3D nyomtatás az élelmiszeriparban (konyhában) - élelmiszerrel érintkezés

[@Adam.Netuddmeg]

Ezt a videót angolul is simán megnéztem volna, de nagyon klassz, hogy "nekünk" magyaroknak is van egy ilyen csatorna, ahol ilyen minőségben gyártasz tartalmakat. Nagyon köszi!

[@tamasszasz5749]

egyre jobban tetszenek ezek a videók :)

[@p91ave10]

KÖszönöm a videot. Öröm a témában tudományos videokat is láttni, főleg magyarul. Köszönöm a munkádat

[@BuddyHollygan]

Ez a fajta klasszikus bemutatási mód, táblázatok, illusztrációk, fotók, felsorolások szerintem nagyon jók, illetve talán ezek a témák igénylik is az ilyen módon történő bemutatást, mert így könnyebb elképzelni, rögzül és akár meg is tanulod. Azért most már rászabadultam a K1 max-ra. Kicsomi után 1 napig csak állt és nézett rám áramtalanul, de másnap nem sok szabadideje maradt :) - beüzemelés után estére kész lett amit akartam - egyedi speciális orvosi segédeszköz amit szintén aznap készítettem el (ez volt az egyik a 2 dolog közül, ami miatt vettem). Bár vettem hozzá egy egyedi PLA-t is - arany/ezüst, de adtak hozzá egy "fehéret" és egy +fejet, de még nem néztem hogy tartalék, vagy esetleg egy keményebb. Így, hogy nekem ez az első, nem tűnik se gyorsnak, se lassúnak. Bár ahogy fejlesztettem a tárgy verzióit, azért kb. 10 perc (2-3cm) kellett neki amíg 1-el elkészült. A slicer-t azért még nem árt jobban ki kell ismernem, ráadásul van egy méretátváltás a modellező és eközött, amit még nem mértem meg pontosan...De tény, hogy sok időt spóroltál meg az oktatóvideóiddal. Köszi!

[@elferenc6187]

Tegnap este ezen agyaltam, erre ma itt is van! Köszönöm az infókat!

[@RJoco]

Nagyon jó téma, gyakori kérdés fórumokon is. Esetleg meg lehetne nézni a Prusament PVB anyagát, ami szintén IPA-val simítható. Pont ma nyomtattam az első tárgyam, simítást még nem próbáltam. Ami még érdekelne, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak a mindennapi élethez. Főleg az alacsonyabb értékekkel összevetve. Mennyi bacival találkozhatunk egy átlagos konyhapulton, konyhaasztalon például (ajtókilincs, csaptelep, egyéb dolgok a lakásban, amit megérintve simán a szánkhoz tesszük a kezünket, mert nem figyelünk, nem gondolunk bele). A műanyag poharak hogy bírják, főleg, ha van már rajta egy-két sérülés a használattól? Ez egy jó referencia lehetne az eddigi kísérletekhez. Más műanyag konyhai eszközök újonnan és használtan mit produkálnak? Tehát jó lenne valami viszonyítási alap, mert így ott vannak a számok, meg adott esetben a különbségek, de igazán sokat egy laikusnak nem mondanak.

[@varroistvanprivat]

Egyáltalán nem a baktériumok írányába gondolkodtam volna ha PLA-t érinteném élelmiszerrel, hanem, hogy mennyi műanyag jut utána a szervezetbe. Erről egy szó se volt. Értem a baktérium miért fontos. De ez kicsit nekem olyan mintha ólompohárból azért nem innánk, mert bektérium tenyészhet rajta. Dehát ólom....

[@Homeelectric]

És mi a helyzet a mosogatógéppel? Felesegem a sütiformákat mindig ott mossa el. Nem szokott derformálodni sem. Nem tudom milyen anyagból van, nekem csak ismerősöm nyomtatta őket.

[@Adam.Netuddmeg]

Az ólomtartalomhoz egy megjegyzés: Magyarországon a csapvízben lévő ólom határértéke 10 µg/l, ami 1000-szerese annak, ami az általad számolt pohárban található, ami valóban több, mint 0, de ezek szerint a csapvízzel sokkal több ólom jut a szervezetünkbe (mert ugye azt meg is isszuk, nem csak iszunk belőle).

[@cyanoure]

3:09 PETG-ben a G az nem glikol, ami egyébként mérgező anyag? *Edit: Nem szóltam, Etilénglikol a mérgező, PETG-ben propilén-glikol van van, ami viszont nem mérgező.

[@BluePillNeo]

A halálcsillag nem alacsony kockázati tényező ;)

[@joewolf38]

Szia! Az alkoholos kézfertőtlenítőkkel mi a helyzet? Nekem elég "kézen" fekvő:-). Ha lesz UV és ózon, arra is kiváncsi vagyok, de ott a műanyag strúktúráját is vizsgálni kell, mert eléggé szét tud esni hosszabb behatás után... Köszi a videót!

[@3dnyomtatas]

Gondolom, mint tisztítószer. Mivel nem teszteltem, nem tudok nyilatkozni, csak pár gondoloat: éllelem típusától függ, de akár jó is lehet, és tényleg érdemes figyelni, gyengül-e idővel a tárgy a rétegtapadás végett

[@joewolf38]

@@3dnyomtatas Következő tanulmáynban lehetne a müanyag bontó, evő baktériumokat is figyelni. Igaz még a jövő, de már léteznek és ez lehet az evolóció válasza, erre a rengeteg műanyagra. :-)

[@jakabgipsz4788]

9:57 nem inkább simább, barázda mentes???

[@3dnyomtatas]

Hát, nagyon régen, amikor először láttam ezt a filamentet, reklámban 1 falvastagságú és akkor transparens lesz (ez volt az eredeti elképezlésük), aztán látom, hogy inkább a felület simaságra mentek a videóban is. De nagyon transparens is lehet: kzbin.info/www/bejne/epS6mnRjqNaDpKssi=kwj84lKRY6v-hcoT&t=347

[@jakabgipsz4788]

@@3dnyomtatas Hát igen, a rétegek közti barázdák kitöltése az átláthatóságot is javítja, de itt most a baktériumok megtapadásáról beszéltél és a videóban nem volt transzparens filament, vagy tárgy.

[@jakabgipsz4788]

És mi a helyzet az uv sterilizálással vagy az ózonos fertőtlenítéssel?

[@3dnyomtatas]

Ami még tervben van: az ultrahangos tisztítási vizsgálat. Teljes sterilizálás (itt valójában azt kell vizsgálni, hogy maga a 3D nyomtatott tárgy mennyire bírja ezt az eljárást). De jöhetnek más ötletek is..