Пікірлер
@Red55322
@Red55322 Күн бұрын
Nem tesó ha úgy van lépek !Van jó kocsi jó pacsek jó test kell ennél több? 😊😊😊Szívem mint a krododile úgy nincs gáz!
@fannylandin5658
@fannylandin5658 3 күн бұрын
Nezzetek meg ezt a ket nöt. Kihivo, szexi, erotikus, maximalisan " engem nezz mert szep vagyok" tipusok. Szerintem ez a stimulacio a ferfiaknak, ami öket egesz nap eri, ez egy teltettseget, kifaradast okoz. Mar semmi izgato, titkos, meglepö nincs. Minden ki van teve a placcra.
@ferencbakos447
@ferencbakos447 9 күн бұрын
❤❤❤
@illeskornel1511
@illeskornel1511 10 күн бұрын
Újra egy értékes videó. Hozzászólni csupán kívülállóként tudok, mert ilyen probléma szerencsére sosem merült fel bármelyik régi, vagy akár a mostani kapcsolatom nézzük is. Ezért lehet, hogy teljes blődség amit írok, de nem fordulhat elő néhány embernél olyan, hogy valamiért fóbiát érez bizonyos dolgok megtételével kapcsolatosan a szexben? Egy teljesen máshonnan vett példával élve, ha én irtózom a pókoktól, akkor szerethetem bármennyire a párom, nem fogom támogatni, hogy vegyen egy tarantulát otthonra.
@sports_quiz_channel
@sports_quiz_channel 11 күн бұрын
Ismét hasznos videó lett!
@denkezotya5560
@denkezotya5560 11 күн бұрын
Mi a szerepe az előjáteknak, és annak idő intervallumának? Google.: ffi/Női orgazmus görbe....ott tisztán és világosan szemlélhető, haladóknak meg a ffi multiorgazmus görbe! 😉
@sports_quiz_channel
@sports_quiz_channel 14 күн бұрын
Hasznos lett a videó, köszönöm a tartalmat!
@laszlonekollar1994
@laszlonekollar1994 14 күн бұрын
Világos és hasznos keretezés. Nagyon köszönjük! A példáid is segítik a megértést. Ua. önmagukban, (legalábbis számomra,) azt sugallják, hogy "megfelelő normarendszer" betartásával kezelhető lenne (szinte) minden releváns konfliktushelyzet. Viszont, az “élet valósága”, nagyon nem ez! A határvonalak nagyon gyakran szinte feloldhatatlanul metszik egymást. Talán legkézenfekvőbb a drámairodalom alkotásaira utalni Szophoklész korától napjainkig. Ezt, bizonyára sokkal jobban tudod nálam, ezért magától értetődő dolognak gondolod. De nekem, mint tartalom fogyasztónak, nagyon is hiányzik az erre való kifejezett utalás. Remélem megérted, hogy a sematizmusnak, még a látszatával szemben is, komoly ellenérzéseim vannak!
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 14 күн бұрын
Köszönöm a visszajelzést, és örülök, hogy hasznosnak találtad a videót! Attól tartok, hogy félreértettük egymást a témával kapcsolatban, de ez jó visszajelzés nekem a későbbiekre. A videóban a határokat dolgoztam fel, milyen határaink vannak, mit jelentenek ezek a gyakorlatban, és miből tudhatjuk, hogy ezeket átlépik-e vagy sem egy kapcsolatunkban. Tehát a videónak nem témája a konfliktuskezelés, hanem a határainknak a védelme, amiből éppen, hogy több konfliktusunk fog születni, mint kevesebb. Gondolok itt csak arra, hogyha a szüleinknek megmondjuk, hogy nem vagyunk hajlandó a gyerektémáról beszélni velük, és szeretnénk, hogyha ezt tiszteletben tartanánk, akkor nem valószínű, hogy ők ezt elsőre tiszteletteljesen el fogják fogadni. Ettől még a határok védelmének igenis helye és értelme volt, és ezek azok az értelmes konfliktusok, amiket érdemes felvállalnunk önmagunkért. Remélem ezzel eloszlathattam azt a félreértést, hogy a határaink védelmével kevesebb konfliktusunk lenne, vagy megoldhatók lennének már meglévő konfliktusok, és felhívhattam arra a figyelmet, hogy több konfliktusra lehet majd ezután számítani.
@laszlonekollar1994
@laszlonekollar1994 14 күн бұрын
@@vargagretapszichologus Köszönöm a válaszod! Igen! Például, ahogy az agresszió is nélkülözhetetlen, bizonyos esetekben és mértékben. Ua. szerintem, a hallgató értelmezési sémákat használ, amiben ott van az is, hogy “kvázi megszokta”, hogy “na megin’ mondják a frankót”, ezért úgy érezheti, hogy most valami receptet kapott. Holott ez “csak” egy fontos lépés “a sok között”, és ugye, valójában nem is "azt" mondtad. Ezért használtam a “sugall” kifejezést. De, talán (remélem) nem értelmetlenül raboltam az idődet!
16 күн бұрын
Tetszik, hogy egyre gyakrabban vannak videók ezen a csatornán. Sok sikert, lelkesedést, motivációt kívánok az elkészítésükhöz!
@Ferrante1
@Ferrante1 16 күн бұрын
Fantasztikus video, köszönöm
@illeskornel1511
@illeskornel1511 17 күн бұрын
Jól összeszedted a főbb pontokat, sok mindent nem tudok hozzáfűzni. Egyetlen megjegyzésem, felvetésem volna, méghozzá azzal kapcsolatosan, hogy megmutatni a gyermeknek mi a hamis és mi a valódi. Merthogy a MI világában egy felnőtt nem tudja eldönteni egy képről, videóról, hangfelvételről valódi-e. Egy gyereknek ez szinte lehetetlen feladat. Pláne, amilyen mértékű a fejlődés, az idő múlásával egyre nehezebb és nehezebb lesz. Ez egy olyan probléma, amire őszintén szólva nem tudom a megoldást.
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 16 күн бұрын
Köszönöm a visszajelzést, és igazad van azzal kapcsolatban, hogy nehéz eldönteni mi igaz és mi hamis. A Faceapp viszont egyszerűen használható, és meg lehet mutatni a gyerekeknek milyen egy kép szerkesztés előtt és hogyan változik meg utána. Sablonszerűen szerkeszti az arcokat, és minél több előtte-utána képpel találkozik a gyerek, annál érzékenyebb lesz a szerkesztések és filterek felismerésére.
@RechargeHeadset
@RechargeHeadset 16 күн бұрын
Nagyjából még csak ebben az évtizedben lettek felnőttek azok az emberek, akik az internet megjelenésekor voltak gyerekek, az ő most született gyerekeik pedig már abba a világba nőnek bele, amelyikben meg már gépekkel lehet társalogni. Ezek rendkívül nagy ugrások a gyerekeket érő pszichológiai hatások szempontjából, az ezt megelőző évszázadokhoz képest. Ha kutatásokat nem végeznek gyerekekkel (és remélhetőleg nem), akkor szerintem nem igen lehet megmondani, hogy hogyan hat ez a típusú kitettség az internetnek, az ai-nak és a média anyagoknak a gyerekek gondolkodására, érésére. Legalább akkora különbség lehet a most növésben lévő generáció gondolkodása és a 30-40 évvel ezelőtti gyerekek gondolkodása között, mint egy nagyvárosban felnövő gyerek elképzelései és egy vidéken nevelkedő gyerek mentalitása között. Gondoljunk csak bele, hogy teljesen más képe alakulhat ki az embernek a világról akkor, ha háziállatok veszik körül és kétkezi problémamegoldásra áll rá a fejlődő agya gyerekkorban, ahhoz képest mint amikor elektronikai eszközök használatára kényszerül. Ha csak a problémamegoldási képesség és megküzdési affinitás kifejlődését nézzük, már az is felbontható különböző jellegekre, vagyis teljesen eltérő gondolkodási struktúrák rögzülnek aszerint, hogy valaki gyerekként milyen típusú problémával találja szembe magát huzamos ideig. Oda akarok kilyukadni, hogy milyen bődületes mértékű eltérés van abban a gondolkodást alapvetően formáló behatásban, hogy egy mai gyereknek ha kérdése van, már gépet is kérdezhet ami rögtön választ ad neki, míg 30 évvel ezelőtt külön belefektetett energiát igényelt valamire választ találni. Gyereknevelésnél olyan tényezőket kell a mai kor fiatal felnőttjeinek belekalkulálnia a gyerekeik életébe, amit még idejük sem volt átgondolni, hogy milyen hatásokat kellene kivédeniük. Régebben a tv adók határozták meg, hogy mit lát az ember gyerekként a nagyvilágból, illetve vakáción történő utazások, de az impulzusok a világ problémáiról tv-ből köszöntek vissza. Egy tv adás jóformán semmilyen interaktív beleszólást nem engedett a gyerekeknek, max a csatornaváltást, és hol három gepárd kergette egymást, hol a Szomszédok a dallassal a híradón át móunikáig. De ma egy gyerek annak van kitéve, hogy személyreszabott tartalmat lát amitől öngerjesztő algoritmusok a világszemléletük köré egy burkot építenek. A tv-nek sokkal kisebb veszélye volt a gondolkodásra, a gyerekek a kreativitásuk megéléséhez eszközöket kerestek, és ami hangsúlyos, hogy kerestek. Másra volt huzalozódva az agyuk, mert tenniük kellett az örömforrásuk megtalálásához, ki kellett magukat próbálniuk a fantáziájuk szerint abban ami a kezük ügyébe akadt. Valószínűleg az idegsejtek közötti pályaszerű kommunikáció teljesen máshogy alakul minőségileg ha egy darab (média)felületről érkezik impulzus, csalogató lehetőségeket képernyőre kidobva, mint amikor ül a gyerek a szobájában és azon gondolkodik, hogy mihez van kedve, fessen, nyúljon egy hangszerhez, társasjátékozzon, tervezzen számítógépen. Valószínűleg, pontosabban szerintem olyan alapvető folyamatok alakulnak máshogy a mai kor gyerekeinek az agyában, mint például a motiváció létrejöttéhez vezető gondolkodás, legalábbis az a része amire a gondolatok kihatnak, mert nyilván vannak evolúciósan öröklött és szabályzott nagyon erősen rögzült rendszerek, amik nem módosulnak olyan könnyen külső ingerek hatására sem. Amit Gréta írt, hogy annál érzékenyebbek lesznek a különbségek észrevételére a gyerekek, minél több filterezett és nem filterezett összehasonlító képpel ismerkednek meg, az tényleg lehet, hogy így van, de bennem inkább az merül fel kérdésként, hogy egyik oldalról ha ki van védve valami és annak megvan egy választható módszere, mint pl. ennél a konkrétumnál az előtte-utána képek megmutatása, az nem hoz-e járulékosan más olyan problémákat, amivel nincs a kipróbálás hiánya miatt kalkulálva. Tehát honnan tudjuk azt, hogy egy gyerekre összességében jó hatású-e ha mesterkélt arcokat lát, van-e egyáltalán olyan, hogy összességében jó hatás, ha tulajdonképpen rengeteg dolog amit a gyerekeknek meg kell tanítani, eleve abnormális dologról szól. Persze burokban sem nőhetnek fel, nehéz eldönteni mit mikor jó megismertetni a gyerekekkel minden olyan kérdésben, amik világszinten is új jelenségek. Ki tudja milyen hatásúak a fejlődő agyra. Jók ezek a témák, elgondolkodtatóak.
@tamaskoteles571
@tamaskoteles571 17 күн бұрын
Üdvözlöm! Lenne egy olyan kérdésem ha Önhöz fordulnék személyes tanácsadásra akkor mennyi alkalmat kell kb vennem ahhoz, hogy kiderüljön, hogy aszexszuális vagyok e vagy nem?
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 16 күн бұрын
Üdvözlöm! Az aszexualitás nem szexuális zavar, hanem szexuális orientáció, ami azt jelenti, hogy nem szükséges szexuálpszichológus hozzá, hogy meg tudja állapítani. Az aszexualitás azt jelenti, hogy kevés vagy semmilyen szexuális vonzalmat nem érez mások iránt. Az aszexuális emberek számára a szexualitás hiánya természetes, és nem feltétlenül függ külső tényezőktől, traumától vagy egyéb élethelyzetektől. Ha a szexuális együttlétek gondolata undort, félelemet vagy más negatív érzelmeket vált ki, akkor feltételezhető, hogy nem aszexualitás, hanem inkább szexuális trauma áll a háttérben.
@martameszaros8244
@martameszaros8244 17 күн бұрын
Nagyon hasznos és érthető videó volt!!
@MariannaHajdo-bh4yo
@MariannaHajdo-bh4yo 17 күн бұрын
Köszönöm, hogy elkészítetted ezt a videót, Gréta! Tartalom és stílus: 100 %. Hiánypótló!💎
@mychillzone8837
@mychillzone8837 17 күн бұрын
Szia! Tegnap találtam meg az egyik videód. Nagyon tetszenek a témák. A filterek és az önmagunk felvállalása viszont szerintem a sminkre, műkörmökre is vonatkozik. Ez semmivel sem különb, mint bármilyen filter. Szerintem még a külsőre összeillőnek tűnő párok is megszűntek ezek miatt. A nők saját magukról alkotott, természetes énképét és a férfiak érzékeit is torzítja. Ahogy én látom, rengeteg negatív következménye van ennek. Az én fejemben úgy van, hogy a szépségipar legtöbb terméke nélkül észrevehetnénk egymást és jobban tudnánk kapcsolódni. Hasonló a hasonlóhoz. De sok átlagos lány átlagon felülire festi magát és ez alapján ismerkedik, az átlagos fiúk meg sokan egyedül maradnak. Ez olyan életúthoz is vezethet, ami az átlagos fiúknak/ férfiaknak visszataszító lehet később. Mit gondolsz erről? Muszáj kompenzálni, akkor is, ha nem akarunk kondiba járni vagy ilyesmi, csak azt szeretnénk, hogy magunk miatt szeressenek?
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 16 күн бұрын
Szia! Örülök, hogy megtaláltad a videóimat, és köszönöm a gondolataidat. Nagyon érdekes, amit írsz a smink, műköröm és filterek kapcsolatáról, és teljesen megértem, hogy miért érzed úgy, hogy ezek is torzíthatják az önmagunkról alkotott képet. Valóban, sokan úgy gondolják, hogy a szépségipar termékei és a filterek hasonló hatást gyakorolhatnak arra, hogyan látjuk magunkat és egymást, és hogy ezek az eszközök néha túlzott elvárásokat támaszthatnak velünk szemben. Ugyanakkor azt gondolom, hogy van különbség a filterek és az önkifejezés céljából választott smink vagy öltözködés között. Míg a filterek virtuálisan módosítják a valóságot, addig a smink és az öltözködés a testi adottságaink kiemelésének, sőt akár a kreativitás és az egyéni stílus megmutatásának egy eszköze lehet, akárcsak a tetoválások (amivel kapcsolatban ritkábban merül fel manapság a kompenzáció kérdése, mint a sminkkel kapcsolatban). Éppen ezért sokan a sminket, a ruhákat vagy a frizurát az önkifejezés részeként élik meg, nem pedig olyasmiként, amivel „elrejtik” magukat. Nekem ezen felül a smink elkészítése a kikapcsolódás és a reggeli rituálé része, gyakran meditatív hatással is van rám. Ez valószínűleg beállítottság kérdése: azok értik meg igazán, akik hasonlóan élik meg a sminkelést. :) Ami pedig az ismerkedést illeti, értem, hogy miért látod úgy, hogy az önképünkre ható tényezők eltorzíthatják a kapcsolatainkat is. Lehet, hogy egyfajta egyensúlyt kell találni abban, hogy valaki hogyan fejezi ki magát, és milyen mértékben alapozza az önértékelését külső tényezőkre. Ugyanakkor fontos, hogy ne feltételezzük automatikusan, hogy a smink vagy a műköröm viselése mögött mindig megfelelési kényszer vagy elrejtés áll - sokszor ez egyszerűen egy eszköz arra, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Végső soron szerintem az a lényeg, hogy mindenki szabadon eldönthesse, hogyan akar megjelenni és önmagát kifejezni. Ha ez a természetesség felvállalását jelenti valakinek, az ugyanolyan értékes, mint ha valaki sminkkel vagy stílusos ruhákkal szeretné kifejezni önmagát. Az egyensúlyt talán az teremtheti meg, ha törekszünk arra, hogy ezek az eszközök ne váljanak önértékelésünk egyetlen alapjává, hanem csupán kiegészítői legyenek annak, amit önmagunkról gondolunk.
@mychillzone8837
@mychillzone8837 16 күн бұрын
@vargagretapszichologus Köszönöm az asszertív megfogalmazást és a részletes választ. Ugyan még mindig nem látom a különbséget, mert a kettő tulajdonképpen ugyanaz szerintem 😀Azt megértem, hogy kellemes érzések társulnak hozzá, de ettől még mindkettő megvezetés, ha jól belegondolunk. Mindkettő ugyanúgy megzavarja a vizuálisan befogadót is. Nehezen tudok úgy tekinteni rá, mint önkifejezésre, mert erősen érzem azt, hogy meg akarnak téveszteni. Az önkifejező öltözködés utalhat a zenei ízlesünkre vagy az életvitelünkre, életfogásunkra ez igaz, de a smink már szerintem inkább filter. Ott már nem az önkifejezés, hanem a megtévesztés érződik, de elfogadom, hogy neked más a véleményed. Ha rajtam múlna, akkor betiltanám, mert ahogy írtam is, szerintem brutális hatással van a párkapcsolatokra és azok dinamikájára. Tulajdonképpen egy erősen manipulatív dolognak látom.
@RechargeHeadset
@RechargeHeadset 16 күн бұрын
@@mychillzone8837 A sminkeléssel kapcsolatban behoznék a képbe egy olyan faktort, amitől erősen függ, hogy a sminkre hogyan lehet tekinteni. Nagyon nagy különbség lehet smink és smink között olyan tekintetben, hogy az arcnak a meglévő karakterét szebbíti, vagy módosítja magát az arckaraktert is. Ez nem a használt smink mennyiségétől függ, hanem a sminkelési technikától. Az emberek közötti „arcszimpátia” egy nagyon érdekes dolog, az ember egy arcot képes összekapcsolni a hanggal, a másik embertől tapasztalt személyiségjegyekkel, bizonyos arcvonásokat kedvesnek látunk, kialakulnak amolyan zsánerek. Egy arcot látva mindig van egy benyomás, és ha megfigyeljük, bizonyos embereket az arcuk alapján hasonló arcúnak is tudunk látni. Szinte mindenki tud mondani egy számára tetsző arctípust (persze nem csak egyféle szokott tetszeni az embernek), amit ha más emberen észrevesz, felismeri, hogy az ideálja-e vagy sem. Meg lehet különböztetni nagyságrendileg kb 40-50 féle benyomást különböző arcokat látva, de most csak írtam egy számot, az is lehet, hogy 150-et. Ez azért van szerintem, mert az emberek arcvonásait meghatározó gének kimenetel szempontjából (mármint hogy milyen lesz az ember arca) hasonlóak is tudnak lenni. A leginkább a hasonlóságot kifejező szó, talán a zsáner lehet, ez tükrözi a leginkább az emberben megszülető benyomást egy emberi arc láttán. Na és a lényeg smink szempontból ami miatt ezt írom, hogy vannak akik úgy sminkelnek, hogy ezt a genetikai örökséget, az arc zsánerüket megváltoztatják, és vannak, akik a saját karakterüket teszik hangsúlyosabbá. Amit írsz, hogy a digitális filterhasználat és a sminkelés között nem látsz érdemi különbséget, mert mindkettőt megvezetésnek látod, érdemes észrevenni, hogy a digitális filterek képtelenek az arckarakter megőrzésére, egészen pontosan véletlenszerű, hogy képes-e megőrizni a zsánert. Az ember arcfelismerő képessége iszonyatosan finomhangolt, a mellé társított benyomás néhány arcvonásnak csupán pár szöggel való megváltoztatásával durván torzulni tud, és a digitális filterek az emberi agynak ezt a zsáner-hozzárendelő képességét nem tudják imitálni. Egy digitális filter lazán kihoz híres színésznők arcvonásaira emlékeztető arcot egy azzal „inkompatibilis” arcból is, míg a kézi sminkelés esetén ha valaki ügyes, a saját arckarakterét tudja szebbé tenni. Szerintem ha a saját arckarakter megtartásával készül a smink, az egészen más, mint amikor digitális filterhez hasonló zsánerváltoztató sminkkel valaki valóban a saját vonásait akarja megváltoztatni. Ha valaki sminkeli magát, abból viszont nem következik feltétlenül az, hogy leplezni akarja a saját vonásait. Ha a smink funkciója leplezés és aszerint készül a smink, az az önelfogadás hiányából adódhat, ha pedig csak a saját vonásait akarja valaki erősíteni, az csak az igényesség és ép testben lévő létnek a finomhangolása, ami semmi más, mint az esztétikum kedvelése és egy teljesen jó jelenség. Ez olyan, mint hogy jobban néz ki a rend egy íróasztalon, mintha rendetlenség lenne rajta, és a rend látványa jobb érzéssel tölti el az embert az esztétikai élmény miatt, mint a rendetlenség. A párkapcsolatokat ha a sminkelés befolyásolni tudja, akkor ott teljesen máshol keresendő a probléma, nem magánál a sminkelésnél. Ha valaki szereti magát sminkelni, azzal nem oltja ki azt az igényét, hogy önmaga miatt szeressék, és ha valaki edz, az sem. Az, hogy az ember mit szeret, az önazonosságának a része. A kérdés mindig az, hogy amit szeret, az honnan ered. Edzhet valaki azért mert szeret edzeni, szereti a hangulatát az edzésnek, meg persze olyan is van, hogy valaki utál edzeni de valami miatt erőlteti, ami lehet mondjuk megfelelési vágyból. Az a jó, ha az embernek a saját magával szemben támasztott elvárása az életfelfogásának egyfajta reprezentációja, és minden ami abból ered, akár sminkelés, akár edzés, az önazonosság kiteljesedése tud lenni. Ez pedig semmilyen értelemben nem megtévesztés, hanem az önazonosságnak a tükre, a külső szemlélő ennek a tükröződésnek a láttán pont, hogy inkább valósabb képet kap az emberről, minthogy megtévesztett lenne.
@illeskornel1511
@illeskornel1511 17 күн бұрын
Szia Gréta! Az függésnek számít, mikor türelmetlenül várom az új videóidat?:) Legyen szép napod! (Még nem tudtam meghallgatni, mert munkahelyen vagyok, de láttam, hogy kijött.)
@zoltandezsoschiffert7401
@zoltandezsoschiffert7401 21 күн бұрын
Nagyon fontos, hogy a szerelem nyolc típusáról beszélsz, kedves Gréta. A szerelmet sokféleképpen megélhetjük életünk során, de ha legalább egyszer megtapasztaljuk azt, hogy milyen valakit igazán nagyon szeretni úgy, ahogy azt Vlagyimir Szolovjov is leírja - aki lényegében egy szerelemfilozófiai tant hozott létre - akkor másképpen látjuk onnantól a világot és az életet, nem beszélve az emberekről. A szerelem legtisztább és legmagasabb formájában önzetlen és nem rózsaszín köd, hanem sokkal inkább egyfajta lelki-szellemi látásmód is, mert azt a jót, szépet, stb.., látjuk meg a másikban, amit egyébként hétköznapi szemmel észre sem vennénk, mert az előítéleteink és a napi gondok miatt fel sem tűnnének a másik emberben. Peter Lauster sokak által ismert könyvében - A szerelemről, a szeretetről, címmel - idézi Albert Ehrenstein német költőt ( 176.): "A szerelem az élet sűrítménye". Említett szerző - bár egyes kijelentéseivel, véleményével lehet vitatkozni - ebben a művében gyakran hivatkozik Erich Fromm: A szeretet művészete c művére is, többek közt. Amit Lauster leír művében, hogy milyen lelki attitűd vezet el a szerelem képességéhez, annak közismertebbé kéne válnia - kedves Gréta, mi a véleményed az említett szerzőről és művéről; mennyire időszerű és mennyire meghaladott?
@afonyalengyel3579
@afonyalengyel3579 22 күн бұрын
Annyira ritkán tartják tiszteletben a határaimat, hogy ha valamire nemet mondok és a másik elfogadja, nem próbál valamilyen módon bűntudatod kelteni, rendesen össze vagyok zavarodva. 🥲 És akkor magától jön a bűntudat, hogy nemet mondtam egy ilyen rendes embernek, aki nem próbálja rám erőszakolni az akaratát.
@Anubis1992
@Anubis1992 23 күн бұрын
"Nyitott párkapcsolatban erősebb a bizalom" .... Ez a duma a nimfomán emberek takarózása arra vonatkozólag, hogy ne derüljön ki róluk , hogy beteg az agyuk. Normális ember nem vágyik másra azon kívül akit szeret. Akkor ők nem tudnak szeretni, illetve tudnak, de mivel betegek ezért kell egy ürügy amivel háríthatják a felelősséget. "modern felfogás" " haladjunk a korral" "ugyanazzal az emberrel lenni olyan mintha egész életedben paprikáskrumplit ennél" stb 🤔🙄
@Anubis1992
@Anubis1992 23 күн бұрын
Ezek azok a dolgok, amiket egyik párom se volt hajlandó megérteni és tolerálni. Tőlem viszont elvárták, hogy az ő határaikat én tiszteletben tartsam, különben jött az érzelmi manipuláció, lelkiismeretfurdalás keltés stb 😅😅
@etelkamagyar6601
@etelkamagyar6601 24 күн бұрын
Nagyon jól összeszedett téma. Mindenki tivábbgondolhatja magára vonatkoztatva. Mindenkinek vannak határhúzási gondjai így vagy úgy. Szerintem ez az egyik alap, ami miatt működnek vagy nem működnek a kapcsolataink. Én pl néha szeretek ventillációs beszélgetés közben egy-két "csúnya" szót használni. Volt már olyan barátnőm, aki ilyenkor erélyesen rámszólt. Sajnos azóta nem tudok felszabadultan beszélgetni vele, csak feszengek. Tudok, csak nem tudom az érzéseimet jólesően kifejezni. Alapból nem vagyok csúnya szájú, de ha önfeledten beszélek, akkor néha így nyomatékosítom. Sajnos azóta, mióta többször rámszólt, inkább nem beszélgetek vele. A semmiről nincs kedvem beszélni, ahhoz nem kell barátnak lennie. Tehát rájöttem, hogy ez nekem nem a barátság kategória. Köszönöm!
@TheHangem
@TheHangem 24 күн бұрын
Szia. Tök jó volt ez a kezdeményezés a határokról, bár itt ott túlvan érzékenyítve ami nem jó. Már abban a tekintetben, hogy így is nagy a távolságtartás, a hallgatás....de értem!☝️ Viszont a társalgás rész ne haragudj, de teljesen túl van tolva... Annyifélék vagyunk, hogy nem lehet megfelelni ennyi szabálynak! Képtelenség! Tudom miről beszélek mert ez sokban érint, mivel a személyíségem okàn sokan megnyílnak nekem viszonylag hamar, és ez annak is köszönhető, hogy figyelek a másikra! Mindeközben a testi határokról alig esett szó.... Miért? Manapság pont fontos lett volna és ezt vártam, hogy na végre valaki! Mert manapság nem csak a privát tér de az ember intím szférája is olyan szinteken van figyelmen kívül hagyva, hogy màr engem basz fel.... Már elnézést! Csak látszólag sok lánynak, nőnek, fogalma sincs mikor és miért mondhat nemet! Meg nem is mernek nemet mondani, pedig látszik rajta, csak a határsértő nem figyel/nem érdekli.. És jó lett volna ha ezt egy nőtől hallják.. Ui.: Ha valamelyik videóban szó esett róla, akkor utolagos elnézésed kérem!
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 24 күн бұрын
Szia! A videóm célja az volt, hogy bemutassam, mennyi különféle határ létezik az életünkben, amiket gyakran figyelmen kívül hagyunk, és nem az, hogy egy-egy határt minden oldalról részletesen elemezzek. Éppen ezért került elő a társalgási határ is: sokan nem érzik, hogy joguk van eldönteni, kivel, mikor, milyen szavakkal és mennyire mélyen osztják meg gondolataikat - sokszor pontosan azzal a hivatkozással, amit te is említesz, hogy „annyifélék vagyunk, meg kell felelnem a másik elvárásainak". A testi határok ugyanolyan fontosok, mint a többi határ. Bízom benne, hogy sikerült rávilágítanom arra, hogy minden határnak van helye, és egyéni preferenciáinktól függetlenül mindegyik fontos lehet. Nem tudom pontosan, mire szerettél volna utalni azzal, hogy sok nőnek fogalma sincs mikor és miért mondhat nemet, de a szexuális határokról például a "Két igen nélkül a szex erőszak" Instagram posztomban részletesen írok, és több tartalomban is beszélek a testi határokról bővebben, például a szexuális nevelés kapcsán. Ha szívesen hallottál volna a testi határokról egy külön videóban, amiben kifejezetten ehhez kapcsolódó helyzetekről beszélek, akkor szívesen veszem, ha legközelebb javaslatként veted fel a témának a feldolgozását a már meglévő tartalmak mellett. Így én is több kedvet kapok ahhoz, hogy folytassam az edukatív tartalmaknak a készítését.
@TheHangem
@TheHangem 24 күн бұрын
@vargagretapszichologus Köszönöm, hogy válaszoltál. Igen a célt értem, a társalgási részben nem értünk eggyet teljesen, de ez nem gond, mert simán lehet, hogy mást példákat látunk. De lehet csak nekem volt túl sok, hogy miről hogyan ne, meg hol húzzanak határokat.. Inkább csak az tűnt fel, hogy a társalgás rész sokkal hosszabb volt nint a többi, és ahogy írtam, a testi kifejezetten rövid volt. De mivel azt írod máshol erről volt már szó, megkövetlek! És bevallom, a hevességem annak köszönhető, hogy túl sok olyan esetet làtok amikor nem veszik figyelembe egy nő határait, kihasználva, hogy az nem meri megemlíteni ilyen olyan okokból... Mert hogy pl mit fognak szólni, vagy nem akarja megbántani....😵‍💫 Bocsánat! Túl sok olyan nő ismerősöm volt/van akit nem tud felszólalni magáért.. Viszont jó, hogy vannak ilyen videók amikből hallani lehet jó dolgokat!
@Hereszorszal
@Hereszorszal 24 күн бұрын
Mielőtt megnyitottam tudtam, hogy sípolni fog az az “s” 😂
@aradibalazs
@aradibalazs 24 күн бұрын
a náciknak, sztálinnak, kim jon gunnak is voltak egy világnézeteik. tudjuk, mi lett a következmény
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 24 күн бұрын
6:18-tól és 7:50-től is utalok a határsértő világnézetekre.
@Ezvanpapi
@Ezvanpapi 25 күн бұрын
Köszönjük!
@akimot13
@akimot13 25 күн бұрын
Az első pontot így fogalmazta meg Phoebe Buffay (Jóbarátok): “Minden ember szabadon lehet hülye.”
@RechargeHeadset
@RechargeHeadset 25 күн бұрын
@vargagretapszichologus Senkit sem szeretnék lefárasztani, de ha a piacon van hat alma, akkor lehetne azt mondani, hogy mindennek van hat ára :D. A határátlépés viszont egy komoly témakör, és a következő gondolatokat nagyon fontosnak tartanám leírni, remélem kifér. Csak az egyik típusú határátlépéssel kapcsolatban szeretnék hozzászólni az említett hét közül, ahhoz, amelyikben a leginkább érzek a gondolatmegosztásra felelősséget, mármint saját részről. Elhangzott egy olyan mondatod Gréta a videó elején, hogy „Ebben az értelemben, aki átlépi a mentális határaidat, az meg akarja változtatni erőszakosan, kényszerítve a világnézetedet, azt ahogyan te gondolkodsz a világról.” A gondolatmenetem végén bízom benne, hogy ez a szigorú kijelentésed árnyalódik egy tényleg ritkán számításba vett szempont beemelésével, de annál fontosabb pedig. A vallási nézetekhez kapcsolódó határátlépést említed elsőként és egy posztot, amire egy magát vallásos emberként aposztrofáló valaki reagált. Az említett posztot, sem a rá érkezett hozzászólást nem olvastam mert nem tudom hol érhető el, de kíváncsi lennék rá nagyon, főleg arra, hogy mi volt a reakciója rá a vallásos embernek, ami kapcsán Gréta határátlépést érzékelt/érzékeltél. Sajnos olykor tényleg látni/olvasni olyan megnyilvánulást magukat Istenhívőnek identifikálóktól, hogy az ember erőszakosságot lát a gondolatmenetükben. De van valami amit nagyon fontos egy speciális logika mentén értékelni, és ezzel nem védelmembe szeretném venni a hozzászólót akinek a reakcióját Gréta nem látta helyesnek határátlépés szempontjából, csak egy bizonyos logikai gondolatmenetet leírnék, ami árnyalja a képet amikor megítéljük valakiről, hogy határátlépést csinál-e valójában. Ha valahol, akkor Grétának ezt a szempontot úgy érzem van értelme itt leírnom, és mindenkinek, aki végig-gondolja: Gondolatkísérletként elképzelve, amikor két ember beszélget, egy nem Istenhívő és egy katolikus, elsőre gondolhatnánk azt, hogy az jelenti a határok megtartását a kommunikációjukban, ha mindketten elfogadják a másik fél nézetének létjogosultságát és ha ennek megfelelő gondolatokat közölnek. Ebben a felállásban tehát azt várnánk a kölcsönös elfogadás jegyében a két féltől, hogy mindketten tekintsék validnak a másik fél nézetét. De vizsgáljuk meg jobban, hogy azzal az elvárással, hogy mindkét féltől a kölcsönös elfogadást várjuk el a másik fél irányába, azaz, hogy a felek a másik fél világnézetét validnak tekintsék, valójában mit is teszünk ebből következően: Azt várjuk el mindkét féltől, hogy a világnézetük ezt lehetővé is tegye. Tehát ezzel eleve meghatározzuk, hogy milyen világnézeteket vallhat a két fél, azaz valójában azt határozzuk meg, hogy csak olyan világnézetet vallhatnak, amiben a másik fél világnézete validnak tekintendő. Ez nem játék a szavakkal, ha első olvasatra így tűnne, a logikáját érdemes észrevenni. A logikai csavar a képben az, hogy egy Istenhívő katolikus a legnagyobb jószándéka ellenére sem tudja validnak tekinteni egy nem Istenhívő világnézetét, aminek a magyarázata az, hogy az Istenhívő ember felfogásában Isten a nem vallásos emberek számára is létezik, azaz, az Isten léte a katolikus hit szerint nem változik aszerint, hogy valaki hisz-e Istenben vagy sem. Így a vallásos embertől eleve olyat várunk kölcsönös elfogadás címén, amit nem tud teljesíteni, máshogy fogalmazva nem engedjük, hogy olyan világnézete legyen, amiben a másik ember világnézetét nem tartja helyesnek, holott ez a vallásából adódik logikai alapon. A katolikus ember csak azt tudja gondolatilag csinálni, hogy elfogadja, hogy a nem Istenhívő nem hisz Istenben, de azt nem tudja gondolni, hogy az ateista ember számára Isten nem létezik. Tehát nagyon fontos, hogy ne bélyegezzünk meg valakit határátlépőnek, vagy még tovább menve erőltető és erőszakos jellegűnek az eszmerendszerét amiatt, mert az eszmerendszerének logikai sajátja, hogy bizonyos dolgokat tud csak validnak látni, tehát önmagában és csak emiatt ne ítéljük meg negatívan. Máshogy fogalmazva, nem igazán várható el, hogy ha valaki aki már hisz Istenben, tudjon úgy gondolkodni, hogy Isten nem létezik a nem Istenhívő számára. Na de miért is fontos ez? Azért, mert erre az alap problematikára épül rá a többi elképzelés, ebből fejlődik ki, hogy egy Istenhívő ember a szíve mélyén a nem Istenhívő ember világnézetét sem tudja validnak tekinteni. Ebből tud következményesen kialakulni, hogy a vallásos ember felfogása úgy tűnik a nem vallásos ember szemében, mintha a vallásos ember nem lenne hajlandó az elfogadásra és erőszakos, pedig valójában nem erről van szó. Hanem arról, hogy arra a típusú elfogadásra amiben az Isten nem létére épülő világnézetet validnak kell tekinteni, az Istenhívő alkalmatlan lesz attól a ponttól, hogy Istenben hisz, ne felejtsük el, hogy maga a világnézet Isten létének elfogadására épül. Az elfogadás kifejezés értelmezési szempontból a rosszérzés-társítás nélküliségben lenne helyes ha maximalizálódna, nem terjedhet rá a világnézet validságának elfogadására is. Ha ráterjedne, az kizárná az Istenhívők megbélyegezettség nélküli lehetőségét az ateisták szemében, mindig erőszakos attitűdöt társítanának az Istenben nem hívők a vallásos emberekhez, mert a hívők sohasem tudják validnak látni az ateizmust. Amikor a kölcsönös elfogadás hívő és nem hívő között a világnézetek létjogosultságának elfogadását jelenti, az nem tud közös nevezőként funkcionálni, igazándiból logikai hiba is, ami abból ered, hogy a létjogosultság elfogadása pont egy olyan tényezőre irányul, amit pont a lét fogalma határoz meg, Isten léte. Erre nem nagyon szoktak gondolni, de sok konfliktust feloldana a felismerése vallásos és nem hívő emberek között a világnézeti kérdésekből adódó problémák megvitatásánál. Az a helyes, ha a kölcsönös elfogadás akkor valósul meg hívő és nem hívő között, azaz akkor látjuk teljesültnek a hívő és nem hívő között a kölcsönös elfogadást, ha mindkét fél, tehát a nem Istenhívő és az Istenhívő is nyugodt szívvel tudja, hogy a másik fél világnézetét a saját világnézete alapján a másiktól kapott megbélyegezettség félelme nélkül megítélheti. Tudom, vagyis sejtem, hogy ez szokatlan gondolat, de csak ebben az esetben nem áll elő paradox elvárás, és ha ez a logika nincs beemelve, a vallásosság sajátossága miatt mindenképp inkorrekt elvárás tud csak megszületni az egyik fél irányába. Szóval nagyon fontos, hogy egy katolikus embernek ne kelljen félnie attól, hogy megbélyegzik erőszakos gondolkodásúként ha számára a nem vallásos emberek világnézete nem lehet helyes, és pontosan ugyanilyen fontos, hogy a nem vallásos embernek ne kelljen félnie attól, hogy egy vallásos ember dehonesztáló vagy negatív érzelemmel lesz az irányába az ateista világnézetről alkotott képe okán. A nem vallásos, Istenben nem hívő, ateista embereknek nagyon fontos tudnia, hogy a katolikus Istenhívő ember számára nem valamiféle elítélt szerepben vannak az ateisták. Az nagyon nagy baj, ha egy katolikus ember a nem Istenhívő felé elítélően nyilvánul meg, nincs felhatalmazása az Istenhívő embernek megítélni az ateista embert emberileg, és ezt egyébként a katolikus vallás szerint sem teheti és nem is következik a vallásból semmilyen szempontból. Gréta amit említesz az attitűdről, a vallási okból többlet megéléseket kifejező ember vonatkozásában, ott érdemes belekalkulálni, hogy a vallásból eredő attitűd miből fakadhat (nem ismerem a konkrét esetnél, hogy hogyan fogalmaztak). Általánosságban a hívő ember az Istentől kapott ajándékként tekint a hitre, örömmel tölti el, hogy az életében felismerhette Isten jelenlétét. Az Istentől kapott hit vallásos emberben egy plusz megélést jelent ahhoz az állapotához képest, amikor még nem ismerte Istent és ennek a legtermészetesebb velejárója az, hogy többnek, teljesebbnek érzi magát. És ugye mihez képest érzi magát többnek? Az Isten nélküli léthez képest, így óhatatlan, hogy magával az ateista felfogáshoz képest többletnek éli meg, tehát ennek a többletmegélésnek az érzéskifejezését normális esetben nem azért teszi a hívő ember, mert lenézi az ateistát, az nem indíttatása. Ha lenézi és lenézően nyilvánul meg, na az valóban határátlépés. Amiatt azonban ne bélyegezzünk meg valakit határátlépőnek, vagy ne gondoljuk gőgösnek, mert többnek érzi a hite miatt az életét ahhoz képest, mintha nem lenne hite, azaz az ateista felfogáshoz képest. Szóval ezen a szemüvegen át is érdemes nézni a vallásos ember megnyilvánulásait. Nagyon kíváncsi lennék milyen módon írt az illető arra a posztra amit említettél, hogy hogyan fogalmazott és ebből a szempontból nézve is határátlépést csinált-e. Köszönöm szépen, ha ezt az igen hosszú gondolatmenetet valaki elolvasta, Gréta neked különösen, ha megfontolod.
@farkasnora5086
@farkasnora5086 25 күн бұрын
Nagyon igazad van!
@MoczarZsuzsa
@MoczarZsuzsa 25 күн бұрын
Köszönöm, hogy ilyen érthetően elmagyaráztad. ❤
@zsoltnagy6935
@zsoltnagy6935 25 күн бұрын
Szia Gréta! A személyes határaimat én két részre osztom. Külső határ és belső határ. A külső határ nálam egyenlő az "intim szféra", amire ha rálépnek azt határsértésnek könyvelem el. Ezalatt azt értem, hogy a határsértő szabadon távozhat, mehet vissza a saját gondolatai világába. A belső határvonalat jobban figyelem, mert az a lelkemet védi. Erre a határvonalra ha rálépnek, azt határátlépésnek, határsértegetésnek "vésem" fel. Ilyenkor a belső határsértegető is szabadon távozhat. Az én gondolataim világába.
@turulliberalis
@turulliberalis 26 күн бұрын
Kimaradt a Botswana és Zambia közti határ.
@DonPingvin-v5y
@DonPingvin-v5y 26 күн бұрын
én nem bírom ezt a katatón beszédet, fel kellett volna gyorsítani a videót!
@NoComment_7
@NoComment_7 24 күн бұрын
Az a gyanúm, hogy te gondolkodás nélkül gyorsan szereted. Hiszen a KZbin finom gyorsítást biztosít. Ezenkívül vannak olyan appok, amelyek csend alatt előre pőrgetnek. Ja! Én pedig téged nem bírlak!
@DonPingvin-v5y
@DonPingvin-v5y 23 күн бұрын
@@NoComment_7 remélem nem órabérben mennek hozzá a páciensek
@NoComment_7
@NoComment_7 23 күн бұрын
@@DonPingvin-v5y Neked elég ha pszichiáterhez mész. Felírja gyógyszert és túl vagy rajta. Sztem, nem is érted, hogy miről szól. Ha azt képzeled, hogy elmész egy pszichológushoz és ő megmondja a tutit, akkor rossz nyomon jársz. Ez nem neked való.
@illeskornel1511
@illeskornel1511 26 күн бұрын
Szia Gréta! A fizikai határátlépéssel kapcsolatosan mindig felmerül bennem, hogy eltérő kultúrákhoz hogyan viszonyuljon az ember? Pl ha olyan országba mész, ahol máshogy üdvözölnek, mint idehaza szokás. Vagy egy félig-meddig mókás példa, nyilván sokan olvastak a régebben indiánok által használt békepipa intézményéről. Hogyan utasítod vissza, ha egyáltalán visszautasítod?
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 26 күн бұрын
Szia! Nagyon érdekes kérdést vetettél fel, és valóban nem egyszerű eldönteni, hogyan viszonyuljunk a különböző kultúrákhoz, különösen, amikor helyi szokásokról van szó. Szerintem fontos, hogy tisztelettel és érdeklődéssel forduljunk a helyi hagyományok felé, miközben megőrizzük saját határainkat. Lehetnek olyan szokások egy-egy országban, amelyeket tisztelek, de nem szeretnék részt venni bennük, mert számomra kényelmetlenek. Úgy gondolom, hogy az udvariasság gyakran segít: ha valami valóban kényelmetlen vagy nem egyezik a saját elveinkkel, akkor kedvesen, de őszintén elmondhatjuk, mit érzünk.
@akimot13
@akimot13 25 күн бұрын
@@vargagretapszichologusNem kell ehhez más országba menni. A mi kultúránkban tömény szeszt isznak a vendégek üdvözlésére…
@tibsim
@tibsim 26 күн бұрын
A gondolkodási szabadságról annyit, hogy mindenkinek a szabadsága csak a másik szabadságáig terjedhet! A balliberális zs hasbara egyik kedvenc "érvelése" a saját igazság! A saját világnézethez való jog valójában sokkal szűkebb, mint azt a zs balliberálisok hirdetik, mivel az ember nagyon hamar belemászik a másik szabadságába. A zs felforgatók azt állítják, hogy az érzékelés szubjektív, ezért több igazság van. Gézának az édes íz finom, de Péter utálja. Ha Géza az édesre azt mondja, hogy finom, a Péter pedig azt, hogy rossz, akkor kettő igazság van? Nem! Igazság csak egy lehet, és csak nézőpontból lehet több. Az igazság gyakran nem elérhető, de mindig közelíthető. Több magyarázatból az az igazság, amelyik tágabb keretrendszerben is tény, vagyis amelyik a pontosabb. Ha azt mondjuk, hogy Gézának az édes jó, Péternek meg nem, akkor ez Géza és Péter kijelentésénél is pontosabb, nagyobb keretrendszerben igaz, tehát ez az igazabb, és Gézáé, valamit Péteré pedig nem az. A természet nem igazságos, de ez sem cáfolja azt, hogy csak egy igazság van, csak úgy mint valóság. A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolog, az igazság a valóságnak az ellenőrizhető tényei. A bírálhatatlan hasbarázók a filozófiát is fegyverként használják, a mindennapi életünket, a társadalmi rendszereinket fenntartó dolgokat így támadják, felforgatják. A hasbaráázásukkal, ha aktuális érdekeik éppen úgy kívánják, a nemeket, nemzeteket, és egyéb fontos dolgokat is lerombolják, összezavarva és rombolva az egész társadalmat! Ha az az érdek, akkor megkérdőjelezik azt, hogy vannak férfiak és nők, vagy hogy vannak egyáltalán nemzetek, ha kell, azt állítják, hogy több igazság van, ha kell, akkor ezeknek az ellenkezőjét hirdetik, éppen és mikor azt, amikor és amire szükségük van, de attól se riadnak vissza, hogy levezessék, hogy a zs-re más szabályok vonatkoznak, mint a többiekre. A zs felforgatás nagyon kreatív, ez tény... Ja, ugyanakkor természetesen csak a saját gondolkodási szabadságukat ismerik el. Ők a toleránsok, kivéve a nácikkal. Egyébiránt mindenki náci, aki nem azt mondja, gondolja, csinálja, amit ők akarnak...
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 26 күн бұрын
Valóban fontos téma, hogy hol ér véget az egyik ember szabadsága és hol kezdődik a másiké. Az igazság és a valóság közötti különbség gyakran szubjektív megítélésen múlik, ahogy írtad is - például egy íz kedvelése nem objektív igazság kérdése, hanem egyéni preferencia. Az igazság gyakran komplex és több rétegű, és nem mindig csak egyetlen nézőpontból közelíthető meg. A társadalmi együttélés alapja pedig az, hogy megtanuljuk tiszteletben tartani mások véleményét anélkül, hogy sztereotípiákra vagy előítéletekre hagyatkoznánk. Az efféle általánosító gondolatok többnyire nem visznek közelebb a valós megértéshez, és sajnos inkább megosztanak, mint összekötnek.
@turulliberalis
@turulliberalis 26 күн бұрын
Az "igazság" szónak van legalább 2 jelentése, amelyek egyáltalán nem újkeletűek: Egyik az objektív tény (ellentéte mondjuk a "tévedés"), erre hivatkozol te. A másik a szubjektív, de őszinte vélemény (ellentéte a "hazugság"), ezt te (helyesen) nézőpontnak nevezed, de az igazság szót is kezdettől széles körben használják ebben az értelemben is. Ha valaki "saját igazság"-ról beszél, akkor a "saját" szó szerintem kizárja az "objektív tény" jelentést, de ettől még van létjogosultsága ennek a kifejezésnek. Persze vannak, akik összemossák a két jelentést, és őket én is kritizálnám érte, de itt nem erről volt szó. Egyébként a kommented nagy részével egyet tudok érteni, bár te sokkal több előre megfontolt, szándékos rosszindulatot feltételezel az emberekről, mint én, és olyan szavakat használsz, amelyeknek a nem ismerésére valószínűleg büszke lehetek.
@tibsim
@tibsim 26 күн бұрын
@@turulliberalis A hasbara a világ legerősebb fegyvere, amivel akár egy teljes rasszt, vagy az emberiséget is ki lehet irtani. Mégis, nagyon kevesen ismerik, a bírálhatatlan fiatalokat ellenben tömegesen tanították ki rá. Van egy oldal, amin jól ki van fejtve mi ez, persze úgy kell megírnom, hogy esélyesen megjelenjen ez a hozzászólásom. A keresőbe azt kell beírni, hogy " a hasbara jelentése a közéletben" , és egy blogspot oldal. Érdemes elolvasni...
@tibsim
@tibsim 25 күн бұрын
@@vargagretapszichologus Az a jelmondat, ami el van terjesztve, miszerint ne általánosítsunk, hasbara. Ha belegondolsz, az általánosítás a tudomány, de az életbenmaradás alapja is. Azért nem ugrok le a 10.-ről, mert akik leugranak általában meghalnak. Fontos, hogy az általános nem kizárólagosság, mert mindig van valamennyi kívétel, ami nem cáfolja az általánost. Egy csoporttal szemben általában helyesen általánosítunk, egy egyénnel szemben pedig helytelen előítéletünk lehet, ha nem vizsgáljuk meg, hogy a többséghez tartozik, vagy kívétel. Az általánosítás nem több, mint egy általános jelenség megállapítása. Nem negatív dolog. Annak az eldöntése, hogy ki a gonosz, egészen egyszerű. Az, aki nem akar racionális vitát (az egy vitatípus szabályokkal), mert ő nem igazságot keresi, csak a másikat akarja legyőzni.
@johnnyonthespot2498
@johnnyonthespot2498 26 күн бұрын
@erzsike7642
@erzsike7642 29 күн бұрын
Egyoldalú a témában a tájékozottságod!
@tabuirto7633
@tabuirto7633 29 күн бұрын
A biológiai nem nem sokszínű! Van férfi, nő, és az 1% rendellenes, ennyi. Még (!?) a Down-szindrómára sem mondjuk azt, hogy csak emberi sokféleség. A szexualitás fő funkciója a szaporodás. Ha valami nem tudja betölteni fő funkcióját, akkor az nem egészséges, és pont. Ha a szemeddel nem látsz, akkor a szemed nem csak más, a látásod nem sokszínű, hanem beteg. Akkor is, ha neked ez lelkileg nem esik jól. Az egész érvrendszeretek hasbara! (Lásd , ezt kell a keresőbe beütni: "mi a hasbara" -első találat) A kisebbségi stressz nem releváns arra, hogy valami rendelleneség vagy nem. Ha egy élőlény nem tud szaporodni akkor az nem egészséges, ez egyszerű logika, nem kell belekeverni és hasbarázni a kirekesztésről, stb.
@tibsim
@tibsim 29 күн бұрын
Szerintem vannak férfiak és nők, valamint betegek. Alapvetően tehát két kategória van. Az LMBTQPstb., valamint a Pride felforgató mozgalmak, szervezetek. Ha meg akarod ismerni a társadalmat, akkor a hadviselési módokat kell tanulmányoznod. Mivel megszállt társadalom vagyunk, a felforgatást, a hasbarát, a fegyvernélküli hadviselést nem tanítják meg az iskolában, helyette hazugságokkal etetik a gyerekeket és a felnőtteket. Kérlek keress rá a "Pride felforgatás" című oldalra (a link tartalmazza ezt: pride-subversion) , ott le vannak vezetve a cenzúrázott ellenérvek, amelyeket az emberek nem ismernek!
@tibsim
@tibsim 29 күн бұрын
Vannak áldozat típusok, akik nem elég erősek ahhoz, hogy bárhogy is megvédjék magukat, és amikor egy erőszakos ember egy ilyen személyt detektál, akkor sajnos vérszemet kap. Az áldozattípusok nagy része talán eleve így született, genetikailag érzékenyebb, ami persze nem baj, mert mindenki másban jobb, de mindenki tud rendszeresen sportolni. Ha valaki érzékeny, akkor annak még inkább kötelező is, hogy legalább fizikailag erősítse magát. Az élet igazságtalan és kegyetlen, és az emberi társadalom, és egyes emberek is ilyenek, mégpedig bizonyos körülmények között vagy/és csoportokban olyannyira, amit egy buborékban élő elképzelni is képtelen. Ez mindig is így volt, így van, és valószínűleg még jó ideig így lesz, bármit is szeretne egy liberáis, deviáns álomképben élő illető. A szülők, az iskola, stb. manapság sokszor nem készítik fel a gyerekeket erre. Emlékszem, hogy sorkatonaságnál hogy kicsinálták az egyik srácot... Én fizikailag az egyik legerősebb voltam, de nekem is nehéz volt túlélni. Ha a srác edzett volna előtte 4-5 évet, ami egyébként mentálisan is jelentősen erősítette, jó irányba fejlesztette volna, akkor könnyebb léte lett volna. 18 évesen talán még nem az ő, hanem a szülei hibája. Ugyanakkor találkoztam vele évekkel később, és még mindig Woody Allenként nézett ki. Semmit nem tanult a leckéből... Sok szülő, látja, hogy a gyereke érzékeny, és azt gondolja, majd költő, vagy ilyesmi lesz belőle, ami még talán nem baj, de az nem az jön le nekik, hogy akkor főleg keményíteni kellene. Nem azért, hogy Mike Tyson legyen belőle, hiszen valószínűleg nem arra született, bár sosem lehet tudni, hanem mert az önvédelem nem csak jog, lehetőség, hanem természeti kötelesség is. A korszellem, és a felforgató "eszmék" sincsenek jó hatással erre a mulasztásra, butaságra. Az áldozathibáztatás nem jó dolog, igen, talán így is lehet értelmezni a hozzászólásomat, de az sem jó, ha nem mutatunk rá egy hibára. Mindenki hülye, buta, stb., emberek vagyunk, nem supeman-ek, de valahol, valamikor mindenkinek, ahogy öregszik, egyre inkább meg van a saját felelőssége is, a saját életéért. Ez az egyébként remek csatorna is a fejlesztésről, fejlődésről szól... Ha valaki elsírja magát 30 évesen, mert csúnyát írtak róla, ahelyett, hogy nem hogy nem tiltja le, hanem olyat válaszol, amitől elmegy az illető kedve a további babrálástól, akkor az már igenis, főleg az ő felelőssége! Hogy egy klasszikust idézzek a Pusztító című filmből: " Mért vagytok gyengék? " Tehát fejlesszük magunkat abban is, hogy keményebbek legyünk, és ebben a sportnak, amit ingyen is lehet csinálni, de azt is csak keményen érdemes, egyébként kiemelkedő szerepe van!
@illeskornel1511
@illeskornel1511 Ай бұрын
Szia Gréta! Tökéletes lett ez a videó is. Az ember annyit tud hozzátenni, hogy leírja a kedvenc filmjeit a témában, aztán hátha valamelyik később esetleg elemzésre kerül. Nekem a párkapcsolati témában top 5: A hűtlen (2002) Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004) Locke (2013) A bíró (2014) A szem tükrében (2014) Toxikus kapcsolat témában pedig: Gázláng (1944) Nem félünk a farkastól (1966) Végzetes vonzerő (1987) Blue Valentin (2010) Holtodiglan (2014)
@NoComment_7
@NoComment_7 Ай бұрын
Az értő figyelem és az aktív hallgatás, sztem, jó megfogalmazás. - Tudatosan a szádat tartottam szemmel, a túlzott koncentráció elkerülésére. Ez a vörös kissé zavaró. Sebaj gondoltam, hozzászokom. Nézés nélkül hallgattam tovább. Egy ponton nagyon felkeltetted a figyelmem. Ekkor óvatosan rád néztem, a szemed és a szájad között osztottam meg a figyelmem. A hangod miatt olyan volt, mintha az összes érzékelhető dolog egyszerre zúdult volna rám. Megijedtem, hogy túlzottan igénybe vesz ez a fizikailag is érzékelhető dolog. Jobban igénybevett, mint a palesztin terrortámadás és az izraeli kolonializmus közös áldozatának beszámolója. Egy napon belül ráérek kideríteni az okot. - Csokival és Ádámnal vigyázni kell. Ádám a rasszizmust már interorializálta. Az aegizmus a specialitásuk. Nekik inkább szociálpszichológusra lenne szükségük. Ezen esetekben az ellentmondást és az értő figyelmet még félreértenék. - A legelső sor nagyon fontos, sztem.
@RechargeHeadset
@RechargeHeadset Ай бұрын
@vargagretapszichologus Köszönöm, hogy ilyen részletesen elmagyaráztad a múltkor felvetett kérdést és hogy megosztottad a gyakorlati tapasztalatod ezzel kapcsolatban. A betompulás lehetősége igazából nekem csak egy konkrét gyakorlati eset alapján jutott eszembe, az alapján merült fel bennem, hogy esetleg általánosságban is benne lehet a pakliban. De ahogy mondod is, általában pont inkább a fordítottja szokott előfordulni. Szóval nem a létjogosultságát szerettem volna megkérdőjelezni az aktív hallgatásnak vagy értő figyelemnek, inkább csak kíváncsi voltam, hogy mi a véleményed a rendszeres alkalmazás esetleges hátrányáról. De ezek szerint akkor ettől nem kell tartani. Bár még mindig ott motoszkál a fejemben a konkrét megélés kapcsán, hogy mégis előfordulhat az a bizonyos hiányérzet a megértésre, ha az nem statikus, hanem változékony beszélgetésről beszélgetésre. Képletes példával, ha valaki minden találkozásnál kap virágot és egyszer nem, hiányérzet léphet fel. Csak ugye alapból gyakoribb lehet, hogy soha sincs virág, és úgy a másik véglet problémája nem igazán tud megjelenni. De persze értem a funkcióját az értő figyelemnek, csak azt nem tudom, hogy az alkalmazását akkor nem lenne-e érdemes közölni azzal, aki felé alkalmazva van. Nem olyan formán persze, hogy „na most értő figyelem technikával foglak hallgatni”, hanem megmagyarázva, hogy „fontosnak érzem, hogy megértselek, ezért próbálom átérezni jobban majd a beszélgetés közben, hogy min mész keresztül”, tehát valamilyen ehhez hasonló felvezetéssel biztosítani az illetőt arról, hogy kifejezett törekvésünk van most figyelni rá. És ehhez hasonlóan ha a beszélgetésen belül a saját élményünket is említjük a másik féllel való együttérzés biztosításához, hogy „velem is volt ilyen, ezt csak azért mondom mert tudom milyen rossz érzés lehet neked…”, ezzel biztosítva legyen a másik fél, hogy nem magunkra tereltük a szót, hanem célunk volt a saját élmény említésével. Szóval ha megmondjuk, hogy aktuálisan célunk van a különös odafigyeléssel (mármint az a célunk, hogy megértsük), akkor igazándiból ki lehet iktatni azt a csalódottságát a másik félnek, ami esetlegesen jelentkezhetne amikor épp lazábban vesszük a vele folytatott beszélgetést egy másik alkalommal. Egy érdekes dolgot az értő figyelemmel kapcsolatban észrevettem ahogy néztem a mostani videóban a magyarázatod. Ez az értő figyelem nem csak olyan szempontból hasznos és nem csak akkor van pozitív hozadéka, amikor valaki megértést tapasztal és az jót tesz neki (tehát nem csak akinek az irányába történik), hanem annak is, aki próbál valamit megérteni. Igaz, most nem a klasszikus „megértés” szempontból értem, hanem kognitíven és akkor, ha valamilyen magyarázatot akar az ember megérteni. Mert egész más volt úgy figyelni most a magyarázatod, hogy arra figyeltem mit akarsz mondani, mint abból a szempontból figyelni, hogy az a saját keretrendszerembe (hirtelen nem jut jobb szó eszembe) hogyan illeszthető be. Ez a leginkább akkor érhető tetten, amikor rájövök, hogy bizonyos szavakat amik érthetőbbé teszik a mondataid, lazán elengedek a fülem mellett ha nem arra figyelek, hogy mit akarsz kifejezni, hanem a saját nézőpontomból fogadom csak be az infókat. Egyébként ahogy tapasztaltam ez mindenkivel kapcsolatban így van, de megint rádöbbentem, hogy a megértésnek, értelmezésnek milyen sok tudatos oldala van és milyen távol vagy közel tud az ember kerülni az értelmezésre tett törekvésén keresztül a másik ember gondolataihoz. Ez már nem ide tartozik, de azt külön köszönöm, hogy nem szószerint idézted „a mééé neem” fordulatot a kérdésből :D
@zoltan_k9592
@zoltan_k9592 Ай бұрын
Olyan gyönyörű szép vagy!🥰🥰🥰
@zsoltnagy6935
@zsoltnagy6935 Ай бұрын
Szia Gréta! Cukrot vagy csalók. Az értő figyelem az orvosi rendszerben is megmutatkozik. Ha az ember egy magán kórház, fogászat, orvosi szolgáltatását veszi igénybe, jobban figyelnek rá, mint a sima egészségügyi ellátórendszerben. A magán orvoslásban az értő figyelem fogalma, szerintem valamilyen szinten az anyagi világ fogalmában keresendő. Példaként. Van egy orvos aki délelőtt SZTK alapon rendel egy sima kórházi ellátórendszerben, ahol a betegeinek kellő figyelmet szentel. Ugyanez az orvos, délután magán praxisban gyógyít, ahol a betegeinek kellő értelmi figyelmet szentel. Léteznek e ilyen orvosok a valóságban? Szerintem igen. Ez elszomorító számomra. Léteznek e olyan orvosok akik mind a sima orvosi ellátórendszerben, mind a magán orvoslásban kellő értelmi figyelmet szentelnek a betegeiknek? Szerintem léteznek, és ez engem megnyugtat.
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus 26 күн бұрын
Szia! A magán- és állami ellátás közötti figyelmességbeli különbséget én is tapasztalom. Ugyanakkor jó érzés, hogy vannak olyan orvosok, akik mindkét rendszerben ugyanolyan színvonalú ellátást és odafigyelést biztosítanak. A különbség egyik oka talán az, hogy a magánpraxisokban az orvosok tényleg több időt tudnak szánni egy-egy betegre. Amikor az állami rendszerben dolgoztam nevelési tanácsadásban, heti 89 embert kellett ellátnom - ez volt az elvárás. Igyekeztem mindenki felé ugyanannyi figyelemmel fordulni, de az érzelmi erőforrásaink végesek, és heti szinten 89 fő pszichológiai támogatása rendkívül megterhelő. A képzéseken azt tanácsolják, hogy a saját mentális jóllétünk érdekében legfeljebb 10 fővel dolgozzunk hetente. Ehhez képest az állami rendszerben elvárt 89 fő kezelése óriási távolságra van ettől.
@zsoltnagy6935
@zsoltnagy6935 25 күн бұрын
@@vargagretapszichologus Nagyjából tisztában voltam vele, hogy a pszichológiai állami ellátás, túl van terhelve az országban. Amit írtál, hogy 89 ember hetente, ezt nem gondoltam volna. 89 ember heti ellátása, mentálisan egy pszichológus számára is megterhelő lehet. A pszichológus is emberből van. A magán praxisban nincs heti 89 ember, mégis nehéz bejutni egy rendelésre. Egyre több ott is a beteg, mert az állami ellátás túlterhelt, illetve kevés, kevesebb a pszichológus. Én úgy gondolom, ha egy pszichológus mindkét helyen rendel, és van egy képzeletbeli pszichológiai mérleg ♎ a fejében, annak a serpenyői nem billeghetnek. Az egyik serpenyőben a magán praxis. A másik serpenyőben az állami ellátás. Ezeknek egálba kell állniuk, súlyok nélkül. Köszi a választ Gréta! Múltkor ezt a szót kerestem, hogy állami ellátás, de egyszerűen nem jutott eszembe. SZTK-t írtam helyette. Sorry.
@illeskornel1511
@illeskornel1511 Ай бұрын
Szia Gréta! Lehet teljesen vakon vagyok, de nekem az értő figyelem kapcsán az jutott eszembe, hogy ezt a hosszabb riportot készítő újságírók, illetve a gyanúsítottak kihallgatásánál a nyomozók (hiába, túl sok IDt nézek) csinálják profin, tehát az ember innen is meríthet ihletet esetleg, hogy hogyan is kell ezt a gyakorlatban.
@vargagretapszichologus
@vargagretapszichologus Ай бұрын
Érdekes felvetés! Újságíróknál el tudom képzelni, hogy működik, gyanúsítottaknál talán direktebbek a kérdések, és az együttérzés, empátia kevésbé jelenik meg, sokkal tényszerűbb a beszélgetés.
@gergelynagy9553
@gergelynagy9553 Ай бұрын
Kedves Gréta! Nekem tetszett a kókusz+-os beszélgetés. Jó hangulatban telt és érdekes volt számomra. Hátha lesz még folytatása. Itt is követni fogom a tartalmakat és visszanézem azokat, ami hasznos lehet a számomra. Köszönöm.
@illeskornel1511
@illeskornel1511 Ай бұрын
Hát ez valami zseniális lett! Kár, hogy csak most találtam rá a csatornádra, de ezt a videót kapásból 2x hallgattam meg egymás után. Két gondolatom (felvetésem) lenne. Az egyik, hogy vajon az a film a károsabb, amelyik jót akar, de vannak benne rosszul ábrázolt dolgok (mint ez), vagy az, amelyik egyértelműen gáz, de közérthetőbb, hogy az. (Mondjuk a szürke 50 árnyalata.) A másik, hogy a bántalmazó kapcsolat témában (bár nem párkapcsolat) nekem a Születésnap című Vinterberg film az etalon. Kiváncsi vagyok, hogy abban is vannak-e olyan hibák, amiket ebben a videóban elmagyaráztál. Mindenesetre hatalmas köszönet a videóért.
@attilaszaboszepesi9275
@attilaszaboszepesi9275 Ай бұрын
le a kalappal, köszönöm a videót.. kb másfél éven át éhgyomorra ittam a kávét (két kiskanál török kávé), plusz utánna mentem dolgozni viszonylag stresszes munkakörbe (menedzser). A vége az lett hogy elkezdett foltokban hullani a hajam. Először lent a tarkonál egy nagy lyuk, utánna több kicsi összevissza.. Abbahagytam a kavet abszolut 3-4 hónapra és a kicsi foltok eltüntek, sajnos a nagy a tarkó felett megmaradt. Kávé éhgyomorra >>> Kortizol szint növekszik >>> foltos hajhullást tud okozni...
@gaborsipos1789
@gaborsipos1789 Ай бұрын
nem, ha kihűlt, max baráti lehet
@NoComment_7
@NoComment_7 Ай бұрын
7:04 A "megértse" nem kellett volna ide. Ez nem errről szól. Túlzott bátorság lenne azt gondolni, hogy bárkit is megértünk. Ez félrevihet.