ELTE GAO

Пікірлер

@kaoszprofesszor2440 21 күн бұрын

42:34 Ez nyilván nem így működik. Ha ő állít valamit, akkor neki kell azt bizonyítania. Egyébként sem kellene összemosni a táguló világegyetemet az ősrobbanással.

@redertamas9381 27 күн бұрын

Az előadó által ismert ezotéria nevű állat sosem élt, tehát végül is mondhatjuk, hogy halott.

@gnandgabor6098 Ай бұрын

Ő ö öh

@ernogaborgodo Ай бұрын

...a Nap körül, ami a mi bolygóink által benépesített naprendszer-i, fajsúly szerinti eloszlásban, a bolygórendszer térszerkezetének csúcsán . • ` °^* a Zeniten, gravitációs erőtér mezők egyik súlypontjában, a ,,nyílt [turbolens erők és térmozgások hatására]", rotációs szférikus elliptikus spirál szerű, bolygók haladó, vektoriálisan mindig a Nap gravitációs erőtér irányába, külön külön fokozatosan hátrább lemaradó, állandóan nyílt dinamikai pályáin (zenitjébe van a Nap) ...- a kozmikus proto planetáris palacsinta , egy homorú - a Nap mögött, befelé irányuló ,,konvex" hatás, a Nap csillag a,ykülső kozmikus konkáv tér felület", megnyúlt szférikus felületen keresztül halad, és utána a bolygók, fajsúly szerint elosztva, a koncentrált húzó erő hatására... Főleg nem egy síkban kellene ábrázolni a bolygók nyílt tér, a csillagunk után haladva, a forgási irányzékainak gyűrűtit, hanem egy szférikus homorú téralakzatra kivetítve [ Dinamikailag egy pontban Fókuszált Súlyponti, Gravitációs Erőtérhatás Zenitjében a csillag Nap-pal, a többi hátrább lemaradó bolygó, mindegyike csakis utána]...

@ukornel77 Ай бұрын

Köszönet a nagyszerű előadásért. Kis pontosítás: 1:11:53 Hülegü nem testvére, hanem unokája volt Dzsingisz kánnak. Nem akarok ezzel semmit sem elvitatni az előadás érdemeiből, mert tényleg kiváló. Véletlenül tévedtem egy Szabó Gyula előadásra, és kíváncsi lettem. Azóta a hatodik előadását hallgatom itt és minden elismerésem az övé. Egyetemi hallgató koromból emlékszem rá, már középiskolásként szemináriumot tartott lengyelországi kisbolygókutatásairól. Mint egyetemistát afféle csodabogárként tartottuk számon... A csodabogárság mögött alaposság, tájékozottság, humor és nagyon széles látókör van. Méltán tart ott a pályáján, ahol. Gratulálok hozzá!

@rezsonemeth1542 Ай бұрын

Ha találkoznánk más bolygókon lényekkel az nem cáfolná a vallásos világnézetet. Egy viszont biztos, az emberen kívül minden más lény állat. Ez akkor is igaz ha jóval nagyobb intelligenciával rendelkezik. Csak az angyalokra ha gondolunk , amik képességben messze felúlmúlnak minket róluk is a lelkes állat kifejezést olvashatjuk. Minket Istennel a közös lélek köt össze. Aki ezt a hitet magából kizárja ennek a léleknek a forrását elapasztja maga is állatként funkcionál. Nem az de úgy müködik. Ez a közös lélek nem azonosság, kivétel Jézus.

@sutabence585 Ай бұрын

Kérlek, alapfogalmakat magyarázz el legközelebb! Nagyon érdekel a téma, de nehéz laikusként követni.

@johngood8742 Ай бұрын

De a placebo működik...

@Zold1909 2 ай бұрын

Őőőő. Őőőőő.

@laszlokallo750 2 ай бұрын

Akkor csak igaza lehet II János Pál pápának, hogy ne akarj a szingulritás mögé nézni, illetve még addig se!

@KohoutZoltan 2 ай бұрын

Szabó M. nagyon jó előadó, jók a témái. Sajnálom, h egy ilyen kvalitású tudós nem differenciál kellőképpen tudomány és vallás, utóbbin belül exo- és ezotéria között. Vallási értelemben az exotéria kívül (külső isten/ekben, temető/kben, törvényekben) keresi a végsőt, az ezotéria belül (szubjektív meggyőződésekben, tapasztalatokban, a lélekben stb.). A tudomány - pl a pszichológia, pl Jung - egyáltalán nem tekinti tudománytalannak a lélek pszichés és spirituális tapasztalatait, sőt, a pszichológia képes mérni, kísérleti úton visszaigazolni, sőt, a terápiás gyógyításban alkalmazni bizonyos lélektani-ezoterikus tapasztalatokat (pl meditatív állapotok, transzélmények stb). A tudománynak a vallásos! gondolkodással! van vitája, nem pedig az ezotériával. Kivéve, ha tájékozatlanságból az ezotériát összekeverik valami obskúrus vuduval. De akkor az egész gondolatmenet téves.

@csabalaczo 3 ай бұрын

Mészáros Szabolcs előadásait nem kell gyorsítgatni. Nem hadar, jól érthető, pont elég gyors beszédű.

@alexanderalex5204 3 ай бұрын

Mi a célja ezeknek a termeszetelle nes pszihoterror alapu rémségeknek ?

@laszlotanko5462 4 ай бұрын

A világegyetemnek akkor lesz számomra vége,ha beáll nálam a klinikai halál.🥴

@evamachalek2296 5 ай бұрын

Ott voltam :DD

@petohunor6737 5 ай бұрын

10 óra 32 perc 43 másodperc soha nem jönne el... (1:29:50...)-hez... A beeső azt látná, hogy a külső megfigyelő órája egyre gyorsabban jár. A beesés időpontjában egyenesen azt észlelné, hogy a külső megfigyelő órája végtelent üt... Gondolatkísérletben elég, ha mindkettőjüknél két óra van, az egyik így a másik úgy jár.

@Tudit80 5 ай бұрын

A súlytalansági cipő 35:00 a legikísérő hölgynél egyszerű tépőzár elven működő cipő. Van róla szó a regényváltozatban.

@mikloskallo9046 6 ай бұрын

Nem rossz, nem rossz, de azért semmilyen körülmények között nem cserélném el Dávid Gyulára, szerintem annyira nem lett közérthető, mint amennyire a fizikai tartalom rovására mentek a poénok, de próbálkozásnak mindenképpen dícséretes, különösen, mert ez a műfaj Öveges József hazájában kicsit mostoha sorsú manapság. Persze ahhoz képest, hogy lassan írni-olvasni sem tudnak az emberek... A fekete lyukak szemléltetésén akadákoskodni szerintem felesleges volt, és értelmetlenül vett el értékes perceket az előadásból, amit pl. hasznosabb lett volna az akkréciós korong vagy a jet mélyebb bemutatására fordítani. A szökési sebességes példánál külön fájlaltam azt a kitérőt, hogy a 14 km/s (szerintem 11.2 körül van inkább) csak akkor lenne igaz, ha nem lenne légkör, de a fizikusokat ez nem zavarja. Ennek nem sok értelme van: a szökési sebesség az a sebesség, amit a tárgynak el kell érnie, hogy elhagyja a Földet, a légellenállás nyilván ez ellen hat, ezért nyilván megfelelően nagyobb sebességgel kell indítani egy ballisztikus pályán haladó testet (ami nem gyorsítja magát, mint egy rakéta). Ezt is ki lehet számolni, de ez a példa szempontjából érdektelen, szóval kár volt a megfulladásos poénnal húzni az időt. Maga a gondolatkísérlet viszont mindenképpen értékes, mert könnyen érthető módon vezeti le a fekete lyuk tömegéből eredő önmagába záródását. A gumilepedős szemléltetési módszert még kevésbé jogos bírálni, annak meg éppen az az előnye, hogy az einsteini térgörbületet mutatja be kézzelfoghatóan, ráadásul a fekete lyukakat éppen úgy szokták ez esetben modellezni, hogy a lepedőre olyan súlyos golyó kerül, ami kilyukasztja, tehát ott a téridőn valamiféle lyuk keletkezik, ami egész rendesen szemlélteti a szingularitást, már amennyire ezt 2D-ben meg lehet tenni. Ezekhez képest egy tenzort felírni nagyképűsködés, mert az aztán végképp nem szemléltet semmit a felsőfokú matematikai képzettséggel nem rendelkezők részére, szóval az ismeretterjesztés csődje. Számos más dolgot sem tudunk elképzelni (a kvantummechanikai jelenségek zömét sem például), de ettől még lehet beszélni róluk és el lehet mondani, hogy a számítások működnek, tehát a dolognak van alapja, még akkor is, ha a földi méretekhez szokott agyunk nem tud valós példát társítani hozzájuk.

@mikloskallo9046 6 ай бұрын

Azt még hozzátenném, hogy a relativitáselméletet nem ismerők számára a fénykúp fogalma, és az, hogy ebben a kontextusban mit jelent, nem ismert, tehát a fekete lyukakról szóló fejtegetés végén a fénykúpokkal illusztrált rész teljesen érthetetlen lehetett. Ez megint olyasmi, amit ismeretterjesztőként célszerű végiggondolni (hasonlóan a GRB és más rövidítések használatához).