Balogh Péter véleménye kisebbségben van. Eleve most először jelent meg a véleménye, míg nagyon sok műsor szólt már a vízgazdálkodásról. És nem tartja magát jobban tévedhetetlennek, mint Cifka Gábor, akit ugyancsak nem kell félteni, tud beszélni nagyon jól, ahogy ez a műsor elején kiderült, és pl. tudott vállalni előadást a Tájépítész Konferencián "Tévképzetek a vízgazdálkodásban" címmel, ahol elmondta, h. hülyeség, amit Balogh Péter mond. Javaslom meghallgatni a Morotva előző részét, ahol ugyancsak tévedhetetlenül elmondták, az itteninél jóval arrogánsabb stílusban, h. az árasztás hülyeség, ami ki is lett emelve igazságosan. Éppenséggel nagyon jó lenne, ha azonos műsoridőt kapna a kétféle vélemény - és a kisebbségi vélemény is elmondhatná zavarás nélkül a magáé, egy olyan helyzetben, amikor a többségi vélemény mentén kiszárították az Országot.

@@helyesember Péter: nem most akartam írni de van 10 percem, gyorsan összefoglalva amit én látok és tévképzetnek tartok, és azt szeretném ha megmaradnánk ott ahol a beszélgetés vége után tartottunk és ezt vinnénk tovább mert azt gondolom, hogy el tudjuk fogadni egymás érveit és ki tudjuk munkálni közösen - többekkel együtt - akkor lehet egy alternatíva. De azt látni kell, a te elméleted is annyira támogatják az emberek ahogyan bármi mást - ha vannak elképzeléseik és azzal egyirányba mutat a te elképzelésed - azonal támogatják. De ott vannak azok a tévképzetek amik itt is a komentelések során és máshol is előjöttek , az emberek egy része azt hiszi : - az öntözés = a felszín alatti vízek kiemelésével, talajvíz csökkentésének okával - a sokszor emlegetett általad elárasztandó "mély árterek" a folyó mentetlen oldalán vannak - az árvízek gravitációsan kivezethetők pl. a Homokhátságra és sorolhatnám .... amikor azt mondom, hogy a te elméleted hülyeség elnézést ezért a goromba megfogalmazásért - de azzal nem értek egyet, hogy: - az árvízeket kellene használni erre - hogy minden fajta vízkormányzás nélkül kellejen ezt végrehajtani - hogy a vízügyi felelős a "kanalizálásért" - hogy az épített környezeti elemek nem lehetnek tájba illők csak tájidegenek lehetnek - hogy a Szelidvíz országban bemutatott gyönyörű "aranykor" ábra helyes lenne mert nem az, rosszul lett berajzolva a Tisza kis vízi vízszintje és így az egész elmélet már nem működik úgy ahogy fel van vázolva. - hogy minden "alter vízgazdálkodó" téged húz elő, és a te anyagoddal példálózik, hogy itt van a megoldás és ezt kellene megvalósítani. Mert nincs kidolgozva , csak elmélet és vázlat szintjén. Nem akar és nem tud integrálódni a meglévő tájba vissza akarja alakítani azt egy múlt béli helyzetbe. - hogy csak ki kell engedni az árvízet a mentetlen oldalra és ott majd a víz tudja hol a helye - stb. Amiben én partner tudok lenni az egy olyan rendszer: - Ami figyelembe veszi a Tisza szabályozás óta megváltozott környezet és természeti elemeket (vagyis elfogadja, hogy volt egy Meliorációs program, épült 1000 út, vasút, közmű, stb.) , az emberek a száraz környezethez alkalmazkodva építettek, hogy van a tájban ezer dolog ami korlátozó tényező lesz és nem azért nem lehet megváltoztatni mert nem lehetne hanem mert nincs annyi pénzünk, hogy mindenkit kárpótolni tudjunk a házáért, a gyümölcsösért, a napelem parkjáért, a földjéért, a megélhetésért ...... - Ami figyelembe veszi, hogy ahhoz, hogy az árvízeket ki akarjuk vezetni, fel akarjuk használni a táj nedvesítésére beruházás kell, új típusú műtárgyak kellenek, új üzemrendek kellenek, és ezeket integrálni kell a meglévő modellbe, de minden eredője, az, hogy az árvízi védképesség nem sérülhet ! Nekem ebben az kontextusban az első az emberi élet! - Ami figyelembe veszi azt a cizellált birtok rendszert és meglévő tájelemeket - közöttük a vízrendszert - hogy differenciáltan lehessen a vizet a tájban eljuttatni, szétosztani és szükséges esetén levezetni. Minden rendszernek alkalmasnak kell lennie a víz oda és elvezetésére is mert nincs olyan helyzet amikor nem lesz fölös víz valahol ami szabályozni kellene. Azért , hogy egy változó helyzetben is alkalmas legyen a működésre az üzemrend hangolásával, de egy irányú útat építsünk hanem adaptálódni képes rendszert. - A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy mindenki a helyzet adta keretek között maga választhassa meg - minden fajta erőszak nélkül - hogy akar vagy nem akar tájgazdálkodni, hogy növényt akar termeszteni vagy állatot akar tartani. legyen joga Önrendelkezni. stb....... Abban az előadásban elmondtam, és ma is tartom, hogy nem biztos, hogy bárki is jól látja a problémákat és jól azonosítja azokat, erre hoztam Wald Ábraház és a Bombázó példáját. Ott is nagyon sok nagyon sokos, tapasztalat ember volt, és logikusan közelítették meg a problémát még is a lényeget egy matematikus látta meg, hogy a vizsgált adathalmazban az adat hiánya adta meg a jó választ és nem a sok adat amiből mindenki következtetéseket vont le. És ma is ezt látom. És ezt tartom tévképzetnek meg a Diane-Krüger hatást, hogy minél kevesebbet tud valaki annál magabiztosabban osztja az észt. Erre nem rád gondolok. Általában. Én fentartom, hogy én nem látom a dobó kocka minden lapját, ahogy a legelőn legelő birkáknak is csak egy a felém eső oldalát látom vagyis tévedhetek ...... de nyitot vagyok arra, hogy megkeressük együtt mindannyian mi lenne a jó.

@@helyesember köszönöm a tájékoztatást, nem voltak előzetes információim. Akkor is úgy gondolom, hogy nem vágunk a vitapartner szavába egymás után 10 alkalommal. Egy vita akkor érdekes, ha a vélemények a részleteket illetően is ütközhetnek. Balogh egy szép kerettervet vázolt, és folyton a természet törvényeire hivatkozott. Cifka a konkrét megvalósítás nehézségeiről beszélt, ezért gyakran elbeszéltek egymás mellett. Könnyű azt mondani, hogy aki nem lát be valamit, az hülye (lásd télikabát példa Baloghtól), inkább azon kéne gondolkozni, hogyan tudom az embereket tájékoztatni, meggyőzni. És mégegyszer: szeretném a Balogh vízióját megvalósulva látni, de pl. Cifkának nagyon igaza van a nagyléptékű mintaprojekteket illetően. Nem erővel kell ilyesmit keresztülvinni, mert az csak ellenállást szül.

Szerintem a konferenciák árából vizet is lehetne engedni kiáradni😢

"úgy vezessük le az árvizet hogy az kárt ne okozzon", ehhez képest másodszor sikerült úgy levezesse a vízügy, hogy az 1000 milliárdos aszályt okozott, ami bűncselekmény

@@balazskiss985 Ha a Maslow-piramis féle felosztás használom ide akkor a vízgazdálkodás - árvízvédelmi szakágazatának feladataira akkor első és legfontosabb az emberi élet védelme, aztán szép sorban jönnek a többiek, ház, termelő eszközök, természeti értékek, stb.... nem feltétlenül ebben a sorrendben. Ebben a felsorolásban a vízpótlás ha szerepel is nagyon alul. Nem azért mert nem szerepelhetne hanem azért mert esetleges, sok problémával terhelt és a beruházás igénye a szervezett haszonvételekhez képest nagyon alacsony!!! Kb. olyan - tudom nagyon rossz példa - de a villámokból elektromos igényeket kielégíteni. Ha a google keresésében "árvízi kockázatkezelési terv" kereső szó használatával megkeresi bárki a magyar árvízi kockázatkezelési tervet és végig lapozza látni fogja, hogy jelenleg kb 1,5 millió ember él 1% valószínűséggel árvízveszélyes területen. Ennek 92% az Alsó- és a Közép-Tisza területén. Vagyis amikor valaki az árvízek oldal irányú kivezetéséről beszél - ennek minden technikai problémáját félre téve - akkor kérem gondolja meg, hogy egy amúgy is kiélezett helyzetben - sok esetben lokalizációs lehetőség nélkül - egy végletekig kizsigerelt és alulfizetett szervezet által végzett emberfeletti munka idején van-e ember, felszerelés, eszköz és erő , meg pénz - tudom az ebben a képletben sokaknak nem számít - arra, hogy az árvízből vizet vezessünk a tájba. Azt kockáztatva, hogy ha valami félre sikerül, nem lehet elzárni egy zsilipet, vagy valahol túlfutnak az események akkor nagyon sok ember, életét, vagyonát , a környező természet értékeit veszélyeztetjük. Nem azt jelenti, hogy megfelelő előkészítéssel nem lehet kivezetni az árvízet a mentett oldalra de ez korántsem olyan egyszerű mind ahogyan az ezt propagálok vagy felkérdezők gondolják, tudják vagy tudni vélik, és akkor nem beszéltünk a járulékos károkról egy teljesen eset és problémamentes akció után jönnek. Mert az elárasztott tájban a lebegtet hordalék lerakódik, a víz minden beltartalmával együtt.

Erről az ebihal büfé tulajdonosát kell megkérdezni😂

@@kizabiza jogszabályi kötelezettség a csapőadékvizet ingatlanon belül a talajba szivárogtatni, ezt kettéhugyozza a csatornázás, mint olyan, aminek a célja hogy elvigye eredetileg a célja az lenne hogy odahozza és a fölöst elvigye ha csak elvisz, az a sivatag

De a társadalom összérdekének eszköze nem minden "fantaszta" "ész nélküli ötletelésének" kísérleti eszköze.

Imádom a végletekig leegyszerűsítő megfogalmazásokat, ezek azok amik sokszor nagyon jól hangzanak de igazi bullshitek. Ezt majd ott és akkor kellene elsütni amikor - majd egy csapadékosabb 10 évben - a belvízkárenyhítésér álank sorba az emberek. Nem tudom mennyire lenne népszerű. Ennél azért jóval szofisztikáltabb a probléma.

Reális esély, hogy egy pöre árvízi kiengedés nem akkor fog jönni amikor "szűkséges" . Nálunk a kétszeri aratás még 20 év múlva is max a másod vetés esetén lehet reális. De egy trópusi éghajlaton vagy a sarkköröknél lehetséges és ma is kivitelezhető.

Az megvan, hogy a művelési ágat kell megváltoztatni?

@ Hallgatom

Péter, vélhetően a link miatt nem engedte, máskor is értesültem már ilyenről. A KZbin valamiért nem engedi, pedig hasznos lenne ebben az esetben is.

@@hektarpodcast Sajnos nincs kapacitásom egyenként válaszolni a felmerült kérdésekre, pláne, h. sokhoz nagyon az alapoktól kellene kezdeni a hiányzó ismeretek v. az új szemlélet bemutatását. Felmerült bennem is, h. jó lenne külön /saját műsorban bemutatni az új paradigmát, ahol feltehetnéd az itt született kérdéseket is. Vállalom, h. hozok vízmérnököt és talajos szakembert is. Az újra sokkal inkább ráfér a részletes bemutatás, mint a megszokott csatornakotrós-öntözős javaslatra.

​@@helyesember A helyzet nagyon egyszerű szerintem, jelenleg van van 4-5 elmélet , meg ezer javaslat a kérdés kezelésére. Kell egy Jövőtervezési / Jövőtervező konferencia amiben minden megoldási javaslat tervet és helyet kap ugyanazon feltételrendszer mentén: I. lépés : I. Konferencia 0.) A jelenlegi helyzet bemutatása szak előadókkal: a.) meteorológia / klímatológia / ..... b.) vízgazdálkodás c.) mezőgazdálkodás d.) társadalom, szociológia e.) gazdaság ... A.) Koncepciók konferencia előadása 1.) Közérthető összefoglaló pl 10 perc 2.) Társadalmai , gazdasági, stb. hatások pro- és kotra : pl : 10 perc 3.) Akadályozó / támogató tényezők: 10 perc B.) 20 m2 felültett ahol látványosan statikus tabló formájában bemutathatja az elképzelését , C.) 20-30 perces video anyagot folyamatosan vetíthet amire 10-20 fő kis vetítők állnak rendelkezésre. E.) Van egy nagy vita fórum 2-3 órában ahol az egyes koncepciók előadói vitatkoznak fórum beszélgetnek. F.) A közösség szavaz , kérdés csoport alapján: 3 db A4-es oldal kérdez felelek G.) Videós üzenet A konferencia látogatok, nézők, készíthetnek egy tematizált - kötelező elemeket is tartalmazó - 20 perces video üzenetet ahol elmondhatják a saját problémáikat. Ezt a koncepció készítők vagy engedély esetén bárki megnézheti , egy fajta szoció video üzenet a mából a jövőbe. A "nép hangja" . II. lépés: Workshopok Helyi szinten az érdeklődök igénye alapján 4-5-x helyszínen 3 x 1 napos workshop, minden koncepció alkotó köteles részt venni rajta és végig csinálni az adott helyi adottságokhoz adaptált rész terület megoldást kidolgozni. 1. nap: Ismerkedés , helyzet értékelés , gazdálkodói előadások, ki mit és hogyan csinál, mi a baja, hol van baj, ő mit szeretne közötte 2 hét - 1 hónap 2. nap: A megkapott adatok alapján koncepciós javaslatok : vízgazdálkodásra, tájgazdálkodásra , stb. közötte 2 hét - 1 hónap 3. nap: A koncepciók vitája és finomhangolása , javaslat csomag III. lépés: II. Konferencia A helyi tapasztalatok értékelése, bemutatása és vitája A.) Nyilvános - társadalmi b.) Rész nyilvános (mindenki követheti de felszólalni / kérdezni csak a szakmai szervezetek , tagok ) - Szakmai IV. lépés: Érdekérvényesítés A Konferencia és Workshop tapasztalatok alapján egy előterjesztés és támogatói anyag átadása és lobby tevékenység Célok: legalább 1 db , de inkább 2-3 db minta Pilot terület kiválasztása és 5--10 éves programban történő támogatása V. lépés: Megvalósítás és kutatás A minta területek megvalósítása, nyitott open módú kutatása és független értékelése. VI. lépés: Értékelő konferencia minden évben. Finanszírozás: állami + magán + társadalmi Helyszín: én javasolnám Szolnokot , van hozzá szerintem infrastruktúra Időpont: 2025 év eleje - közepe a tavaszi mezőgazdasági munkák után vagy ősz az aratás után

Jajj.... Péter, ezt viszont hagyjuk, ez most konkrétan kötözködés. Ez a sorozat hivatalos háttérképe, valaki mindig erre vagy arra az oldalra kerül. Eláruljam, miért ez lett a felosztás? Mert ez a nézési iránya a két vendégnek, neked és Gábornak. Egyik lehetőség, hogy kifelé néztek a képből, ami nem opció. Másik verzió, a kép tükrözése lenne. De ez felvetné azt is, hogy a két interjúalanyom különbséget teszek. Eljöttetek hozzám, nem értettetek egyet, de a szándék egy irányba mutat.

@@hektarpodcast Köszönöm Dani, de én nem mondtam, h. tudatos negatív bemutatás. Csak nézőileg megjegyeztem. A nézési irányt láttam is, h. jó, és elhiszem, Gáborról nem sok másik irányba nézős kivágatot lehetett találni, minthogy a szemben, meg balra voltunk neki. Ami a lényeg: sztem nekünk szereplőknek NINCS annyi bajunk egymással, legalábbis nem személyes, mint ahogy a Közönség reakcióból látszhat - de ez a mai kommentetikett ilyen, s a szembeállítás felvállaltan benne volt a koreográfiában. Fontos, h. megkülönböztessük, h. mit mondtak a szereplők, s mit a hívek /szurkolók. Látni kell, h. ez a műfaj arra jó, h. a néző a prekoncepciói alapján megkapja, h. milyen hülye a másik. De nincs bajom a cirkuszi játékkal, hanem tartalmilag-szakmailag nem értem, h. miért furcsa az árvizek szabályozott kivezetése az árterekre egy csapadékhiányos, és kiszáradó területen, ahol egyébként nem teljesít jól a konvencionális gazdálkodás, és egyáltalán nem felel meg a fenntarthatósági mércének. Csak ismerethiány lehet a magyarázat, amiből az következik, h. ezt az új furcsa koncepciót saját közegében, saját szakértőivel ki kell még bontani, h. ne maradjon hülyén a közönség. De nem mint egy codabogarat, hanem mint a kézenfekvő alternatívát a jelenlegi válsághelyzet rendszerszerű kezelésére.

Pontosítok: A helyzet nehézségét jól illusztrálja, hogy a címlapon a vizes háttér elé került a tájak kiszáradását hozó modern szemlélet védelmében fellépő szakember, és száraz háttér elé a tájak vizesítésének szükségességét és lehetőségét bemutató szakember. Nem a tudatosságot jelzi, csak jelképezi a tudat alól támadó helyzetet: a változtatás nehézségét.

@@helyesember 1.) Nem tudom értelmezni a "ahol egyébként nem teljesít jól a konvencionális gazdálkodás" fogalmát ... jó lenne egy egzakt összehaonslítás nagy mintás adatokkal, birtokmérettel mind osztályozó tényezővel megspékelve, ahol valaki "bemutatja", hogy a hőn áhított tájgazdálkodási váltás biztosítja azt a pénzáramot ami a megélhetéshez kell. Mert elnézést a szarkasztikus él ért de ha a nagy táblás konvencionális "búzagyár" szubvenciókkal megtámogatva sem tudja elérni a tájgazdálkodás többes haszonvételeit gazdaságilag - a társadalmi hasznosság ingoványos fogalmával mind pozítív bevétellel együtt - akkor nem értem miért nem csinál mindenki ilyen ajánlott tájgazdálkodást? 2.) A szemben állás Péteri a te filozófiád része , a vízvisszatartás vs. öntözés, "búzagyár" vs. tájgazdálkodás .... ellentétpárok mentén vagyis nem Dani vagy az én kreálmányunk. De nem arról szól, hogy milyen "hülye a másik" legalábbis nem én részemről biztos. Szeretnék - ha ez nem látszik az nagyon rossz - konszenzusra jutni, meg értetni a másik féllel vagy / és támogatóival, hogy amit akar / akarnak az támogatható de a sok hasznon vétel ellenére is én nem látom azt, hogy realizálnák és helyi értékén kezelésnek a pozitív oldallal együtt járó a problémákat. 3.) Az árvízek szabályozott kivezetésére leírtam fentebb egy másik post alá mi a probléma. Szerk hozzáfűzés: 1.) technikai 2.) hatása (az előnyöket is beleértve) 3.) stratégiai

Bocsánat elírtam. Balogh úr nyitogatja a szemeket véleményem szerint.

@@KatalinKiss-Fekete Meg a nevemet is :)

@@cifka1 Elnézést kérek érte ezúton.

@@KatalinKiss-Fekete Semmi probléma. Én kérek elnézést, lehettem volna nagyvonalúbb.

Bűnbak? Dehogy kérlek! Bűnös, azt a szót keresed! Dillettáns, megalkuvó mód szárították és szárítják a tájat évtizedek óta, anélkül, h kiálltak volna a egységesen a szakmaiság oldalán, és nyomást gyakoroltak volna a politikára. Persze a nyugdíj fontosabb. De nem csak náluk minden egyéb területen olyan gyönyörűen zár össze a szakma nagyja a reformok előtt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

@@Cent28 Mert Magyarországon vagy bárhol bármelyik társadalmai csoport pajzsra emelet volna bármilyen kívülről érkező az adott társadalmai csoport belső működését, évszázados tudáson és tapasztalt kimunkált rendszereit nem ismerő "külsős" ember vagy csoport ötletét. A dolgok megváltoztatását sikeresen csak belülről lehet véghezvinni, megismeri az adott rendszert / csoportot / szakmát, művelni azt, megérteni majd a hibákat látva megkisérelni megváltoztatni, jobbá tenni. De itt nem az történik, itt a vízgazdálkodást semmilyen formában nem értő emberek - tisztelet a kivételnek - próbálják előszőr legyalázni a szakmát majd amikor mélybe rántották, besározták még áldozat hibáztatással megspékelve olyat számonkérni rajtuk amiről nem tehetnek. Hány orvoson kéri ma számon bármelyik beteg, hogy miért nem ismerték fel hamarabb a fertőzéseket, a szepszis hatásait a szülésnél ? Mennyi csecsemőt lehetett volna megmenteni..... "és akkor nem fogyott volna annyira a magyar". Senki. Mert nonszensz a ma orvosát hibáztatni a múltért. De ma az aszály miatt flusztrált - a folyó áldásait nem élvező - emberek majdnem mindegyike folyó szabályozók "hibáját" ráolvassa minden vízüggyel foglalkozóra. Amikor azok nagyapja sem élt amikor a szabályozást az országgyűlés elfogadta. A persze érdekes tény, hogy a jelenlegi tájgazdálkodást támogatók nagy része nem azokon a területeken él ahol folyót szabályoztak mert azok akik ezeken a szabályozás által "megszerzetet" földeken gazdálkodik köszönni szépen több kevesebb sikerrel de jól vannak, igaz a kihívások őket sem kimélik de termelni még tudnak. Szemben azokkal akik a "domb" / "hegy" tetején vannak és már "kiszáradtak" vagyis fordítva ültünk fel a lóra. Nem azt jelenti, hogy nem kell segíteni azokat akik a vízhiány hatásait először tapasztalják meg, de jó lenne megérteni a dombra nem megy fel a víz kivéve ha fel nem visszük. A 100 millió m3 -nyi árvíz nem fog segíteni mert esetleges és problémás a kezelése. Hosszan lehetne sorolni, a Homokhátsági projekt 1600 milliárd forintja sem fogja megoldani az összes problémát ha a Hátságon élők nem fogják korlátozni önmagukat, nem ültetnek több fát, nem fúrnak több kutat. Persze a helyzet kialakulása és megoldása sem csak az ő kezükben van, csak össze társadalmi összefogás lehet a megoldás. De a megoldás kimunkálása sokkal összetettebb kérdés mint az, hogy az árvízeket kiengedjük vagy nem.

Egyetértek

Azt gondolom a második olyan hozzászólás ami azt mutatja érdemes volt a vita. Végre arról is beszélünk amiről kellene. Ez is egy része , de ezekről a részletekről is kell beszélni. A szúnyogok említése felelevenít egy nem túl kellemes emléket. Valamikor 2011-2012-ben történt kooperációs megbeszélésről ami a leples árasztás tájgazdálkodási kérdéseiről a hasznosságáról, vagy éppen haszontalanságáról szólt és arra a kérdésemre, hogy mi lesz a Tigris szúnyogokkal egy 20-30 cm -es felmelegedett nagy kiterjedésű vízborítás esetén harsány nevetés törtét ki.

A minőségi, olcsó marhahúsra elsősorban itthon lenne szükség, elsőnek a nemzet önellátása lenne a cél, annál olcsóbb, minden szempontból kifizetődőbb mód nem létezik. Eleve rossz hozzáállás, h extraprofit orientált legyen a gazdaság és nem elsősorban önellátó. Valahogy túlélték az emberek az elmúlt 100.000 évet a K-medencében szúnyogokkal. Ha van egészséges biodiverzitás, akkor nincs tartós túlszaporulat semmiből. Ha nem így lenne, már rég csak csótányok élnének a bolygón. A többi üres személyeskedés.

@@Cent28 A nemzeti önellátásba csak az zavar be, hogy ha más az adott terméket jelentős árelőnnyel tudja termeszteni / tenyészteni és a magyar vásárló ezt az olcsóbbat veszi meg nem a "nemzetit" . Az önellátásnak vannak előnyei és hátrányai is, de az , hogy ha minden élelmiszerből önellátók szeretnénk lenni szerintem vágyálom, de nem az én kompetenciám. Az úgy megvan, hogy az egészséges biodiverzitásnak is része a túlszaporulat, a tartósság pedig irreleváns ha átlépi az inger küszöböt és közegészségügyi problémát jelenthet.

@@cifka1 A svájci állampolgárnak van esze, h a hazait vegye, és azt is veszi. Ez megint részben edukáció. Senki nem mondta, h mindenből önellátóknak kell lenni, erről jöjjünk már le, h olyan dolgokat adunk a másik szájába, amit nem mondott. A túlszaporulat nem állandó, de ezt már kifejtettem. Az, h a szúnyogtól félve nem tájgazdálkodunk nem az az érv, amire reagálni érdemes. Ennyi erővel rettegjünk kb. mindentől. Kanális + kacsaúsztató melletti hotelben szálltunk meg. Mondom ebből baj lesz este. Viszont mivel sűrű erdő, illetve egy nagy lovarda volt nem messze, az énekesmadarak nem csak szépen énekeltek, hanem tették a dolgukat, ahogy a lovardában lakó min. 200 fecske is. Konkrétan nem volt szúnyog.

Nem. A másik fél álláspontja szerint MÁSHOGYAN kellene megoldani a problémát, szerinte úgy nem lehet, ahogy Balogh Péter gondolja. Abban van nézetkülönbség, hogy miként kellene. De ha ezek nem jöttek át, akkor Gábort meg kell hívnom még egyszer a podcastba, és kifejti a saját megoldási "javaslatát. :)

​​​@@hektarpodcastszerintem de. Gábor inkább akadékoskodott. Értem a gazdasági buktatókat a gazdák számára, csak 1. ez a döntéshozókat sosem érdekeli igazán, ha a saját pecsenyéjüket sütögetik. (Búza bánya, földek lenyúlása) Ezzel azt akarom mondani, hogy valószínűleg, nem akarják valójában megoldani. 2. ha elsivatagosodik, akkor végül úgyis gazdasági csődbe jutnak a gazdálkodók.

​​​@@hektarpodcastmiért töröltétek a válaszom? Rosszat mondtam?

Másodjára hallgatom, és tovább erősödött, hogy Péter sokkal magasabb szintű megértessel rendelkezik, hatékonyabb, logikusabb. Gábor elvész a részletekben, és valójában ezek foglya.

@@viktorszollosi2674 Azt gondolom az igazság a részletekben van, mert a részletek mutatják meg mennyire átgondolt a koncepció. Lehet akadékoskodás de légvárakat könnyű építeni, olcsó , egyszerű és nagyon szép is lehet de, hogy abból valós lakható kastély legyen azért nem árt tisztázni a részleteket.

Burkoltan lekomcsizni BP-t azért elég erős, de majd iszunk rá. Igazi boomer tempo. Amúgy nem gond, majd tartanak tevéket a megmaradt gazdák unokái. Láthatóan nem sikerült megérteni, h nem pont nem a mai helyzet az ésszerű, helyes, fenntartható, és logkus.

@@Cent28 Láthatóan neked nem sikerült megérteni, hogy nem létezik olyan út, amely az "áhított" állapotot eredményezné éppen az emberi természet miatt. Szerintem aki megnézte a videót azok közül senki nem gondolja hogy a jelenlegi helyzet helyes, de az álmodozók néha éppen ellenkező eredményt érik el, lásd az EU erőszakos zöldítés politikáját. Ha lesz egy komolyan vehető logikai bakugrásoktól mentes terv, ami alapján az álom megvalósíthatónak látszik, akkor azt meg kell beszélni, de az egyén saját anyagi érdekeinek megfelelő cselekvését nem fogod tudni kivenni a rendszerből.

Nekünk kell alkalmazkodni a természethez még ,ha le is kell mondani a kényelmünkről! ,,Míg a bölcs ember alkalmazkodik a világhoz, az ostoba állandóan formálja magához, ezért a világ sorsa az ostobákon múlik!"

@@mysterius3771 Ismerős a gondolatmenete. Éppenséggel vulgármaterializmusból ismerős. Az, h. a Titokzatos Ön, v. Cifka Gábor nem látja, hogyan alakítható ki az általam javasolt rendszer, csak annyit jelent, h. nem foglalkoztak vele eleget. Biztos megértenék, mert nem olyan bonyolult. A szabályozási-támogatási rendszer változtatását gondolom a megoldás eszközeként, amit úgy kell átprogramozni, h. a gazdálkodóknak (rövid távon is) megérje anyagilag, h. normálisan, azaz természetszerűen gazdálkodjon. Megjegyzem, "az emberek alapvető természete" erősen befolyásolható az ön által említett propaganda és az általam említett szabályozás által. (Balogh Péter geográfus, ahogy a videóban is volt, "h"-val:)

@@helyesember Péter: én személyesen is elmondtam már 10 éve is, amit akarsz úgy nem lehet megcsinálni. A vita során nem sok esélyem volt arra, hogy elmondjam mi az amit meg lehet csinálni. Foglalkoztam vele eleget , szenvedtem az Anyitával, próbáltam összehozni Nagykörűben olyan öntözési közösséget ami az öntözésen kivül pilot lehetőséget adott volna az árvizek kivezetésére a mentett oldalra. Ezen kivül biztosította volana a te általad használt legelők vízpótlását úgy, hogy ott legyen folyamatosan víz és zöld legelő. Láttam a WWF kisérelteit hasonló projektekre az eredmény mindig is ugyanaz volt. Az emberek egy része szkeptikus, egy része valamit akar , egy részét pedig a pénz érdekli , egy része pedig azt akarja csinálni amit eddig is. Én nem látom azt a fajta csináljuk hurrá optimizmust vagy nép mozgalmat ami az ilyen mély változáshoz kellene. Elmondtam Kajner Péternek és Túri Tibornak, hogy amíg nincs egy kézikönyv , egy kész kimunkált modell ami bemutatja , ki - mit- hogyan- milyen feltételekkel csináljon amiben válaszolunk arra a 20 oldalnyi kérdéses problematikus pontra - a terület használattól, az ingatlan kérdéseken át - addig ez álom. A műszaki kérdésekkel bármikor megtervezek neked olyan létesítményt - gravitációsat, szivornyásat - ami képes, és üzembiztosan tudja az árvízi kivezetést de nem látom , hogy mi értelme kisebb öblözetenként 20-100 milliót költeni rá amikor évente 1x lehet majd használni és az sem biztos, hogy akkor amikor jó lenne a víz. Anno végig lett vizsgálva a Nagykunsági és Hanyi-Tiszasülyi és a Tiszaroffi tározó is és a tájgazdálkodási célú víz kivezetések 10-20 éves távlatban 1-5x lettek volna kivitelezhetők mert a műtárgyak küszöbszintjei magasan vannak. Ezt te is tudtad mert ott voltál. Ez alapján mondom , hogy a terv módosításokkal kivitelezhető de értelmetlen , az alap terv pedig kivitelezhetettlen, a Koncsos féle verzió meg rémálom a jelenlegi formájában az új tározókkal. Az emberek nagyon nagy része nem érti a tározás nem egy lavorba való víz összegyűjtés, a víz minősége , állapota változik és nem javul romlik, az elvezethetősége kérdéses mert a jelenlegi vízrendszer nem így lett kialakítva. Persze lehet ezen változtatni de még az alap feladatok ellátására sincs elegendő pénzt akkor plusz feladatokra még annyira sem. A vízgazdálkodási ágaz válságban van, nincs pénz, ember, halódik a szakember képzés és utánpótlás, a mostani belengetett bérfejlesztés is csak pótlás. Nagyon sokan elmennek. Az ágazat kallódik a minisztériumok között talán most megtalálja a helyét.

Kedves .....! De jó lenne ha érvekkel vitatkoznánk. És nem inszinuálnánk. Nem azt mondom, hogy 300 éves környezetet hanem az akkori vízgazdálkodási modellt és működést szeretnék szerintem vissza állítani - legalábbis eredeti koncepcióban még anno 5-10 éve Balogh Péternél ez volt. Mert ezt is csak feltételezni tudom, mert nincs 1-2 oldal max A4 tőmondatokba szedve leírva egy valós koncepció, hogy mit is akarnak valójában. Hosszú elnyúlt rétes tészta szerű gondolat menetek vannak, hogy a táj tudja mi kell neki és adjuk meg. Vezessük vissza a tájba a vízet ami a csúnya vízügy elvezetett. Lehet nem a "300 éve volt " helyzetet szeretnék újracsinálni, de abból amit én olvasok, látok, hallok az Önök részéről nekem ez jelenik meg. Teljesen jogos ma megváltozott körülmények vannak, ezt mondom én is vagyis az , hogy az árvízet kiengedjük a "tájba" úgy pöre valóságában teljesen esélytelen mert a táj beépült, megváltozott átalakítottuk vagyis erre nincs esély. De ezt sem látom sehol leírva és kijelentve, csak lebegtetve. De a második lépéses verzió is "hibás" mert évi 1 max 2 db árvíz vízet szeretnék tározókba kivezetni majd ott eliminálni - párolgással és beszivárgással - majd ezt a táji elemet tovább használni. Egyrészről a párolgás jotékony hatása nem fog megfelelően érvényesülni ha 3-4 hónapig párologtatunk aztán meg nem. Csak a gazdálkodás egy viszonylagosan jól programozott tevékenység vagyis ha "nem jó időben jön" az árvíz akkor arra az évre a teljes termelési volumen megy a levesbe. Tehát a víz a tájban koncepció alap pillére kellene , hogy legyen , hogy hogyan egyztettem össze a mezőgazdasági termelést a táji "vízgazdálkodás" időjárási anomáliáival, hova rakom akkor a vízet ha éppen az nem víztűrő módon használatban van. Értem én búza gyárak mert ez a válasz, hogy a tájat másként kell használni. Csak ma Mo. van kb 3 millió mezőgazdasági terület tulajdonos akikkel meg kellene egyezni ebben a tájhasználat változásban. Persze nem minddel .... de nem látom, hogy ennek 1/100-a is vállalná az ilyen mód változást. Akik ma vállalják vagy deklarálják a vállalást azok nagy része az akinek a területe száraz vagyis a jelenlegi "vesztesek" ami érthető változtatni akarnak. Ezt elfogadom , megoldást keresnek és Önökben megtalálják, mert másokkal ellentétben egy viziót fogalmaznak meg amely elég leegyszerűsítő, hogy emészthető legyen de elég ködös is, hogy ne fussanak bele az Ekhnatoni hibába. De kérdés, hogy ha megkezdődne egy nagy léptékű táji újraalkotás akkor ezek az emberek közül hányan lennének újra a vesztes és hányan a nyertes oldalon. Mert itt ez a lényeg, hogy jelenleg nem látom a javaslatban azt az átmenetet azt a viziót ami megélhetést képes adni .... és enélkül ugyanolyan mint a jelenlegi. Kilátástalan és csak az "eredményeket" sorolja ..... de semmilyen koncepció nem született vesztesek nélkül. Lesz aki nyer, lesz aki veszít és a veszteseket nem fogja kárpótolni a társadalmi haszonvétel pénzre nem válható valósága. A Balogh Péteri koncepció azért nem jut előre mert egyrészt nem akar és nem tud kompromisszumot kötni senkivel semmivel. Pedig anélkül nem lehet megvalósítani bár lehet ez a legkisebb hibája az egésznek. De látni kell, hogy változtatás szükséges, de nem csak és kizárólag a bűnbaknak kikiálltot vízgazdálkodás területén vagy szervezetében. És lehet nem is ott kellene kezdeni még ha a vízzel foglalkozunk. Kisit Walcd Ábrahám feelingem van mindenki mondja a magáét csak senki nem a valóságot látja..... és jó lenne egy valód Wald Ábrahám aki rámutatna a probléma igazi Akhilleszére mert szvsz Balogh Péter nem arra mutat rá szerintem.

A kontrollálatlan kivezetessel is jöttél, szóval a szalmabábozás nonstop nálad. De nem gond, az agrarminiszter se ért pofonegyszerű dolgokat se. Amúgy semmi gond, már kiderült, hogy a technokrata mérnök szemlélet nem alkalmas kezelni a problémát. Adatok mutatják, hogy teljesen alkalmatlan, inkompetens a mérnöki szakma a vízhiány kezelésére. Lehet tagadni, de jövőre újra aszály lesz, meg árvíz, meg fele termés az átlagnak és az erdők is ritkulnak szorgalmasan. Függetlenül attól, hogy beismeritek,hogy megbukott ez a paradigma vagy véditek a mundert.

@@szubotajbagatur Igen és ez csak és kizárólag a mérnök hibája mert nem tudnak vízet fakasztani a sziklából, nem tudna esőt csinálni esőtánccal, és ők csináltak minden rosszat. Mindenki más mindent és midig jól csinál csak a fránya technokrata mérnökök ne lennének ...... Csak akkor nem értem miért használja az internetet , a mobil telefont, a kocsikat, az útakat , a vezetékes vízet, miért nem jurtában él - bár lehet abban él - és miért házban. És sorolhatom mit adtak a mérnökök nekünk .......... lehet nem tökéletesek, de ahogy Ön sem , Balogh Péter sem azzal kezdte , hogy ezt szeretném , mit gondoltok hogyan lehetne megcsinálni .... hanem kijelentő módban ezt kell csinálni és így meg így. Amikor pedig akik ezzel foglalkoznak azt mondták, hogy ezt ezért meg ezért nem lehet , akkor sem az volt a kérdés hogy: hogyan lehetne ? hanem filózófiai eszme futtatás és a mérnökök inkompetensek , stb. jött. Vagyis kérdezd meg, hogy lehetne és elmondom. Elmondom, műszakilag hogyan lehetne, elmondom azt is hol fog megbukni , de az a baj ezt már elmondtam 10 éve és 5 éve is Balogh Péternek.

Jó lenne ennek a gazdasági, humán, stb. bizonyítékát is egzakt módon hitelesen látni mert ezzel erős kétségeim vannak. De lehetséges .. amig az ellenkezőjét nem bizonyítják.

Bocsánat a vízügy költsön rá pénzt amikor a saját tevékenységének végzésére a szervezetének fenntartására sem kap elegendő pénzt? Amikor az érintett tér 1-3%-ért felel. Az agrárium miért nem költ rá? Jelentősen nagyobb forrásokkal rendelkezik és az érintett területek 80-90% az ő irányítása alá tartozik. Az 1-3% on akarjuk megoldani a 80-90% problémáját .......

@cifka1 A vízügy állami szervezet. A föld művelő magánember vagy cég. A földművelő az államtól függ. Az állam azzal foglalkozik, hogy minnél többet tudjon kisajtolni az emberekből. A vízügy olyanokra költi a pénzt, amitől több minkályuk lesz, vagyis kárt okoz.

@@tothjozsef2327 Most írhatnék hasonló levezetéseket, biztos ismer ilyeneket pl.: Ray Charles és Isten kapcsolatáról de nem teszem. Mert túlzottan leegyszerűsítő ezért biztosan fals még ha egyik másik vicces is. A vízügy nem tud olyanra költeni amitől több munkája lesz/lenne mert nincs erre pénze. Ennél jóval szegényebb és kiszolgáltatottabb.

Köszönöm. Bár nem gondolom, hogy pofonzsák vagyok. Inkább azt gondolom ahogyan írtam én egy Karácsony szerető Grincs vagyok ....

Kedves Ferenc! Amióta kikerült a podcast, számos telefont kaptam Gábort támogatva, ott többen kifogásolták, hogy több gondolatát sem tudta kifejteni a másik oldal monológjaival szemben. Ez műsorvezetői hibának köszönhető, még Pétert támogatók között is előjött, hogy többször kellett volna leállítanom, visszaadnom a szót Gábornak. Hozzáteszem, pár ilyen alkalom ki is lett vágva, tehát a közönség nem érzékelte, de volt. Kommentekben ettől függetlenül Péter "győzött". Idézőjellel. De ez nem verseny, nem boxmeccs. Gábor abszolút nem volt pofonzsák, mert a felvetéseivel lehet nem egyet érteni, mégis jogosak. Azt viszont kijelentjük, hogy minden kritika mellett illenék elismerni azt, hogy ez a két ember asztalhoz ült. Nem sok hasonló alkalom volt, szerintem nagyon kell keresgélni az interneten is hasonló párbeszédek után.

​@@hektarpodcast Két mentségem van a közbevágásokra, legalábbis magyarázat. Egyrészt a beszélgetés elején úgy éreztem, h. Gábor közbevágós stílust használ. Emlékszel a vágatlan anyagra, kíváncsi vagyok, hogyan élted meg. Én határozottan emlékeszem, h. hagytam a közbevágásokat az elején, de egyébként én bírom ezt a stílust, úgyhogy belementem. Másrészt, azért kellett elvágnom a gondolatmenetet, mert félre ment. Amikor nem arra jött az ellenérv, ami az én álláspontom, hanem arra, amit gondolt róla Gábor. És ez alap érvelési csapda, amiben szakmai hiba benne hagyni a hallgatót. Én is megkaptam visszajelzésekben, h. "milyen türelmes voltam", ill. ilyesmik. Úgyhogy, az, h. ki mit lát elnyomottnak, az a prekoncepcióján múlik. Gondolom egyébként vannak objektivizáló módszertanok a viták "mérésére", mint a focimeccsek statisztikai elemzései. Jó lenne egy ilyenen átfuttatni ezt a beszélgetést. Itt is megjegyzem, h. a legtöbb szakmai részletkérdésben igenis egyetértés volt közöttünk. A különbség, h. mit fogadunk realitásnak, ill. viszonyítási alapnak. Illetve az álláspontok koncepcionális átlátottsága. Azt is javaslom átgondolni, h. vajon biztos, h. az én "formai elnyomásom" miatt érzékelték elnyomottabbnak Gábort, és nem a "monológjaim" tartalmai miatt, ill. hogy a betelefonálókat lehet nem az elnyomottság zavarta, hanem a megtámadottság, s hogy nincsenek jó válaszaik. Vajon az első rész után betelefonáltak? Ugyanazok, akik most? Még valahová be kéne írnom, ahol látszik, h. ez a yt-komment-szekció nem alkalmas az érdemi beszélgetésre számomra sajnos. Nem látom át, ill. nem érthetők pontosan a beírt szövegek, vagy teljesen ismerethiányból fakadnak, vagy a leggyakoribb, h. a véleményező a meglévő véleménye alól meg se látja, h. valójában mit mond a másik. Illetve érdekes, h. a minősítő-összehasonlító hozzászólások többségénél ("az okos beszélt a hülyével") nem lehet tudni, h. végül is melyik szereplőt gondolja a hozzászólót a pozitív értékelésben, és így melyiket a negatívban. Még azt az objektív számot is szívesen látnám, h. valójában ki hányszor vágott közbe a másiknak, ill. milyen tartalommal. Itt megint bejön, h. a prekoncepcióink szerint érzékelünk - tudományosan bizonyítva, de könnyű belátni is:) S zárásképp, amit írtál a végén Te is: nagy dolog, h. beszélgettünk, ill. vitatkoztunk, bemutatva 2féle szemléletet. Félreértés ne essék, én se érzem, h. lehetőségem volt mindenre válaszolni, mindent szükségeset kifejteni. És azt se érzem, h. Gábor miattam ne tudta volna megjeleníteni az álláspontjait. És persze "pofonzsáknak" se éreztem egyikőnket se.

Karácsonnyal nem lenne gond kedves Kolléga...mert az "Új Embert" hozott...de azért azt az egész műsor alatt "elfeledte" hogy amit meg kell oldani az egy okozat..aminek az oka a vízépítő mérnökök tévedése.....mérhető és tervezhető továbbá ellenőrizhető tévedése. Lásd a "kezdetét" 160 halott és egy város romba döntve..(szegedi árvíz) .most meg a "vége" az az, hogy "árvíz" idején kiszárad az Alföld. Ha csal ezeket kellene "számon kérni" már az is csőd. De ne tegyük. Most már ne. Viszont a "damaszkuszi út" mindenkinek nyitva van. Azt viszont tudomásul kell venni hogy egy irányú...nem oda-vissza megyünk rajta

vitatkozzanak a vénasszonyok a vízügy 1000 milliárdos aszályt okozott, ezen nincsen mit vittkozni, megbuktatok de nagyon, ami nem biztos, hogy nem ér börtönt ez a nagy eredmény felelősséget bizony kéne vállalni jogilag az 1000 milliárdos kárért abból hány falu úszhat el a picsába?