Vojnich-Alföldi beszélgetés, 2023, Révkomárom

[@susacska]

Gyönyörű képek, csodálatos kiállítàs, gratulálok mindkettőjüknek! A hely nagyon szép. Erzsébet nagyon bátor, bölcsen tűrte ennek az imádnivaló tahónak a trancsír kérdéseit :)

[@susacska]

Zseniális ez a "terek alakok nélkül és alakok tér nélkül" - ezeket nem is kell megmagyarázni. Zseniálisak és magukért beszélnek... magukról... a kép jelen van... Azért írok ennyit mert imádom a képeiket! Sajnos lecsúsztam a szeptember 23-i tárlatvezetésről. Van esetleg videó arról is? Hálás köszönet!

[@mennyapokolba]

a karantén alatt megfordult az élmény, míg az emberektől nyüzsgő valóságban a meditatívat az üres terek teremtették meg, a járvány alatt pont az ellenkezője, a kihalt, embernélküli valóságban az ember nyomait, hiányát érezhettük folyton, ez dolgozhatta leginkább a képzeletet.

[@susacska]

Mondtam én, hogy van "fejben festés" ! A nők tudnak. :D

[@susacska]

A női képzőművészet és a képzőművésznő nem ugyanaz. És a képzőművésznők is nagyon különbözőek, személyiségtől függ, ki hogy éli az életét és művészi pályáját. Amikor Vajda Júlia kiállítását láttam, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy azért vannak "zökkenők" alkotói munkásságában, mert nem minden nap festett. A fejben alkotáskor a folyamatból eltűnnek képek és megjelennek egy év múlva, aktuális képként.

[@susacska]

Bocsánat, hogy beledumálok, de nem női képzőművészet van "mégiscsak", hanem ha nő festi a képeket, akkor előfordul, hogy az Ember fontosabbá válik mint a munka. Erre a nők nyitottabban, rugalmasabban, érzékenyebben reagálnak. Amúgy valszeg nem minden nő. Hanem Vojnich Erzsébet ilyen.

[@eclipse1945]

Húsz éven keresztül évi egy hónapot festettem, a többiben eltartottam a családom. Rugalmatlanul és érzéketlenül...

[@susacska]

Ön tudja... :) általában írtam és egészen konkrétan. Biztos, hogy a férfiak is képesek ilyesmire ;)