A Lagrange-pontok | #54 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

1767-ben egy svájci matematikus foglalkozott először az úgynevezett háromtest-problémával, amikor két nehéz test keringési rendszerébe egy harmadik, kisebb testet kell úgy elhelyezni, hogy arra a gravitációs erők úgy hassanak, hogy az egyensúlyban maradjon a kettős rendszerrel.
De mi ennek az elméleti haszna, és ami még fontosabb, mi ennek a gyakorlati előnye az űrkutatásban?
Frissítés a videó publikálása után:
A videóban tévesen hangzik el, hogy a Hold szögátmérője 2 fok.
A valóságban a Hold csupán fél fokos szögátmérővel rendelkezik!
Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
www.patreon.com/urkutatasmagyarul

[@Scoobidobydoo]

Irány a natgeo, spektrum, discovery narrálása! A hangszíned és a beszédstílusod tökéleteden illik ehhez a tudományos témához.

[@PzkpfwIVB]

Fú na ez nagyon érdekes lett. Soha nem is hallottam ezekről a pontokról, de utána fogok nézni 😁 Persze hogy érdekel a Lucy! Köszi ismét a videót!

[@bodnardaniel1971]

Ismét egy remek tartalom. Gratulálok! (Az új áttűnés is király) Az meglepett, hogy magyarok találták meg a porholdat. Csak így tovább a csillagokig... 🛰️

[@NuktameronPlays]

Megfázva is te szállítod a legigényesebb tartalmat a KZbin-ra! Köszönjük szépen ezt a hatalmas munkát! Mindig a nap fénypontja a videód.

[@martonimre-kedves7038]

Igaz!

[@vendel_8888]

Nem a videóid a nap fénypontja, hanem a Föld fénypontja a Nap.😂

[@mrJety89]

Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Lagrange - 4-es, jobbra pedig az 5-ös él.

[@Priest5125]

Srácok fantasztikus amit csináltok! Ha 25 évvel ezelött lett volna ez a csatorna, tuti csillagász lettem volna. Iskolákban van a helye a videóitoknak, le a kalappal! Köszönjük!

[@artnoyokai4908]

A Csillagászatot szeretem. A fizikát érdekesnek találom, a matekot pedig utálom. De az ilyen videók jöhetnek bőven, mert megértem belőlük azt is, amit normál esetben nem tudnék. Szóval köszönöm az alázatos munkád, amit a videókba és a csatornákba raksz, és remélem lesznek még hasonló tartalmak IS. :)

[@sbhma]

Szuper lett! :) Lucyról is nézném a vidit!

[@peterbenko5224]

Zseniális videó ismét. Egy olyan kérdésem lenne hogy nincs tervben a Hubble-sugáron kívüli láthatatlan univerzumrol videó?:) Nagyon érdekelne a téma , minden videóból többet lehet tanulni mint bármilyen iskolából.

[@ferenctatrai8725]

Jó lenne!

[@csabadomokos4456]

Na, ez volt ám csak a meglepetés! Sose hallottam ezekről a pontokról... lehet, hogy ez az én szegénységi bizonyítványom, viszont a tied csillagos ötös, főleg az ismeretanyag megosztásáért, beleértve a rengeteg háttérmunkát is. Még mindig hiánypótló a tevékenységed, így tovább, hajrá Lucy! 🙂

[@laszloszigeti9274]

büszke vagyok magamra, mert nagyjából értem a Lagrange pontokat 🤗 ez persze nem igaz😂 te vagy képes úgy zseniálisan előadni, hogy az átlagember is megértse. 🥰 köszönet és nagy nagy gratula !!!! 🥰✨🌛🌛🌛🌙✨✨✨✨🌛👍👍👍👍🇭🇺

[@-JerryLee-]

Köszi a videót, ma is tanultam valamit! Az tudtam, hogy léteznek a Lagrange-pontok, de a porholdakról nem hallottam. Ami viszont engem igazán meglepett, hogy a Jupiter a Lagrange-pontjaiba vonzza be a külső naprendszerből érkező veszélyes égitesteket zömét, így "védve" meg a belső naprendszert! Ez a Lucy-s kérdés pedig eléggé khm......, szerinted ha valaki a csatornádat nézi, nem akarna tudni róla???😉 Mielőbbi gyógyulást!👍

[@Magyarblez]

Kiváló munka ismét! Egyre jobban szeretem a témát (űrkutatást)! Jöhet bármikor, bármilyen videó!

[@gergofodor8275]

Ez valami brutál jó rész lett! Köszi a tudást!

[@novax_9]

Már nagyon vártam, és megint meg vagyok elégedve. Nagyon nagyon szép munka, csak így tovább!!! 🛰️🇭🇺🚀

[@catpool]

Kiváló, mint mindig. Annyit hadd javítsak bele, hogy a Hold átmérője fél fok, nem kettő. kzbin.info/www/bejne/jZ_Oeql6hNOGgKs. Ha véletlenül félrehallottam, akkor természetesen stornó :)

[@urkutatasmagyarul]

Nem hallottad félre, valóban téves az infóm, a felszínről nézve valóban csak fél fok! Köszi, hogy szóltál, berakom a videó leírásába!

[@kruplattila]

Nem értem hogyan lehet Lagrange pont körül keringtetni. :( Önmagában nincs tömege. Ha a benne lévő objektumoknak van, akkor azok tömegközéppontja körül lehet. Mintha pl a Hold körül keringenénk.

[@gaborhartyanyi8027]

Szerintem alapvetően nem kell egy tömeg a középpontba hogy tudjon keringeni körülötte. Az kell hozzá hogy az eredő erő a középpontba mutasson. Pl a Hold-Föld L1 pont esetén a műholdra ható mindkét gravitációs erőnek lesz L1 pont felé mutató komponense. Ez a komponens tudja biztosítani a keringéshez szükséges centripetális erőt.

[@kristofbodis6486]

Nem feltétlen kell egy valós dolognak ott lennie. Régen az űr randevút is egy virtuális pontnál gyakorolták, és mint kiderült tökésetesen működött.

[@gregor_man]

Ez tényleg egy rafinált dolog, de ahogy az aszteroidacsoportoknál látjuk, működnie kell. Én sem tudom levezetni, de ha a Föld-Nap rendszer L4 pontjáról például a Nap felé mozdul el az ott parkoló test, akkor a szögsebessége annyival megnő, hogy a centrifugális hatás kifelé sodorja, az L4 felé. Ha kifelé mozdul, akkor viszont a centrifugális hatás lesz kevesebb a Nap gravitációs erejénél, és a test ismét az L4 felé mozdul. Nagy kitéréseket nem tud a rendszer visszaállítani, a helyzet csak metastabil, de kis hatókörben valóban olyan, mintha a Lagrange-ponton lenne egy vonzó tömegpont. Én azt nem értem, hogy a keringés irányába, "keresztben" történő elmozdulást mi egyensúlyozza ki, de nem is vagyok az égimechanika nagy tudora.

[@vizsolyipal1]

@@gaborhartyanyi8027 Sztem az L1 pont nem jo pelda, mert az instabil pont. Ha onnan bmerre kimozdul a test, akkor csak egyre jobban fog tavolodni attol a ponttol, ezert sztem keringeni sem tud korulotte. De javitsatok, ha nem jol latom!

[@gaborhartyanyi8027]

@@vizsolyipal1 Teljesen jogos, hogy nem stabil pont, de pont ezért van szükség a keringésre, mert ez javítja a stabilitást. Abban is igazad van, ha ebbol a síkból elmozdul akkor felborul a rendszer, de a keringés közben mindig úgy mozog hogy egyenlő távolságra marad a két tömegtől. (Tehát meg kell különböztetni hogy az adott pontból merre tér ki) Keringés közben csak a két testtől azonos távolságra lévő pontok síkjában mozog, így nem kezd gyorsulni egyik fele sem.

[@hadakaroly]

Valaki olvasta Vének háborúját, na ott olvastam nemrég ott ezekről a pontokról :D Azt szeretem ebben a sci fi ben hogy el is magyarázta!!

[@imreberti]

Törékeny Horizont | Lost Galaxy . Ebben is van és ez is nagyon jó sc fi

[@irtotroll9808]

Fuh ne is mond.. egy újjabb scifi író aki elgondolkodtat, hogy az írók vajon tényleg halandók-e.. Mintha az az űrkutatás magyarul youtuber.. Libabőrös vagyok a contentektől annyira jók!

[@DenyCreep]

7:28 Érdekes ez a mitológiai nevezékválasztás erre a tudományos megfigyelésre :D Amúgy érdekes, mert az általános relativitáselméletből is kijönnek a lagrange pontok :D 17:14 azért nem kicsit beteg, hogy elrendezi a jupiter körülöttünk az aszteroidákat? :D Erre szokták mondani hogy a jupiter védi a földet az aszteroidáktól :D Mondjuk néha egy egy kibillen onnan és lehet hogy az eltalálja a földet xD Mintha csak a görög isten, poénból szivatná a földet XD

[@csabamateffy1910]

Amennyire érthető volt az L1, L2 és L3 pontok működése, annyira nem az L4 és L5 pontoké. Egy ábra jól jönne az L4 ( vagy L5 ) pontban lévő testre ható erőkről.

[@MCsabi-eo3ti]

Nagyon jó lett Gergő! Jobbulást! ❤️

[@ac.hungarydova8247]

Ha nem csak amőbáztam volna matekon, akkor elsőre megértettem volna mit is hagyott ránk Józsi bácsi 😀 Amúgy kérdésedre a válasz: Igen! 😃

[@davidkiss6624]

A holnapi Mars live gondolkodóba ejtett; a parallaxis jelenség miatt egy a vörös bolygó körüli orbitális pályán keringő optikai eszköz már megláthatná a számunkra takarásban lévő Webb-et, annak is leginkább a ragyogó védő fóliáit?

[@urkutatasmagyarul]

Miért lenne számunkra takarásban a Webb? Akkor hogyan kommunikálnánk vele?

[@davidkiss6624]

@@urkutatasmagyarul ja tényleg 😅 köszi

[@odanneloconnor6814]

Érdekes volt, jöhet Lusie :D

[@anagy6288]

Hát, az eddigi videóid többnyire alapismereteket mutattak be, esetleg kicsit csiszolva, finomítva a tudásunkon. De így, ha kezdesz kicsit jobban belemenni az "általános" ismereteknél mélyebben, szerintem csak fokozod a nézettséget, az ismereteinket és gondolom a sajátodat is. Bátran menj bele a nehezebb témákba is, gondolom van vagy lesz segítség, aki lektorál. Nem baj, ha leszünk páran, akiknek többször meg kell nézni egy epizódot, vagy időnként lepauzálni és töprengeni a halottakon. És lehet hosszú egy epizód, vagy több részes, mindenki be fogja tudni osztani, hogy mikor és hány részletben nézi meg, csak legyen alapos. Tudom, hogy neked ez annál több idő összerakni, de szerintem ez az út a jó. És én most lettem "előfizető" :)

[@3dpseurope]

Mától mindenki Lucy-t várja :)

[@EcchiEdric]

Belefér a szondáról egy videó. 😀

[@japppan1]

Anno rengeteget agyaltak ezeken a dolgokon… most olyan logikusnak tűnik nem?

[@afenevigyeel8501]

Nagyon örülök annak, hogy erről videót csináltál. Interneten már egy csomószor belefutottam ebbe, de a pontok hátterét (hogy miért instabil stb..) eddig nem értettem, utánna nézni meg lusta voltam :) Jöhet még fizikai, matematikai hátterű videó

[@galpython]

Elszaladt a fantáziám... Nyomasd az új videót!

[@szalailaszlovid]

Na ez komoly volt!

[@robertsoos4961]

Nagyon erős volt ez most látványban!

[@urkutatasmagyarul]

Örülök, ha így látod, sokat szenvedtem vele!

[@robertsoos4961]

@@urkutatasmagyarul én ilyen formátumú, tartamú és zenei festéssel kiválót még nem éltem át! Tőlem kapsz egy🥙gájroszt kecsakkal!😂😂 Növeld a csapásszámot! 😉 Király vagy!

[@jeffbig9731]

Ez nem ehhez a témához tartozik, de mint űrkutatás és infó, érdekesség, nem gondoltad, hogy készíts videót meteorokról/meteoritokról? Mert tudtommal ők is hordoznak információkat a világegyetemről. Bolygók vagy bármi keletkezéséről.

[@kovbal95]

Szerintem mindenki szívesen fogadná Lucy-t. Ha neked belefér akkor nagyon örülnék neki. Egyébként már nem nagyon tudok elképzelni olyat, hogy eszedbe jut egy videóötlet, amit ne fogadnék szívesen. Nagyon jók a témaválasztásaid.

[@georgesuhani8514]

No ez baromi jó rész volt! Köszi! És érdekel...minden érdekel! Nyomasd. 🤩👍🤟

[@ChrissRazor]

Köszönjük!érdekes tartalmas epizód!👍👍

[@goloncseristvan2256]

Elképesztően jó videó lett! Engem viszont foglalkoztat az a kérdés, hogy ha a bolygó státusz egyik kritériuma hogy kisöpörje a pályáját, akkor a Jupiter hogy lehet bolygó ha egyszer ez a kritérium nem teljesült? Elvégre tele van a pályája törmelékkel.

[@urkutatasmagyarul]

Az a lényeg, hogy annyi törmelék ne legyen a pályán, amivel egy közel hasonló méretű bolygó kialakulhatna. A Jupiter pályáján lévő össz törmelék a bolygó tömegének 1%-át sem teszi ki.

[@goloncseristvan2256]

@@urkutatasmagyarul így már teljesen érthető, köszönöm a gyors választ

[@akosturi-kiss7712]

Amit nem értek, hogy hogyan képes az L4 és L5 ponton megmaradni egy test. Miért nem húzza a könnyebbik test magához?

[@urkutatasmagyarul]

Mert pont egyensúlyban van. A két test gravitációs hatása épp egyenlő.

[@akidobos]

Szuper anyag lett, köszi! Jól L-mondtad! :D

[@gergelygulyas5462]

Ismét jó mint mindig! Jó infók az Expanse újra olvasásához :) Ja, remélem belefér a Lucy-ról egy műsor. Jobbulást és éljenek a zuglói sörözők!

Nagyon tetszett a videó, a Lagrange pontról már hallottam, de pontosan nem tudtam hogy mit jelent és hány darab van belőle. Ma is tanultam valamit, köszönöm az értelmes, érthető magyarázatot.

[@istvanonodi5994]

Koszonjuk. Mi a problemaja annak a 27 embernek akinek ez nem tetszett??????????

[@urkutatasmagyarul]

Biztos, csak mellé nyomtak! ;)

[@asdprogram]

Megígértem magamnak, hogy nem nézek több magyar nyelvű videót, de ezt muszáj volt megnyitnom. 😁

[@balint_szoke]

Borzasztó érdekes ez az egész, mint egy élő Univerzum! De tényleg, szerintem él, olyan dinamikával és kölcsönhatásokkal rendelkezik mind anyag, mind E szintjén. Az L2, L3, és az L4-L5 Lagrange pontok helyét kitaláltam még időben 2:45-nél, és után, de mindig előtte, ahogy végül megmutattad, és nagyon jó érzés volt, hogy talált, süllyed ☺. Ok, nekem nagyon jó matematika tanárom volt gimiben, és bár eleinte a geometria nem ment olyan könnyen, mint az algebra, de mivel nem ment könnyen, ezért időt szántam rá, hogy megtanuljam, aztán valahogy nagyon jól megtanultam, összeállt a fejemben egy rendszerré, és a végén már egy olyan geometriai tételt is tudtam bizonyítani, amit a tanár otthonra adott fel nekünk gondolkodásra és bizonyításra késztetve minket, és végül csak én tudtam bebizonyítani az állítást a táblánál. Nagyon jó érzés volt, mert nem volt rövid menet a táblán levezetve sem, és tényleg gondolkodtam rajta otthon 2 délután is jó 3-4 órát. Az L1 helyet meg már korábbról tudtam, az elég egyértelmű.

[@cerealkiller8999]

A "görögök" és a "trójaiak" tagjai mindannyian pontosan 60 fokra vannak? Egybenvannak, ha nem, miért nem ütköztek egybe? Mindannyian egymástól 60' vannak vagy valamelyik másik L-jükben? A szatellitok is pontosan miliméterre vannak belőve a föld körül a holdsikban? 17000db?

[@hungarianboy93]

Hmm, egy dolog nem világos számomra. Említetted, hogy a pont köré állítják pályára a szondákat. Na ezt hogyan oldják meg? Mi tartja pályán a testet ha de facto a "semmi" körül kering? Először arra gondoltam, hogy a gravitációból és centrifugális erőből származhat a megoldás, de nem egészen értem, hogy hogyan. Btw, nagyon jó kontentet gyártasz és jó volt hallgatni, hogy az asztrofizikában kicsit mélyebbre merültünk. Hasonló - a dolgok asztrofizikai hátterével foglalkozó - videókat is készíthetnél. Én szivesen nézném :)

[@tescoskifli5948]

Szerintem jólenne egy sikertelen rakéta indítások sorozat

[@banpeter6902]

a hayabbusa 2 is a Jupiternek az eggyik Lagrange pontjában lévő aszteoridán ,,landolt" (inkább csapodótt) és vett egy kis port?

[@jakabzsolt]

Na ez a rész kitett magáért.

[@KopaszPapa]

Sziasztok! Soha nem volt erős oldalam a fizika, ezért érlelődik bennem egy naív kérdés: bármely kettős rendszerre nincs hatással a rendszerben lévő többi test gravitációja? Vagyis, ha vizsgáljuk teszem azt a Nap-Föld rendszert, a Mars, és a Vénusz hatásai nem érvényesülnek, az egyenletbe nem kell bevonni azok hatását is? Mondom mégegyszer, nem voltam túl erős anno fizikából... Gergő: Jobbulást kívánok, köszi az új videót is

[@urkutatasmagyarul]

Köszi, már jobban vagyok! ;) De, beleszól a többi égitest is, de hatásuk annyira minimális, hogy szinte elhanyagolható. Épp úgy, mint az ISS pályájának kiszámolásában, rá is hat a Mars garvitációja, de olyan minimálisan, hogy elhanyagoljuk a számításkor.

[@KopaszPapa]

@@urkutatasmagyarul Köszi a gyors választ.

[@FallenPlan]

Ez is egy remek video lett mint mindig! Jobbulást és csak így tovább 😁

[@VarDom07]

15:12 A skylab-ot is kellett javítani, nem is tudtam. Jó lett a videó csak így tovább!🛰

[@gregor_man]

Igen, a felbocsátáskor megsérült az egyik napelemtábla és a hővédő burkolat is. Az utóbbit egy űrséta során azon az oldalon hevenyészetten kifeszített lepellel pótolták, a napelemtáblát pedig, ha jól emlékszem, egy később felvitt darabbal cserélték le.

[@gyulanagy9499]

Teljes T előírt módon kell működnie

[@gyulanagy9499]

Teljes Telomereink megőrzése nélkülözhetetlen kelléke a legjobb minőségű működés feltételeinek biztosítása érdekében.

[@kiskocka1000]

Tok fura, egyedul nalad hoz csak be magyar reklamokat…

[@Attila_Beke]

18:55 Hogyne! ✌🏻

[@anikoberkesnesolyom9436]

Nagyon jó ez a videó is!❤ Köszönöm neked ezeket az értékes tartalmakat!Nagyon sokat nézem a videóidat, mert amelett, hogy érdekesek, sokat tanulok belőlük, ami a legfontosabb, ezek a videók segítenek, hogy ne bolonduljak bele a hétköznapi hírek nyomorába , értelmetlenségeibe, silány gerinctelenségeibe...

[@urkutatasmagyarul]

Ezért csinálom, örülök, hogy tetszik! ;)

[@tamasstummer2888]

Remek videó! Köszönjük!

[@illed60]

Kedves Űrkutatás Magyarul! Ez a kedvenc videóm, már többször megnéztem, és kérlek, ne vedd rossz néven, de van egy építő kritikám az Achilles (Akhilleusz) felfedezésével kapcsolatos részhez: 6:34-nél: Az szerepel ott, hogy az L5-ös ponton van, holott valójában az L4-esen. De érteni vélem, miért mondhattad az L5-ös pontot, és szerintem nagyon érdekes adalék: Tényleg ez a kedvenc videóm a sok közül, pedig elképesztően erős a mezőny nálad. Annyira jól, és mégis egyszerűen magyarázol, és inspirálsz, hogy mindig vissza-visszatérek ide és aztán még többet utánaolvasok: a leírást, a kommenteket, aztán Wikipédiát, szakcikkeket stb. Azért is ez a kedvencem, mert szeretem a görög mitológiát, és azon belül a kedvenc művem az Íliász, és ez a Lagrange-pontos téma valamennyire a trójai háború és csillagászat crossover-je, és 2 ilyen nagyágyú csak jó lehet. Nagyon furcsa volt nekem, hogy miért a Trójaiak között, az L5-ös ponton szalad Akhilleusz, mikor ő pont az ellenség, a görögök legnagyobb hőse volt a háborúban? Amikor utánaolvastam, azt láttam, hogy elég nagy zavar van ekörül. Ennek az az oka, hogy a tórjaikat 2 értelemben is használja a csillagászat: tág értelemben az L4 ÉS az L5 is Trójai (trójai háborúból való), és ezen belül vannak L4-es Trójaiak (a trójai háborúból való trójaiak tábora), és L5-ös Trójaiak (a trójai háborúból való görögök tábora). Az L4-es Trójaiakat Görögöknek (Görög Tábornak) és az L5-ös Trójaiakat megint csak Trójaiaknak (Trójai Tábornak) hívják. Kicsit olyan, mint a Starship neve: Starship a hordozórakéta ÉS a második fokozat együttes neve is, de utóbbit külön is Starshipnek hívják. Úgy olvastam, hogy előbb nevezték el az első három felfedezettet Akhilleusznak, Patroklosznak és Hektórnak (simán csak azért, mert akkoriban római és görög neveket adtak az aszteroidáknak), majd, mivel eleve mind a három hőst az Íliászból vették, hagyományt teremtettek és a többi felfedezettet is a trójai háború hőseiről nevezték el, és így együtt Trójaiaknak (trójai háborúból valóknak) nevezték. De később meg akarták különböztetni őket, és akkor a trójai kifejezés másik értelmében, a trójai háborúból való trójaiaknak és a trójai háborúból való görögöknek nevezték el őket: Trójaiaknak és Görögöknek. Azt sajnos nem találtam meg, miért a Jupiter előtt vannak a Görögök és mögötte a Trójaiak, de talán azért, ahogy te is mondtad a videóban: mert a görögök futnak Jupiter (Zeusz) elől, a Trójaiak pedig követik Jupitert (Zeuszt), és ez így van rendjén, hiszen Zeusz a trójaiaknak kedvezett inkább az eposz szerint. Az már csak hab a tortán, hogy végülis véletlenül szúrtam ki a hibát, mert noha az Akhilleusz aszteroida valóban nem a Trójai Táborban van, ahogy te mondtad a videóban, a két másik első generációs felfedezett, Patroklosz és Hektór az ellenség táborába került, mert a felfedezőjük nem volt jövőbe látó. Gondolom, azért mondhattad az L5-ös ponton keringőnek az Akhilleuszt, mert tudtad, hogy Trójai, de az kavarhatott meg, hogy valójában csak a „trójai háborúból való” értelemben Trójai, és nem a „trójai háborúból való trójai” értelemben. Őrület. :D www.nasa.gov/feature/goddard/2021/how-were-the-trojan-asteroids-discovered-and-named

[@urkutatasmagyarul]

Köszi a kiegészítést! :)

Nagyon jól sikerült ez az epizód is. Csak annyi ütötte meg a fülem, hogy ha a porholdat nem érdemes keresni szabad szemmel, mert lehetetlen meglátni, akkor Kordylewski-nek hogyan sikerült mégis meglátni mindkét foltot?

[@urkutatasmagyarul]

Száz évvel ezelőtt kisebb volt a légszennyezés, de neki is egy magas hegyre kellett ahhoz felmennie, hogy kivegye a foltot.

[@posseidon7]

Azért egy észrevétel: A James Webb-et nem takarja ki a Föld, mert túl messze van ahhoz tőle. Az L2 körüli pályája sugara is tudtommal 800 000 km körül van, tehát eleve nem a Nap-Föld tengelyen van.

[@urkutatasmagyarul]

Igen, jogos! Készül is erről egy videó nem sokára!

[@petranyi123]

Ezeknek a pontoknak van gravitációs húzó ereje? Azért kérdem mert a James Web eddig lassult most viszont elkezdett gyorsulni. Persze lehet hajtóművet használtak.

[@urkutatasmagyarul]

Gyorsulni csak a hajtóművével tud

[@tothgyula1955]

ha te igyekszel akkor belefér,mer én csak nézem!

[@laszlotorok1196]

Szuper az előadásod, jók a tartalmak. Vigyázat! Függőséget okozhat! Köszönet a munkádért, további sikereket kívánok!

[@harcibarack]

Engem érdekelne a Lucy űrszonda is. Nagyon szépen köszönöm ezt a videót. Egyetemen rengetegszer számoltunk Lagrange és Euler pontokat, meg stabilitást, de soha... SOHA sehol nem volt megemlítve a gyakorlati haszna. Még egy szöveges feladat sem kapcsolódott hozzá, ami legalább valami képet adott volna arról, hogy hol használják, meg mire is jó ez azon kívül, hogy szopassák vele a hallgatókat. Se az előadáson, sem a gyakorlaton, se a prezentációban, sem az általam forgatott több ajánlott irodalomban nem találtam róla semmi többet annál, hogy stabilitás vizsgálatra használják. (Semmi űrhöz, vagy erőhatásokhoz kapcsolódó dolgot) Elég száraz volt így és csupa rossz emlék kötődik hozzá. Így lassan egy évtizeddel később végre valami pozitívumot is tudok hozzájuk kötni és belátom, hogy valóban van haszna is, nem csak azért találták ki, hogy szívassák velük a hallgatókat. Szóval aki egyetemre megy, annak ajánlom, hogy mentse el valahová ezt a videót, mert még jól jöhet. Szépen el lett magyarázva, hogyan is működik a dolog, és hogy miért lehet ilyen 'sok' belőle, nem csak kettő.

[@falusiistvan3744]

Aszta! Nem hittem volna, hogy valaki képes lehetett szabad szemmel új csillagászati felfedezést tenni az ókornál később. Főleg a 20. században, amikor már viszonylag modern távcsöveket használtak.

[@mihalyszekely4529]

Igényes, artikulált előadás, öröm volt hallgatni. A Jupiter L3 környékén nem is tudtam, hogy szintén van egy kisbolygó csomópont, teljesen új információ volt számomra. Illetve az elméletet elgondolkodtató kiterjeszteni az összes nagybolygó, holdjai és Nap kontextusra, kapunk egy halom Lagrange-pontot egymáshoz képest.

[@davidrancso5856]

Imádom az ismeretterjesztő videóid.

[@koszeggy]

Kicsit késve pótolom a részeket, de ez is nagyon jó lett. 👍 A Lagrange pontok létezésére pár éve egy cikkben csodálkoztam rá, ami nagy szenzációként közölte a felfedezést, hogy a Földdel együtt is mozog egy kevéssé ismert kísérőnk az egyik L pontban, méghozzá "lópatkó alakú pályán", ami gondolom valami viszonyítási ponthoz képest rajzolja ki ezt a formát, de sosem tudtam, hogy kell pontosan érteni. Reméltem, hogy a videóból választ kapok rá, de kommentben (vagy egy folytatásban) is szívesen látnék erről további információt.

[@bodizy1]

Jobbulást! Én is megfázva nézem!🙄

[@urkutatasmagyarul]

Akkor neked is jobbulást! ;)

[@bodizy1]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm szépen!😊

[@TheSkulo]

A La Grange pontokat nem a ZZ Top fedezte fel? :D

[@abalcsika]

Tökéletesen összefoglalt videó! Felmerült bennem a kérdés, hogy a Neptunusznak ( "kivándorlás" ) a Lagrange- pontok lett a veszte, a Jupiter tömege miatt? Illetve egy bolygó eltünésének, ami még a Naprendszer kezdeti idejében született, és elvileg a Triton a holdja lehetett valamikor? (Ha hülyeséget kérdeztem, elnézést érte)

[@tamasrosta7928]

Szia! Ugyan azt tudom ìrni amit elöttem! Te vagy a legjobb!!! Köszönjük szèpen!

[@nordthernlights]

Az egyik legjobb magyar KZbin csatorna, a " világegyetemről" és technológiákról rengeteg érdekes videót lehet készíteni. Egy videó például a neutron csillagakról, azoknak ütközéseikről,fajtáiról stb. például nagyon jó lenne. Vagy a csillagrengésekről.

[@macewindu74]

Az üstökösökről eddig nem nagyon volt szó. A halley üstökösről szívesen hallanék többet, mint amit a wikipedia ír.

[@feketepeterson]

Igen, jöjjön a Lucy! Még több ilyen videót. Kicsit hiányoltam már a komolyabb fizikai-matematikai érdekeltséget igénylő videókat. Kérdés: lesz valaha videó a szexről? Szerintem sok embert érdekelne, hogyan zajlik a fajszaporítás az űrben.

[@offraistvan8060]

Szia! Fú, ez érdekes volt nagyon! A napokban hallottam a rádióban fél füllel, hogy találtak egy holdat, ami több bolygó körül kering. Nagy volt a zaj, csak ennyit jegyeztem meg belőle. Arról hallottál? Esetleg lesz belőle videó?

[@zoltanszabo4314]

Jobbulást kívánok! Nekem beleférne még egy rész az idítás elött!!! 😉 A kérdés az, hogy neked is?!

[@benedekdemeny8308]

Hát hogy a pékbe nem néznénk meg egy részt a lucyról? (Meg a szojuzról is, mint személyes videóötlet)

[@Jannusci]

Nagyon szeretem a videókat, köszönöm őket:) Szívesen hallgatnek meg podcastokat is ilyen témában! Igényes, informatív, szórakoztató!

[@norbertegei9764]

Szuper lett! A matematikai-fizikai vonallal kibővítve sokkal tanulságosabbnak éreztem ezt a részt. Remélem a későbbi videókban is lesznek hasonló tudományos magyarázatok, bizonyítások az alap történet mellé. Köszönöm!

[@balazsvarhalmi4133]

Nincs olyan videó ami nem fér bele!

[@ucsaba.04]

Tettszett. érhető volt számomra is....

[@lacam7807]

Elképesztő info mennyiség. Köszi. Persze Lucy-ról ha van valami, már tapadok is a kijelzőre. Hatalmas Like a videóra!

[@rdibc]

Az L2 pályán a teleszkópnak meg kell küzdeni a föld árnyékában lévő plazmával, remélem számolnak vele.

[@baloghakos8092]

Ez brutàl jò lett 👍🏻

[@instrobe7597]

Nagyon jók ezek a videók ha lesz gyerekem tuti meg mutatom neki mindet. Szerintem sokkal jobban fejleszti a logikát mint az általános iskolában tanultak.

[@mantisgreen8710]

Kedves Űrkutatás Magyarul! Tudnál/Tudnátok küldeni egy email címet,amire küldhetnék egy kérdést?Már régóta foglalkoztat egy Holddal kapcsolatos dolog,amire nem találtam választ. Várom a visszajelzést! További JÓ MUNKÁT kívánok!!!

[@urkutatasmagyarul]

Megtalálod a csatotna leírásában, de akár ki is következtetheted: [e-mail] Felteheted itt is a kérdést, mert nekem nem mindig van időm válaszolni, meg persze nem is valamilyen tudakozóként működöm

[@mantisgreen8710]

@@urkutatasmagyarul Gondoltam,nem a helyi pékségben kérdezek a témára rá.Vagy esetleg a TESCO parkolóban a zoknit áruló románoktól.Meg nem is SOS válsz kell...Ahogyan néztem a videókat,amelyeket készítesz,úgy éreztem TE leszel a megfelelő személy.Semmi gond.Továbbra is tisztellek,sok sikert.

[@ricsikeeszilagyi5067]

mint mindig faja :)

[@yesitsmesisco]

Csak most vettem észre, hogy mennyire marha jó a logótok! Grat a készítőnek (és a jóváhagyónak is:))!

[@bone2540]

Én lefagyasztom magam mint Cartman a nintendo wii miatt és megnezem az összes részt amit még fogsz csinálni egyszerre... 😃😃😃

[@borkabalas]

Hehe, most neveztünk az athletica galactica-ra. Veszett jókor jött ez a videó!😁

[@attilaszilagyi2375]

Szia . Igen , jöhet Lucy-ról egy videó ! Köszi a munkádat .

[@feklandhd2]

Köszönjük a szokás szerint lenyűgöző videót! Lucy is jöhet! :)

[@viktortamasi6119]

Valaki nem tudja véletlenül, hogy mi annak a programnak a neve, ahol már sok részben szemléltetve volt, a naprendszer bolygóinak keringési pályájuk, méret arányos modellje, amibe bele lehetett nagyítani. A bolygók aktuális helyzetét is megmutatta ha jól emlékszem.

[@urkutatasmagyarul]

NASA's eyes a program neve ;)

[@viktortamasi6119]

Köszönöm 🙂

[@darthvader9939]

Melyik yt csatornáról ilyen ismerős a hangod? :d

[@urkutatasmagyarul]

Hát erre még csak tippem sincs

[@adambo1986]

Nagyon érdekes volt ez a videó mint az összes többi :) Csak azt nem egészen értem, hogy miért marad ott a James Webb a L2 pont körül ha folyamatosan kering? mert egyben a Nap körül kering?

[@illed60]

Én úgy értettem, hogy a Webb nemcsak a Nap körül keringő mozgást végez a Holddal együtt, a Holdhoz képest kb. mozdulatlanul, hanem emellett egy sokkal kisebb keringést, erre a keringési síkra merőleges kis keringési síkon, az L2, mint virtuális középpont körül, és az ugyanúgy odavonzza, vagy legalábbis stabilizálja, mintha ott is lenne valami nagy tömegű dolog: ha kicsit elé kerül: törekszik vissza a stabil pontra, ha kicsit mögé kerül: törekszik előre a stabil pontra.

[@urkutatasmagyarul]

A Lagrange pontokról már készült videó: kzbin.info/www/bejne/jZ_Oeql6hNOGgKs

[@anonymus9570]

Még nem hallottam ezekről a pontokról, érdekes volt róluk hallani!

[@ultrabali5106]

Na várjunk a Plútóról szóló videodban (kzbin.info/www/bejne/Zn-oaIlvmq6IbpI 7:18) a harmadik feltétel nem zárja ki a Jupitert a bolygok közül?

[@urkutatasmagyarul]

Nem kell kisöpörnie mindent, csak annyit, hogy a pályán másik bolygó már ne alakulhasson ki.

[@ultrabali5106]

@@urkutatasmagyarul És a Lagrange-pontok körül nem képesek össze állni bolygová?

[@urkutatasmagyarul]

@@ultrabali5106 Nem, közel sincs annyi anyag a Jupiternél.

[@lmilangaming6557]

Eddig jó a videó! 👍

[@preatore]

Látom magam előtt az embereket, ahogy tátott szájjal hallgatják, semmit nem értenek belőle, fél óra múlva meg már el se tudnák mondani miről volt szó. 😁

[@urkutatasmagyarul]

Azért remélem, hogy érthetően magyarázom.

[@preatore]

@@urkutatasmagyarulPersze azzal nincsen gond. Minőségi a tartalom, meg érdekes is, szeretem ezt a témát. Csak a sok "űrkutató" palántára gondoltam, akik előadják magukat hogy na ez. Ez igen. Aztán azt se tudják eszik e vagy isszák amit hallanak.