A három test problémától a Mars terraformálásig

Рет қаралды 19,255

IT és Most

Күн бұрын

Пікірлер: 54

@TeslaElonSpaceXFan 3 ай бұрын

Köszi a videót, imádom Szabó Norton előadásait!

@hajdara87 3 ай бұрын

20:38 Én úgy tudtam, hogy befelé könnyebb menni, mint kifelé, a Nap gravitációja miatt. A Vénuszt sokkal könnyebb lenne megközelíteni, mint a Marsra, pont az ellenkezőjét mondja. Vizsgálni nehezebb a belső bolygókat, mert a teleszkópok lényegében a nappal szembe néznek, és még mi is hunyorgunk, ha egy repülőt figyelünk, ami a nap környékén repül. Néha felrepül elméletként, hogy a Merkúr előtt lehet még egy kisebb bolygó, de azt megfigyelni nagyon nehéz lenne a Nap fényereje miatt.

@martonziegler2181 3 ай бұрын

Úgy van ahogy Norton mondta. Ez egy látszólagos paradoxon, hogy energiát kell befektetni a naphoz közeledéshez, de így működik az égi mechanika. Minél közelebb kering valami a naphoz, annál nagyobb sebességre van szüksége hogy ne zuhanjon a napra. A naphoz közeli Merkúr jóval nagyobb sebességgel kering mint a föld, ami egy év alatt kerüli meg a napot. A külső bolygóknál ez az idő sok tucat év is lehet...

@palgyorgy7874 Ай бұрын

Öröm látni, hogy így is lehet elvont dolgokról és így beszélni. Ngy dolgok ilyen külsővel...

@janyjozsef 3 ай бұрын

44:00 Magyarországon nem lehetsz senki, ha csak nem vagy ismerős vagy rokon. Több példát is láttam már. Akár orvosi kutatással kapcsolatban is. Itt nem a tudás számít, hanem, hogy kit ismersz. Amerikában egy víz szerelő is lehet 30+ -al híres fizikus.

@forpsi-hu-arubacloud-hu 3 ай бұрын

A nepotizmus létező jelenség, ugyanakkor az lesz az ország, amivé a honpolgárok teszik. Mi azért támogatjuk a kkv szektor digitalizációját, hogy versenyképes(ebb) cégek jöhessenek létre, akik képesek értéket előállítani. Ezáltal növekedni fog gazdaság, idővel emelkedhetnek az átlagbérek és az életszínvonal. Egy cég eszközei ebben persze limitáltak, ugyanakkor a tenger is csak cseppek sokasága. :P Minden esetre ezért a célért érdemes dolgozni. 🙂

@lorandsimon1 2 ай бұрын

Ez jó, tetszik. 💫

@attilahorvath4706 3 ай бұрын

Üdv Urak! Kérdés. Terraformálás. Hogy ha a Vénusznak van légköre, de nincs klasszikus indukált mágneses mezeje, hogy van légköre, amit a napszél nem fúj el, még a marsnak nincs, mert elfújta?

@200bizonyitek 3 ай бұрын

Azért ez magas labda volt a laposföldeseknek! Köszönjük.

@lajosjakabfi3211 3 ай бұрын

Szia! Magas labda? Csak beszélgettek. Konkrétan mire gondolsz?

@fromika 3 ай бұрын

a mostani politikusokat tényleg jó lenne felküldeni, de maradjanak is ott. :) A teflont meg elcseszett tárolás eredményezte, amit a hadiipar után elvitte, és később lett használva űrtechnológiában.

@attilacsaszar9244 3 ай бұрын

Azthiszem pár nyelvkutató is felnézett az égre, mikor hansimansiztál 😊

@janospeto831 3 ай бұрын

Viszont ő nem hazudott! 🥴 😂 🤣

@zoltannagy7651 3 ай бұрын

23:21 A Bennu tudtommal nem 500 km-es, hanem csak 550 méteres. De az tudna tarolni már rendesen...

@szabolcsnagy7638 3 ай бұрын

Érdekes téma csak komolyan kéne venniük és előadniuk.

@paxtonandras4270 3 ай бұрын

Jo fej srác, kutató..találkoztam vele, és okos, s remélem majd nagy emberré válik majd a Norton úr..DDDD Tisztelet neki..! A KIss lacit utálom.

@sunipopovici3490 2 ай бұрын

Igen,sok primitiv ember utalja...

@Cornflakes1111 Ай бұрын

Miért utálod? Igaz, hogy pörgősebb, szabadabb szájú, mint amit a csillagászoktól várnál, de talán épp ezért kaphatta meg a Prima Primissima díjat, ami arról ad tanubizonyságot, hogy rengeteg embert sikerült megszólítania, olyanokat is, akik addig nem érdeklődtek a csillagászat iránt. Én kifejezetten jó humorú, nagyon jól magyarázó szakembernek tartom.

@J24345 3 ай бұрын

"22:10" ... és mit kezdünk a felfedezett aszteroidával, ha felénk tartó pályája és tömege LÉNYEGÉBEN megmarad? (szétrobbantani miért nem érdemes tehát?)

@pipihunter 3 ай бұрын

Sok kissebb darab valószínűleg nagyobb pusztítás mint egy nagyobb darab adott helyre csapódás..de én csak egy tyúkmen vagyok a baromfiudvar főnöke ..

@solar1375 3 ай бұрын

Egy akkora aszteroidát,ami a dinókat lerendezte,felrobbantani sem tudnánk.

@martonziegler2181 3 ай бұрын

Az idegen élettel és idegen civilizációkkal kapcsolatban nagyon pesszimista vagyok. A világegyetemben lehetséges legnagyobb sebesség a C. A fény is ezzel a sebességgel halad. Tömeggel rendelkező test csak ennél lassabban mehet. A kozmosz olyan elképesztően hatalmas, hogy kozmikus léptékben a fénysebesség lassabb mint a reumás csiga... Az időnek és a térnek olyan gigászi szakadékában élünk, hogy statisztikailag a nullához nagyon közeli annak az esélye hogy idegen civilizációkkal találkozzunk. Hasonló a helyzet az élet kialakulásával is, sőt magának a világegyetemnek a mai formában való létezése is statisztikai szempontból képtelenség, noha létezik és itt vagyunk. Ez olyan, mintha valaki elgurítana a vasúti sínen egy pénzérmét és az sok milliárd fényéven keresztül gurulna a sínen, anélkül hogy leesne arról. Ha valaki megpróbálja (és nem jön a vonat), akkor a legjobb esetben is pár deciméter megtétele után, átlagosan pedig 2-4 cm megtétele után leesik a sínről a pénzérme. Nos a világegyetem pénzérméje majd tizennégy milliárd éve gurul a sínen... Az élet kialakulásához évmilliárdokon keresztül kell optimális körülményeknek stabilan fennállniuk..A földön három milliárd évig csak primitív, sejtmag nélküli prokarióta baktériumok éltek. Összetett életformák csak sacc 600 millió éve léteznek, a "kambriumi robbanás" óta. (robbanás képletes értelemben az összetett életformák hirtelen megjelenését jelenti) Ilyen csekély esélyek mellett bármely élet létrejötte a statisztikai lehetetlenséget közelíti. Intelligens civilizáció létrejöttének az esélye még ennél is sok nagyságrenddel valószínűtlenebb... Idegen civilizációk léte a nagy számok törvénye miatt statisztikailag valószínűsíthető, azonban annak esélye hogy ilyenekkel valaha is találkozzunk gyakorlatilag nulla. A Mars vagy a Vénusz betelepítése és terraformálása egyszerűen agyrém! A mai kémiai rakétákkal el lehet oda jutni, de abszolút gazdaságtalanul és nagyon hosszú idő alatt. Gondoljuk el, hogy embereket hosszú évekre összezárunk egy apró űrhajóba. Milyen szag lesz ott, és mennyi idő múlva őrülnek meg még akkor is, ha minden "simán" megy? Az ilyen utazást inkább tekintem egy rendkívül perverz tömeges kivégzésnek... Ráadásul a kiszámítható kockázatok kivédése a gyakorlatban még semmilyen szinten nincs megoldva, nem beszélve az előre nem láthatókról... Van pár hőbörödött csilliárdos és fantaszta tudós, akik erőltetik a kolonizációt. Ha elindítanak egy ilyen expedíciót, annak nagyon kegyetlen és sötét jövőt jósolok! Amíg az űrhajók csak inerciális pályán tudnak "átsodródni" egyik bolygóról a másikra, esélytelen ilyesmiről fikciózni. Valóságos esély akkor lesz tudományos célú, néhány fős expedíciókra, ha kifejlesztik a nukleáris hajtású űrhajókat és megoldják a fedélzeti gravitációt és a hatékony sugárvédelmet. Ez pedig sok évtizedes-évszázados mérnöki munkát jelent annak anyagi fedezetével... Ezzel szemben az űrbányászat és holdi bázis építése megoldható-csak üzleti szempontból kel kifizetőnek lennie.

@okytos 3 ай бұрын

Ne haragudj, szerintem nem fogod fel a számokat és ezt nem sértésből írom. Továbbá amiről írsz az nagyobb lépték. Eleve össze fogunk ütközni az Andromédával. Utána pedig a lokális csoport, ami 32 tagból áll csatlakozik a Virgo szuperhalmazhoz. Emberi léptékkel tűnik csak soknak az idő. Mert bármi bármennyi fényév. Időnk, na az van.. Eleve a szomszéd csillag az egy vörös törpe. A földnek pedig csak a nap alatt 9 civilizációra elég ideje van. Még ha mi ki is pusztítjuk magunkat. Az életet eltüntetni innen már borzasztó nehéz. Nem lehetetlen de nehéz és nem nagy rá az esély. Amennyiben az ember nem irtja ki magát 100%, hogy valahol megveti a lábát. Idő és a fejlődés léptéke. Ugye a kozmikus naptárban ami 1 év, mi az utolsó pár másodperc "terméke" vagyunk. Amennyiben az emberiségnek van jövője ez a szuper őskor. So.. Just belive.

@okytos 3 ай бұрын

AZt még zárójelben, hogy a Webb már most felfedezett ha jól emlékszem 120 fényére K2-18 b dimetil - szulfid. Majdnem biztos vagyok a sötét erdőben.

@okytos 3 ай бұрын

Amúgy az érmét illetően igazad van és semmi sem biztos. Bármikor kettészakadhat az egész Univerzum. No de úgy néz ki, hogy a 4 fő erő tökéletes egyensúlyban van. Egyelőre. Mert abban még ha jól értem a dolgokat nincs benne a sötét enregia. A sötét anyag igen.

@selgirr 2 ай бұрын

@@okytos lófaxot van igaza... miért nem rögtön egy kés élén akarja gurítani? vagy miért nem egy lejtős vályúban??? közhelynek elmegy, de ehhez hasonlítani bármit is???

@okytos 2 ай бұрын

@@selgirr Nem a legpengébb hasonlat, de szerintem a gyenge nukleáris erő az erős nukleáris erő az elektromágneses erő és a gravitáció tökéletes egyensúlyára értette. Bármelyikből akár egy parányit elveszünk széthullik a világ. A sötét energia egy új tényező ami oltári gyenge viszont gyorsuló ütemben erősödik.

@user-yn3tb1mj9p 4 ай бұрын

A 3 test probléma az egyik legjobb scifi napjainkban. Érdekes, hogy a szerző kínai.

@davidkiss6624 3 ай бұрын

A Stalker - Piknik az árokparton c. könyv is hasonlóan mélyenszántó üzenettel bír 🛸🤗

@hardplayer3374 3 ай бұрын

miért nem működik a 3 test probléma ? egy csillagközi utazás annyira "drága" hogy háborúzni erőforrás pazarlás. sokkal "olcsóbb" lakatlan bolygókat kolonizálni.... olyan ez mint az energiaminimumra való törekvés törvénye. csak itt a költséghatékonyságra való törekvés elve érvényesül.

@solar1375 3 ай бұрын

Amennyiben kifejlődne több százezer civilizáció a galaxisunkban,,előbb utóbb elfogynának a kolonizálható bolygók is.

@hardplayer3374 3 ай бұрын

@@solar1375 ha egy bolygón vizsszintesen elfogy a hely függőlegesen még sok hely van... szerintem nincs olyan hogy maximális népesség egy bolygón.... a népességet csak a technológia fejlettsége korlátozza. a bolygó mérete a kisebbik probléma.

@johnnyr82 3 ай бұрын

@@hardplayer3374 Ez baromság az erőforrások korlátozottak, az meghatározza a maximális populációt. A földnek is van embereltartóképessége. Fenntarthatóan sokkal kevesebb ember élhetne a földön. Technológiával lehet ezt a számot növelni ugyan, de az erőforrások akkor is végesek. Másik alkalmas bolygókkal lehetne ezt növelni, de rettenetesen nagy az űr és borzalmasan nagyok a távolságok.

@Cornflakes1111 Ай бұрын

Az a bolygó, amelyik alkalmas az életre, szinte biztos, hogy rendelkezik azzal. Azért nincsen erre bizonyítékunk, mert pl nekünk földfelszíni fajnak egyetlen másik bolygó sem alkalmas az életre még a naprendszeren belül sem. Ha mi valóban ki szeretnénk jelölni egy második Földet (és tegyük fel el is tudunk oda jutni és kolonizálhatnánk is), jelenlegi ismeretünk alapján (földi körülmények = az élet megszámlálhatatlan formája, megszámlálhatatlan mennyiségben) az a bolygó élettől hemzsegő lesz. Amelyik nem az, ahogy íroöd lakatlan, az azért "lakatlan" (a mi szempontrendszerünk szerint, pl a Mars), mert nem alkalmas az életre. Akkor minek foglalnánk el, ha tudunk Föld 2-ről, még ha azon hemzsegnek is a fajok.

@szilvesztercsata274 3 ай бұрын

Amúgy lesz új része a filmnek ??

@forpsi-hu-arubacloud-hu 3 ай бұрын

Elvileg jön majd a következő évad.

@peterbecskei 2 ай бұрын

A sotét erdô hipotezis hibas megoldasa a fermi paradoxonnak... Szerintem ezért csak szimbolum... A XX. Szazadi hideghaborut szimbolizalja ...

@karvak1492 3 ай бұрын

01:44

@ivanborik8326 3 ай бұрын

Kicsit számomra érthetetlen hogy a musor elejen arrol beszel hogyan kellene megvedeni a Foldet illetve a klimadolgokrol, majd a kozepe tájan meg az urturizmusrol beszel jóindulattal amitol karosabb dolgot nehéz elképzelni. A tobbi az egész érdekes volt!

@davidkiss6624 3 ай бұрын

@forpsi-hu-arubacloud-hu köszönjük az interjút nagyon érdekes lett, ha már IT akkor érdeklődni szeretnék, hogy van-e önöknél lehetőség szimulációk futtatására? Vagy ismernek-e olyan IT céget ahol lehet ilyet, asztrobiológiai ötleteimet szeretném ilyen formában le tesztelni, az emberiség legfontosabb kérdésének a megválaszolása érdekében!

@forpsi-hu-arubacloud-hu 3 ай бұрын

A felhőszolgáltatásaink alkalmasak lehetnek erre. Bővebben lásd.: www.arubacloud.hu Az induláshoz cégeknek 40.000 Ft, magánszemélyeknek 5000 Ft értékben adunk vouchert. Az igénylés menetéről több információ elérhető a weboldalunkon is, illetve van egy bemutató videónk is hozzá.

@roberttek9859 3 ай бұрын

Egy valamit sose értettem. Ha elér minket egy szikladarab, mitől robban fel? Pláne háromszoros erővel, mint egy atombomba...

@anagy6288 3 ай бұрын

Ha egy 140-el haladó autóból kidugod a fejed, örülsz ha az a nyakadon marad. Érezheted, hogy milyen hihetetlen sürő közeg a légkőr valójában. Most képzelj el egy nagyságrendekkel nagyobb tömeget és egy sokkal sokkal sokkal nagyobb sebességet mint 140km/h, mondjuk 30e.. Ez a tömeg, ilyen sebességgel hatalmas energoahordozó, ami mintha falnak csapódna mikor a légkörbe ér.

@K_Jani 3 ай бұрын

A teflont Roy Plunkett vegyész fedezte fel véletlenül 1938 április 6-án a DuPont vegyipari cégnél

@Cornflakes1111 Ай бұрын

Nem az volt a téma ki fedezte fel, hanem, hogy mire használták először. Nyílván nem egy csillagász kotyvasztotta ki a távcsőve mellett.

@hajnas6 3 ай бұрын

Mert ha az óceánba esik az ANNYIRA NAGYON JÓ??Az természetes??azt SZABAD?? HÁNY ÉLŐLÉNY ÉS NÖVÉNY SEMMISÜL MEG ???!!! Persze ..kit érdekel???

@alexanderalex5204 27 күн бұрын

Megnyugtatom tisztelt fiatal Uram: Az élet nem létezett a Marson !!! Sajnàlom : A két test fizikâjàra épitett Moxeljükkel megvannak bukva az Univerzumunk egyetemes dialektikàjával szemben.

@attilavarga8204 Ай бұрын

Mi a lofaszt akarunk mi a marson mikor meg a foldon sem tudunk rendet tenni. Ez egy nagy humbuk.milliardokat olnek a semmibe.

@selgirr 2 ай бұрын

kedves Norton... tőled már elvárjuk, hogy nem "nulla egész nulla tizenhét", hanem "nulla egész tizenhét EZRED".. ez nem kötekedés, de légy azon emberek, kutatók, tudósok, csillagászok (kevesének) egyike, aki nem lusta rendesen kimondani :)