Vinkó Péter Hobbiméhészet: Méhcsalád átfejtése más keretméretű kaptárba

Amikor kaptártípust szeretnénk váltani, főleg ha nem azonos a keretméret, akkor apró trükkökhöz kell folyamodnunk. Van, hogy több lépésre is szükség van.

[@bertalanpeto9612]

Üdv.Péter Ezt a videót csak a bemutató (oktató) kedvéért csináltad,vagy tényleg más keretméretű kaptárt (is) akarsz használni? Egyébként mi a neve annak a szűkebb és mélyebb kaptárnak?(ami úgy látom provizórikus,hiszen még nyitható teteje sincs).

[@petervinko9485]

Üdv! Nincsen neve. Én csak hobbikaptárnak hívom. Tavaly télen, ráérő időmben raktam össze 5 kaptárat kipróbálásra, amiből négyet telepítettem be méhekkel. Németeknél van egy hasonló. onnan jött az ötlet, de náluk 90 fokkal elforgatott dadant méretűek. Az enyém Nb méretű elforgatva. Egyedi darabok. A filmmel az volt acélom, amit gyakran megkérdeznek, hogy hogyan lehet átállni egy teljesen más kaptártípusra, keretméretre. Legegyszerűbb eladni a régit és venni új méhcsaládokat a másik rendszerű kaptárban. De sokan, mint én is, ragaszkodnak az évek által kiszelektált vérvonalú méhekhez. Még tesztelem ezt a módszert. Az biztos, hogy nem méztermelőknek és nem vándorlásra való. Egy-két dolgot másképp kell majd csinálni, mint ahogy idén volt. Direkt nem csináltam nyitható tetőt, de a következő részben már jól záródó tető van fent. Nálam nem kell vízhatlan tető, mert amúgy is lefedem a kaptárakat. A lényeg, hogy jól zárjon.

[@bertalanpeto9612]

@@petervinko9485 Milyen előnyök származhatnak ilyen kaptárak használatából.Bizonyára emlékszel rá,hogy jó néhány évvel ezelőtt a forgatható kaptárt ajánlották az atka kordában tartásához. Olyan kiváló helyen van a telephelyed,hogy nem kell vándorolnod? Vagy nincs időd rá és inkább családok,rajok értékesítéséből számítasz bevételre?

[@petervinko9485]

Az egyik dolog, hogy egy termelő méhész nem fogja megérteni a hobbiméhészt. A termelő méhész célja a profit, tehát a minél nagyobb mennyiségű elvehető méz előállítása, minél kevesebb erő és anyagi ráfordítással. Ez teljesen normális. Ez minden gazdálkodás alapja. A hobbiméhész viszont nem a méhekből él. Van másik munkája, amiből tisztességesen és nagyobb biztonsággal megél. Ők hobbiból tartanak méheket. Szeretik a méhek szorgos munkájának látványát, segítik a környéken lévő növények beporzását stb. Ha jut a csuporba méz örülnek, ha nem jut, akkor sem keserednek el, mert ott a biztos fizetésük. Egy dologban viszont hasonlít minkét csoport. Ez pedig a méhek egészsége, és a méhcsaládok jó erőben léte. Persze mindkét oldalon vannak olyanok, akiknél rendszeresen elpusztul a méhállomány X százaléka. Az én célom, hogy a hobbiméhészek között minél több legyen az olyan, akiknek a méhcsaládjaik erősek egészségesek, nincsen méhcsalád veszteségük. Ők nem jelentenek konkurenciát a termelőknek, mert az az egy-két család nem oszt nem szoroz egy adott röpkörzetben. Viszont, ha fertőző betegségben (vagy varroa) szenvednek, akkor nagy kárt tudnak okozni. A fejlett országokban, mint Németország rohamosan terjed a hobbiméhészet, mint szabadidős tevékenység. De ott megvan a háttér a képzéshez (kötelező) (Einsteigerkurs), amit államilag támogatnak a legnevesebb méhész kutató-oktató szakemberek bevonásával. Ott nem csak a gyakorlat számít egy oktatónál, hanem megfelelő tudományos végzettség is. A másik dolog, hogy a kezdő, tapasztalattal nem rendelkező méhészek gyakran belefutnak abba a hibába (főleg alacsony keretes rakodónál) , hogy örülve a nagy méztermésnek elveszik az összes fiasítással nem rendelkező keretből a mézet, ezzel kifosztva a családot. Nem veszik azt figyelembe, hogy egy hordástalan időszak jön. Ezzel megássák a méhcsalád sírját. Ezzel a magas, nagy keretmérettel viszont, fészekkeretenként 0,5-1,0 kg méz marad bent, nem beszélve a betárolt virágporról.(Az idei évben így volt nálam is.) Ez a kaptár hasonlít a Péntek Lajos féle kaptárhoz, de hideg építményű. Ha helyesen használják, akkor a fészekben mindig marad kellő mennyiségű méz. Ez az elv...... De mint az előző válaszban írtam, most még csak kipróbálom, mint érdekességet. Ezért sem mutatom be még részletesen. De ha többeket érdekel, és nekem is pozitív tapasztalatom lesz vele, nagyon szívesen bemutatom. Méhészkedni állóméhészetben bármiben lehet. Ha akarnám, akkor egy kredencet is átalakíthatnék egy 4-6 családos kaptárrá. Nekem állóméhészetem van, és a terület alkalmasabb a szaporításra, mint a méztermelésre. A jelenlegi állománynál többet nem is bírna el a terület. Több családdal gyakran kellene etetnem, virágport pótolni és küzdeni a betegségekkel (noszéma). A méztermeléshez vándorolni kellene. Attól, hogy bemutatok egy eddig számunkra ismeretlen módszert, még nem jelenti azt, hogy az a világmegváltó technológia. Viszont lehet, hogy egy szűkebb körnek megfelelőbb módszer, mint egy nagyobb körben elterjedt technológia. "Mindent helyén kell kezelni!"