egymást, veszélyes is lenne.

[@norbertbeyer8348]

@@bodizsofia9961 Nagyon sok mindent kerdeztel, megprobalok rajujk roviden valaszolni. 1. A naprendszer korai doszakaban nem volt olyan bekes mint manapsag. Mivel a bolygok onmagukban zart knetikai rendszernek tekinthetok, igy azok perduletet csak egy kulso hatas tddja megvaltoztatni beelso ero nem. Peldaul egy korcsolyazo ha felporgeti magat, akkor azzal hogy a karjat ki-behuzza tud a forgas sebessegen vltztatni, de ha nem lenne surlodas a korcsolya es a jeg kozott, akkor nem tudna megallni. Tehat ezeket a bolygokba kisebb objektumok csapodtak es ezert ferde a tengelyuk. 2. A nagybolygok (a Plutot is beleszamitva) mindegyik egyiranyba keringenek. A holdok kozott van nehany amelyik retrograd iranyba kering, 3. A Hold szinkrpnizalt kering a Fold korul, legalabb is elso kozelitesben. Ez nem ritkasag idovel termeszetesen kialakul mint a tobbi holdnal is (Galilei hildak stb) 4. Ezt nem teljesen ertem.i 5.A naprendszer bolygoi nem egy sikban keringenek par fokos elteres van kozottuk. (pl a Pluto 17 fokkal hajlik az invarians sikhoz) Ezert nagyon ritkak bizonyos jelensegek. Ha egy sikban keringenek akkor, peldaul evente 3 merkur atvonulas lenne a Nap elott. De ezek nagyon ritkak. A bolygok bolygok altali fedese meg ritkabb, bar most eppen volt egy Jupiter-Szaturnusz kozeli egyuttallas.

[@bodizsofia9961]

@@norbertbeyer8348 Kalandmester Tom-nak válaszoltam, ott ír az átlós pályáról...

[@johnnyr82]

Most ahogy így megnéztem megint, újabb kérdésem lett. Oké a fénynek nincs tömege, tehát nem tud hatni rá a gravitációs erő. Az csak a teret görbíti. Na azt hogy teszi? A térnek lenne a tömege? Hogy lehet a tér dimenzióit változtatni nagy gravitációs erővel?

[@urkutatasmagyarul]

Ha rájöttél, mindenképp írj, és bezsebeljül a következő Nobel-díjat! ;)

[@johnnyr82]

@@urkutatasmagyarul Oké, értem. Rajta leszek :D

[@Aquatarkus63]

Szia! Tudom, hogy ez több mint egy éves videó és tényleg jó mint a többi is, de én csak most láttam, és a gravitáció témában van egy észrevételem. Véleményem szerint még mindig csak elméletek vannak ebben a témában, semmit nem tudunk róla, hogy működik, mi a pontos, egzakt definíciója, csak annyit, amit Newton, Einstein, meg még néhányan írtak, mondtak róla, leginkább azt, hogy a testek, anyagok, bolygók vonzzák egymást, de ez nekem olyan, mintha valaki megkérdezné tőlem, hogy írnám le az autó működést, én meg azt mondanám, úgy működik, hogy gurulnak a kerekek, így halad előre. Az, hogy a bolygók úgy görbítik a teret és terelik a maguk irányába a /kisebb/ égitesteket olyan, mint a kifeszített gumi közepén egy fémgolyó, ami körül keringenek a kis golyók, nekem elég erőltetett és gyenge bizonyíték, vagy hasonlat. A tér meggörbítése egy dolog, és egy másik az, hogy a meggörbített tér hogy a büdös fenébe tud terelni bármit is, főleg Föld méretű tárgyakat? Ebben az esetben úgy tűnik, mintha az össze/szét/préselt tér valami nagyon erős anyagból lenne, ami tudja lökni ide-oda a bolygókat. De mint tudjuk, a tér teljesen üres, nincs ott más, csak a légüres semmi, a semmit meg nem nagyon lehet hatalmas energiaként hasznosítani. De ha mégis van valami ismeretlen szuperanyaga a térnek /sötét anyag, energia?/ na ez az, amiről nem tudunk semmit, mármint mi mozgatja, téríti el az égitesteket? Van még ezzel kapcsolatban egy nagy titok, egy felfedeznivaló működési elv, valami ismeretlen nagyon nagy erő, és ha ezt egyszer sikerül valakinek megfejteni részletesen, na az lenne a nagy szenzáció és nagy lépés az emberiségnek a csillagok felé vezető /gyorsabb/úton.

[@roland8366]

Akkor mégis csak vonzom a lányokat

[@Bokorpisti]

Szia, Stephen Hawking munkásságáról is tudnál készíteni egy kisvideót a hamarosan közelgő születési évfordulójának tiszteletére?

[@urkutatasmagyarul]

Igen, lesz egy epizód, ami a feket lyukakról fog szólni. A nagy részét Hawking irományai alapján állítottam össze.

[@Vid.186]

Ach so, tömegvonzás! Ez már megmagyarázza, miért olyan vonzó egy sör a munkanap végén! Thank you gravity! 😄

[@danielszoke1757]

Nagyon jó videóid vannak👍👍👍

[@jozsefarany6815]

Igen, kicsit elkalandoztál a fizika felé... Nos, nem lehetne osztálykirándulást is tenni arrafelé? :D

[@tiborpolonyi116]

Hogyan számolták meg a másodpercenkénti csillag születést?

[@keremszepenmiaproblema6127]

Statisztika és számítással

[@tiborpolonyi116]

@@laszlobizsok26 Nyilván, egy újabb nem létező statisztika alapján, mégis miféle világ az övéké? Így lemaradtam, az oktatási rendszer ennyire előre jár a droid gyártásban? Ezeket már felesleges a mesterséges intelligenciára kapcsolni, így jók ahogy vannak.

[@zabatt10kc]

Szia! kzbin.info/www/bejne/b6jIfGSspp2ch9U Itt említed hogy fotonnak nincs tömege. A gravitáció teret hajlítja meg, így a térnek van tömege?

[@mgcvoice]

A gravitációt még ma is csak tapasztaljuk, de nem értjük. Szerintem, ennek az anyagközpontú gondolkodás az oka. Ha átállnánk egy energiaközpontú fizikára, a kvantummechanika valószínűségi jellege, vagy a sötét anyag, a sötét energia és a gravitáció is egyből érthető lenne. Induljunk ki egy olyan feltételezésből, hogy az általunk ismert Univerzum anyaga és maga a tér nem egy szingularitásból jött létre, hanem a tér anyag nélkül is létezne, tökéletes vákuumként. De akkor kell lennie valaminek, ami ezt a teret szétfeszíti, és ez szerintem az Univerzum örök és végtelen energiájának nyugalmi állapota. Ennek az energiatérnek az anomáliái mentén jön létre az anyag az energia sűrűsödéséből. Ezek kozmikus méretű anyagkeletkezéssel járhatnak, és valószínűleg egy ilyet tartunk ma ősrobbanásnak, és ez okozhatja az Univerzum anyagának csomós-szálas térbeli szerkezetét is. Ahol létrejön anyag, ami tulajdonképpen egy stabil szerkezetű energiacsomó, ott a környező tér energiahiányos lesz, ami az anyag körüli energiateret az anyag felé húzza, így a tér torzulását okozza. Minél nagyobb az anyag tömege, vagyis a benne sűrűsödő energia mennyisége, annál nagyobb ez a torzulás, ami a környező energiatér egységeinek megnyúlásával jár, ezért a gravitáció nem más, mint az anyag körüli energiatér kiegyenlítődési kényszere. Így azt is megértjük, miért görbült a tér nagytömegű anyag környezetében, vagy mi okozza a nehézségi gyorsulást. A végtelen energiatérben keletkező anyag viszont véges és folyton változó, így a benne lévő energia folyamatosan, vagy valamilyen esemény kapcsán, de visszajut az energiatérbe. Az így visszakerülő energia beolvad az anyag körüli térbe, csökkentve annak torzulását, így gravitációs hatását, de mozgási energiája hullámot gerjesztve továbbterjed az energiatérben mindaddig, amíg valamilyen akadályba nem ütközik. Ezt nevezzük elektromágneses hullámnak, ami az anyagból felszabaduló energiaegység mozgási energiájának információja. Így a sötét anyag és a sötét energia rejtélye is megoldódna, mivel a sötét anyag gravitációs hatása a homogén és izotróp, ezért számunkra láthatatlan energiatér tömegének a hatása, míg a sötét energia maga az energiatér, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a vákuumtér energiája. Mivel ez az energia nyugalmi állapotában teljesen egyenletesen tölti ki a teret, ezért az Univerzumban mindenhol ugyanolyan fizikai törvények érvényesek. Ezért gondolom, hogy egy tudományos szemléletváltás forradalmi eredményekhez vezethetne, mert a húr, az elektron mozgása, vagy a gammasugárzás hullámhosszának ismerete révén könnyen beazonosíthatnánk azt a parányi energiamennyiséget, ami a tér egységnyi energiája, és ebből képesek lennénk egy új, energiaalapú rendszerben elhelyezni az Univerzumot és a benne lévő anyagi világot.

[@KyiDanny]

Engem érdekelne egy videó a hologram elméletről is. Minden videó szuper, köszi!

[@athertox]

még nem hallottam egy jósnőtől sem hogy a gravitációra hivatkozna asztrológia kapcsán (valószínűleg azt sem tudják mi az). az asztrológia egyébként jóval régebbi, mint az általános tömegvonzás tétele, tehát nem is alapulhat ilyesmin, hanem a bolygóknak a csillagképekhez viszonyított helyzete számít, nem pedig hogy éppen milyen messzi van az embertől. legjobb az egészre úgy tekinteni mint egy intuitív/asszociációs játékra, mint a kártya- vagy béljóslás vagy a többi ilyesmi.

[@petervarga3871]

Szia nagyon gratulálok . Nagyon jó a csatornád. Van még néhány téma amiről szivesen hallanék. Pl :Buran, az orosz holdjáró, vagy a kínairól is akár, A nap gravitációs hatása miatt a Merkúron máskép haladhat az idő? További sikeres munkár kivánok.

[@bodizsofia9961]

Bizonyára kimutatható, kiszámítható, hogy a Földön érzékelhető időmúláshoz képest a Merkúron mennyivel lassabb ez a folyamat, hiszen sokkal közelebb van a naphoz, de a Nap nem számít nagyon nagy tömegű testnek a Világegyetem viszonylatában, így az ilyen hatása szerintem elhanyagolható. Sokkal érdekesebb, hogy a Merkúron minden nap kétszer van napkelte a forgási és keringési idő bizonyos összefüggései miatt, de naplemente csak egyszer van.

[@bodizsofia9961]

@@laszlobizsok26 Ugyanott rögtön le is megy, ahol felkelt, majd felkel mégegyszer ugyanott, de Wikipedia:Mercury részletesebben. A " tudsz követni" elég bunkón hangzik.

[@bodizsofia9961]

@@laszlobizsok26 Ha helyreigazítás akar lenni, köszönöm.

[@norbertbeyer8348]

A Buran (es parja a Ticska) nem holdjaro volt, semmi koze a Holdhoz. Kb az amerikai urrepulogepeknek fellet meg, a meretuk is hasonlo volt.

[@sbabos5077]

Egy kérdésem lenne , ugye van a szuper masszív fekete lyuk az előbb vagy utóbb nem fogja felfalni a galaxisunkat ?

[@urkutatasmagyarul]

Vélhetően ez lesz a vége! :)

[@sbabos5077]

@@urkutatasmagyarul Köszi a választ :D

[@zoltansinka7521]

Amíg egy körülötte keringő objektum megtartja az ellipszis pályához szükséges sebességet, nem tud felfalódni. Ha a lassú anyag mind behull, nem fékezi a többit, beáll a tűzszünet, a maradék nyugodtan keringhet, akár a fekete lyuk haláláig is. Ha valami lefékezné a Földet, belezuhanna a Napba, fordítva meg elszállhatna akár a végtelenbe is. A fekete lyuknál is így működik... Nagyon egyszerűen fogalmazva

[@sza2997]

aztaaa, köszönöm ezt a videót is!

[@SigismundArt]

Tehát miből van a tér maga és ha gravitáció hatása azonnali, akkor gyorsabb a fénynél? Mert tudjuk, hogy hang közege a levegő, akkor miből van a gravitáció hogyan hatással a térre? Amit mondasz csak a hatása, nem? A szubatomi elemek alkotják a teret? Mi hozza létre a vonzás pusztán a tér torzulása?

[@urkutatasmagyarul]

Amint megvannak a válaszaid, velem tudatsd először! ;)

[@mihalytoth1904]

Ez nagyon érdekes! A fényre nem hat a gravitáció, mert a fotonnak nincs tömege. De a teret megtudja görbíteni. Ezek szerint a térnek van tömege. Lehet, hogy ebben rejlik a hiányzó sötét anyag titka. A sötét anyag nem más, mint maga a végtelen Világegyetem.

[@laszlotanko5462]

Kedves Misi.A fotonnak nincs tömege,ennek ellenére van tulajdonsága ami hatalmas energiát hordoz magában,és szemünkkel érzékelhetünk.A tér ezt az energiát képes közvetiteni,valamint meg görbíteni.Nem a gravitáció görbiti meg a teret,hanem a benne elhelyezkedő égitest,melynek gravitációs ereje lényegtelen,viszont mérete határozza meg az ívét.

[@Pepe-qz1df]

Elképesztő,

[@matyaslantos1816]

9:55 A tér(!) mióta sík, mint egy papírlap?

[@bucbuc472]

Amikor számokról beszélsz azokat a látható univerzumra számítod vagy a teljesre?

[@urkutatasmagyarul]

A teljesre

[@drew_idea]

Arról viszont beszèlhetnèl, hogy mennyi hiányzik a Jupiternek, hogy beinduljon csillagkènt.

[@MarvG]

Viszont akkor, ha a Merkúr fénye nem ott tűnik fel, ahol valójában a Merkúr van, az azt jelenti, hogy a nagyon távóli földi fények sem pont ott vannak, ahol látjuk őket, hanem egy kicsivel lentebb? Csak mert azt feltételezem, hogy mivel a Föld gravitációs középpontjához nagyon is közel vagyunk, így a Földünkön is meggörbül a tér vmilyen szinten, amiben a fénycsóvák utaznak. Így akár a horizont távoli pontjaiból is többet látunk? Már persze nem emberi szemmel, de egy távcsővel esetleg..

[@davidnagy9950]

csillagot látott már valaki keletkezni? mer kihunyni látott de keletkezni? Mer ez a lényeg..hogyan lett?

[@jozsefantal4769]

A fiú csillag és a lány csillag szerelembe esett. +18: a lánycsillag kitágult a puniverzumban és a fiúcsillag ősrobbantott miután vörös óriàssá vált. Mocskos űrsex! Na, most aki ezt nem hiszi el kilővik az űrbe 500 napra majd ott lesz ideje gondolkozni sex nélkül ilyen dolgokon.

[@norbertbeyer8348]

A csillagkeletkezest eleg nehez kozvetlenul megfigyelni. De a gazkodokben kialakulo surusodest mar eszleltek. A szupernova robbanast tekinthetjuk egy csillag halalanak, (bar ott van visszamarado neutroncsillag(

[@Kulaputtony]

Ugy van az elmélet hogy a gravitáció csak olyan elemekre hat, amiknek súlya van. Hogyha a térre is hat a gravitáció akkor a térnek is van sulya? Ha igen, akkor pedig mekkora?

[@rolfshindler5219]

Várj. Elmagyaráznád mégegyszer. Hogy is van, ha 400 méterre vagyok egy háztömbtől akkor hatással van rám a "gravitációja". És mi van ha mondjuk 5 méterre állok? Mi fog történni? Oda szippant magához? Én ez nem értem. Lehet hogy te sem? Mikor volt az a pillanat, amikor a "gravitáció" úgydöntött, hogy most már elég atomot vonzott magához és stabillá vált? És így a bolygók palyára álltak?

[@urkutatasmagyarul]

Pedig nem túl bonyolult, a gravitációs hatás a távolság négyzetével fordítottan arányos. Tehát minnél közelebb van két tömeg egymáshoz, annál erősebb a gravitáció hatása. Ha nem lenne súrlódás/közegellenállás, akkor pedig igen is oda vonzana a háztömb téged ;)

[@rolfshindler5219]

@@urkutatasmagyarul Kérlek ne bántódj meg! Tudod, én gyakorlati ember vagyok többnyire. Próbàltam elképzelni amit írtál. Azt írod ha jól értem, hogy ha "két tömeg minél közelebb van egymáshoz annál erősebb a gravitáció hatása". És itt még számolnunk kell a súrlódással is. Mondjuk felfüggesztek 1-1 darab 2kg súlyzót kb. 2 cm távolságra. Ahogy te leírtad, most azt kellene tapasztalnom hogy a két súlyzó egymáshoz tapad. De nem ez történik. Akkor mit hagytam ki? Talán a súrlódást? De, nincs súrlódás, azért van felfüggesztve. Szóval segíts! Hogyan kell értenem?

[@urkutatasmagyarul]

@@rolfshindler5219 Ha ez a két gömb az űrben lenne, akkor összetartanának. A Földön a bolygó középpontja felé vonzó hatás mértéke miatt, az összetartó erő elenyész, ezért nem is érnek össze.

[@rolfshindler5219]

@@urkutatasmagyarulOk. Had mondjam el mit tudok én erről. A gravitáció elméletét akkor találták ki, amikor a középkorban azt feltételezték hogy a föld gömb alakú. Ezért valahogyan meg kellett magyarázni hogy miért nem esnek le az emberek a föld alján? Erre az a válasz kevés volt hogy: "mert van gravitáció". Ehez még ki kellett találni hogy a föld olyan gyorsan forog, hogy ez hozza létre a gravitációt. Ezek után kérdezem én. Hogyan müködik a centrifuga? Volt neked búgócsigád gyerekkorodban? Nekem volt. Ha rá raktam egy morzsa darabot, megforgattam és akkor elrepűlt. Érted mit szeretnék mondani? Vagy inkább közölni. Kérlek, nézd meg az interneten. Mi az a gravitáció? És gondold végig, próbáld ki a gyakorlatban. (Nincs gravitáció. Az anyag sürüsége határozza meg, hogy felfelé megy valami vagy lefelé) Szeretném, ha megértnél valamit. Amikor én iskolába jártam és ilyenekről tanultunk. Én csak ültem és bámultam ki a fejemből. Nem értettem: hogyan lehet az, hogy minden gyakorlatban elvégzett kisérletet egyből megértettem, de ami a gravitációval kapcsolatos volt, vagy valami olyan téma, ami bonyolult számításokat igényelt, abból semmit nem értettem. (Pedig jó matekosnak számítottam).Ezek után elkönyveltem magamban, hogy biztosan hülye vagyok. Telt múlt az idő. És már 30 fölött voltam, amikor találkoztam valakivel, aki nem csak hogy elmagyarázta a dogokat, de be is tudta bizonyítani. Tudod hogy éreztem magam? Mint Roky, a Roky 4-ből. Csak kovályogtam. Szóval, hogy értsd: Én úgy látom értelmes okos fiatalember vagy. Ne járj úgy mint én. Vannak bizonyos dolgok, amit kérdezés nélkül elfogadunk, ezeket hívják axiómáknak. A javaslatom, hogy ha van olyan axióma, amit nem értesz csak elfogadtad, annak járj utánna. Az életed sikere múlik rajta. Szívből kivánok sok sikert.

[@ordas5291]

@@rolfshindler5219 _______Az Eötvös inga Így működik ahogy a Űrkutató Magyarul mondja

[@tiborracz8224]

Ösrobbanás? mi robbant fel? és az a robbanoanyag hogykerült oda?

[@laszlovszky1234]

Az ősrobbanás egy kifejezés egy olyan eseményre, amire nincsen kifejezésünk. Semmi sem robbant. Egyszerűen hirtelen tértágulás (infláció) történt, aminek hasonló látványa volt, mint egy robbanásnak, de ettől még nem volt robbanás.

[@josidemo]

9:40 körül elhangzik, hogy a gravitációs erő 2, tömeggel rendelkező test között jön létre. Mitől van hatása a térre a gravitációnak, hiszen annak nincs tömege. Mitől tudja meggörbíteni?

[@urkutatasmagyarul]

A miérteket nem tudjuk, csak a hogyanokat, ahogy azt sem tudjuk, miért vonzza a mágnes negatív pólusa a pozitívat. De megértettük és pontosan tudjuk modellezni a fizikáját mindkettőnek.

[@josidemo]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ! Lenne egy elgondolásom, amiről nem tudom, hogy helyes-e. A fekete lyuknak elvileg nincs esemény horizontja, mivel nem a fény nem tud kijutni belőle, hanem a teret görbíti saját magába a fekete lyuk tömege, ezért látszik úgy, hogy nem jut ki belőle a fény. De ha egy másik, nagy tömeg kerül hozzá közel, pl. egy fekete lyuk, ami szintén brutálisan meggörbíti a teret, akkor az egymás meggörbített tereire is hatással vannak, azaz lesz egy olyan időpillanat, amikor visszagörbítik egymás tereit, így kijuthat belőle a fény ill. más sugárzás. Ha ez az elgondolás helyes, akkor ennek a fénynek és sugárzásnak a vizsgálata közelebb vihet a fekete lyukakról alkotott képünk bővítéséhez. Lehetséges ez?

[@zoltanmolnar9486]

Koszonom a videot nagyon erdekes infokat tartalmazott. Egy buta kerdesem lenne.: meg nem volt idom a csatornan levo osszes videot megnezni bar igy is sokat lattam . Lusta voltam rakeresni ezert inkabb itt teszem fol a kerdest.: Van esetleg vagy tervezel egy hoszabb videot kesziteni a Nagy Hadronutkoztetorol, annak kutatasairol, eredmenyeirol es veszelyeirol? Engem szemelyszerint nagyon izgat a tema es a te eloadasodban valahogy jobban szivja az agyam az infot mint egy nyers tudomanyos anyag a neten. Valaszodat elore is koszonom !

[@urkutatasmagyarul]

Igen, tervezek róla is epizódót készíteni! ;)

[@zoltanmolnar9486]

@@urkutatasmagyarul jaj de szuper!!! Koszonjuk a munkadat!

[@pannikovacs2532]

A mesterséges gravitációról is szívesen megnéznék egy összeállítást, miért csak a scifi filmekben látható, hogy az űrhajósok nem a súlytalanság állapotában utaznak😉

[@SlowhandHUN]

Talán tavaly történt, hogy Balázsék meghívtak egy csillagászt a műsorukba, aki szerint Einstein gondolatmenete volt, hogy ha képesek lennénk egy csettintéssel eltűntetni a napot, akkor még 8 percig a nap helye körül forogna a föld, hiszen semmi sem lehet gyorsabb a fény sebességénél, még a gravitáció sem. Logikusnak tűnik, ugyanakkor nagyon furcsa ebbe belegondolni. Örülök, h ide találtam, soksok videót szeretnék még látni 😊

[@urkutatasmagyarul]

Igen, a gravitáció is fénysebességgel terjed, ahogy ezt a gravitációs hullámok jelensége bizonyítja is! Frenetikus! :)

[@norbertbeyer8348]

A. Einstein is ezt hozta fel gondolatkiserletkent. Ha a Nap hirtelen megszunne, akkor a Fold meg 8 percig keringene tovabb. Newton elmelete szerint viszont ha megszunne a centripetalis ero megszunne, a fold erintolegesen elhagyna a palyajat. Itt az ellentmondas Newton elmeleteben.

[@sbabos5077]

Most nem értem, folyamatosan kevesebb csillag jön létre és egyszer elfognak fogyni , nem? Vagy ha ami csillag felrobban és szét szórja az anyagait akkor igazából végtelen mennyiségben jöhetnek létre új csillagok hiszen az anyag az nem vész el. Fel tudnál világosítani ebben a témában , kérlek ? :D

[@urkutatasmagyarul]

A csillag a fúzió során nem képes felhasználni a teljes hidrogénmennyiséget. A csillag anyagának legnagyobb része egyszerűen nem jut be a magba, ahol a fúzió zajlik. Így az égitest halála után még rengeteg felhasználható hidrogén marad a világűrben, amiből újabb csillagok keletkezhetnek.

[@sbabos5077]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm ^_^

[@zsklon]

Nem értem miért pont a gravitáció számítana az asztrológiánál/horoszkópnál. Mindenféle sugárzások érkeznek az univerzumból, amiknek ugyan úgy van hatása az emberre, a hatás mértékén lehet vitatkozni hogy mekkora, hogy elhanyagolható-e, vagy nem.

[@urkutatasmagyarul]

Semmilyen sugárzás nem érkezik a bolygóktól, ami hatással lenne a szervezetre.

[@x3dgime]

A gravitáció okozza a tér görbületét... ööö... NEM! A testek tömege torzítja, görbíti a teret, és ennek folyománya az a jelenség, amit gravitációnak hívunk! Szóval tényleg jó lenne pontosan utánanézned a dolgokank, mielőtt videót készítesz belőle!

[@megvaltasnelkul]

Mi az a görbőlet?

[@x3dgime]

@@megvaltasnelkul :: görbület, félregépelve :D Köszi, javítottam.

[@tibilap]

Na végre valaki! Köszi, ezek szerint nem csak nekem tűnt fel a videó pontatlansága.

[@Homelander-ftw]

Végig newtoni terminusokkal operál az einsteini részek magyarázása közben is, szóval nagy a képzavar.

[@joules83a]

Érdekes dolog ez a gravitáció! Rengeteg megválaszolatlan kérdést vett fel: - Ha a gravitáció csak két tömeggel rendelkező testre hat és fényre nem, csak a térre, akkor a tér is rendelkezik tömeggel? - Ha a térnek van tömege akkor az mint egy "sötét erő" nem hat a teljes Univerzumra? (Nem fogja azt összeroppantani?) - Ha egy feketelyuk akkora tömeggel bír, hogy a maga körül lévő teret (amiben fény közlekedne kifelé) le tudja választani a külső tértől (hisz fény nem jön ki a "belső" térből) akkor a két tér közt mi van? - Ha a szingularitás egy TOTÁLIS SEMMI akkor azon a SEMMIN, hogy tud átjutni a gravitációs hullám belső térből a külső térbe? - Ha a gravitációs hullám megváltoztatja a tér méretét akkor az nem hat ki a térben lévő tárgyakra is pl. a lézer tükrökre, lencsékre? Legvégül: Valaki már rájött, hogy a gravitációnak tulajdonképpen mi adja az erőt, az miért is létezik? A tömeg miért generál végtelenbe nyúló erőt? (Gondolom nem a Puffin lekvár vagy a spenót ad neki mindent lebíró akaratot és erőt😂.)

[@renatosarkozi5127]

6:35. Ezért inádim ezt a témát. Szószerint MINDEN annyira pontosan lett "kiszámolva" hogy ha egy kicsit más (pl itt nagyobb/kisebb gravitáció) akkor mi itt se lennénk.

[@urkutatasmagyarul]

Hihetetlen együttállás, hogy csupán pár százalék eltérés bármelyik irányba és az ősrobbanás után 13,8 milliárd évvel (napjainkban) nem lenne itt semmi...

[@csabaargyelan7438]

A könnyebb megértés érdekében, a fényt a fél anyagi részecskék közé soroltuk régebben. Miért? Mert van nyomása, a szilárd testekre olyan hatással van , mint a szélnek itt a földön, csak lényegesen kisebb. A szilárd testekre csak akkor tud hatni a fény ha tömeggel rendelkezik. (Egy régi iskolás kísérletben, vákumcsőben egy propellert megvilágítottunk zseblámpával , és az forogni kezdett.) Van hullám tulajdonsága is, mint a tömeggel nem rendelkező rádió hullámoknak.

[@martonlerant5672]

Ha pontosak akarunk lenni, nincs nyugalmi tömege. Azaz, gyakorlati szempontból tömege nulla. Megjegyzem MINDEN tud részecskeként és hullámként is viselkedni. Ezt hasznalja ki az elektronmikroszkop a működeséhez.

[@norbertbeyer8348]

En nagyon kivancsi lennek erre a kiserletre! Valamilyen hatas biztos eszlelheto, de hogy ez a feny sugarnyomasa azt bizony ketlem, de erosen. (fenymalom)

[@tiborvarga4615]

A jelenlegi tudomány elképzelése szerint.

[@Tisza-tavituraTutajossal]

Akkor a feketelyukak által keltette gravitációs hullámot, ami közel fénysebességgel halad, ürhajót is lehetne vele hajtani? Nem tudom, hogy, de ha a nap energiát is feltudjuk használni, vagy a rezgéseket telefonálásra, akkor ezt is biztos lehet.

[@urkutatasmagyarul]

A gracitációs hullámok energiájának hasznosítását bízzuk a jövő mérnökeire. A jelen kor tudósaira bízzuk a minél pontosabb megismerésüket!

[@martatoth9619]

Jó az einsteini fizika iránya. Köszönöm.

[@martonlerant5672]

Egy halálán lévő csillag nem "összeroskad VAGY felrobban". Hanem mindenképp összeroskad, és néha a külső rétegeit ledobja akkora erővel hogy azt gyakran robbanásként írjuk le.

[@negarpi]

A videódban, jól ismertetted a modern tudomány jelenlegi elképzeléseit. Amik sok esetben nem tükrözik a valóságot. Az asztrológiás részen jót derültem! :D Jól bemutattad, hogy a tájékozatlanság, milyen hibás következtetésekre vezet.

[@HulkuvEesti]

Teljesen normális a bemutatás, csak az a szomorú, hogy a kutató munka a Budapest TV régi felvételei alapján készültek, ami a többi téma összeszedettsége miatt szomorú. Ilyen a vulgár ateizmus, akik abban hisznek hogy nincs Isten, de ez is egy hit. Ám a csatorna nagyon jó, fontos az asztronómia nagyon :)

[@Evező-f7k]

Nagyon érdekes tartalmaid vannak. Nem értek mindent belőle, de leköti a neuronjaimat.. 😀😀. Például mikor a gravitációs hatásról, meg tömegvonzásról beszélsz, kint az űrben, ahol elvileg súlytalanság van. Hogy van ez? Nyilván átaludtam a fizikaórákat, de tényleg nem értem. Ahol az űrhajósok lebegnek, ott hogy érvényesül a fúziós hatás? Hogyan egyesülnek atomok, egy központi magban, illetve az első ellenállás esetén hogy nem "futnak szét" mint a higany? Nyilván számodra egyértelmű a válasz, de én leragadtam a súlytalanságnál, ebből fakadóan meg nehéz értelmezni a gravitációs vonzást az űrben.

[@arpadszeiff]

Nekem ebben a: Hidrogén csillagokká összeállása gravitáció által elméletben valami nem stimmel, vagy legalábbis egy fontos logikai lépcső kimaradt. Gázok egyenletes eloszlásra törekednek, és ez erősebb hatás, mint a gravitáció. Tehát olyan alacsony hőmérsékletű hidrogénre volt szükség, mely maximum folyékony. Viszont a tömeggyűjtésnél ettől gyorsan elemelkedtek, mert a cseppfolyósodás hőtermelő folyamat, ahogy a gravitációs gyorsulás után a becsapódás is. Valami logikailag hiányzik.

[@zoltansinka7521]

Az a logikai bukfenc, hogy próbálsz földhözragadt lenni, de egy naprendszernyi anyagcsomónál ez nem működik. Senki sem tudja pontosan, hogyan keletkeziik egy csillag, csak modelleznek, de minden modellbe beépítik a gravitációt, ekkora léptékben ez a domináns hatás. Aztán a részleteket csiszolgatják.

[@homersimpsobhun]

amúgy mi volt az ősrobbanás élőt?? semmi nem lehetett mert swmmiből nem robbanás

[@h734802]

3:03 szerintem nem is biztos hogy tudják, hogy van olyan :D 7:37 Mo-on is gyorsan születnek a csillagok :D

[@falmifalmi7769]

A teret hajlítja a nagy égitest, mert a fény egyenesen megy. A gravítáció mindenre hat és végtelen távolságra, akkor minden hajlítja a teret csak azért hogy a fény mindenhol egyenesen haladhasson?

[@szebiazurkutato3157]

Én nagyon szeretem a csillagászatot,

[@fpepefpepe3167]

Biztos, hogy a fotonnak nincs tömege? Ebben az esetben hogyan működnének a napvitorlák? Ezeket elvileg a fotonok ütközése mozgatja, de ha nincs tömegük, lendületük se lenne...

[@istvanvaloczy8670]

Az lehet a megoldás, hogy a tömeg = anyag + energia. Vagyis anyag + energia = anyagenergia. Ezek szerint a tömeg megjelenési formája : anyag és/vagy energia, amit Einstein óta már tudunk. Egyébként az anyag = (kötött, strukturált energia). Ehhez már csak az információt kell hozzávenni, és akkor teljes a kép!

[@bennfentes5878]

Fpepe FPepe Amikor a fizikusok azt mondjak “a fotonnak nincs tomege” azt ugy ertik, hogy nincs nyugalmi tomege. Ami durvan fogalmazva azt jelenti, hogy ha egy fotont ra tudnank tenni egy nagyog preciz merlegre, az nullat mutatna. Energiaja azonban van a fotonnak, es az megfeleltetheto egy bizonyos mennyisegu lenduletnek. A napvitorla ezert tud megis mukodni.