ARÁNYPÁR (FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, ISMERETLEN TAGJÁNAK KISZÁMÍTÁSA)

[@oszili27]

Ezeket az arányokat érdemes mindig tört formájában írni (megszokás kérdése, de nagyon sok példatárban így szerepel), ugyanis könnyebben átlátható. Minden esetben már az elején érdemes egyszerűsítetlni pl. 12/16 -nál 4-el és marad 3/4, így tehát azonnal látható az egyszerűsítés után X/4=3/4, hogy X=3, bármiféle más művelet elvégzése nélkül.

[@VideotanarArpas]

Teljes mértékben egyezzek Önnel. Személy szerint viszont nem alkalmazom a „törtes” formát. Meglátásom szerint az „átlagos” diákok törtek esetén kicsit bizonytalanok, pl. az itteni 2. feladatnál a 7/3 = x/15 elvesznek. Ha egy arányt lehet egyszerűsíteni (általában a feladatok úgy vannak összeállítva, hogy sajnos nem), az ügyesebbje úgyis felismeri. A többségnek viszont járhatóbb út, ha egy típusfeladatot megadott lépések alapján old meg. Nem olyan hatékony, viszont biztonságosabb. Dehát ezért szép a matematika. Több úton juthatunk el a megoldáshoz.

[@oszili27]

@@VideotanarArpas nagyon fontos, hogy a tanár hogyan magyaráz el egy bizonyos témát és azt mennyire gyakorolja be a diákokkal. A matematikában nagyon jó pont a gyakorlás, sokszor tudás nélkül is vagy minimális tudással megoldható nagyon sok feladat egy kis gondolkodással. Én mindig úgy vagyok vele, hogy minél egyszerűbben, a lehető legrövidebb úton, a leghatékonyabban jusson a gyerek az eredményre. Azért kedvelem jobban a 'törtes' módszert, mert nagyobb osztályokban már kizárólag ilyen formában szerepelnek a különböző matematikai összefüggések, legyenek azok tört függvények, sorozatok, egyenletek, egyenlőtlenségek stb., és nem árt megszokni. Persze elemi osztályokban még osztásként írjuk, mint ahogy a szorzást is "x" jelöljük, de már gimnáziumban áttérünk a pontra, hogy véletlenül se legyen téveszthető össze az x mint ismeretlent jelölő jelre, sőt szám és betű (k) vagy csak betűk szorzata közé nem teszünk semmit. Alapszabály: két tört akkor egyenlő, ha az első tört számlálója egyenlő a második tört számlálójával és az első tört nevezője egyenlő a második tört nevezőjével. Másképp: két tört esetén a keresztszorzatok egyenlőek, azaz a/b=c/d => a•d= b•c, (a és d kültagok, b és c beltadok) kikötés b és d nem zéró.