Verseghy-emlékülés // Csörsz Rumen István: Verseghy Ferenc közköltészeti ismeretei

Csörsz Rumen István, tudományos főmunkatárs
(HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest)
Gyomok a Parnasszuson: Verseghy Ferenc közköltészeti ismeretei
Verseghy Ferenc nem tartozik abba a csoportba, akikre mélyebb hatást gyakorolt a 18. századi magyar közköltészet (e téren sokféle viszonyulás megfigyelhető Faluditól Csokonaiig, Vitkovics Mihálytól Horváth Ádámig, de a vonzás egyértelmű). Doctus poétaként Verseghy idegenkedett ettől a közegtől, alpárinak tartotta, a magyar költészet hagyományos nyelvi-formai megoldásait is igyekezett meghaladni. E folyamatok hű tükre a már többször elemzett szatirikus eposz, a Rikóti Mátyás (1804). A mostani előadás mégis új adatokat ígér Verseghy közköltészeti ismereteiről. Ifjúkori Magyar Parnasszus-kéziratai néhány, valóban közköltészeti szöveget és népszerű műköltői alkotást is őriznek, ezeket érdemes összevetni korabeli más előfordulásaikkal. Saját dalkompozíciói közt is akadnak közköltészeti ihletűek vagy formailag kapcsolódó alkotások, például az Örzsike, amely a dallama és poétikai megoldásai révén is egy 18. század végi országos „slágerből” táplálkozik. Verseghy személyét ezúttal tehát indikátornak, kontrollpontnak tekinthetjük: vajon mik azok a közkulturális hatások, amelyek még egy ennyire más ízlésű értelmiségihez is eljutottak, netán hatottak a műveire ihletként vagy ellen-ihletként?
Az előadás az In memoriam Verseghy Ferenc - Tudományos konferencián hangzott el Szolnokon, a Verseghy Ferenc Könyvtárban, 2024.04.08-án.