Az a legrosszabb, hogy sok évvel a szülők halála után még mindig rávetül ez a jelenség az ember életére, sok olyan "relé" húz be, ami már rég okafogyott, de mégis ott munkálkodik a háttérben.
@evafeher28743 ай бұрын
Nagyon kemeny valosag, a csaladunk forgatokonyve.
@szilvialangmar24623 ай бұрын
Arany szabály, hogy mindig a nagy segitse a kicsit. Kivéve, ha a gyermek már felnőtt korú és a szülő önhibáján kívül beteg lesz.
@sandorkatalin77223 ай бұрын
💖
@sziszi.sziszi2 ай бұрын
Azért időpontot ne kelljen már kérnie anyámnak akkor sem, ha néha a hátam közepére hiányzik... 😅 Amelyik szülővel jó a gyerek kapcsolata, az pl. messengeren úgyis mindig tudja, merre van a másik - anélkül, hogy ez megterhelő lenne. Nem kritizál, nem kér számon, csak törődik egymással a két fél.
@8golem3733 ай бұрын
Mi a különbség a parentifikáció és aközött, hogy a szülő azért bízza a gyerekre ezeket a feladatokat, hogy a gyerek felnőve ne legyen életképtelen? Az jobb lesz, ha egy 20 éves ember még egy rántottát sem tud maga elkészíteni és nem ismeri fel a vécékefét?
@sumegicsilla3 ай бұрын
Szerintem itt a hangsúly az arányokon van. Ha a szülő a házi munkák zömét a gyerekkel csináltatja meg, vagy a gyerekre terheli a párkapcsolata problémáit, akkor történik parentifikáció. Szemben azzal, hogy életkorának megfelelő feladatokkal bízzuk meg, erősítve a kompetenciáját, ezzel pedig az önbizalmát, kibontakoztatva a kreativitását. Annál jobban ki se szúrhatnánk a gyermekünkkel, hogy nem bízzunk rá semmit, aztán 40 évesen, amikor a szülője lebetegszik, ott áll majd és egy csekket sem tud befizetni.
@8golem3733 ай бұрын
@@sumegicsilla Pontosan erre gondoltam, ezért tettem fel a kérdést.
@Anizza-c6i3 ай бұрын
Tökéletes összefoglalás! Nagyon köszönöm!!!
@veronikabogdanyi49403 ай бұрын
Es olyannal mi van amikor a szülő panaszkodik a gyaereknek es agondjait ő a gyerekre bizza? De ha gyerek magatol ajanlja fel a segizsegez, es probal segiteni de leèpiti a gyermeket, hogy ugyse tudja stb vahy, higy nem kell megoldani stb
@IvanBalaz-m7lАй бұрын
Tejesen igaz mar sokszor rajotem de mindig gonosz nak neztek engem😊😅
@csongorzsedely8655Ай бұрын
Dehát erre nem csak Chuck Norris képes? 🤔
@lorinda11643 ай бұрын
Ma sok anya ugy kezeli a lanyat mint baratnö. Helyes? Szerintem nem.
@zoltanovari78383 ай бұрын
Azon kezdtem gondolkodni, hogy mi a szeretet?
@agihekkel92633 ай бұрын
A szülő véleményem szerint csak akkor parentifikálja a gyereket,ha maga sem tudott felnőni a családi háttere működése miatt. És így elég meredek magára hagyni...
@zsuzsadobos43213 ай бұрын
Kit meredek magára hagyni?
@zsuzso72 ай бұрын
Magára hagytam, egyedül még arra sem veszi rá magát, hogy takarítson... De nekem is van életem
@agihekkel92632 ай бұрын
@@zsuzso7 Talán a fokozatos leválás lehet az emészthető,hiszen több évtizedes szokások átalakításáról van szó.
@agihekkel92632 ай бұрын
@@zsuzsadobos4321 A szülőt.
@zsuzsadobos43212 ай бұрын
Szerintem az sokkal meredekebb, hogy a saját elakadása miatt parentifikálja valaki a gyerekét. Plusz nem a felnőtt gyerek feladata, hogy a még mindig gyerekként létező szülője helyett felelősséget vállaljon. Ez iszonyú nagy teher, tapasztalatból mondom.
@szilviabibok60623 ай бұрын
Emese Maróti, káár, hogy a barátnőm ilyen okos!
@nicovaradi67603 ай бұрын
2szer is meghallgattam hogyan lépjünk ki belöle de már késö 😞
@dominikpriski013 ай бұрын
Olyan nincsen
@autumnlove95373 ай бұрын
Sosincs késő...
@malfoylucius82113 ай бұрын
@@autumnlove9537 Pedig de.
@autumnlove95373 ай бұрын
@@malfoylucius8211 akkor nem is akarod igazán változtatni... Már a kiiras is segítség... Ha erre is lusta vagy, hogy jobban legyél, akkor tényleg késő....
@szpsz9113 ай бұрын
@@autumnlove9537 bántástól nem lesz jobban a bajban lévő