10 dolog, amit az esővízgyűjtésről tudnod kell

Ebben a videóban összeszedtünk 10 dolgot, amit az esővízgyűjtésről tudnod kell! Miért érdemes belevágni? Milyen lehetőségek vannak? Megéri anyagilag, vagy sem? Ezekre a kérdésekre biztos választ kapsz! De ha még felmerülnek kérdések benned, akkor hozzászólásban tedd fel nyugodtan!
--------------------------
Kövess minket facebookon és instagramon is, ahol igyekszünk bemutatni, hogy milyen is a mi kis kertünk, és miket szüretelünk éppen :)
Itt is megtalálsz minket:
/ malnaviragtanya
/ malnaviragtanya
www.malnaviragtanya.hu
-------------------------
0:00 Bevezetés
0:34 1. Mire jó az esővíz?
1:23 2. Mennyi vizet használunk egy évben?
1:56 3. Miért jobb esővízzel öntözni?
2:45 4. Mennyi vízre van szükségünk a kertben?
3:55 5. Mennyi esővizet lehet összegyűjteni?
5:00 6. Mibe gyűjtsük az esővizet?
5:32 7. Föld alatti tartályok
6:22 8. Föld felszín feletti
7:20 9. Na de mégis mennyibe kerül a kiépítése?
8:09 10. Mekkora összeget takaríthatunk meg? Megéri beruházni?
#esővíz
#esővízgyűjtés
#esővízfelhasználása

[@johannatavasz414]

Ezeket a műanyagtartályokat nem csak azért kellene takarni, mert ocsmányak, hanem azért is, mert a napfény 10-15 év alatt rideggé, törékennyé teszi őket és egyszerűen elpattannak. (A fehér köbméteres tartállyal van ilyen tapasztalatom.) Nagyon ajánlom, hogy óvjátok a napsugaraktól vagy lehetőleg északi-keleti oldalon legyen. Nálunk tuja takarásában van és a borostyán is befutotta, így jól tartja magát. Hegyoldalban lakunk, így nagyon jól ki lehet használni a kertben. Bevált, nagyon szeretjük.

[@sommarvogel7214]

Én csak bátorítani tudok mindenkit, hogy kezdje el. Kezdje csak kicsiben, egy-két 200 literes műanyag hordóval. Aztán majd jön a többi, nem kell sokat befektetni egyszerre. Én most hat hordónál tartok, és van egy IBC tartályom is. (Kannával locsolom a magaságyásaimat, amiket régi, bontott cserépből építettem.) Nekem jólesik, hogy nem az ivóvizet pazarolom, és tudom, hogy a növényeim jobban szeretik az esővizet. Meg aztán ez egy jó elfoglaltság, hasznos az embernek. Jó volt nézni a videót, köszönöm!

[@malnaviragtanya]

Köszönjük László, pontosan ez lett volna a célunk, hogy kezdjék el az emberek, hacsak egy valaki, a videó hatására, tesz egy hordót az eresz alá, és esővízzel locsol, amikor van, már megérte elkészíteni ezt a videót🙂

[@balibambosz333]

-Nagyon megköszönöm a videó készítőnek ezt a filmet! Nagy köszönet annak is aki ide kitette! Csapadékvíz gyűjtéssel,és csapadékvíz locsolással csupa jó tapasztalatot szereztünk.Jó a videóban a tudományos magyarázat!A csapadékvízben ,nincsen hipó,és klórmész,mint a vezetékes vízben.Az egy telítetlen oldat.Tehát jobban,és gyorsabban tudja a talajból, a növény a tápanyagokat felvenni,mint az agyonklórozott vezetékes vízzel öntözött növények.Első esetben ezt a virágokon figyeltem meg! Jancsikákat locsoltuk,csak csapadékvízzel! Minden virág olyan gyönyörű lett,öröm volt ránézni! A színek nagyon erőteljesen jelennek meg! Látni,hogy a növény jól érzi magát! Aztán volt a következő lépés! Csapadékvíz jó a Wc-lehúzáshoz.Rengeteg éves költség megtakarítást eredményez ,ha megcsinálják a víztakarékos csapadékvíz öblítéses Wc-használatot.D? A környékünkön most ,talán a cowid fertőzések miatt ivóvíz tartályokat telepít.Ezekből a kezelt tartályokból ,van folyamatosan ivóvíz,és fürdővíz a családi házakban..Nincs vízhiányos állapot,mert a nyári kevesebb csapadék érkezése idején is van a háztartásoknak a föld alatt eltárolt,jó minőségű 2-3 m3 víz! Természetesen a bőséges csapadék utánpótlás érkezése után ,a befogott öntözővízből,és egyéb ,pl. kút vízből a föld alatti víz tároló tartályok utánpótlása automatikusan történik.A videóban a költségek is nagyon jó,és pontos! Sajnos Magyarországon ez a víz gyűjtés és tárolás,nem olyan fejlett mint pl. Angliában,vagy a szomszédos Szlovákiában.A rendelkezésre álló tartály, hordó,is nehezen elérhető ,és drága.(A kifejezetten ivóvíz célú nagyméretű 2m3 es gyűjtő edény 80 ezer ft. új áron! )De minden hirdetési oldalakon van már , ipc tartály hirdetés is! Mindenkinek örömöket,és új élményt kívánok,a saját vízgazdálkodáshoz!

[@rgabi11]

Nagyon körültekintő összefoglaló. Köszönöm!

[@malnaviragtanya]

Köszönjük😊

[@andrasbarkanyi7876]

Nagyon hasznos...köszönet érte!

[@gaborczipott142]

Jómagam a kút és az esővíz kombójára esküszöm. Eddig 200 L-es hordókba gyűjtöttem, most tervezem IBC tartállyal bővíteni. Egyébként legvégső esetben a csapvíz is jó, de nem úgy, hogy egyből a hálózatról a növényre, hanem hagyni kell egy napig állni, úgy tökéletes! Jó videó!

[@tomsky19]

Gratulálok a videohoz, sok ilyet.

[@gabornenagy1946]

Szuper , volt. Örülök, hogy "összeakadtunk".

[@malnaviragtanya]

Köszi🙂

[@ferencboros4627]

Ezz nagyon jo video volt. Szuper!!!

[@malnaviragtanya]

Köszönjük szépen 🙂

[@ambrusmelinda9852]

SZuper

[@Thiamat_of_the_Nightfall]

Ajánlom az "earthship" házak vízhasznosítás képességét (főképp kivitelezés előtt állóknak). Rengeteg hasznos ötletet, és hasznos koncepciót lehet ellesni, felhasználni, a találékony magyar kreativitással bekombózni, amellyel a vízhasznosításunkat kimaxolhatjuk! ;) Primitív kavics/homok vízátemelő szűrővel is már rengeteg részecskét, szennyeződést meg lehet fogni.

[@iveres]

Nagyon sok mindenfele informacio van errol, ha esetled tudnal ajanlani valami szerinted hasznos linket?

[@istvanvincze3878]

Pont most építek egy 10-14m3 föld alatti tartályt! Benne lesz kb 600- ezerbe. De házi vízmű fog üzemelni róla, így hamar visszajön az ára! Megjegyzem én építek és nem építetem! Így sokkal olcsóbb

[@mariasodiya3457]

Nagyon jó volt.

[@malnaviragtanya]

Köszönjük 🙂

[@fulesbagoly4338]

Nagyon jó volt a videó, az ábrákkal együtt! De egy valamiről nem beszéltél: Ha az esővizet tároljuk, akkor hogyan tudjuk azt tisztán tartani, vagyis főzésre, fürdésre és ivásra használni? Mert az esővíznek is van szavatossága! :) Ha pang a víz valami miatt, akkor elfertőződhet. Ahhoz, hogy tiszta maradjon, folyamatosan kell, hogy cserélődjön a víz a tartályban, de ez nem mindig megoldható.

[@malnaviragtanya]

Szia! Ivásra az esővíz csak alapos szűrés, tisztítás után lehet alkalmas, de én csak akkor innék belőle ha nincs más 🙂 Használjuk inkább öntōzésre és a háztartási gépekbe.

[@joschka2917]

Amikor sorkatona voltam, a kulacsomban mindig kellett lennie víznek. "C" vitamint tettem bele, akkor nem romlik meg a víz.

[@sandorszabo2470]

@@malnaviragtanya A felszín felett tárolt esővizet hogy lehet tárolni, hogy ne "romoljon meg", amiben már fürdeni sem lehet, és öntözésre is "gyanús"?

[@juditfejes1265]

Mészkő alkalmas az esővíz frissen tartására.

[@ildyszi2196]

Egyértelmű, az esővíz természetes tiszta, ellenben a vezetékes víz szennyezett vegytisztított, ami nem csak a szervezetre káros, hanem a növényzetre is. Köszönjük a tanulságos gondolatokat.

[@malnaviragtanya]

Örülünk, hogy tetszett 🙂

[@arpadsimon4246]

Azért légy tisztába vele: Nem tiszta, sőt!

[@arnoldk9252]

Ez így, ebben a formában nem igaz. A vezetékes víz, nem káros. Az a káros, amikor vidéken a fúrt kút vizét (ami talajvizet és nem rétegvizet ad), mindenféle ellenőrzés nélkül a házi vízvezetékre rákötik és azt fogyasztják. A hálózati víz klórozásával nagyon sokféle járványt lehet megelőzni és az emberi szervezetre nincs mérhető hatása. Csernobil többet vett el mindenki életéből, mint az ivóvíz fertőtlenítése.

[@arpadsimon4246]

A "tiszta" porok, nitritek, szénvegyületek, szmogalkatrészek. Az eső a mosóvíz amit felhasználsz.

[@davidmarkus012]

Nagyon hasznos infók, köszöm! Éves csapadékmennyiségnek hol lehet utánajárni területekre lebontva? Köszönöm

[@malnaviragtanya]

Örülünk, hogy tetszett és hasznos volt a videó 🙂 bocsánat, egy kicsit megkésve, de például itt www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/

[@Aztamindenit]

A 20 éve nem használt betonozott emésztőt kitakarítottam, 70 ezerért csináltattam bele teherautóponyvát, mert a víz mindig elszivárgott. Most van egy 7 m3 es víztározóm. Gondolkoztam a ciszterna kenhető szigetelésen, de végül a ponyva mellett döntöttem.

[@arnoldk9252]

A túlfolyást hogyan oldottad meg? Tófólián nem gondolkodtál?

[@nagashg60]

@@arnoldk9252 Én pont most tervezem megcsinálni. XPS lap, majd tófólia. Majd lehet beszámolok. Olyan 12 m3-re saccolom a méretet.

[@juditbagi6424]

Ez mind szép és jó. Csak eshetne már, nincs mire befektetni.

[@sommarvogel7214]

Kedves Judit! Az esővizet már kora tavasztól lehet gyűjteni, és egy nagyobb kapacitású tárolóból nem fogy el olyan gyorsan. Tavasz óta azért volt némi csapadék, nem panaszkodhatunk. De az tény, hogy most már fogytán a készlet, és jól jönne egy kiadós eső, hogy teljenek azok a tartályok. 🙂

[@darazs6173]

Az esővíz természtes desztillált víz, egy kis szűréssel akár gőzölős takarítógépekbe, vasalókba, vagy autó hűtő vizének is felhasználhatjuk.

[@andrasbarkanyi7876]

IBC tartály? minek a röviditése vajjon?

[@kuruczgergely6568]

Egy kérdés: A szenyvíz elvezetőbe tilos bevezetni az esővizet. Már a kút víz sincs engedélyezve a lakásban való felhasználásra, mivel a csatorna díjat az elhasznált víz alapján számlázzák ki. Ez akkor mennyire legális?

[@malnaviragtanya]

Kedves Gergely! Legális. A szenyvívszolgáltatónál be kell jelenteni.

[@annasajo8243]

egy kérdésem van: miért habzik a víz és mit kellene ellene tenni?

[@adamsafranyik6714]

és a föld alatt kibetonozott esetleg régi emésztő amit esetleg még tófóliával kibélelsz, nem költséghatékonyabb? Esetleg tudnál erről is mondani pár szót? vélemény?

[@malnaviragtanya]

Szia Àdám! Ha van egy kibetonozott emésztőd az főnyeremény 🙂 A tófólia jó ötlet. Kell egy merülő szivattyú, szűrő és készen is van a ciszternád.

[@dusinnhht]

Vannak cégek, akik belegyártják a fóliát méretre és be is telepítik. :) Még mindig nem ez lesz a legolcsóbb megoldás, de kétség kívül a betontartály újrahasználata király.

[@13szunyi]

Nekem egy fóliázott emésztőbe megy az esővíz a háztetőről. Saját magam fóliáztam ki mezőgazdasági fóliával, kicsit macerás volt. Az emésztőt soha nem használtuk, mert addigra kész lett a csatornahálózat és erre kötöttünk rá. Kb.5 köbméter fér bele. Csak a két hátsó ereszcsatorna lefolyó van belevezetve, amelyből az egyik leköthető róla.Van benne egy búvárszívattyú, és van 5 db. IBC tartályom. Nagy esőknél figyelni kell a vízszintet és szivattyúzni kell, mivel a föld alól a víz nem tud tovább folyni. Nekem 3 málnasor csepegtető öntözését biztosítja + kannával a palántákat, virágokat is ezzel locsoljuk. Van még egy mosógépem a pincében ez is esővízről megy, tartályról, házi vízművel. Ebben az olajos munkásruháimat mosom csak. Még a WC-ét is jó lenne rákötni mert ott megy el a legtöbb víz és szerintem luxus csapvízzel öblíteni. Nálunk a kútfúrás drága lenne mivel magasan lakunk. A víz egyébként nem büdös a föld alatt, de évente nem árt a vizet kiszivattyúzni és az iszapot kiszedni.

[@electrick1969]

Az esővíz nem tiszta! Amikor elkezd esni az eső a levegőből kimossa a port, magával viszi a füstöt, járművek, üzemek kéményeiből távozó mocskot. Mindemellett én is az esővízgyűjtés mellett vagyok, csak azt kellene megoldani, hogy az esővízet az első pár percben ne a tartályunkba vezessük...

[@adrian.r968]

Mégis amikor esik az eső ragyog a kert, csak úgy virulnak a növények. A talajvíz, kútvíz teljesen más.

[@darazs6173]

@@adrian.r968 Meg jobban és gyorsabban is fejlődnek tőle.

[@adrian.r968]

@@darazs6173 úgy, úgy....

[@Szanto87]

Még környezetbarátabb ha olyan tartályt ásunk le amit nem kell már legyártani. Nekem egy egy használt vastag falú tartály van leásva. Kb 20000ft/köbméter költséggel.

[@sagartzoli]

Semmilyen tartályt nem kell már legyártani amit megvettünk :)

[@zoltanbarnak6884]

Ha jól értem a kertekben ásott kutakból vagy fúrt kutakból keményebb vizet nyerhetünk mint a vízvezetékekből? (Budapest)

[@malnaviragtanya]

Kedves Zoltán! Ez nem ilyen egyszerű 🙂 Ez attól függ, hogy ahol a kutat furják, hány és milyen rétegeken megy keresztűl a víz. Az Alföldön jellemzően lágyabb, a nyugati országrészben keményebb a víz. Viszont az esővíz mindig lágyabb, mint a furt kút víze.

[@atibaba]

​@@ernobartalos2568 Ne legyél már butuska... Illetve lehetsz, de akkor ne terjeszd... Tanulj inkább, nem szégyen az. Lehet kezdeni a nyelvtannal: a "desztillállás" kettő db. "L" betűvel íródik. A desztilláció mesterséges eljárás, ezért természetes desztillált víz nem létezik. Az esővíz meg kondenzált és nem desztillált víz. A desztillált vízben jószerives semmi sincs ezért növények öntözésére alkalmatlan. Az esővíz "lágyabb" mint a "földi" kutak vizei, de NEM desztillált...

[@atibaba]

@@ernobartalos2568 Én konkrét adatokat és tényeket írtam neked a tudományos forrásokkal együtt. Te ezzel szemben semmi, de semmi jelét nem adtad a tudásnak a másik tagadásán kívül. Ernő! Te vagy a császár, a vizek tudora, a szuperművelt... Gratulálok :o)))))))))))))))))

[@Magyaryak]

Jó ötlet, csak lenne 2 aggályom a felszín feletti tartállyal. Az egyik hogy télen a fagyás esetén szétnyomhatja a jég, a másik hogy mivel UV is éri így gyorsabban tönkre mehet....

[@balibambosz333]

-Tisztelt Márk! Itt a videóban is van kép! A készítő Gyermelyi Ökokert mondja a műsor közben,hogy deszkával körbe keríti! Szebb,és jobban néz ki! Vajon mi lenne,ha a deszkázás alatt 15.-20.-cm es kőzetgyapotot is körbe tenne a tartályokra?Itt a környékünkön,van olyan ami hungarocell táblákkal szigetelt. A fehér szigetelőt lefestették, falfestékkel zöldre! D? Távolról nem látni!D? Jelenleg nincs olyan hideg tél,hogy a 15-20 cm vastag hungarocell szigetelésen átjusson a hideg!Nem tud megfagyni!

[@Magyaryak]

@@balibambosz333 okés,ha úgy működik akkor jó. Viszont az a kérdés hogy északi hegységekben is működik-e, anélkül hogy a fagyás kárt tenne benne. Olyan helyekre gondolok mint Zabar(ami az ország leghidegebb faluja)...

[@balibambosz333]

@@Magyaryak Búbánatvölgy! Na annál hidegebb nincs! A völgyben télen beszorul a hideg! A völgy mélyén halastavak vannak! Minden évben tudtunk korcsolyázni! A domdos,lejtős ,hegyes ,terep ,különösen alkalmas a nagyméretű víz tartályokban ,víz tárolásra! Részben a szomszédoknak,el van ásva! De van ahol kiemelt lábakon van a víz tároló,és szigetelve van! Egy keringető! (Olyasmi mind a fürdő medencénél?) Rendszeresen forgatja a vizet! éjjel is! Még soha nem fagyott be!(Olyan óra kapcsoló vezérli,mint a házakban a lépcsőházi világítás.) De van teljes automata ,hő mérős ,keringetős,tisztítószer adagolós,rendszer is! Az uszoda technikánál vásárolták,de ivóvízhez használják! Jaj! A legfontosabbat nem írtam! Ott a völgyben megépült egy teljes ,víz,csatorna rendszer! De nem használják!Mindenkinek csak a saját vízellátása van!Bármikor megnézheti,ha Wellness erre jár! A Bellevue (Kilátás hotel Sanyó melegvíz rendszere is a hegy oldalába épített vízházból van!)

[@flycorvus]

Én a kertem végében csörgedező patakból szoktam locsolni, ha nincs elég eső. Persze az esővizet is gyűjtöm és föl is használom.

[@szabolcsnagy4969]

Tudtommal az esővizet csak akkor használhatjuk a háztartási használatra (wc, mosógép,...) ha nem a hálózati szennyvízcsőbe vannak belekötve. Mert ha igen, akkor "nem fizetünk" a kiengedett szennyvízért és a szolgáltató büntet!

[@dusinnhht]

Így van. De mivel úgysem tudják ellenőrizni, ezért mindegy. Amíg az esővizet nem direktbe vezeted a csatornába (amit tényleg szoktak ellenőrizni, hiszen az tényleg káros), addig jó vagy.

[@ispapp]

@@dusinnhht Esővíz csatornába való vezetése mér lenne káros?

[@nempublikus545]

​@@ispapp Jelentős mennyiségű, tisztítást nem igénylő, nem tervezett, nem fizetett "nem szennyvízzel" feleslegesen terheli a szennyvíztelepet.

[@ispapp]

@@nempublikus545 Viszont a tiszta vizet nem kell tisztítani, amit utána ismét eladnak mint ivóvíz. Magyarul 100L tömény szennyvíz lemegy a csatornába, amit valószínűleg hígítaniuk kell, vagy még 100L esővíz, így mindent hígítva kapnak így nem kell extra vizet hozzáadniuk. Szerintem ami terhelő a szennyvíztelep számára, az a mindenféle festék, olaj...stb

[@nempublikus545]

@@ispapp Valószínűleg...... most megpróbáltál valamit kitalálni. Nem kell. Próbálj úgy főzni, hogy te tudod a receptet, én meg random vödrözöm hozzá a vizet. Váratlanul, és kiszámíthatatlanul, néha a fazekad űrtartalmának a duplájával.

[@sandorivanyi]

Én biztos, hogy nagy kerti tavat építek. Abban lehet fürödni is és koi ponytokat nevelni is.

[@janoskerekreti9611]

Nekem 10m3 ciszternám van betonból speciális szigetelővel szigetelve a szivárgás ellen.Egy évben kb 20m3 locsolok belőle.

[@Sanyaka57]

A háztartásban hiába lenne jó az esővíz (WC-öblítés, akár mosás is), de a vízművek mit szól ehhez? Méretlen mennyiségű vizet küldünk a szennyvíz tisztítóba.

[@malnaviragtanya]

Évi 500m3/év alatt csak bejelentési kötelezettség van a jegyzőnél.

[@zoltanimations5948]

És ha régi palatetorol, ami koztudottan rakkelto azbesztet tartalmaz, csorog le a csatornaba, majd a hordoba es onnan pedig a zoldeg, gyumolcsokre kerul? Azzal mi a helyzet?

[@malnaviragtanya]

Ha valakinek ilyen a háza teteje, az inkább cserélje le...

[@zoltanimations5948]

@@malnaviragtanya altalaban a mellekepuleteken szokott lenni hullampala es pont annak az esovizet hasznaljak rengetegen.

[@malnaviragtanya]

Én úgy tudom, hogy az azbeszt belélegezve káros. Kétlem, hogy a növényekbe bejutna. A szél amúgy is szétviszi mindenfelé sajnos...

[@janosnagy2]

Nálunk - bármennyire hihetetlen - még mindig ethernit csövön keresztül jön a vezetékes víz az utcán végig. Mondjuk nem is nagyon iszom azt a vizet direktben, de nyilván jut belőle azért a szervezetbe az ételeken keresztül. Sajnos. Aztán, hogy ettől konkrétan milyen nyavajákra kell számítani , az majd kiderül hosszabb távon. Egyébként sokan nem tudják, hogy az azbeszt természetes ásványi eredetű anyag. Szóval nem minden jó, ami természetes...

[@peterstubnyai8047]

@@janosnagy2 Millió helyen van eternit cső még a földben,sőt ugyan nem nyomócső,de nagyon sok helyen még mindig ólomcső is van a rendszerben.Az azbesztcsőtől nincs probléma.Az ólom már kegyetlen!!

[@darazs6173]

Szúnyog lárvák ellen mit lehet csinálni a tele van vele a hordó ?

[@malnaviragtanya]

Mi takarjuk a hordók tetejét így se ki, se be 🙂

[@rosenfeldferenc5224]

nekem is IBC tartályaim vannak, egy gyors és egyszerű zsaluköves megoldással letettem földfelszín alá. így rögtön nem látszanak.

[@malnaviragtanya]

Jó megoldás! :)

[@huntahthereal]

Talaj kérdése is, hogy ez mennyire egyszerű, mert pl nálam sziklás a talaj. Azért egy fontos dologról nem esett szó: ha nem csak a nyári öntözés a cél, akkor bizony kizárólag a fagyhatár alatti vagyis talajba épített tartály ill. ciszterna jöhet szóba. Esetleg lehetne fűtött helyen az ibc, de az megint költség. Manapság a száraz nyarakon gyakorlatilag a téli csapadékot kellene használni, de ahhoz kerekerdő közepén hektáros tavacska kellene :)

[@balazskovacs6581]

Üdvözlöm. A bevezetést hogyan oldotta meg ha szabad megkérdezni?Tartály nyilás átmérője 115 a PVC pedig 110 Képet nem tud küldeni esetleg ha van a készítés folyamatáról?

[@salzdorfer]

Földfelszín.

[@gyulakiss9270]

Többe van a lé mind a hús

[@kiskatalin2206]

Jó igaz, csak az a baj hogy nem esik

[@hunglisch1679]

Földfelettihez ipc tartáj kell akor gó vastelep multkor volt ott.

[@nemtom728]

Kb. 20.000 Ft-ért itt bármikor vehető használt de tiszta IBC tartály (bár nem Magyarországról hanem egy szomszéd országból írok, túl nagy különbséget gondolom ez nem jelent) azaz ha a videó adatát (víz ára) veszem alapul akkor 20 alkalommal kellene megtölteni/felhasználni a vizet és már meg is térült az ára.

Felszíni gyűjtőnél hogy oldható meg a fagyvédelem?

[@malnaviragtanya]

Nem nagyon lehet sajna... Télre le kell engedni a vizet a tartályból.

[@maradokmagamura2494]

A gyűjtőedénybe fadarabokat szoktak beleállítani és akkor nem nyomja szét a jég

[@0729070756hkj]

láttam olyant hogy egy két literes pet palackot megtöltöttek vízzel azt tették a tartályba.

[@salzdorfer]

@@0729070756hkj kétliteres.

[@sommarvogel7214]

@@0729070756hkj az igen, és mi lett a vége? Befagyott azzal együtt?

[@irenmolnar221]

Szia en gyujtom a vizet itt Los Angelesben mert nem esik az eso. Az eso vizen minden jobban no.

[@peterstubnyai8047]

Nekem is van ,de csak pillepalackban és csak a dísznövényeimet locsolom velük.Sőt van pár 10 Liter ami most nyáron 4 éves és semmi baja!

[@zsomborkocsor5194]

Meghalok mire vissza jön a befektetés 😂

[@ernobartalos2568]

Remélhető hogy az unokád dícsér hogy a papa milyen okosvolt ő már mikor gondolt a jövőre. Szeretettel emlékszik rád. Sosem késő az utódainkra gondolni. Tiszteletem.

[@fromika]

ez így van, kivágni a fát egyszerű, és meghalsz, mire újra megnő, ezért nem is telepítik újra, de mi marad a gyerekeknek? Ez az ára a fenntartható életnek, no de a kőkemény egó nem engedi...

[@ernobartalos2568]

@@fromika Magyaroszágon törvény írja elő írtás után kötelező a telepítés. Szigoruan ellenörzik. Azért hála hogy vannak okos emberek erdő mérnökök.

[@fromika]

@@ernobartalos2568 én az egész világra gondolok és az ilyen felelőtlen gondolkodásra. Lásd Erdély, Kárpátalját meg sok más helyet, ahol könnyelműen elkótyavetyélik az erőforrásokat, majd jön a jajgatás, mert amikor még van, ne foglalkozzunk, a regenerálással, mert "mire megtérül, megöregszünk" Lásd a mostani fa árakat, rá lehet jönni, hogy simán kiosztották őket...

[@janosnagy2]

Ne úgy tekints rá mint befektetésre! Gongolj rá úgy mint egy hobby-ra. A TV árát sem számolod ki, hogy mikorra térül meg. ;)

[@vanishoxiaction7885]

*Nem értem... Saját kerted= 30 m3 (veteményes) + 10m3 pázsit + 30m3 (gyümölcsfa) = 70m3... Akkor te hogy locsolsz el 100m3-ert a kertben¿?¿, vagy szivárog a csöved, vagy rossz a vízórád :D*

[@malnaviragtanya]

Úgy, hogy ezen kívül vannak még bokrok, díszfák, plusz egy üvegház, ahogy mondatm kb 100 m3/év. De ez változik a csapadék és hőmérséklete függően.

[@gaborventilla4484]

A rómaiak sóval szórták be Karthágót: nem a kalcium és magnézium a fő károsító, hanem a nátrium. A háztetőt a por is lepi, meg a madarak is. Utóbbiak pottyantanak is.

[@malnaviragtanya]

Kedves Gábor! Vannak növények amik nagyon érzékenyek a kemény vízre (áfonya, málna, rododendron stb..). Persze van olyan is ami nem érzékeny. A madarak mindenhova pottyantanak, nem csak a tetőre 🙂

[@jozsefimre9902]

@@malnaviragtanya Azėrt madårszaros vízben nem szeretnėm mosni a ruháimat.

[@malnaviragtanya]

Akkor ne mosd 🙂

[@atibaba]

@@ernobartalos2568 az esővíz mint: "...természetes desztilált víz..." Ezt azért gondold át alaposan... :o)))

[@atibaba]

@@ernobartalos2568 Semmiképpen sem desztillálással... A desztillált víz desztillációs eljárással nyert ionmentes tiszta víz, mely nem, illetve nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, mint a kommunális fogyasztásra használt ivóvizek. Ráadásul kettő db. "l" betűvel... Mivel a desztilláció mesterséges eljárás, ezért természetes desztillált víz nem létezik. (ezért használunk desztillált vizet ott, ahol nem akarjuk, hogy vízkő képződjön, illetve oldott ásványi anyagok híján ne vezessen áramot - lásd savas akkumulátorok, stb.) Felhők alatt azokat a diszperz rendszereket értjük, amelyek a fény útjában jól látható akadályt képeznek akkor, ha a vízcseppek vagy jégkristályok elegendő koncentrációban vannak jelen a légkörben. Amennyiben a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, megindul a levegőben lévő vízgőz kicsapódása (kondenzáció). Ehhez feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs, illetve jégképző magvak szükségesek. Amire te gondoltál, az a kondenzáció... Ugye a repülők utáni "felhőszerű" csíkot sem desztillált csíknak hívjuk, hanem kondenzcsíknak... Szóval a légnemű nedvesség odafenn kicsapódik, (kondenzálódik) és visszahullik a Földre - hogy a kérdésedre is válaszoljak. Sose locsolj desztillált vízzel, mert semmid sem terem... :o) hu.wikipedia.org/wiki/Desztill%C3%A1lt_v%C3%ADz hu.wikipedia.org/wiki/Felh%C5%91

Itthon átlag 220 Ft egy köbméter víz. HA venni kell a rendszert nulláról az magánszemélynél nem térül meg. Kb. SOHA. Mire megtérülne addigra elöregszenek az elemek, tartályok, szervízelni/cserélni kell a szivattyút stb.

[@malnaviragtanya]

Egyetértek abban, hogy ezt elsősorban nem költségcsökkentés miatt kezdjük el, ennél mélyebb motivációra van szükség.

@@malnaviragtanya És mi lenne az? Ezek a műanyag cuccok szétmennek a napon, nem hogy a megtérülési idő, de annak a fele alatt is. A szivattyúk se örök életűek. Áram ráadásul azokhoz is kell. A régi Pedrollo-k még bírtak kb 10+ évet, az újak a felét se a sok műanyag "fogaskerékkel". A csapot meg csak meg kell nyitni és az a hálózat úgyis adott és létezik. Kevés eső esik, ha felfogom és később engedem rá a földre, attól az éves mennyiség egyetlen miliméterrel sem lesz több. Mindössze akkor szivárog le mikor felhasználom. Tehát akkor? Az megint más, ha valakinek megvan a hordó/tároló készlete, vagy valamilyen más megoldással tud szerezni. Vagy a szomszédjában nem kell a víz és ő felhasználhatja. (Ilyen is elhanyagolható %-ban lehet.) Minden más esetben kíváncsi lennék a "mélyebb" dologra nagyon, mert mellébeszélni lehet, csak nem érdemes.

[@malnaviragtanya]

A hálózati víz nem ideális minden növény számára a klór és magas ásványisók miatt. Ha a műanyag tartály uv védelemmel el van látva, akkor 100 év múlva is tartály lesz. Az én szivattyúm 10+ éves kb 25 ezer forintért vettem annó. A víz nem 200 hanem 1000ft köbméterenként nálunk. Voltak évek amikor locsolási tilalom volt a vízhiány miatt, akkor jól jött az pár köbméter víz. Ha itt valaki mellébeszél, akkor az te vagy. Ha neked ez a dolog nem jön be, akkor ne csináld, de attól, hogy nálad nem, másnál még ez lehet is egy megoldás.

@@malnaviragtanya Igen, 10+ éve lehetett venni szivattyút annyiért. Ma max. a Lidl-ben. Ami meg nem megy 10+ évet. Én nem azt mondtam ne csinálja senki (alapból pont semmi közöm ki mire költi a pénzét, tőlem el is füstölheti), csak annyit mondtam általában kell pótolni a hálózatról, ha nulláról és szakértelem nélkül csinálja sokba lesz. A vízdíjat meg ne keverd a csatornás dologgal, mert aki sokat locsol azonnal kér és kap egy mellékmérőt, ami után nincs csatorna díj. A víz díja pedig kormányrendeletben van maximálva. Perpill cirka 220 Ft jó pár éve. De én beszélek mellé...AHA. Na mindegy. Amúgy sok helyen már lehet támogatott vízgyűjtő edényeket kérni. Úgy sokkal hamarabb megéri, sőt kicsiben is el lehet kezdeni.

[@flame04ful]

Már ha van csapadék! Idén elég gyenge. :(

[@szekreny0]

azért mert volt egy száraz forró június, attól még az első félévben állandóan esett az eső, júliustól is 2-3 naponta akkora esők vannak , hogy fel se szárad a következő csapadékig ...

[@flame04ful]

@@szekreny0Ok! Észrevettem. .. Csak kinek van ekkora víztározója?

[@bezen61]

@@szekreny0 hát akkor te szerencsés helyen laksz! Május közepe óta volt eddig 3x 10 mm nálunk és mellé június közepe óta 2-3 nap kivételekkell 35'C. Még ilyet nem láttam aug elején, szinte csörgősre száradt kukorica levelek!

[@papplaszlo787]

Több infóba hallottam hogy a MÉSZKŐ frissen tartja az esővizet!

[@malnaviragtanya]

Ez igaz lehet, de az esővíz ph értékét eltolhatja a lúgos tartományba.

[@orsolyanagy352]

Régóta tervezgetem az esővízgyűjtést, de egy fontos kérdésre sehol nem találom a választ: Mitől nem algásodik be a víz?

[@malnaviragtanya]

Bealgásodik a víz ha sok fény éri.

[@tauberl]

Tudom, hogy ellenszenvesen fog hangzani, amit leírok, de nem annak szánom, és sajnos igaz is: az esővizet mosásra, wc öblítésre, stb. csak akkor szabad használni, ha azt később nem vezetjük bele a csatornába, mivel ellenkező esetben nem fizetünk a vízműveknek a szennyvíz tisztításért, ami törvényellenes. Ugyan ez igaz a kútvízre is. :(

[@malnaviragtanya]

Szia! Lehet használni, de be kell jelenteni a csatornaszolgáltatónál.

Legalább 27-28éve gyűjtöm az esővizet 4 m3 műanyag tartályba amivel csepegtető öntözéssel oldom meg a zöldségeim víz szükségletét! Nem újkeletű dolog ez csak sokan xarnak bele de ,hogy őszinte legyek a wc-t sem IVÓVIZZEL húzom le❗❗❗❗❗

[@kaboca56]

Szúnyog lárvákkal mit kezdjek,?jó kis keltető ám a hordó.

[@malnaviragtanya]

Le kell fedni 🙂

[@123craig22]

Tegyél rá szúnyoghálót ;D

[@47nickname]

Szia! Ha már megfelelő mennyiségű szúnyoglárva van benne, kb 0,5 dl benzint kell a tetejére önteni majd egy pálcával szétkeverni hogy egy filmréteget képezzen a vízfelszínen. Külön élmény nézni ahogy a szúnyoglárvák feljönnek a tetejére beleszívnak a benzinbe majd rángatódzva megdöglenek.:-))) A benzin a nagy melegben fél óra alatt maradéktalanul elpárolog utána lehet vele öntözni.

[@janosnagy2]

Nálam is a hálós fedés a terv, készülget is lassan. Addig is van rendszeresítve a hordók mellé egy a konyhából kiszanált sűrű szövésű nyeles fém szűrő. Locsolás előtt - vagy ha épp arra járok - megmerítem a vízben, majd odakoppintom a hordó dalához a szűrőt. A sok lárva, amit így kimertem ott fog kiszáradni a hordó külső falán. Átmeneti megoldásként egyszerű, gyors és hatásos. ;)

[@peterstubnyai8047]

Locsolásra használod? Szedd ki pillepalackokba!Én is így csinálom pár éve két db. 200 Literes hordó és egy kb 100 Literesbe gyűjtöm.Majd átcsűrölöm pillepalackokba.Hát igen azt meg össze kell gyűjteni.A párom a munkahelyéről szokott hetente 3-4 db.ot hozni.Előbb utóbb sok összegyűlik!Szolni kell minden ismerősnek hogy gyűjtsék!.Még van tavalyról kb.300 Liter és van pár 10 Liter még ami most nyáron már NÉGY éves!!!Semmi bajuk a palackokban.

[@kaldeinehedai4332]

ÉRTITEK?. A VÍZ NAGY KINCS.!" EZÉRT RABOLTATJA ORBÁN ÉS BŰNTÁRSAI EL A MAGYAR NÉPTŐL... 🙃💥💚💥🙃🙂