Рет қаралды 70
Váli- Tóth Zoltán - Altató vers
Édes kislányom, neked aludni kellene már,
nézd, odakint táncot jár a sok éjjeli bogár.
Mindannyian csak arra várnak,
hogy magadhoz húzd a kis párnádat.
Édes kincsem, feküdj szépen,
látod, a nap is épp arcot mos az éj vizében, aludni készül ő is már,
kicsi szívem, te is aludjál.
Te nem látod, de ott a mókusok a fa ágon, összebújva ölelkeznek,
csak arra várnak, hogy becsukd végre a szemed.
Csukd be a szemed, és hallgasd, ahogy az esti szellő, lágy altató dalt hallat,
neked játszik, halkan fuvolázik, és ha elalszol, ő is végre elalhat .
Nézd a csillagokat, kicsi ujjaddal kösd össze azokat,
rajzolhatsz rájuk békát, kígyót, zsiráfot,
ők mind őrzik majd az álmod.
Anyu is álmos már, kincsem,
de itt vagyok veled a paplanod melegében, csókot adok gyönyörű homlokodra,
térj mostmár az álom útra.
Most már csukódik a szemed,
jön a pihentető álom,
amíg alszol, fent a hold egész éjjel vigyáz rád,
s reggelig őrzi álmod.