Nem tesó ha úgy van lépek !Van jó kocsi jó pacsek jó test kell ennél több? 😊😊😊Szívem mint a krododile úgy nincs gáz!

Nezzetek meg ezt a ket nöt. Kihivo, szexi, erotikus, maximalisan " engem nezz mert szep vagyok" tipusok. Szerintem ez a stimulacio a ferfiaknak, ami öket egesz nap eri, ez egy teltettseget, kifaradast okoz. Mar semmi izgato, titkos, meglepö nincs. Minden ki van teve a placcra.

❤❤❤

Újra egy értékes videó. Hozzászólni csupán kívülállóként tudok, mert ilyen probléma szerencsére sosem merült fel bármelyik régi, vagy akár a mostani kapcsolatom nézzük is. Ezért lehet, hogy teljes blődség amit írok, de nem fordulhat elő néhány embernél olyan, hogy valamiért fóbiát érez bizonyos dolgok megtételével kapcsolatosan a szexben? Egy teljesen máshonnan vett példával élve, ha én irtózom a pókoktól, akkor szerethetem bármennyire a párom, nem fogom támogatni, hogy vegyen egy tarantulát otthonra.

Ismét hasznos videó lett!

Mi a szerepe az előjáteknak, és annak idő intervallumának? Google.: ffi/Női orgazmus görbe....ott tisztán és világosan szemlélhető, haladóknak meg a ffi multiorgazmus görbe! 😉

Hasznos lett a videó, köszönöm a tartalmat!

Világos és hasznos keretezés. Nagyon köszönjük! A példáid is segítik a megértést. Ua. önmagukban, (legalábbis számomra,) azt sugallják, hogy "megfelelő normarendszer" betartásával kezelhető lenne (szinte) minden releváns konfliktushelyzet. Viszont, az “élet valósága”, nagyon nem ez! A határvonalak nagyon gyakran szinte feloldhatatlanul metszik egymást. Talán legkézenfekvőbb a drámairodalom alkotásaira utalni Szophoklész korától napjainkig. Ezt, bizonyára sokkal jobban tudod nálam, ezért magától értetődő dolognak gondolod. De nekem, mint tartalom fogyasztónak, nagyon is hiányzik az erre való kifejezett utalás. Remélem megérted, hogy a sematizmusnak, még a látszatával szemben is, komoly ellenérzéseim vannak!

Tetszik, hogy egyre gyakrabban vannak videók ezen a csatornán. Sok sikert, lelkesedést, motivációt kívánok az elkészítésükhöz!

Fantasztikus video, köszönöm

Jól összeszedted a főbb pontokat, sok mindent nem tudok hozzáfűzni. Egyetlen megjegyzésem, felvetésem volna, méghozzá azzal kapcsolatosan, hogy megmutatni a gyermeknek mi a hamis és mi a valódi. Merthogy a MI világában egy felnőtt nem tudja eldönteni egy képről, videóról, hangfelvételről valódi-e. Egy gyereknek ez szinte lehetetlen feladat. Pláne, amilyen mértékű a fejlődés, az idő múlásával egyre nehezebb és nehezebb lesz. Ez egy olyan probléma, amire őszintén szólva nem tudom a megoldást.

Üdvözlöm! Lenne egy olyan kérdésem ha Önhöz fordulnék személyes tanácsadásra akkor mennyi alkalmat kell kb vennem ahhoz, hogy kiderüljön, hogy aszexszuális vagyok e vagy nem?

Nagyon hasznos és érthető videó volt!!

Köszönöm, hogy elkészítetted ezt a videót, Gréta! Tartalom és stílus: 100 %. Hiánypótló!💎

Szia! Tegnap találtam meg az egyik videód. Nagyon tetszenek a témák. A filterek és az önmagunk felvállalása viszont szerintem a sminkre, műkörmökre is vonatkozik. Ez semmivel sem különb, mint bármilyen filter. Szerintem még a külsőre összeillőnek tűnő párok is megszűntek ezek miatt. A nők saját magukról alkotott, természetes énképét és a férfiak érzékeit is torzítja. Ahogy én látom, rengeteg negatív következménye van ennek. Az én fejemben úgy van, hogy a szépségipar legtöbb terméke nélkül észrevehetnénk egymást és jobban tudnánk kapcsolódni. Hasonló a hasonlóhoz. De sok átlagos lány átlagon felülire festi magát és ez alapján ismerkedik, az átlagos fiúk meg sokan egyedül maradnak. Ez olyan életúthoz is vezethet, ami az átlagos fiúknak/ férfiaknak visszataszító lehet később. Mit gondolsz erről? Muszáj kompenzálni, akkor is, ha nem akarunk kondiba járni vagy ilyesmi, csak azt szeretnénk, hogy magunk miatt szeressenek?

Szia Gréta! Az függésnek számít, mikor türelmetlenül várom az új videóidat?:) Legyen szép napod! (Még nem tudtam meghallgatni, mert munkahelyen vagyok, de láttam, hogy kijött.)

Nagyon fontos, hogy a szerelem nyolc típusáról beszélsz, kedves Gréta. A szerelmet sokféleképpen megélhetjük életünk során, de ha legalább egyszer megtapasztaljuk azt, hogy milyen valakit igazán nagyon szeretni úgy, ahogy azt Vlagyimir Szolovjov is leírja - aki lényegében egy szerelemfilozófiai tant hozott létre - akkor másképpen látjuk onnantól a világot és az életet, nem beszélve az emberekről. A szerelem legtisztább és legmagasabb formájában önzetlen és nem rózsaszín köd, hanem sokkal inkább egyfajta lelki-szellemi látásmód is, mert azt a jót, szépet, stb.., látjuk meg a másikban, amit egyébként hétköznapi szemmel észre sem vennénk, mert az előítéleteink és a napi gondok miatt fel sem tűnnének a másik emberben. Peter Lauster sokak által ismert könyvében - A szerelemről, a szeretetről, címmel - idézi Albert Ehrenstein német költőt ( 176.): "A szerelem az élet sűrítménye". Említett szerző - bár egyes kijelentéseivel, véleményével lehet vitatkozni - ebben a művében gyakran hivatkozik Erich Fromm: A szeretet művészete c művére is, többek közt. Amit Lauster leír művében, hogy milyen lelki attitűd vezet el a szerelem képességéhez, annak közismertebbé kéne válnia - kedves Gréta, mi a véleményed az említett szerzőről és művéről; mennyire időszerű és mennyire meghaladott?

Annyira ritkán tartják tiszteletben a határaimat, hogy ha valamire nemet mondok és a másik elfogadja, nem próbál valamilyen módon bűntudatod kelteni, rendesen össze vagyok zavarodva. 🥲 És akkor magától jön a bűntudat, hogy nemet mondtam egy ilyen rendes embernek, aki nem próbálja rám erőszakolni az akaratát.

"Nyitott párkapcsolatban erősebb a bizalom" .... Ez a duma a nimfomán emberek takarózása arra vonatkozólag, hogy ne derüljön ki róluk , hogy beteg az agyuk. Normális ember nem vágyik másra azon kívül akit szeret. Akkor ők nem tudnak szeretni, illetve tudnak, de mivel betegek ezért kell egy ürügy amivel háríthatják a felelősséget. "modern felfogás" " haladjunk a korral" "ugyanazzal az emberrel lenni olyan mintha egész életedben paprikáskrumplit ennél" stb 🤔🙄

Ezek azok a dolgok, amiket egyik párom se volt hajlandó megérteni és tolerálni. Tőlem viszont elvárták, hogy az ő határaikat én tiszteletben tartsam, különben jött az érzelmi manipuláció, lelkiismeretfurdalás keltés stb 😅😅

Nagyon jól összeszedett téma. Mindenki tivábbgondolhatja magára vonatkoztatva. Mindenkinek vannak határhúzási gondjai így vagy úgy. Szerintem ez az egyik alap, ami miatt működnek vagy nem működnek a kapcsolataink. Én pl néha szeretek ventillációs beszélgetés közben egy-két "csúnya" szót használni. Volt már olyan barátnőm, aki ilyenkor erélyesen rámszólt. Sajnos azóta nem tudok felszabadultan beszélgetni vele, csak feszengek. Tudok, csak nem tudom az érzéseimet jólesően kifejezni. Alapból nem vagyok csúnya szájú, de ha önfeledten beszélek, akkor néha így nyomatékosítom. Sajnos azóta, mióta többször rámszólt, inkább nem beszélgetek vele. A semmiről nincs kedvem beszélni, ahhoz nem kell barátnak lennie. Tehát rájöttem, hogy ez nekem nem a barátság kategória. Köszönöm!

Szia. Tök jó volt ez a kezdeményezés a határokról, bár itt ott túlvan érzékenyítve ami nem jó. Már abban a tekintetben, hogy így is nagy a távolságtartás, a hallgatás....de értem!☝️ Viszont a társalgás rész ne haragudj, de teljesen túl van tolva... Annyifélék vagyunk, hogy nem lehet megfelelni ennyi szabálynak! Képtelenség! Tudom miről beszélek mert ez sokban érint, mivel a személyíségem okàn sokan megnyílnak nekem viszonylag hamar, és ez annak is köszönhető, hogy figyelek a másikra! Mindeközben a testi határokról alig esett szó.... Miért? Manapság pont fontos lett volna és ezt vártam, hogy na végre valaki! Mert manapság nem csak a privát tér de az ember intím szférája is olyan szinteken van figyelmen kívül hagyva, hogy màr engem basz fel.... Már elnézést! Csak látszólag sok lánynak, nőnek, fogalma sincs mikor és miért mondhat nemet! Meg nem is mernek nemet mondani, pedig látszik rajta, csak a határsértő nem figyel/nem érdekli.. És jó lett volna ha ezt egy nőtől hallják.. Ui.: Ha valamelyik videóban szó esett róla, akkor utolagos elnézésed kérem!

Mielőtt megnyitottam tudtam, hogy sípolni fog az az “s” 😂

a náciknak, sztálinnak, kim jon gunnak is voltak egy világnézeteik. tudjuk, mi lett a következmény

Köszönjük!

Az első pontot így fogalmazta meg Phoebe Buffay (Jóbarátok): “Minden ember szabadon lehet hülye.”

@vargagretapszichologus Senkit sem szeretnék lefárasztani, de ha a piacon van hat alma, akkor lehetne azt mondani, hogy mindennek van hat ára :D. A határátlépés viszont egy komoly témakör, és a következő gondolatokat nagyon fontosnak tartanám leírni, remélem kifér. Csak az egyik típusú határátlépéssel kapcsolatban szeretnék hozzászólni az említett hét közül, ahhoz, amelyikben a leginkább érzek a gondolatmegosztásra felelősséget, mármint saját részről. Elhangzott egy olyan mondatod Gréta a videó elején, hogy „Ebben az értelemben, aki átlépi a mentális határaidat, az meg akarja változtatni erőszakosan, kényszerítve a világnézetedet, azt ahogyan te gondolkodsz a világról.” A gondolatmenetem végén bízom benne, hogy ez a szigorú kijelentésed árnyalódik egy tényleg ritkán számításba vett szempont beemelésével, de annál fontosabb pedig. A vallási nézetekhez kapcsolódó határátlépést említed elsőként és egy posztot, amire egy magát vallásos emberként aposztrofáló valaki reagált. Az említett posztot, sem a rá érkezett hozzászólást nem olvastam mert nem tudom hol érhető el, de kíváncsi lennék rá nagyon, főleg arra, hogy mi volt a reakciója rá a vallásos embernek, ami kapcsán Gréta határátlépést érzékelt/érzékeltél. Sajnos olykor tényleg látni/olvasni olyan megnyilvánulást magukat Istenhívőnek identifikálóktól, hogy az ember erőszakosságot lát a gondolatmenetükben. De van valami amit nagyon fontos egy speciális logika mentén értékelni, és ezzel nem védelmembe szeretném venni a hozzászólót akinek a reakcióját Gréta nem látta helyesnek határátlépés szempontjából, csak egy bizonyos logikai gondolatmenetet leírnék, ami árnyalja a képet amikor megítéljük valakiről, hogy határátlépést csinál-e valójában. Ha valahol, akkor Grétának ezt a szempontot úgy érzem van értelme itt leírnom, és mindenkinek, aki végig-gondolja: Gondolatkísérletként elképzelve, amikor két ember beszélget, egy nem Istenhívő és egy katolikus, elsőre gondolhatnánk azt, hogy az jelenti a határok megtartását a kommunikációjukban, ha mindketten elfogadják a másik fél nézetének létjogosultságát és ha ennek megfelelő gondolatokat közölnek. Ebben a felállásban tehát azt várnánk a kölcsönös elfogadás jegyében a két féltől, hogy mindketten tekintsék validnak a másik fél nézetét. De vizsgáljuk meg jobban, hogy azzal az elvárással, hogy mindkét féltől a kölcsönös elfogadást várjuk el a másik fél irányába, azaz, hogy a felek a másik fél világnézetét validnak tekintsék, valójában mit is teszünk ebből következően: Azt várjuk el mindkét féltől, hogy a világnézetük ezt lehetővé is tegye. Tehát ezzel eleve meghatározzuk, hogy milyen világnézeteket vallhat a két fél, azaz valójában azt határozzuk meg, hogy csak olyan világnézetet vallhatnak, amiben a másik fél világnézete validnak tekintendő. Ez nem játék a szavakkal, ha első olvasatra így tűnne, a logikáját érdemes észrevenni. A logikai csavar a képben az, hogy egy Istenhívő katolikus a legnagyobb jószándéka ellenére sem tudja validnak tekinteni egy nem Istenhívő világnézetét, aminek a magyarázata az, hogy az Istenhívő ember felfogásában Isten a nem vallásos emberek számára is létezik, azaz, az Isten léte a katolikus hit szerint nem változik aszerint, hogy valaki hisz-e Istenben vagy sem. Így a vallásos embertől eleve olyat várunk kölcsönös elfogadás címén, amit nem tud teljesíteni, máshogy fogalmazva nem engedjük, hogy olyan világnézete legyen, amiben a másik ember világnézetét nem tartja helyesnek, holott ez a vallásából adódik logikai alapon. A katolikus ember csak azt tudja gondolatilag csinálni, hogy elfogadja, hogy a nem Istenhívő nem hisz Istenben, de azt nem tudja gondolni, hogy az ateista ember számára Isten nem létezik. Tehát nagyon fontos, hogy ne bélyegezzünk meg valakit határátlépőnek, vagy még tovább menve erőltető és erőszakos jellegűnek az eszmerendszerét amiatt, mert az eszmerendszerének logikai sajátja, hogy bizonyos dolgokat tud csak validnak látni, tehát önmagában és csak emiatt ne ítéljük meg negatívan. Máshogy fogalmazva, nem igazán várható el, hogy ha valaki aki már hisz Istenben, tudjon úgy gondolkodni, hogy Isten nem létezik a nem Istenhívő számára. Na de miért is fontos ez? Azért, mert erre az alap problematikára épül rá a többi elképzelés, ebből fejlődik ki, hogy egy Istenhívő ember a szíve mélyén a nem Istenhívő ember világnézetét sem tudja validnak tekinteni. Ebből tud következményesen kialakulni, hogy a vallásos ember felfogása úgy tűnik a nem vallásos ember szemében, mintha a vallásos ember nem lenne hajlandó az elfogadásra és erőszakos, pedig valójában nem erről van szó. Hanem arról, hogy arra a típusú elfogadásra amiben az Isten nem létére épülő világnézetet validnak kell tekinteni, az Istenhívő alkalmatlan lesz attól a ponttól, hogy Istenben hisz, ne felejtsük el, hogy maga a világnézet Isten létének elfogadására épül. Az elfogadás kifejezés értelmezési szempontból a rosszérzés-társítás nélküliségben lenne helyes ha maximalizálódna, nem terjedhet rá a világnézet validságának elfogadására is. Ha ráterjedne, az kizárná az Istenhívők megbélyegezettség nélküli lehetőségét az ateisták szemében, mindig erőszakos attitűdöt társítanának az Istenben nem hívők a vallásos emberekhez, mert a hívők sohasem tudják validnak látni az ateizmust. Amikor a kölcsönös elfogadás hívő és nem hívő között a világnézetek létjogosultságának elfogadását jelenti, az nem tud közös nevezőként funkcionálni, igazándiból logikai hiba is, ami abból ered, hogy a létjogosultság elfogadása pont egy olyan tényezőre irányul, amit pont a lét fogalma határoz meg, Isten léte. Erre nem nagyon szoktak gondolni, de sok konfliktust feloldana a felismerése vallásos és nem hívő emberek között a világnézeti kérdésekből adódó problémák megvitatásánál. Az a helyes, ha a kölcsönös elfogadás akkor valósul meg hívő és nem hívő között, azaz akkor látjuk teljesültnek a hívő és nem hívő között a kölcsönös elfogadást, ha mindkét fél, tehát a nem Istenhívő és az Istenhívő is nyugodt szívvel tudja, hogy a másik fél világnézetét a saját világnézete alapján a másiktól kapott megbélyegezettség félelme nélkül megítélheti. Tudom, vagyis sejtem, hogy ez szokatlan gondolat, de csak ebben az esetben nem áll elő paradox elvárás, és ha ez a logika nincs beemelve, a vallásosság sajátossága miatt mindenképp inkorrekt elvárás tud csak megszületni az egyik fél irányába. Szóval nagyon fontos, hogy egy katolikus embernek ne kelljen félnie attól, hogy megbélyegzik erőszakos gondolkodásúként ha számára a nem vallásos emberek világnézete nem lehet helyes, és pontosan ugyanilyen fontos, hogy a nem vallásos embernek ne kelljen félnie attól, hogy egy vallásos ember dehonesztáló vagy negatív érzelemmel lesz az irányába az ateista világnézetről alkotott képe okán. A nem vallásos, Istenben nem hívő, ateista embereknek nagyon fontos tudnia, hogy a katolikus Istenhívő ember számára nem valamiféle elítélt szerepben vannak az ateisták. Az nagyon nagy baj, ha egy katolikus ember a nem Istenhívő felé elítélően nyilvánul meg, nincs felhatalmazása az Istenhívő embernek megítélni az ateista embert emberileg, és ezt egyébként a katolikus vallás szerint sem teheti és nem is következik a vallásból semmilyen szempontból. Gréta amit említesz az attitűdről, a vallási okból többlet megéléseket kifejező ember vonatkozásában, ott érdemes belekalkulálni, hogy a vallásból eredő attitűd miből fakadhat (nem ismerem a konkrét esetnél, hogy hogyan fogalmaztak). Általánosságban a hívő ember az Istentől kapott ajándékként tekint a hitre, örömmel tölti el, hogy az életében felismerhette Isten jelenlétét. Az Istentől kapott hit vallásos emberben egy plusz megélést jelent ahhoz az állapotához képest, amikor még nem ismerte Istent és ennek a legtermészetesebb velejárója az, hogy többnek, teljesebbnek érzi magát. És ugye mihez képest érzi magát többnek? Az Isten nélküli léthez képest, így óhatatlan, hogy magával az ateista felfogáshoz képest többletnek éli meg, tehát ennek a többletmegélésnek az érzéskifejezését normális esetben nem azért teszi a hívő ember, mert lenézi az ateistát, az nem indíttatása. Ha lenézi és lenézően nyilvánul meg, na az valóban határátlépés. Amiatt azonban ne bélyegezzünk meg valakit határátlépőnek, vagy ne gondoljuk gőgösnek, mert többnek érzi a hite miatt az életét ahhoz képest, mintha nem lenne hite, azaz az ateista felfogáshoz képest. Szóval ezen a szemüvegen át is érdemes nézni a vallásos ember megnyilvánulásait. Nagyon kíváncsi lennék milyen módon írt az illető arra a posztra amit említettél, hogy hogyan fogalmazott és ebből a szempontból nézve is határátlépést csinált-e. Köszönöm szépen, ha ezt az igen hosszú gondolatmenetet valaki elolvasta, Gréta neked különösen, ha megfontolod.

Nagyon igazad van!

Köszönöm, hogy ilyen érthetően elmagyaráztad. ❤

Szia Gréta! A személyes határaimat én két részre osztom. Külső határ és belső határ. A külső határ nálam egyenlő az "intim szféra", amire ha rálépnek azt határsértésnek könyvelem el. Ezalatt azt értem, hogy a határsértő szabadon távozhat, mehet vissza a saját gondolatai világába. A belső határvonalat jobban figyelem, mert az a lelkemet védi. Erre a határvonalra ha rálépnek, azt határátlépésnek, határsértegetésnek "vésem" fel. Ilyenkor a belső határsértegető is szabadon távozhat. Az én gondolataim világába.

Kimaradt a Botswana és Zambia közti határ.

én nem bírom ezt a katatón beszédet, fel kellett volna gyorsítani a videót!

Szia Gréta! A fizikai határátlépéssel kapcsolatosan mindig felmerül bennem, hogy eltérő kultúrákhoz hogyan viszonyuljon az ember? Pl ha olyan országba mész, ahol máshogy üdvözölnek, mint idehaza szokás. Vagy egy félig-meddig mókás példa, nyilván sokan olvastak a régebben indiánok által használt békepipa intézményéről. Hogyan utasítod vissza, ha egyáltalán visszautasítod?

A gondolkodási szabadságról annyit, hogy mindenkinek a szabadsága csak a másik szabadságáig terjedhet! A balliberális zs hasbara egyik kedvenc "érvelése" a saját igazság! A saját világnézethez való jog valójában sokkal szűkebb, mint azt a zs balliberálisok hirdetik, mivel az ember nagyon hamar belemászik a másik szabadságába. A zs felforgatók azt állítják, hogy az érzékelés szubjektív, ezért több igazság van. Gézának az édes íz finom, de Péter utálja. Ha Géza az édesre azt mondja, hogy finom, a Péter pedig azt, hogy rossz, akkor kettő igazság van? Nem! Igazság csak egy lehet, és csak nézőpontból lehet több. Az igazság gyakran nem elérhető, de mindig közelíthető. Több magyarázatból az az igazság, amelyik tágabb keretrendszerben is tény, vagyis amelyik a pontosabb. Ha azt mondjuk, hogy Gézának az édes jó, Péternek meg nem, akkor ez Géza és Péter kijelentésénél is pontosabb, nagyobb keretrendszerben igaz, tehát ez az igazabb, és Gézáé, valamit Péteré pedig nem az. A természet nem igazságos, de ez sem cáfolja azt, hogy csak egy igazság van, csak úgy mint valóság. A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolog, az igazság a valóságnak az ellenőrizhető tényei. A bírálhatatlan hasbarázók a filozófiát is fegyverként használják, a mindennapi életünket, a társadalmi rendszereinket fenntartó dolgokat így támadják, felforgatják. A hasbaráázásukkal, ha aktuális érdekeik éppen úgy kívánják, a nemeket, nemzeteket, és egyéb fontos dolgokat is lerombolják, összezavarva és rombolva az egész társadalmat! Ha az az érdek, akkor megkérdőjelezik azt, hogy vannak férfiak és nők, vagy hogy vannak egyáltalán nemzetek, ha kell, azt állítják, hogy több igazság van, ha kell, akkor ezeknek az ellenkezőjét hirdetik, éppen és mikor azt, amikor és amire szükségük van, de attól se riadnak vissza, hogy levezessék, hogy a zs-re más szabályok vonatkoznak, mint a többiekre. A zs felforgatás nagyon kreatív, ez tény... Ja, ugyanakkor természetesen csak a saját gondolkodási szabadságukat ismerik el. Ők a toleránsok, kivéve a nácikkal. Egyébiránt mindenki náci, aki nem azt mondja, gondolja, csinálja, amit ők akarnak...

Egyoldalú a témában a tájékozottságod!

A biológiai nem nem sokszínű! Van férfi, nő, és az 1% rendellenes, ennyi. Még (!?) a Down-szindrómára sem mondjuk azt, hogy csak emberi sokféleség. A szexualitás fő funkciója a szaporodás. Ha valami nem tudja betölteni fő funkcióját, akkor az nem egészséges, és pont. Ha a szemeddel nem látsz, akkor a szemed nem csak más, a látásod nem sokszínű, hanem beteg. Akkor is, ha neked ez lelkileg nem esik jól. Az egész érvrendszeretek hasbara! (Lásd , ezt kell a keresőbe beütni: "mi a hasbara" -első találat) A kisebbségi stressz nem releváns arra, hogy valami rendelleneség vagy nem. Ha egy élőlény nem tud szaporodni akkor az nem egészséges, ez egyszerű logika, nem kell belekeverni és hasbarázni a kirekesztésről, stb.

Szerintem vannak férfiak és nők, valamint betegek. Alapvetően tehát két kategória van. Az LMBTQPstb., valamint a Pride felforgató mozgalmak, szervezetek. Ha meg akarod ismerni a társadalmat, akkor a hadviselési módokat kell tanulmányoznod. Mivel megszállt társadalom vagyunk, a felforgatást, a hasbarát, a fegyvernélküli hadviselést nem tanítják meg az iskolában, helyette hazugságokkal etetik a gyerekeket és a felnőtteket. Kérlek keress rá a "Pride felforgatás" című oldalra (a link tartalmazza ezt: pride-subversion) , ott le vannak vezetve a cenzúrázott ellenérvek, amelyeket az emberek nem ismernek!

Vannak áldozat típusok, akik nem elég erősek ahhoz, hogy bárhogy is megvédjék magukat, és amikor egy erőszakos ember egy ilyen személyt detektál, akkor sajnos vérszemet kap. Az áldozattípusok nagy része talán eleve így született, genetikailag érzékenyebb, ami persze nem baj, mert mindenki másban jobb, de mindenki tud rendszeresen sportolni. Ha valaki érzékeny, akkor annak még inkább kötelező is, hogy legalább fizikailag erősítse magát. Az élet igazságtalan és kegyetlen, és az emberi társadalom, és egyes emberek is ilyenek, mégpedig bizonyos körülmények között vagy/és csoportokban olyannyira, amit egy buborékban élő elképzelni is képtelen. Ez mindig is így volt, így van, és valószínűleg még jó ideig így lesz, bármit is szeretne egy liberáis, deviáns álomképben élő illető. A szülők, az iskola, stb. manapság sokszor nem készítik fel a gyerekeket erre. Emlékszem, hogy sorkatonaságnál hogy kicsinálták az egyik srácot... Én fizikailag az egyik legerősebb voltam, de nekem is nehéz volt túlélni. Ha a srác edzett volna előtte 4-5 évet, ami egyébként mentálisan is jelentősen erősítette, jó irányba fejlesztette volna, akkor könnyebb léte lett volna. 18 évesen talán még nem az ő, hanem a szülei hibája. Ugyanakkor találkoztam vele évekkel később, és még mindig Woody Allenként nézett ki. Semmit nem tanult a leckéből... Sok szülő, látja, hogy a gyereke érzékeny, és azt gondolja, majd költő, vagy ilyesmi lesz belőle, ami még talán nem baj, de az nem az jön le nekik, hogy akkor főleg keményíteni kellene. Nem azért, hogy Mike Tyson legyen belőle, hiszen valószínűleg nem arra született, bár sosem lehet tudni, hanem mert az önvédelem nem csak jog, lehetőség, hanem természeti kötelesség is. A korszellem, és a felforgató "eszmék" sincsenek jó hatással erre a mulasztásra, butaságra. Az áldozathibáztatás nem jó dolog, igen, talán így is lehet értelmezni a hozzászólásomat, de az sem jó, ha nem mutatunk rá egy hibára. Mindenki hülye, buta, stb., emberek vagyunk, nem supeman-ek, de valahol, valamikor mindenkinek, ahogy öregszik, egyre inkább meg van a saját felelőssége is, a saját életéért. Ez az egyébként remek csatorna is a fejlesztésről, fejlődésről szól... Ha valaki elsírja magát 30 évesen, mert csúnyát írtak róla, ahelyett, hogy nem hogy nem tiltja le, hanem olyat válaszol, amitől elmegy az illető kedve a további babrálástól, akkor az már igenis, főleg az ő felelőssége! Hogy egy klasszikust idézzek a Pusztító című filmből: " Mért vagytok gyengék? " Tehát fejlesszük magunkat abban is, hogy keményebbek legyünk, és ebben a sportnak, amit ingyen is lehet csinálni, de azt is csak keményen érdemes, egyébként kiemelkedő szerepe van!

Szia Gréta! Tökéletes lett ez a videó is. Az ember annyit tud hozzátenni, hogy leírja a kedvenc filmjeit a témában, aztán hátha valamelyik később esetleg elemzésre kerül. Nekem a párkapcsolati témában top 5: A hűtlen (2002) Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004) Locke (2013) A bíró (2014) A szem tükrében (2014) Toxikus kapcsolat témában pedig: Gázláng (1944) Nem félünk a farkastól (1966) Végzetes vonzerő (1987) Blue Valentin (2010) Holtodiglan (2014)

Az értő figyelem és az aktív hallgatás, sztem, jó megfogalmazás. - Tudatosan a szádat tartottam szemmel, a túlzott koncentráció elkerülésére. Ez a vörös kissé zavaró. Sebaj gondoltam, hozzászokom. Nézés nélkül hallgattam tovább. Egy ponton nagyon felkeltetted a figyelmem. Ekkor óvatosan rád néztem, a szemed és a szájad között osztottam meg a figyelmem. A hangod miatt olyan volt, mintha az összes érzékelhető dolog egyszerre zúdult volna rám. Megijedtem, hogy túlzottan igénybe vesz ez a fizikailag is érzékelhető dolog. Jobban igénybevett, mint a palesztin terrortámadás és az izraeli kolonializmus közös áldozatának beszámolója. Egy napon belül ráérek kideríteni az okot. - Csokival és Ádámnal vigyázni kell. Ádám a rasszizmust már interorializálta. Az aegizmus a specialitásuk. Nekik inkább szociálpszichológusra lenne szükségük. Ezen esetekben az ellentmondást és az értő figyelmet még félreértenék. - A legelső sor nagyon fontos, sztem.

@vargagretapszichologus Köszönöm, hogy ilyen részletesen elmagyaráztad a múltkor felvetett kérdést és hogy megosztottad a gyakorlati tapasztalatod ezzel kapcsolatban. A betompulás lehetősége igazából nekem csak egy konkrét gyakorlati eset alapján jutott eszembe, az alapján merült fel bennem, hogy esetleg általánosságban is benne lehet a pakliban. De ahogy mondod is, általában pont inkább a fordítottja szokott előfordulni. Szóval nem a létjogosultságát szerettem volna megkérdőjelezni az aktív hallgatásnak vagy értő figyelemnek, inkább csak kíváncsi voltam, hogy mi a véleményed a rendszeres alkalmazás esetleges hátrányáról. De ezek szerint akkor ettől nem kell tartani. Bár még mindig ott motoszkál a fejemben a konkrét megélés kapcsán, hogy mégis előfordulhat az a bizonyos hiányérzet a megértésre, ha az nem statikus, hanem változékony beszélgetésről beszélgetésre. Képletes példával, ha valaki minden találkozásnál kap virágot és egyszer nem, hiányérzet léphet fel. Csak ugye alapból gyakoribb lehet, hogy soha sincs virág, és úgy a másik véglet problémája nem igazán tud megjelenni. De persze értem a funkcióját az értő figyelemnek, csak azt nem tudom, hogy az alkalmazását akkor nem lenne-e érdemes közölni azzal, aki felé alkalmazva van. Nem olyan formán persze, hogy „na most értő figyelem technikával foglak hallgatni”, hanem megmagyarázva, hogy „fontosnak érzem, hogy megértselek, ezért próbálom átérezni jobban majd a beszélgetés közben, hogy min mész keresztül”, tehát valamilyen ehhez hasonló felvezetéssel biztosítani az illetőt arról, hogy kifejezett törekvésünk van most figyelni rá. És ehhez hasonlóan ha a beszélgetésen belül a saját élményünket is említjük a másik féllel való együttérzés biztosításához, hogy „velem is volt ilyen, ezt csak azért mondom mert tudom milyen rossz érzés lehet neked…”, ezzel biztosítva legyen a másik fél, hogy nem magunkra tereltük a szót, hanem célunk volt a saját élmény említésével. Szóval ha megmondjuk, hogy aktuálisan célunk van a különös odafigyeléssel (mármint az a célunk, hogy megértsük), akkor igazándiból ki lehet iktatni azt a csalódottságát a másik félnek, ami esetlegesen jelentkezhetne amikor épp lazábban vesszük a vele folytatott beszélgetést egy másik alkalommal. Egy érdekes dolgot az értő figyelemmel kapcsolatban észrevettem ahogy néztem a mostani videóban a magyarázatod. Ez az értő figyelem nem csak olyan szempontból hasznos és nem csak akkor van pozitív hozadéka, amikor valaki megértést tapasztal és az jót tesz neki (tehát nem csak akinek az irányába történik), hanem annak is, aki próbál valamit megérteni. Igaz, most nem a klasszikus „megértés” szempontból értem, hanem kognitíven és akkor, ha valamilyen magyarázatot akar az ember megérteni. Mert egész más volt úgy figyelni most a magyarázatod, hogy arra figyeltem mit akarsz mondani, mint abból a szempontból figyelni, hogy az a saját keretrendszerembe (hirtelen nem jut jobb szó eszembe) hogyan illeszthető be. Ez a leginkább akkor érhető tetten, amikor rájövök, hogy bizonyos szavakat amik érthetőbbé teszik a mondataid, lazán elengedek a fülem mellett ha nem arra figyelek, hogy mit akarsz kifejezni, hanem a saját nézőpontomból fogadom csak be az infókat. Egyébként ahogy tapasztaltam ez mindenkivel kapcsolatban így van, de megint rádöbbentem, hogy a megértésnek, értelmezésnek milyen sok tudatos oldala van és milyen távol vagy közel tud az ember kerülni az értelmezésre tett törekvésén keresztül a másik ember gondolataihoz. Ez már nem ide tartozik, de azt külön köszönöm, hogy nem szószerint idézted „a mééé neem” fordulatot a kérdésből :D

Olyan gyönyörű szép vagy!🥰🥰🥰

Szia Gréta! Cukrot vagy csalók. Az értő figyelem az orvosi rendszerben is megmutatkozik. Ha az ember egy magán kórház, fogászat, orvosi szolgáltatását veszi igénybe, jobban figyelnek rá, mint a sima egészségügyi ellátórendszerben. A magán orvoslásban az értő figyelem fogalma, szerintem valamilyen szinten az anyagi világ fogalmában keresendő. Példaként. Van egy orvos aki délelőtt SZTK alapon rendel egy sima kórházi ellátórendszerben, ahol a betegeinek kellő figyelmet szentel. Ugyanez az orvos, délután magán praxisban gyógyít, ahol a betegeinek kellő értelmi figyelmet szentel. Léteznek e ilyen orvosok a valóságban? Szerintem igen. Ez elszomorító számomra. Léteznek e olyan orvosok akik mind a sima orvosi ellátórendszerben, mind a magán orvoslásban kellő értelmi figyelmet szentelnek a betegeiknek? Szerintem léteznek, és ez engem megnyugtat.

Szia Gréta! Lehet teljesen vakon vagyok, de nekem az értő figyelem kapcsán az jutott eszembe, hogy ezt a hosszabb riportot készítő újságírók, illetve a gyanúsítottak kihallgatásánál a nyomozók (hiába, túl sok IDt nézek) csinálják profin, tehát az ember innen is meríthet ihletet esetleg, hogy hogyan is kell ezt a gyakorlatban.

Kedves Gréta! Nekem tetszett a kókusz+-os beszélgetés. Jó hangulatban telt és érdekes volt számomra. Hátha lesz még folytatása. Itt is követni fogom a tartalmakat és visszanézem azokat, ami hasznos lehet a számomra. Köszönöm.

Hát ez valami zseniális lett! Kár, hogy csak most találtam rá a csatornádra, de ezt a videót kapásból 2x hallgattam meg egymás után. Két gondolatom (felvetésem) lenne. Az egyik, hogy vajon az a film a károsabb, amelyik jót akar, de vannak benne rosszul ábrázolt dolgok (mint ez), vagy az, amelyik egyértelműen gáz, de közérthetőbb, hogy az. (Mondjuk a szürke 50 árnyalata.) A másik, hogy a bántalmazó kapcsolat témában (bár nem párkapcsolat) nekem a Születésnap című Vinterberg film az etalon. Kiváncsi vagyok, hogy abban is vannak-e olyan hibák, amiket ebben a videóban elmagyaráztál. Mindenesetre hatalmas köszönet a videóért.

le a kalappal, köszönöm a videót.. kb másfél éven át éhgyomorra ittam a kávét (két kiskanál török kávé), plusz utánna mentem dolgozni viszonylag stresszes munkakörbe (menedzser). A vége az lett hogy elkezdett foltokban hullani a hajam. Először lent a tarkonál egy nagy lyuk, utánna több kicsi összevissza.. Abbahagytam a kavet abszolut 3-4 hónapra és a kicsi foltok eltüntek, sajnos a nagy a tarkó felett megmaradt. Kávé éhgyomorra >>> Kortizol szint növekszik >>> foltos hajhullást tud okozni...

nem, ha kihűlt, max baráti lehet

7:04 A "megértse" nem kellett volna ide. Ez nem errről szól. Túlzott bátorság lenne azt gondolni, hogy bárkit is megértünk. Ez félrevihet.