Andrej Rubljov (Andrej Tarkovszkij, 1966)

[@rekagyokos8276]

Valaha jártam egy Tarkovszkij-filmklubba, ahol a rendező nagy filmjeit néztük meg, és beszélgettünk róluk. Nekem a kedvencem a Solaris volt. Pont az Andrej Rubljov volt, amikor a film elején súlyos, fullasztó köhögési roham tört rám, és el kellett jönnöm, hogy ne zavarjam a többieket. Mire hazaértem, teljesen rendbejöttem. A filmklub vezetője később elmondta, hogy ez különösen érdekes egybeesés volt, mivel a filmek kapcsán az őselemekről is esett szó, és a Rubljov-filmhez éppen a levegő kapcsolódik... Ami nekem akkor éppen nem volt elég... Pár héttel később megnéztem a filmet önszorgalomból. Nagyon nyomasztó volt, és külön örültem, amikor egy hazalátogató barátnőm felhívott, hogy találkozzunk, mert tudtam, hogy felvidít. Amikor a barátnőm meglátott, valami feltűnhetett neki rajtam, mert aggódva és nem pusztán megszokásból kérdezte, hogy hogy vagyok. Mondtam, hogy most néztem végig az Andrej Rubljovot. Erre ő: "Miért nézel te egymagadban Tarkovszkij-filmet?! Megőrültél?!" :)

Munkakönyvedbe be kell írni a megrovást: "Tarkovszkij-filmet egymagában nézett!"

[@rekagyokos8276]

😆

[@repulo]

Nagyon szeretem a Sztalkert, kétszer láttam. Az Áldozathozatal so-so, a Solarist újra kellene néznem, amikor nem vagyok álmos. Ezzel pedig nem tudtam mit kezdeni, de ledaráltam több részletben. Kíváncsi vagyok, mit hoztok ki belőle. Az Úrvacsorát is újra kellene néznem, mert elmúlt vagy 25 év azóta. Köszönöm!

Most végre minden világossá válik.

[@attilaszekeres8109]

❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

[@HrihorijS]

Nagyon király podcast, hiánypótló. Parajanov filmjeiről esetleg nem akartok beszélni?

Természetesen, a gránátalma színe, hamarosan!

[@laszlogyulaszonyi4364]

vagy az Elfelejtett ősök árnyai

[@AndreasDursta]

A méz nem a virágporból, hanem a nektárból "keletkezik".