Könnyűszerkezetes házak építése - legfontosabb szabályok

Ebben a videóban az általam összegyűjtött legfontosabb szabályokat listáztam 11 pontban. Forrásként a nemzetközi lakossági építési kódokat összefoglaló könyv (International Residential Codes 2018) szolgált - nagy vonalakban a főbb pontokat emeltem ki.
Ha szeretnéd támogatni a videós munkásságom, most azt itt, az alábbi linken megteheted!
www.patreon.com/user?u=36723969
www.acsbudapest.hu
/ acsbudapest

[@landcruisertoyota3137]

Ezt még lehetne fokozni a végtelenségig, mert egy videóban lehetetlen mindent elmondani. Ez annál sokkal összetettebb. Hova kell páraáteresztő, vagy párazáró fólia, stb..... Én nem reggel 7-kor kezdtem a szakmát, bár nem ács vagyok, de rengeteget láttam, csináltam ilyen irányú munkákat. Láttam olyan könnyűszekezetes épületet (konkrétan Magdolna-völgybe) ahol a gondolom csuron vizes faváz közé, amit előző nap még a rigó fülyült, berakták a nyílászárókat, és amikor faszányosan száradni kezdett a fa, az olyan szinten tébpe szét a komplett nyílászárókat, hogy használhatatlanok lettek. A toló-bukó erkélyajtót négyen tudtuk kinyitni, nem kevés feszegetés árán, de az összes ablak is gyalázatosan el volt deformálódva a hozzácsvarozott fa száradása miatt. A faanyag úgy volt lekezelve, hogy a kontárok max. lehugyozták, azaz sehogy. Egy db. házi könnyező gomba spóra ha bekerül, akkor garantáltan kuka az egész ház ami 120-130 m2 volt. Láttam könnyező gombát, ami egy egész nyaralót pusztított el, és hatóságilag zárt konténerben vittek el megsemmisítésre. Az már ehhez képest csak mellékes, hogy semmiféle párazárás nem volt, de konkréten a külső falszerkezetben üvegpaplan volt, (amit függőlegesen tilos berakni) ami 20-30 centiket le volt csúszva, tehát a felső részén nulla a szigetelés, de ahol volt szigetelés, ott is elég hiányosan. Mi ott egy rohadtnagy úszókaput csináltunk, de azzal is volt gond, mert kiderült, hogy kerítéspillér zsalukőbe, amire a kaput rögzítettük csak SÓDER volt vasalás nélkül, és csak a felső 5-10 centi volt beton. Amikor a majdnem kész kaput próbálgattuk, a kapu a pillérrel együtt kiborult. És ez nem vicc. Szóval nem a faszerkezetes házzal van a gond mint anyag, hanem az ilyen moslék trógerekkel. Amúgy ez a videó, ha nem is érdekelne a témája (de érdekel) akkor is megnézném. Ilyen embereknek kéne iskolákban tanítani, mert maga az előadásmód is érdekes, úgy mondanám, hogy hatással van az emberre, valamiért önkénytelenül odafigyelsz rá, mert értelmes, stb.... Ezt nem lehet megmagyarázni, se tanítani. Valakinek vagy van ilyen figyelemfelkeltő adottsága, vagy nincs. Ezt mutatja a 1,6 E like a 20 dislike-kal szemben.

[@acsbudapest]

LandCruiser Toyota nagyon szépen KÖSZÖNÖM! Üdv , ÁB

[@sevenhorse8563]

Egyet értek veled,de azért azt is tegyük hozzá hogy ez az építési mód nem olyan helyre való ahol az embereknek minimum 30 évre kell gondolnia ház építés vagy ház vásárlás terén. Amcsiba persze be vált , mert ott akár 5 évente újra húzza a házat akkor is le szarja.

[@acsbudapest]

Seven Horse nem annyira drámai a helyzet, én bontottam az USA-ban hazat ( 60-as évekből) átalakítása miatt ami szerkezetileg NEM VOLT kifogásolható . Nyilván vannak kivételek! Üdv ÁB

[@landcruisertoyota3137]

@@sevenhorse8563 Ha a leggyengébb faanyagott nézzük, Lucfenyő, (gondolom máshol is ez a legelterjedtebb) 30 évet annak is simán ki kell bírnia, de sokkal többet is. Sopronkövesden tudok olyan házat, ami a 20-as években épült, és eredeti a tetőszerkezete, de a födém is még az eredeti fa, és még csak meg sincs ereszkedve, igaz hogy 25-30 centi körüli magasságú, de ha elöregedne, akkor elöregedett volna az 50 centis is. Az Andrássy úton fafödémet erőssítettünk meg, mert a szú megette egy részét, arról konkrétan a háncs se volt leszedve maradéktalanul, és ahol a szú nem zabálta meg, ott hibátlan álapotú volt. A 22-es lukat nem volt könnyebb belefúrni, mint a vadi új fába. Azok az épületek nem 5 de nem is 50 évesek, hanem jóval több. Ha valaki ennél több időre épít, az építsen gránitból. :) A téglának és a fának is vannak előnyei is, hátrányai is. Használati céltól függően, pl. hőtárló közeg van amikor jó, van amikor hátrány. Egy mai téglafal az előírások miatt már 50 cm. vastag a szigeteléssel együtt. Ha ki akarsz nézni az ablakon, akkor bokáig ki kell hajolni, hogy oldalra is elláss, mert ez már lassan olyan vastag lesz, mint a régi vályogházak. Az ablakok már olyanok mint egy lőrés a várakon, sokkal kevesebb fény jön be egy ugyanakkora ablakon. Hát ez minden, csak nem barátságos élettér. Úgy tudom, ezt az ácsmester úr jobban tudja, hogy az USA-ba van ahol nem is engednek csak faszerkezetes házat az esetleges földrengés miatt, mert a fa kb. 100x rugalmasabb, jobban viseli a dinamikus terheléseket. A tornádó, hurrikán viszont hamarabb felkapja a pálcikaházat, de itt ugye ilyen nincs. Szóval az élettartama nagyon nagyon sok évtized a fának, főleg a mai anyagokkal kezelve. Nem a semmitnemérő hagyományos Tetolra gondolok, ami ha kétszer megázik, az összes lemosódik a fáról, főleg ami úgy volt beáztatva a telepen, hogy eleve fa nedvességtartalma 99,9% volt, ráadásul összekötegelve hogy még csak véletlenül se érje a favédőszer. Na ennyi, mert már megint túlzásba vittem. :)

[@sevenhorse8563]

​@@acsbudapest Attól függ hol?? Los angeles vagy Lasvegas, Texasban nyilván nincs jelentősége mert az év 365 napjából 350 ben süt a nap. De pl ahol állandó pára és eső van Mondjuk Maiami ott megint más a helyzet. Én nekem az a meg látásom ezeket a technologiákat főleg meleg helyekre ajánlottak ahol kevés a csapadék és pára tartalom.Én életembe 5 ilyen házat láttam talán ,de mindegyikkel csak a probléma volt. Természetesen garancia nyista lehet pereskedni. Tudod garancia addig tart amíg az építő a területen van. Ismered a magyar viszonyokat szerintem nem kell be mutatni . :D

[@r4ndOm14m]

Ez komolyan jobb, mint bármelyik TV műsor! :) Köszönöm a beletett munkádat!

[@acsbudapest]

Én köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet! Üdv, ÁB

[@laszloszondi9997]

Ez a csávó kurva jól magyaráz! Köszönöm a feltöltést!

[@acsbudapest]

Szondi László ÉN köszönöm Szépen! Üdv Áb

[@leventeszucs2133]

Mintha egy nagyon jó tanár beszélne. 👍

[@tesvir1]

Szia kérdésem lenne a folyamatos lyukatógép típusa, vagy amit használtok. Tiszteltel Balogh Sándor Ács

[@szabigabi]

Kedves Ács Budapest! Köszönjük a videót, a párommal néztük, nagyon jól magyarázol, érződik közben hogy tapasztalatra épül.

[@acsbudapest]

Köszönöm a hozzászólást! Üdv ÁB

[@zsoltbatta9932]

Szia érdeklődni szeretnék, hogy a tóparti ház alapteruletu házat mennyből lehet ki hozni?

[@jozsefzsamboki3834]

Sok videót megnéztem a témával kapcsolatban. Szerintem ez messze az egyik legjobb. Köszönjük szépen! :)

[@acsbudapest]

József Zsámboki hálás vagyok, én köszönöm szépen a figyelmet!

[@acsbudapest]

Köszönöm a kritikát és az észrevételt. Nem szeretnék tanítani, hiszen nem vagyok tanár. Videóim alapja a megszerzett tapasztalat. Sok esetben nem értenek egyet az európai tervezők vagy MÉRNÖKÖK az amerikai technológiával így ez egy folytonos ütközési pontot képez. Nyilván igazad lehet, a weboldalad amelyet mellékleltél igazolja és alá is támaszthatja a birtokolt tudást és az éles kritikád alapját. Mindennek ellenére a videóban elhangzott mód nem saját elmém szüleménye, ahogy beszámoltam arról az USA követelményeinek felel meg. Javában eltér magyarországi szaktarsaim kivitelezési módjától, van sok rosszabb nyilván sok jobb is amely az általad említett tökéletes minőséget is elérheti. Ahogy mondtam én ebben hiszek, így dolgoztam odaát is, ez látszik működőnek itt is. Nem tanítás, nem irányadás. Köszönöm az észrevételt és a javaslatot! Üdvözlettel ÁB

[@kintverbal6513]

Nekem van egy jó tulajdonságom. Józan paraszti ésszel gondolkodom. A másik, szeretek okosabb embertől tanulni s nem hülyébbtől. Egy szem hibát nem véltem felfedezni a videódba. Nem vagyok szaki , hideg burkoló vagyok, de láttam már én is ezt azt. Le a kalappal.

[@acsbudapest]

@@kintverbal6513 Nagyon szépen köszönöm a Pozitív hozzáállást! üdv és jó munkát! ÁB

[@kintverbal6513]

@@acsbudapest Követőd lettem, úgyhogy légy résen :DDDDD

[@HardcoreDuce]

Körülbelül mennyivel olcsóbb egy könnyűszerkezetes faház mint egy azonos méretű téglaház? Kiváló videó.

[@acsbudapest]

Alexander Delarge szia! Köszönöm a pozitív hozzászólást és a kérdést is egyben. A könnyűszerkezetes ház véleményem szerint nem az árában lesz jelentősen kedvezőbb ( szerintem lényegi árkülönbség nincs - ha jól és olyan anyagokból van építve mint amit a technológia követel ) - egy másik oldalon lehet erős, az pedig a kivitelezés gyorsasága illetve az egy ütemben történő építkezés megvalósítása. Ami előny az az, hogy viszonylag gyorsan és egy csoporttal lehet az építkezés egy NAGY szakaszát elvegezni. Gyakorlatilag a beton alap elkészítését követően érkező Brigád egészen a tető fedéséig a fal állításán át a szigetelést is beleértve el tudja végezni a munkát. Szerintem jó lehetőséget rejt, És szerintem maga a faház is jó, nem csak az amerikaiak építkeznek ilyen módon (ott a lakossági házak 90 %-a ilyen jellegű ) Svédországban is rengeteg faház van, Németország 40 százaléka így készül, Svájcban ez a szám 60 %-ot mutat. Köszönöm a kérdést, üdv Ab

[@dszgede]

Nem tudom hogy ki vagy, de egyszerüen te egy korrekt, értelmes ember vagy. Jó pár hónapja gyűjtöm az adatokat itt 24 perc alatt mindent megtudtam maszatolás, szakmai féltékenység nélkül. És ami a legfontosabb azt az 5% ot is elmondtad ami nélkül összedöl vagy kigyullad, penészedik a ház. Az ember valahogy igy néz ki!!!

[@lukacslaciluki]

Nagyon jó, nagyon hasznos, köszönöm szépen!!!

[@acsbudapest]

László LUKÁCS ÉN köszönöm! Üdv ÁB

[@szabodenes204]

Nagyon jók a videóid jól lehet tanulni belőle. Köszönöm őket!

[@istvanlengyel1652]

A legnagyobb tiszeletem és elismerésem Neked! Örülök, hogy a tudásodat és tapasztalatodat megosztod mindenkivel. Sajnos kevés az olyan szakember, aki maradéktalanul betartja az előírásokat, és mégkevesebb az aki meg is osztja a tudását másokkal. Emberségből, szakmából és előadásból is csillagos ötös. Köszönjük!!

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon szépen köszönöm, igazán hálás vagyok! köszönöm a megtekintést, és a támogató gondolatokat! Üdv, ÁB

[@rasztasssss]

Nagyon jó videó, nagyon sok mindenben felnyitotta a szemem. Érdekelne a véleményed a lapra szerelt kész házakról általánosságban és a mai magyar kivitelezők munkáiról. Köszönöm szépen!

[@cseszocseszo8258]

Köszönöm a videókat. Nagyon sokat megnéztem, vén fejjel rengeteget tanultam belőlük. Magyarországon ritka az ilyen profizmus, nem mellesleg az a szintén profi, videós oktatómunka.

[@susevirtual9369]

Ezt a videót 30-évvel ezelőtt kellet volna elkészíteni és közzéteni a magyar Mek-mestereknek dokumentum filmként.

[@andrasklucsar3005]

) l 5 6 7

[@leventepall6803]

Szuper

[@zsoltczako609]

Nagyon hasznos videó, pár perc alatt nagyon sokat tanultam. Köszönöm

[@acsbudapest]

Szia! Köszönöm a kitüntető figyelmet, örülök, hogy tudtam használható tartalommal szolgálni! Köszönöm és üdv, ÁB

[@milanpopovics1676]

Köszönjük! Nagyon érthető volt! Minden jót !

[@acsbudapest]

Köszönöm szépen! Hálás vagyok! Üdv, ÁB

[@janosugrai4878]

Nagyon szèpen köszönöm. Igazàn hasznos volt. Èrthető ès vilàgos. Sokat tanùltam.

[@acsbudapest]

Én köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet, örülök, hogy tudtam használható információval szolgálni! Üdv, ÁB

[@ficere1088]

Na végre valaki !!!!! Köszönet !!!

[@acsbudapest]

Ficere ÉN köszönöm szépen a figyelmet! Üdv ÁB

[@szilardb9564]

Eszméletlen jó videó, legyszivesebben elmennék hozzád inasnak, hogy megtanuljam első kézből ezeket a fogasokat. Norvégiában laktam 5 évig, fa szerkezetű házban, azóta imádok fával dolgozni. Köszi a szuper videókat.

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon szépen köszönöm a megtekintést és a kommentet! Üdv, ÁB

[@h4z4rd42]

Örülök, hogy rátaláltam erre a csatornára, természetesen fel is iratkoztam. Láttam azonban pár éve elég szép, a tradícionálistól eltérő megoldást a sarkok hőhídmentesítésére, illetve alternatív 16"-os osztású lécfalra, ahol a talpdeszka szélesebb, a függőleges pallók viszont eltolva, hol a külső falsíkoz, hol a talpdeszka belső vonalához igazítva kerülnek beépítésre, így (főleg fújt habszigetelés esetén) elkerülhető a hőhídképződés. (advanced - fejlett) Kifejezetten hiánypótló csatorna! Nem mellesleg mindenkinek ajánlom Larry Haun filmjeit, aki megkérdőjelezhetetlen szakértője a tradícionális lécvázas házépítésnek.

[@regenyilaszlo2010]

nagyon jó ez a videó, köszönöm, most már okosabb lettem🙏🏻

[@acsbudapest]

szia! Igazán nincs mit, nagyon örülök ha tudtam hasznos infóval szolgálni! Köszönöm a figyelmet! üdv ÁB

Sok elpazarolt percem és órám ment el haszontalan vagy téves videó készítményekre , de erre azt tudom mondani , hogy kiváló és hasznos! Ha lesz annyi pénzem , hogy faházat építtetek , akkor Te leszel az első akit megkeresek ! Köszönöm és az élményt is-

[@acsbudapest]

Morvay Rómeó NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM a kitüntető figyelmet ÉS A POZITÍV MAGATARTÁST! Üdv ÁB

Köszi szépen a videót!!!!!!!!!!!

[@debrerob]

Könnyen érthető, világos, logikus. Remek anyag! Sokkal nagyobb önbizalommal vágok bele ezután a munkába.

[@acsbudapest]

Köszönöm a kitüntető figyelmet és nem utolsó sorban a kommentet. Örülök, hogy tudtam használható tartalommal szolgálni! Üdv, ÁB

[@beneakos]

Szuper jó videó! Majdnem mindent megnéztem már Tőled. Csak igy tovább!

[@acsbudapest]

Nagyon szépen köszönöm! Köszönöm és üdv, ÁB

[@mogyorosiilona848]

Köszönjük a videót, ami a lényeg és nagyon szeretjük: Az értelmes magyarázat!!! Szuper 😊

[@acsbudapest]

Nagyon szépen köszönöm a megtekintést és a kedves szavakat! :-) Üdv AB

[@yellowbearworks2535]

Nagyon jó volt, köszi! Hiánypótló!

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon köszönöm a kitüntető figyelmet! köszönöm és üdv, ÁB

[@igorH007]

Hú ez nagyon hasznos volt! Köszönöm!

[@jozsefkonya7672]

Nagyon köszönöm! Sok hasonló videót nézek és sokat tanulok belőlük, de ezek a tartalmak messze felül múlják az igényeimet. Nagyon érthető, lényegre törő, több 10 év szakmai eszenciáját kapjuk meg kis adagokban. :)

[@acsbudapest]

szia! Köszönöm szépen a pozitív visszaigazolást, nagyon örülök, hogy tudok használható információval szolgálni! Köszönöm a figyelmet! Köszönöm és Üdv, ÁB

[@acsbudapest]

vanyo22 köszönöm a kimerítő összefoglalást, örülök a leírt tételeknek! Nagyon hasznos, köszönöm a közösség nevében is, és nem vettem okoskodásnak, a kiegészítő információkra MINDIG SZÜKSÉG VAN! ;-) Több helyszín több tapasztalat és esetedben TÖBB GYAKORLAT! Köszönöm szépen! Üdv ÁB

[@janosnemeth6315]

Szuper videó!! Köszönjük a tiszta és érthető magyarázatot :) Sokat segitettél, hogy jobban átlássam mire kell figyelnem majd.

[@acsbudapest]

Szia Nagyon szépen köszönöm a megtekintést, örülök, hogy tudtam használható tartalommal szolgálni! Üdv, ÁB

[@istvanfrey1223]

2020-ban a videóid alapjánépitettem ezt a melléképületet beállóval. Igyekeztem minden instrukciót betartani, megfogadni! Őszintén megmondom nélküled ez nem jöhetett volna létre!!! Hálás köszönet és sikeres 2021-et!!!! Képet is szerettem volna de nem sikerül!

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon örülök, valóban hálás vagyok a visszaigazolás miatt! Örülök, hogy picivel hozzájárulhattam, hogy tudtam használható tartalommal szolgálni! Udb, AB

[@MrDrumertom]

Tisztelt Ács Budapest! Először is ismételnék egy előttem szólót, "Sok elpazarolt percem és órám ment el haszontalan vagy téves videók, irományok tanulmányozásával a témával kapcsolatban" és csatlakoznék sok korábbi elismerő kommentelőhöz. Ez az anyag elképesztően jó. Építészetben ezért sem vállaltam részt soha ilyen jellegű házak tervezésében szerepet, mert erről a témáról nem találtam semmilyen ehhez fogható anyagot. Minden estre ezt az anyagot is nagyon megköszönhetem sokunk nevében azt hiszem. További sok sikert a munkájához, jó egészséget kívánok és várjuk az újabb fejtágítást.

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon szépen köszönöm a hozzászólást, a pozitív kommentet! Igazán örülök,ha tudtam hasznos infóval szolgálni! Köszönöm szépen ismét, üdv és jó munkát! ÁB

[@tracer654]

Nagyon tetszett a téma, ismét "odaszegeztél" a monitor elé... :-) Köszönöm a feltöltést!

[@acsbudapest]

Szia! Örülök, hogy tudtam érdekes tartalommal szolgálni! Köszönöm a figyelmet! Üdv, ÁB

[@juditsevella3007]

A talajvíz szigetelés és az aljzatbetonhoz rögzítés érdekelne még. Köszönöm az értékes információkat.

[@acsbudapest]

Judit Sevella köszönöm a kérdést! A talajvíz szigetelése a megszokott módon valósul meg, betonlemezre kerül a fa váz. A betonozott alap rétegrendje ;“Szerelőbeton”, aztán teljes felületen ragasztott ( vagy olvasztott ) bitumenes lemez, aztán valamilyen lépés álló szigetelés, majd az aljzat beton. Vizszigetelés javasolt kettő rétegben a kivitelező szakemberek véleménye szerint. A váz rögzítése előre betonozott tőcsavarokkal valósul meg. A tőcsavarok közti táv nem lehet több mint 1 m illetve amennyiben a vázszerkezet toldásra kerül az adott Gerenda szélétől 30 cm-re kell rögzíteniünk legalább. ( nem rögzíthetünk közvetlen a toldásnál) Az észak amerikai kód az alsó Gerenda vagy Palló anyagához teljes keresztmetszetben kezelt anyagot ír elő ( pressure treated lumber) itthon is érdemes gombavédett pallóban gondolkodni, illetve ajánlatos az anyag alá egy bitumenes lemez csíkot tenni- úgy ahogy a hagyományos tetőépítés folyamán ( betonkoszorúra épített tető esétben ) a térdfalakra is kerül a szelemenek alá. A menetes szárakat vagy tőcsavarokat érdemes nagy alátéttel ellátni, minél nagyobb az alátét annál biztosabb a rögzítés. Amennyiben lehetőségünk engedi próbáljunk meg eltérni a kör formájú alátéttől és inkább négyzetes alátétre törekedjünk amely legalább 4-5 cm széles kellene, hogy legyen. Üdv ÁB

[@strategos91]

Szuper videó! köszi az infókat!

[@acsbudapest]

Bboy Peaceful én köszönöm a kommentet, örülök, hogy hasznos információval szolgálhattam! Üdv ÁB

[@Lethesys]

Hű, nagyon f@sz@ csatorna, örülök hogy rátaláltam!!

[@acsbudapest]

Lethesys köszönöm a kommentet! Örülök, hogy tetszik! Igazán! Üdv ÁB

[@TamasPetro]

Szuper videó, köszi!

[@acsbudapest]

Tamás Petró én köszönöm! Üdv ÁB

[@Keritesmester]

Imádom a videóid szakszerű magyarázat, kiemelkedő tudás!!! A videóid segítségével fog majd megépülni a kis otthonunk 🙂

[@krisztiandako9375]

Köszönöm, sokat tanultam.

[@acsbudapest]

Én köszönöm a megtekintést! Üdv, ÁB

[@Hatsepsuth65]

Nagyon jó oktató videó és nem utolsó sorban nagyon hasznos, minden olyan dolgot elmondott amit sajnos az Angol nyelvű videókban nem nagyon mondanak el. Köszönet a feltöltésért.

[@acsbudapest]

Hatsepsuth65 köszönöm szépen! Örülök nagyon, hogy tetszett! Köszönöm a kommentet, üdv ÁB

[@Hazardteam]

Állati jól magyaráz a pasi. Élvezet hallgatni, tökre érdekessé teszi. Nem is érdekelt a téma, csak valamiért rákattintottam erre itt ragadtam. Ha valaha faházat épittetek, azt akarom, hogy ez a pasas csinálja. A "szintelen szagtalan eperizű málnaszagú" résznél meg konkrétan szakadtam :)

[@peterhphajdu]

Végre egy igazi szakember! Nagyon jók a videóid

[@acsbudapest]

Nagyon köszönöm a támogató szavakat! Köszönöm szépen! Üdv, ÁB

[@tiborsarok4165]

Nagyon tetszenek a videóid nem kioktató hanem jószándéku tanácsok . Köszi szépen , ja csak egy megjegyzés. Mi ilyen szerkezetekhez kizárolag N+F vagyis nút-féderes OSB ajánlunk. 12mm től elérhető kb 15-20 % kal drágább de a hulladék mennyisége annyival kevesebb. Csak így tovább.

[@acsbudapest]

Nagyon szépen köszönöm a támogató kommentet! Köszönöm és üdv, ÁB

[@viktorbogdan4293]

Respekt és tisztelet.

[@acsbudapest]

Nagyon szépen köszönöm! Igazán ! Üdv AB

[@kittibatyai9909]

Hihetetlen, hogy már évek óta keresek igazán hasznos videókat a ház építés témában, de most úgy érzem, lesz egy jó alapom nektek hála! 🙂 💐 Amint meg lesz a rá valóm, mindenképp felkereslek benneteket.

[@acsbudapest]

Kitti Bátyai nagyon szépen köszönöm és örülök, hogy tudtam hasznos információval szolgálni! Üdv ÁB

[@sandorolah7722]

Hihetetlenül jó a videó Ebben a tèmában ( ház èpítèsènek alapjai) Szívesen nèznèk tőled videót

[@acsbudapest]

Legyen Géza jogos észrevétel, a belső sík kezelésére nem tértem ki valóban, a szerkezetre fektettem a fő hangsúlyt. Természetesen a belső sík is fóliázáva van a gipszkarton - vagy bármely más záró felület - alatt, hálóerősített hőtükör fóliával , ragasztva illesztéseknél( a “sima” hőtükrös fólia amely nem erősített az könnyen szakad sajnos ) így jön létre a teljesen lezárt rendszert”. Köszönöm az észrevételt, ez az információ akkor innentől már elérhető, tisztázott! Köszönöm , üdv ÁB

[@attilaszendrei4388]

Fantasztikus legjobbak közé tartoztok

[@acsbudapest]

Nagyon szépen köszönjük! Szia, ÁB

[@acsbudapest]

Juhos cipőszalon / Juhos shoe köszönöm a hozzászólást, a 80-as szög betétele mint távtartó minden esetben kötelező. Az összefoglaló videóban arra utaltam hogy az Osb táblák illesztése mögé kötelesek vagyunk blokkot azaz támasztó felületet tenni, hogy a kettő tábla találkozási pontja ne tudjon elmozdulni. A direkt illesztés minden esetben azt jelenti / A kód alapján / hogy egy (16 d szeg amely kb a 80- as szegnek felel meg itthon) kötelesek vagyunk betenni. Direkt illesztés alatt még arra is kell figyelni hogy ne hagyjunk semmiféle szellőző rést. Sajnos rengeteg olyan kivitelező van aki szellőzteti a falat, ellenlécet tesz sőt van aki el is tartja a külső osb burkolatot ezáltal teljesen nyitva hagyván a falat azt, mondván hogy szellőzzön. Összegezve: dilatáció kell, blokk amely zárja és támasztja hátulról kell, hogy a kamrák zártak legyenek mindennek ellenére tudjon mozogni! Köszönöm a kérdést üdv, Peter

[@simoncseperkalo2370]

Kevés szakembert látni, akire a Mester jelző ráillik, de ez olyan. Köszönöm , hasznos nagyon :-)

[@acsbudapest]

Simon Cseperkáló ÉN KÖSZÖNÖM szépen a figyelmet, örülök nagyon! Köszönöm Üdv ÁB

[@istvanherbak1658]

Nagyon jó lett, érthető, lényegretorő !! Szeretnék a szerkezetépítésről tanulni, átfogó képet kapni, milyen szakkönyvet érdemes beszerezni a témával kapcsolatosan. Köszönettel !

[@acsbudapest]

Szia! Sajnos Magyar nyelven íródott könyv amely ezt taglalja nem érhető el, mert tudomásom szerint nincs, inkább az amerikai irodalmak között érdemes keresgélni, ott van rengeteg! Üdv, ÁB

[@istvanherbak1658]

Szia! Rákeresek. Üdv.: István

[@flyboxable]

Hasznos video nagyon

[@acsbudapest]

Shady Samy köszönöm szépen! Üdv ÁB

[@frankadam4244]

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Budapesten tanulok egyetemistaként, de én is rendkívül érdekfeszítőnek, hasznosnak, és - laikusként - hozzáértőnek tartom a videóidat. Hajrá! :)

[@acsbudapest]

Szia! Hálás vagyok! Köszönöm szépen a pozitív kommentet és a megtekintést! Örülök, hogy tudtam használható tartalommal szolgálni! Üdv, ÁB

[@karolypap1350]

Köszönöm a videót, igazán hasznos volt. Saját magamnak tervezek egy kb 30m2-es garázst és a videó megnézése után (úgy, hogy nincs semmilyen tapasztalatom a könnyűszerkezetes házak terén) kiderült, hogy a saját kútfőből tervezett garázsomnál a 11 pontból 6 kapásból megfelelt :)

[@acsbudapest]

Károly Pap örülök, hogy tudtam hasznos információval szolgálni! Kérdés esetén állok szíves rendelkezésedre! Üdv ÁB

[@karolypap1350]

@@acsbudapest Igen egy kérdésen töprengek még nagyon, a talajhoz való rögzítést hogyan lehetne megoldani?

[@acsbudapest]

Károly Pap a fal alsó részét a beton alaphoz bebetonozott tőcsavarral, vagy utólag fúrt majd műgyantával ( vegyi dübel ) beragasztott menetes szárral és nagy méretű fakötésű alátéttel rögzítik! Egy videó hamarosan ezt is bemutatja! ;-) Üdv ÁB

[@belsoszoba]

Nagyon profi es sok hasznos informaciot kozoltok, orok hala! Beke

[@acsbudapest]

Bálint Miklós Sebetyén igazán köszönöm szépen! Örülök, hogy tudtam használható infóval szolgálni! Köszönöm a kommentet, üdv ÁB

[@mihalysipos668]

en kozel 15 eve elek kulfoldon ,es ezzel foglalkozunk.ez egy nagyon jo video,ahhoz kepest ,hogy magyarorszagon nincsen nagy gyakoorlattal biro szaki, .. mar arra gondolok aki 50 eve ebben benne van. en nagyon sokat tanultam itt oreg szakiktol, akinek mar a csaladfaja is ezt csinalta.. nagyon jo volt ez a video. peldaul abban hogy ne csavart hasznaljunk. mar sok hazat lattam repedezni ,amikkor a csavarok eltortek, mert azt hasznalta.az alapozasnal,nagyon oda kell figyelni a vizszigetelesre, mert az a legfontosabb szempont egy ilyen haznal..

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon köszönöm a megtekintést és a támogató sorokat. Ha szabad kérdeznem a világ mely pontjáról írsz? Köszönöm ismét, üdv és jó munkát! ÁB

[@attilaboros2213]

Nagyon hasznosnak találtam ezt a videót! Szeretném megtudni az osb illesztèsek leragasztására szolgáló ragasztó szalag nevèt, fajtáját! Válaszát előre is köszönöm!

[@Medic365]

Koszonom!

[@rockjano]

Fantasztikus video...végr egy szakember aki beszél angolul!!! És milyen értelmesen!!!!

[@acsbudapest]

Köszönöm a megtekintést! Üdv, ÁB

[@hargitaijozsef]

Jó lett! Magyarázó ábrákat kicsit több ideig kint hagyhatnád, hogy ne kelljen le-pause-olni a videót, ha valaki még akarja nézni tüzetesebben. Csak egy ötlet! Sok ilyet még! 😊

[@acsbudapest]

Szia! Köszönöm a hozzászólást, megpróbálok mindenképpen figyelni erre, igazad lehet. Jó ötlet! Köszönöm szépen! Üdv, ÁB

[@gaborstumpf4835]

Nagyon jó és közérthető,nem őőő-zik,összeszedett,világos beszéd.Jó szakember és előadó!Gratula!Talán a faanyagok gomba és rovarmentesítéséről,az azokhoz használt anyagokról és technikákról is csinálhatna egy videót,nagyon megköszönném,hasznos lenne!

[@acsbudapest]

Köszönöm szépen! A júniusi hónapban mindenképpen megpróbálok eleget tenni a kérésnek, valóban nagyon jó téma a faanyagok minősége illetve a favédelem! Júniusban az egyik videóban ezt a témát dolgozom fel! Köszönöm ismét! Üdv ÁB

[@viktorbaldi2036]

Ez igen! Lényegre törő,komoly film!

[@acsbudapest]

Viktor Báldi igazán koszinom szépen! Üdv ÁB

[@vizual06]

Nem tudod elképzelni mennyire nagy segítségek ezek egy magamfajta csóró, de dolgos embernek! :) Nekem nagy segítség lenne. Ház bővítése, hogy készüljön könnyűszerkezettel, ha az alap ház tégla vagy vályog. Nagyon jó videó köszönöm szépen! :)

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon szívesen! :-) Én azt mondom minden ügyfélnek, ha az "eredeti ház" fa, akkor érdemes fával bővíteni. Ne keverjük az anyagokat, ha vályog akkor az a vályoggal bővítendő, ha tégla, akkor téglabővítés lesz a jó mód. Tudom, hogy fura, munkától esünk el, de nem, a lényeg az, hogy hátrahagyott ház jó legyen. Egy faház (fóliázott, párafékezett épület) teljesen máshogy viselkedik mint egy vályog, és ez idő kérdése csupán, - láthatóvá is válik. Üdv, ÁB

[@tothgyula62]

Pipáltam és feliratkoztam. Köszi a tanácsokat. Sokat tanultam ma is.

[@acsbudapest]

Gyula Tóth nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet! Üdv és jó munkát ÁB

[@danielsinko9010]

Tök jó videó. Kicsit olyan a hangulata, mintha én is építhetnék házat és ezek nekem szánt jótanácsok volnának, de kb arról van szó, hogy lihegjek a szakember nyakába és tegyek róla, hogy semmit ne hagyjon ki.

[@acsbudapest]

Dániel Sinkó inkább csak tájékoztató jellegű videó. A szakemberek egy része átlépi ezeket. :-D viszont érdemes az irányadó “tanácsokat” elmondani nekik. Persze ha elfogadják! ;-) üdv ÁB

[@szofi4727]

Ez profi munka!

[@acsbudapest]

Ida Czinke Nagyon szépen köszönöm a kommentet! Üdv ÁB

[@sziabubu]

2018-ban én is összeraktam egy előregyártott faházat. A licensz tulajdonosának talán volt valami köze a technológiához (persze, csak üzleti alapon), de az előregyártók munkája minősíthetetlen volt. Az itt látható szakmaiságot az meg sem közelítette. Jó munkát a továbbiakban is. :)

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon szépen köszönöm a támogató szavakat, igazán köszönöm, köszönöm a megtekintést és a kommentet! Üdv, ÁB

[@pakozdiattila]

Megint csak megköszönöm a hasznos összefoglalót... és bízom benne, hogy hamarosan a ház körüli építkezéseimben hasznát tudom venni. Bár nem gyakorlom az ács-állványozó szakmámat, de úgy látom érdemes lesz ismét elővennem pár porfedte könyvet a polcról. :) További jó egészséget, munkát és újabb videókat kívánok!

[@acsbudapest]

Szia! Köszönöm szépen, hálás vagyok! Örülök, hogy tudtam használható tartalommal szolgálni! Üdv, ÁB

[@richardvamosi1500]

Köszi szépen a munkádat! Az erőhatásokról, és a szigetelésről szeretnék látni kicsit részletesebb videót. Üdvözlettel. :)

[@acsbudapest]

Szia! Ha minden igaz egyszer lesz majd egy beszélgetős epizód ahol statikus és tervező is lesz bevonva, ők tudnak majd érdemben válaszolni, én hiteltelen vagyok e téren, ők a mérnökök! :-) Üdv, ÁB

[@richardvamosi1500]

@@acsbudapest :D Köszi, a szerénység szép erény! :D

[@kovacsistvan3944]

Nagy vagy tesa!

[@vanyo22]

Szia ! Teljesen jo,de egy ket dolgot szeretenek ki igazitani ( termeszetesen csak epito jelleggel :-) ) 26 eve epitek ,renovalok hazakat californiaban . Ezert nincsenek ekezeteim ( annyit meg nem irok .hogy erdemes lenne magyar klaviaturara beruhazni . Termeszetesen itt lenyegesen konnyebb az epitkezes ,mivel az epito anyagok jobban elerhetoek ,es specialisan erre az epitesi modra vannak meretezve . Itt az OSB mindig csak es kizarolagosan fuggolegesen lehet hasznalni ( igy blokkolni sem kell ,hacsak nem magasabb a belter 8 labnal ) Ha fuggoleges helyzetben van . hozza lehet szogelni a vizszintes base plate -hez a fuggoleges stud ok hoz ,es kotesben a dupla felso plate-hez . A rajzokon van egy ugynevezett szogelesi tablazat ,ami meghatarozza hova ,mennyi es milyen szoget kell hasznalni . ( az OSB szelein altalaban 6 inchenkent , mezoben 10 inchenkent . A szogelesnek mas jelentosege is van ( errefele kulonosen ) A foldrengesek nagyon gyakoriak errefele . Itt nem feltetlenul 6-os 7 es erossegurol van szo ,hanem a gyakori de kissebb eroseguekrol . A szogelestol magyarul nyiklik -nyaklik ,de mivel a szogek ugy ahogy engednek es a hazakban joforman nem keletkezik maradando serules . ( nem is szabad csavarozni ,csak ahol elo van irva ) A szaru fak blokkolasa tervezes dolga . Sokszor nem kell levagni teto szogere , hanem a szarufaval zaonos meretu ( altalaban abbol leeso darabokat a szarufakara merolegesen ,de a bupla plate-re felfektetve kell felszegelni . Igy kiall a fal sikjabol ,de neha igy van tervezve) Ezelet a blokkokat mindig ki kell furni es belulrol femhaloval ellatni ,hogy a szigeteles szellozni tudjon . Sot, a teto szigetelesnek minden szarufa kozt kereszt szellozest kell biztositani , Ez csdak a teto es a padlo szigetelesre vonatkozik ,A falakra nem . Mint emlitettem az anyag elerhtoseg szerencsere mas . A vizszintes stud 92,es fel inch hosszu es 1.5 inch szer 3.5 inch . Tehat ha baseplate vastagsaga 1.5 inch plussz 92.5 inch plussz ketszer 1.5 ( a felso dupla ) az 98 inch ,vagyis kerek 8 lab . Az OSB 4lab szor 8 lab ,igy ponosan ,vagas nelkul megy fel . Ha a vizszintes palcikak 16 inch OC ( on center ) akkor szinten vagas nelkul mennek es a stud kozepeig ernek ,igy blokkolas nelkul lehet folytatni . Ja meg egy szabaly . Az egymas melle kerulo OSB ket mindig csusztatassal szogeljuk!!! Ez azt jelenti , hogy ha s szeleket 6 inchenkent szogeljuk , akkor a masik tabla szogelesenel nincsenek szogek egymas mellett ( Talan egyszerubb ha ugy irom ,hogy a ket tabla szogelese kotesben van , igy nem gyengitjuk ,ne adj isten repesztjuk a fuggoleges stud -okat . Remelem nem okoskodasnak veszed .Becsszora csak segiteni probaltam ( nemcsak neked ,hanem az otton igy epitkezoknek ) Sajnos sok dolognak nem tudom a magyar nevet ,mivel otthon egyaltalan nem ilyesmivel foglalkoztam , az epiti iparnak a kozeleben sem voltam .

[@acsbudapest]

vanyo22 köszönöm a kimerítő összefoglalást, örülök a leírt tételeknek! Nagyon hasznos, köszönöm a közösség nevében is, és nem vettem okoskodásnak, a kiegészítő információkra MINDIG SZÜKSÉG VAN! ;-) Több helyszín több tapasztalat és esetedben TÖBB GYAKORLAT! Köszönöm szépen! Üdv ÁB

[@acsbudapest]

vanyo22 láttam, hogy a függőleges sheeting rendszer meg Californiaban, mivel arra nem jártam azt hittem csak preferencia. Oregon, Nebraska, több helyen is ok a horizontális rendszer! ;-) a kötés természetesen világos! Köszönöm ismét az értékes infót és összefoglalást! Üdv ÁB

[@vanyo22]

@@acsbudapest Nagyon szivesen!! Es orulok hogy nem ugy vetted ,hogy az idegenben tagbaszakakdt osztja az eszt :-)

[@acsbudapest]

vanyo22 dehogy, dehogy! külön köszönöm a tetőszigetelés szellőztetésének a kiemelését! Köszönöm üdv és jó munkát! ÁB

[@Hazardteam]

Ez is tökre hasznos volt. Jó fej a csávó!

[@attis02]

Végre egy érthető videó a faházépítésről

[@acsbudapest]

Nagyon szépen köszönöm! Igazán! Üdv, ÁB

[@enikovoloczi4350]

Azonnal megosztottam, mert ezt mindenkinek látnia, hallania és tudnia kell! Nekem, mint laikusnak és nőnek nagyon tetszik! Ahogy elnézem, nem vagyok egyedül vele! (Y) (Y) (Y)

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon szépen köszönöm a megosztást és a kommentet! Örülök, hogy tudtam használható infóval szolgálni! Üdv, ÁB

[@littlesv]

Szia. Hiánypótlóak a videóid, köszönöm hogy megosztod a tudást! Egy kérdés fogalmazódott meg bennem. A könnyűszerkezetes házépítés videódban már nem teljes OSB illesztést javasolsz, hanem 80as szeget a lapok közötti távtartóként használva. Mi az igazság? :)

[@zszabadi]

Nagyon hasznos a videó, köszönöm! Egy kérdésem lenne. Építek egy könnyűszerkezetes garázst, kis lejtésű, trapézlemez tetővel. A koszorút ebben az esetben is vízszintesen építsem be és utána a lejtés irányába egyre csökkenő tartókkal rögzitsem a tető gerendákat/szarufákat, vagy a koszorú lehet egyből (lejtve beépítve) a szarufa/gerenfa is? Köszönöm! Zoltán

[@bozsoboci]

Sziasztok! Nagyon jó a videó, gratulálok hozzá és köszönöm szépen! Mi egy régi nagynevű könnyűszerkeztes házakat építő cégnek vagyunk a villamossági és gépészeti alvállalkozó cége. Minden nap találkozunk azzal a problémával a villanyszerelés folytán leginkább, hogy a megrendelő utólagos kérése alapján egy külső dugaljat vagy kapcsolót hogyan alakítsunk ki utólag a külső falon úgy, hogy annak kábelezése ne legyen látszó és eközben a külső fal hermetikus lezárása fóliával ne sérüljön és a videóban említett levegő és pára bejutása ne legyen lehetséges. Amikor bennünket ezzel a kéréssel megkeres a tulaj, a külső falak már hungarocellel szigetelve vannak vagy hálózva már vagy még anélkül. A legegyszerübb megoldás részünkről az lenne, hogy a külső fal belső felén található dugalj mögött a fal átfúrásával jövünk ki egy kábellel és ott képezünk egy külső dugaljat, vagy a külső szigetelés függőleges kivágásával - gégecső méretének megfelelően- alakítjuk ki a dugaljat vagy kapcsolót. Abban az esetben ha a fal átfúrását választjuk, mert mondjuk a külső fal kívülről már le van hálózva és vakolva akkor a külső fal szerkezetét, párazárását fogjuk átfúrni amit nem tudunk kellő képpen a fúrás és a kábel között utólag leszigetelni. A dugalj mögött a szerelvénydoboznál nem fúrjuk át teljes vastagságban a hungarocellt, csak annyit vágunk ki belőle, hogy a szerelvénydoboz beférjen és a dobozt csavarokkal és habbal rögzítjük. Abban reménykedve, hogy a hab a kábelt is körbefogva némileg gátolja meg a levegő és a pára bejutását. Szerintem is nagyon fontos a fa szerkezetek megóvása a párától. Találkoztam olyan kész épülettel, ahol a tulajdonos mutatta, hogy télen a fűtési szezonban a szobák ablakainak belső párkányán állt a víz a párától. Erre a tulaj válasza az, hogy nem fog szellőztetni, gyakran, hogy a drága meleget kiengedje a házból. A szellőztetés lehetne csak a megoldás de abból is az a fajta, ami hővisszanyerős, mert akkor az eget fogjuk fűteni és nem a szobát. Igazából ezeket a dolgokat csak azért írtam le, hogy milyen jó és azért költséghatékony megoldást tudnátok ajánlani hővisszanyerős szellőztetésre?

[@lunakid12]

A hővisszanyerős szellőztetésnek szerintem nemigen van alternatívája. A második legjobb a siman, nem hővisszanyerős, de jól átgondolt hagyományos szellőzés. Gondoljunk pl. bele: egy konyhai páraelszívó, fürdőszobai ventillátor is ugyanezt teszi: a keletkező párás, meleg levegőt egyszerűen kijuttatja a szabadba, mégse jut eszébe az embereknek panaszkodni miatta. Nyilván veszteség, de hosszú távon simán lehet sokkal olcsóbb, mint a ház bepenészedett elemeit keresgélni, visszabontani, cserélni. Falátfúrás utólagos párazárása engem is érdekelne, nem ismerek igazán jó megoldást, de persze a külső és a belső felületen is kőkeményen próbálnám újratömíteni a rést, az eredeti párazáró réteghez a lehető legjobban zárva, jobb híján talán valamilyen jól tapadó, rugalmas, nem zsugorodó anyaggal (ami kívül persze fagyálló, hőálló, UV-álló is, bár a burkolókeret fedi a visszatömítést, az legalább az UV-t leárnyékolja). A sima hétköznapi szilózgatás ehhez nem elég.

[@littlesv]

Újra nézem a videóid, elmélyíteni az ismereteket :) Itt azt mondod, hogy 5*10 anyagot használsz, és építkezésnél az OSB táblákat fektetve rakod, tökéletesen illesztve. A balatoni faháznál, 5*15-ös anyag van, élére állított OSB lapokkal (60 helyett 62.5cm osztással -tudom a 125-ös táblát így lehet osztani), és 80as szeggel mint távtartóval illesztve, valamint az OSB lapok nincsenek ragasztószalaggal ragasztva. Igaz van ragasztott BSH gerenda is benne, de más táblás vagy ragasztott elemet nem láttam, pedig elvileg az is az "előrehaladott" építési móddal készült, nem? Szóval mi a járható út?

[@acsbudapest]

Szia! Megpróbálom pontokra bontva megválaszolni a kérdéseket. Az 5x10: 5X10 azaz (2x4) továbbiakban is elfogadott építőanyag az USA-ban lakossági épületek építésére is. Ami fontos az az, hogy az épület hol található, a meghatározott klíma-zónákon belül az 1 és a 8 között. Statikailag, a visszaigazolások szerint bátran használható (ELLENŐRZÖTT ÉS SZÁMÍTOTT TERVEK MELLETT KIZÁRÓLAG) olyan helyeken, ahol nincs szükség olyan jellegű szigetelésre illetve ahol nincs tetőtér vagy használt födém és határozottan egy szintet, az alapszintet használják csak. Az 50-es években épület házak a mai napig állnak ilyen vázelemekkel. Itthon más a helyzet, a födémek illetve a szigetelési vastagságok (hideg-klímazóna, minimum) indokolttá teszi a lakóépületeink esetében a 15-ös vastagságot + a további szigetelést. OSB és a 80-as szeg: Minden esetben kell hagyni OSB vagy rétegelt lemez esetén egy dilatációs lehetőséget. Amire a videóban gondoltam az az, hogy zárt "egybefüggő" felületet kell létrehozni, "ütköztetéssel" nem pedig lécekkel, távtartókkal eltartott vagy "szellőztetett" falakat, csatlakozásokat, amelyet láttam sok esetben épülő házakon. Sajnos a videó hossza nem tette lehetővé a minden szereplő pont teljes mélységig történő áttekintését, egy szó mint száz: MINIMÁLIS mozgásteret kell biztosítani a külső borításnak. Advanced Framing: Az advanced framing legelső és talán a legjobban látható eleme a 62,5 cm vázosztás, mindennek ellenére igazából nem CSAK ettől válik az építési stílus eltérővé a tradicionális vázépítéstől. Áthidalások, akár nyílászáróknál akár tereknél I gerendával (I jost) bevonásával vagy egyéb pl ragasztott gerendákkal valósul meg. Az áthidalók szigeteltek, nem tömör fa stb...Ennek értelmében a tóparti ház inkább amolyan "vegyes megoldás". Szabadon átjárható ha a statikai számítások igazolják. Remélem tudtam segíteni, Üdv, ÁB

[@littlesv]

@@acsbudapest Köszönöm, ezzel a magyarázattal kiegészítve már kerek a videó! :)

[@acsbudapest]

littlesv szia! Nagyon köszönöm! Udv Neked! ÁB

[@fulopa100]

Nagyon jó videó. Értelmesebben beszélsz mint a legtöbb jól fizetett szóvivő... (a magyarázó ábráknál nekem is pauzéznom kellett)

[@acsbudapest]

Szia! Köszönöm, igen , szólt már egy feliratkozó, hogy az ábrák nem elég hosszan vannak kitartva, szem előtt tartom a készülő anyagoknál, fontos visszacsatolás, köszönöm a segítséget! Köszönöm és üdv, ÁB

[@levelnehezek]

Profi

[@acsbudapest]

Köszönöm, köszönjük!

[@traube79]

Szüleimnek van egy kis házuk, gyári, Lábatlan Ipari Szövetkezet gyártotta, 1977-ben. Szendvicspanelokból van, szegekkel állították össze a helyszínen szakemberek. 10-15 évet mondtak, addig jó lesz. Napjainkban mindig egyben van, sőt bővítve is lett. Szóval bőven túlhaladta a korát! Tartósak ezek az épületek.

[@acsbudapest]

Szia! Örömmel hallom, hogy a ház a mai napig jó szolgálatot tesz, én magam is azon a véleményen vagyok, hogy lehet fából is nagyon jó épületet készíteni, illetve téglaház is lehet kifogásolható állapotú, szóval valóban a kivitelezésen sok múlik! A könnyűszerkezet is jól teljesít a világ sok sok pontján! Üdv és köszönöm a megtekintés!

[@goodmantruth8185]

Kártyából akkor nem lehet várat épitteni. Kösz a videót, profi.

[@acsbudapest]

Nagyon Okos Minde Tudó Béla Úr abból sajnos nem lehet! Köszönöm a kommentet! Üdv ÁB

[@goodmantruth8185]

@@acsbudapest Külföldi munkásságom allatt olyanokat is láttam hogy kikaparják az elrohadt fa részeket az ablakpárkányból, kitömik ujságpapírral (nem kártya de papír). Majd ráhúznak kétkomponensű gyorskötésű fagittet és már festhető is. Meg a vadiúj tetőszerkezet beázik stb. Volt egy két szaki aki a villanyszereléstől kezdve az asztalosságig, festés, vízvezetékszerelés, csempézés és szinte mindenhez értett. Cowboyokank hívtuk őket. Sok csodát láttam. De viszont sokk jó külföldi teknikát is láttam, az anyagokról és szerszámgépekről ne is beszéljek. Rajtad látszik hogy profi vagy, egyszerűen és érthetően magyarázod el a dolgokat és jó a hang és képminősége a csatornádnak. Sok sikert.

[@acsbudapest]

Nagyon Okos Minde Tudó Béla Úr köszönöm szépen! Igazán! Üdv ÁB

[@elemerkovacs838]

Nagyon jó összefglaló, köszönet érte! 2 kérdésem van: Hiba-e, ha az alapgerendák (ami a betonon bitumenes szigetelésen fekszik), nem 5x15, hanem 15x15-ösek? (azért, hogy alatta a szerelvényeket tudjuk vezetni, valamint szintemelés miatt). Másik kérdés: a rétegrend megfelelő-e így (kívülről befelé haladva): 19mm hajópadló, páraáteresztő fólia, 15 cm-es kőzetgyapot, párazáró fólia, belső lambéria. Ez a mennyezeti szerkezetben is így lenne. Előre is köszönet a válaszért.

[@locsei105]

Nagyon jó videó. Én 13 év élek Norvégiában és ha hazaköltözök biztos, hogy könnyűszerkezetes házat fogok építeni. Mondom mindezt úgy, hogy Magyarországon 10 évig tűzoltóként dolgoztam. Sokkal jobb a hőérzet egy faszerkezetből megépített házban, mint egy otthon hagyományos téglaépítésűben. Másik nagy előnye véleményem szerint ennek technológiának, hogy gyorsan lehet vele haladni. Ha az alap megvan, akkor egy 120m2-es házat 3-4 hónap alatt használatbavételre kész állapotba lehet hozni. (persze ha a mesterek jól vannak összeszervezve).

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon köszönöm a megtekintést és a támogató sorokat. abszolút egyetértek mindennel amit írtál! Köszönöm, üdv Neked! ÁB

[@locsei105]

@@acsbudapest köszönöm én is a videót! Egyébként lenne egy építésügyi kérdésem ha nem gond. A videóban szereplő építési technológia rendelkezik-e valamilyen EU-s tanúsítvánnyal, ÉMI engedéllyel? Vagy milyen módon lehet elérni, hogy az ember alkalmazhassa ezt a technológiát Magyarországon is? Mert ok, hogy a skandináv országokban ez elterjedt építési mód és nem kérnek semmilyen külön dokumentációt, de otthon ez valószínű másképp van. Előre is köszönöm a választ! Üdv!

[@acsbudapest]

Attila Lőcsei szia! Ilyen jellegű épületet lehet építeni, ugyan az a követelménye egy ilyen épületnek is mint bármely más anyagból készült háznak. Energetika,statika, kiviteli terv és az összes aktuális tervdokumentáció es természetesen a beépített anyagok teljesítményét igazoló dokumentum amely annak származását is igazolja. Amennyiben az aktuális építésügyi szabályok szem előtt vannak tartva nincs akadály a a lakóépület építésének! Remelem tudtam segíteni, üdv AB

[@locsei105]

Köszönöm! :)

[@locsei105]

@@acsbudapest akkor ezek alapján bárki építhet/kivitelezhet ilyen fajta technológiával lakóépületet? Ezt azért kérdezem, mert a neten is eltérő véleményeket/iránymutatásokat lehet találni. Van olyan aki szerint csak ÉME-vel rendelkező személy lehet a kivitelező, és van olyan, aki szerint ez nem szükséges. Azért kérdezem mert gondolkodom az építkezésen és nem szeretnék zsákutcába futni. Köszönöm előre is a választ! Amúgy nagyon tetszenek a videóid, Larry Haun is elismerően mosolyogna. :)

[@saeeuropekft.6468]

👍

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon köszönöm! Üdv, ÁB

[@TheSzabi79]

Szia ! Nagyon jó és tanító ! A kiszellőztetésről Kérlek csinálj előadást! Szerintem nagyon fontos és többszörösen hasznosítható!

[@acsbudapest]

Köszönöm, köszönjük! Üdv, ÁB

[@vrindavaniamadeastefanics1729]

Profik

[@zsoltbodnar4623]

Sokat tanultam... Szeretnék a SIP panelek készítéséről is tanulni!

[@acsbudapest]

Szia! Örülök, hogy tudtam használható információval szolgálni! Az SIP (Structured Insulated Panel) sajnos számomra ismeretlen terület, nem építettem ilyen technológiával, utánaolvasás alapján (gyakorlat és tapasztalat nélkül) pedig nem szeretnék állást foglalni, nem lenne hiteles, sem megbízható az erről a témáról készített anyagom. Sajnos ebben nem tudok segíteni. Üdv, ÁB

[@tailorbryan5671]

Nagyon jó video, gratulálok hozzá, szépen összefoglaltad a megfelelő kivitelezéshez szükséges pontokat.! Egy-két dolgot azért szeretnék megemlíteni, ami tovább megy, mint az évek alatt összegyűjtött tapasztalatod. Mivel a mérnöki munka alapja a statika és szilárdástan és ezek mellett nem lehet elmenni, ha szerkezeteket szeretnénk építeni. Nyilván Amerikában és Európában is ismerik ezeket a tudományágakat és a matematikai modell mind a két földrészen azonos, így nem tudom felfogni, hogy az általad említett amerikai építési módszerek mennyivel jobbak, mint az európainál. A video elején megemlíted, hogy az amerikai módszert fogod összehasonlítani az európai módszerrel, viszont egy dolgot elfelejtettél megemlíteni, mégpedig a szabványok közötti különbségeket, sőt az anyagminőségek közötti különbségek is kimaradtak. Röviden összefoglalva én nem kritizálnám a két földrészen alkalmazott módszereket, mivel két különböző szabványról beszélgetünk és nem lehet különbséget tenni közöttük. Ez pontosan olyan, mintha az amerikai szabvány szerinti acélokat szeretnéd összehasonlítani más országokban használt szabvány szerintiekkel - itt jegyezném meg, hogy az országonként eltérő jelölések kémiailag közel azonos összetételt tartalmaznak (nyilván minden szabvány egy bizonyos értékek között szabja meg az egyes összetevők százalékos eloszlását). Egyszóval amit hozzáértő ember tervez meg egy bizonyos szabvány szerint, abból nagy probléma nem lehet és abban az esetben, ha a kivitelező is betartja a technológiai utasításokat, nagy csodára nem kell számítani, a ház megfelelően stabil lesz és jól fog funkcionálni. A nagy gond a kontárokkal van, akik a saját fejük után mennek.

[@acsbudapest]

Tailor Bryan szia! Egyetértek az elhangzott ( leírt véleménnyel ) az építészetben használatos tudományok egzakt tények a világ bármely pontján. Elnézést kérek ha a videó félreérthető volt, ahogy az elején kiemeltem nem célom bármit leminősít vagy akármelyik technológiát a másik fölé emelni. Amennyiben ez félreérthető volt elnézést kérek! A videóm célja annyi volt, hogy ismertessem tömören és röviden azokat a főbb pontokat abból a sok száz oldalas szabvány gyűjteményből amelyet odaát használnak. A mérnöki tervezés nem felülírható dolog - általam egy egyszerű ács által meg egyáltalán nem. Amit kiemeltem, az az, hogy sajnos rengeteg olyan ház épül ahol a mérnök nem , sőt az amerikai kódrendszer sem kerül figyelembe vételre a projektbe kivitelezése során. ( utólag rajzolják meg stb...) Elnézést ismételten a félreérthető előadásmód vagy kifejezések miatt! Üdv ÁB

[@hungooga83]

Szia! Nagyon köszönöm a nagyszerű videókat! A 16 inch-es szabálynál, 5x10-es pallóból falaztok. Ennél a féltetős háznál, amit bemutatsz, mekkora szarufát használtok? Köszönöm! Gábor

[@acsbudapest]

hungooga83 szia! A szarufa 5x15 volt, 41,66 távra kiosztva! Köszönöm a kérdést, üdv Jó munkát! ÁB

[@pggabo00]

Hasznos videó köszi! Rendszeresen azt mondjátok, hogy függőleges gerenda. Én úgy tudtam az oszlop a függőleges, a gerenda a vízszintes. Ácsszerkezeteknél ez másképp van?

[@nandorkaszar9786]

Lenne egy kérdésem ha szabad?kötőelem szeget mondtál! Milyen méretű szeget kell használni a fal építésénel illetve a tető gerendanál is csak szeg vagy szerkezet építő csavar ? Függőleges pallót hány szeggel rögzítsek a vízszinteshez darabonként ? Köszönöm a választ

[@balintszegfu9178]

Számomra is nagyon hasznos a videó, köszönöm! Lenne egy kérdésem. Az osb lapok felszegezéséhez milyen méretű szeget javasolsz?

[@acsbudapest]

Szia! Nagyon köszönöm! A szögek mérete 70 mm (OSB-hez) Üdv, ÁB

[@domanpanyik4774]

Üdv! Engem a fólia s a ragasztószalag fajtája érdekelne valamint az hogy rögzítitek a fóliát.

[@acsbudapest]

Szia! A Masterplast termékeit használjuk, fal külső részére páraÁTERESZTŐ fóliát tűzünk, MasterMAX Premium SA2, illetve a belső oldalon a párazáró hőtükör fóliát (kereszt-szőtt) ISOFLEX ALU néven lehet beszerezni! A külsö fóliánál nem használunk ragasztót, mert ragasztós a fólia széle, a belső hőtükör fóliához lehet kapni az alu-színű ragasztószalagot bármely beszerzési ponton, az is a Masteplast terméke! Remélem tudtam segíteni, Köszönöm és üdv, ÁB

[@domanpanyik4774]

@@acsbudapest nagyon köszönöm!

[@patrikjuhasz1028]

A stud-ok kiosztásánál itthon a 125cm széles gipszkarton illetve OSB lapok miatt jobban járunk a 62,5 cm tengelytávú kiosztással.;)

[@acsbudapest]

Köszönöm szépen a kommentet és a pontos tájékoztatást! Üdv ÁB

[@martincziraki3418]

41,6cm -el is ugyanúgy alakul a tengelytáv. csak az egyik 1/2-es a másik 1/3 os kiosztás. A fal teherhordása a mérvadó.

[@sandorkovacs6817]

Sziasztok ! A sarok csomópontokat , kis Skandináv ötletekkel szépen lehet szigetelni. Van még mit tanulnia neki is!!!

[@acsbudapest]

Sandor Kovacs várjuk ! ;-) tanulni mindig kell! Szívesen vesszük az új és hasznos infokat! Minden jótanács érdekel! Köszönöm a kommentet! Üdv ÁB

[@0921zorro]

Szia. Faház falvázának szegelésekor milyen és mekkora szeget kell használni? Köszönöm.

[@istvanredei]

A végén kérdezted milyen video jönne még jól... igazából ebben a videóban tökéletesen elmondtad a a falak és a szerkezet felépítésének alapszabályait, hogy biztosnságos legyen... mostmár csak az hiányzik, hogy milyen szabályok mentén rakjunk mindenre egy tetőt , legyen az nyeregetető lapostető sátortető , stb... engem személyszerint a legegyszerűbb érdekel a lapos vagy ferdetető, lehet szuper a fal, ha a tető meg pl egy jó kis hóteher alatt beszakad , mert pl az adott méretű áthidalás már gyengécske... köszi előre is...

[@acsbudapest]

Szia! Köszönöm a megtekintést és a kommentet. A javaslat a téma kapcsán kiváló, köszönöm szépen, mindenképpen készítek valamikor a jövőben egy tetővel / tetőkkel kapcsolatos összefoglalót, hogy ennek a kérésnek is elég tegyek! Köszönöm szépen a tippet és a támogató sorokat! köszönöm, üdv, ÁB

[@Reagens-zn3lb]

Helló! Mindenképp pára áteresztő fóliával kell a falakat körbe burkolni vagy esetleg használhatok hőtükrös párazárótis ??

[@gaborpiri9969]

Üdv Az lenne a kérdésem, hogy igaz-e az az állítás, hogy ezeknek a házaknak sokkal rövidebb az élettartama? Válaszát előre is köszönöm

[@acsbudapest]

Gábor Piri üdvözlöm! Az USA-ban a legöregebb fa építésű ház amely a mai napig áll 1641-Ben épült. Nem tudok pontos választ adni, hiszen vannak olyan tégla és vályogházak is amelyek bőven 100 ev fölött járnak, nem beszélve a kőből készült életüketekről. Viszont én hiszem, hogy a jól megépített fából készült ház is lehet nagyon nagyon tartós és szolgálhatja hosszú távon annak tulajdonosát. Különösen a mai érhető technológiák bevonásával. Udv ÁB