Az erősítő-osztályok és a csillapítási tényező... Milyen a jó erősítő, mi a különbség?

Az egyik legfontosabb komponense a HIFI rendszerünknek rögtön a hangfalak után az erősítő. Habár többször próbáltam felállítani egy fontossági sorrendet, amely a hangfalunkkal kezdődik mint a legfontosabb elem, azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy semmit sem ér a jó hangfal, ha az erősítőnk nem él szimbiózisban vele. Az erősítőnk képes a hangfalaink eseteleges gyengeségeit elkendőzni, az erényeit pedig még jobban kihangsúlyozni. Képes ennek az ellentettjére is, tehát nem mindegy, hogy milyen ersősítőt párosítunk egy hangfal mellé, vagy ha úgy tetszik nem mindegy, hogy milyen hangfalat párosítunk egy adott erősítő mellé. Gondolom sikerült érzékeltetnem azt, hogy ez egy igen bonyolult, nagy gondosságot és türelmet igénylő feladat. Az elmúlt 100 évben sok erősítő topológia született, amelyet az ábécé betűivel jelölünk. Ha nem is minden esetben, de az alkalmazott erősítő topológia, vagy osztály az, ami alapjaiban meghatározza az erősítőtök karakterét, és ezáltal segíthet nektek abban, hogy milyen irányban induljatok el, amikor azt vizsgáljátok, hogy vajon melyik erősítő lesz nektek a legmegfelelőbb. Tehát ebben az epizódban végigvesszük a legelterjedtebb erősítő osztályokat és megnézzük, hogy maga az alkalmazott topológia milyen alapvető tulajdonságokat adhat egy adott erősítőnek...
0:00 Bevezetés
7:26 A osztályú erősítők
11:57 A/B osztályú erősítők
15:27 D osztályú erősítők
22:48 Konklúzió az erősítő osztályokról
25:32 Damping Factor
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A videóban is említett, kapcsolódó cikk a Hangzásvilág Magazinból:
hangzasvilag.hu/mi-von-gyokot-...
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Patreon:
/ retrotechhungary
Discord:
/ discord
Bővebb info, beszélgetés a www.avx.hu/forum oldalán.
avx.hu/forum/
Facebook oldal:
/ retrotechhungary

[@SurgeryMedia]

El se hiszem, hogy van ezzel a témával foglalkozó, minőségi hazai csatorna. Köszönöm szépen a sok infót! Nagyszerű magyarázat. :)

[@denessolnay4803]

Évek óta nem láttam ehhez fogható összeszedett, értelmes, kellemes videót! Amellett, hogy az elejétől a végéig logikus és közérthető, az előadás módja végre nem nélkülözi a magyar nyelv intonációjának eredeti és hagyományos szabályait. Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a csatornát! Gratulálok!

[@PaulusdeKenezy]

Pontosan így gondolom én is. :-)

[@LaaszloKiss]

A suliban sem magyarázták ezt el ennyire jól! Gyakorlatias, érthető, lényegretörő, zseniális! Köszönjük a profi munkát!

[@arpadszeiff]

Üdvözlet. Véletlenül keveredtem ide. Tulajdonképpen tetszett a videód. Pár szakmai gondolatszilánk, ami beugrott. - Erősítő választási szempont lehet, hogy van-e rövidzár-védelme az erősítőnek. Egy fix helyre lerakott erősítőnek nem érdekes. De ha valaki bulikba hordja el, akkor rövidzár-védelem nélkül előbb-utóbb annak sírás, és vita lesz a vége. - Tulajdon képen egy A osztályú erősítőt a B osztályúakra jellemző kapcsolásokkal is lehet építeni. A melegedés megmarad természetesen, de nem lesz keresztezési torzítás. Viszont minden más paraméter ugyan az. - A hangszóró visszahatás csillapítási számot nem értem. Ez mitől más, mintha megadnánk egy erősítő kimeneti dinamikus ellenállást? Milyen az ideális érték? - D osztályú erősítőnél talán a legfőbb minőségrombolás, hogy porkohászati vasmagos induktivitásokat látok ilyenekben, a kimeneti alul áteresztő szűrőhöz. Például hangfalak hangváltóiban nem véletlenül, hogy nem használnak vasmagot, csak légmagos tekercset. A vasmagoknak van egy mágneses hiszterézise, ami torzítás forrása. - Mutogatják, hogy milyen kicsi egy D osztályú erősítő. De valójában ahhoz kellene egy nagyon jó minőségű tápegység, mert annak feszültségét szaggatja, és mint előbb említettem, légmagos tekercses alul áteresztő szűrőt. Ezek nélkül is működik, csak a minőség a brekusz popója alatt van. Viszont nagyon olcsó. A D osztállyal talán az a baj, hogy már nagyon olcsón lehet üzemképest csinálni, de talán egy előfeszített B (, nálad AB) osztályú erősítő áránál több kerülne egy igazi jó minőség.

[@eppogabber]

7:26 A osztályú erősítők 11:57 A/B osztályú erősítők 15:27 D osztályú erősítők 22:48 Konklúzió az erősítő osztályokról 25:32 Damping Factor

[@RTH]

Hello. Köszi a Chapterekre bontást... Ma el is jutottam addig, hogy betegyem a video leírásába. Hálám üldözzön örökkön-örökké... :)

[@PaulusdeKenezy]

@@RTH Következő rész mikor lesz? :-) Ugyanis erről még bőven lehetne beszélni. Pl. nem kaptunk konkrét tanácsokat a teljesítményillesztésre. Mondjuk nagyon nehezen választottam végre erősítőt és hogyan válasszak hozzá hangsugárzót? Vagy fordítva, mindezt különböző árkategóriákban? Jó lenne ilyen irányú oktatás magyar nyelven.

[@orsibalazs78]

@@PaulusdeKenezy Nos szerintem most vegyél egy lottó szelvényt, mert eskü, hogy éppen valami hasonlón dolgozom... :)

[@PaulusdeKenezy]

@@orsibalazs78 :-)

[@gregoryphilip81]

Remek videó rengeteg hasznos infóval! Köszönöm szépen!

[@stipan81]

Köszönöm az érthető megfogalmazást.Nagyon jó videó.

[@rudolfmojzes]

Nagyon informatív, érdekes videó, köszönöm, jó volt nézni-hallgatni!

[@nanemarnanemar67]

Nagyon jó, érthető videó, köszi szépen!

[@BAelectronics]

Nagyon jól összerakott tartalom, látszik a rengeteg befektetett mögöttes munka a videókban, csak így tovább! Nagyon jó hallgatni a HiFi múltját, jelenét és jövőjét. Üdv, egy elektronika szakmabeli és hobbista

[@Robi72.]

Szia! Nagyon logikus, informatív és könnyen értelmezhető előadásmód. A logikus szóhasználatod odaszegezte a figyelmemet a mondottakra így hasznot merítettem belőle. Köszi!😊

[@forrest1bp]

Köszi! Jó volt, és összeszedett!

[@halaszhalasz981]

Le a kalappal !👍 Kiraly a videod . Köszönöm.

[@richardbognar6391]

Köszönöm a feltöltést, sokat tanultam belőle!

[@nitro500full]

Most találtam meg a csatornád és nagy örömmel néztem a videóid. Techmoan magyar változata leszel ha így folytatod! Csak így tovább!

[@zoltanszabo9140]

Köszönöm, nagyon tetszett, sok mindent megértettem belőle, ami homályos volt nekem ezzel a témával kapcsolatban. Kiváncsi vagyok a további videokra is !

[@punyic]

Nagyon jó videó volt, köszönöm, hogy ilyen jó tartalmat nézhettem, csak így tovább!!!!! :)

[@istvanstojka]

Nagyon kellemes volt meghallgatni. egyáltalán nem vagyok szakértő, de még nekem is viszonylag érthető volt. Köszönöm!

[@akospatak4678]

Köszönöm Szépen ! Profi és könnyen érthető.

[@nandorwatz]

A 80-as évek óta hallgatok zenét nagy és drága cuccokon,de nem tudtam még hozzáférni ilyen mennyiségű tudáshoz ilyen csekély idő alatt! Köszi a fogyasztható információ halmazt.

[@tibornagy7880]

Nagyon jó ès èrthető magyarázat.Köszi.🤝

[@george218kovacs8]

Szia! Nagyon tetszett ahogy ilyen nyugodt értelmes módon elmagyaráztad a különbségeket. Régen sokat Hifiztem de a gyerekek miatt eladtam mindent.. utánna jött a Házi mozi.. Sok sikert a csatornához!!. Felirazkoztam..

[@kleroooo]

Szia! Köszönöm ezt a minőségi videót. Nem volt benne újdonság számomra, középhaladó vagyok hifibuzulás témában; de kíváncsi voltam a videó címe alapján. Zseniális. Összeszedett, érthető, és a hifiarisztokratáknak se hagytál nagyon gumicsontot. Maxi riszpekt, soksoksok nézőt kívánok!

[@migabi24]

Élmény a videóidat nézni, köszi!

[@pelagiuszszixtusz1151]

Király videó!

[@navrasicsi]

Rendkívül érthető magyarázatok a szakmaiság, szabatosság megtartása mellett. Egészen kiváló munka, gratulálok!

[@mariusbogdan9036]

Szia ! Végre egy tárgyilagos, szakmailag nem kifogásolható előadás. Merem mondani, mivel több mint 40 évet főként hangtechnikával (és annak buktatóinak megismerésével) töltöttem. Sok éven át a Magyar színházak hangtecnikai berendezéseinek szervizelésével is foglalkoztam. Jól felszerelt saját laborral rendelkezem ebből kifolyólag. A bavezetőben megjelenő Marantz 4240 valóban egy jó erősítő, nekem is van vagy 30 éve. Amiket említettél a különböző osztályú erősítőkről, egyetértek (megvan a maguk fizikai és fiziológiai magyarázata). Ha valami segítségre van szükséged (mérés stb.) nyugodtan keress meg. További sok sikert színvonalas előadásaidhoz !

[@istvanjegenye5551]

Nagyon jól beszélsz mester.. csinálj még több videot ebben a témába. én názni fogom. és kösz hogy idöt szánsz. rá.

[@Djkoby450sx]

Szuper cuccokat mutatsz be. Köszi szépen. ✌️👌👏

[@InfrhaaSounds]

Nagyon jó videó lett számomra nagyon sok infó a felszínre került!!!!

[@gaborsumegi8072]

67.000 megtekintés, gratula, csak így tovább 👌🙂

[@laszlomurvai2437]

Ismét egy profi tanítást kaptunk! 👍

[@levior82]

Köszi, nagyon jó.

[@tgabe25]

Két éve építettem meg John Linsey Hood 1969-es erősítőjét. Mai napig imádom :)

[@draghlaszlo]

Felkészült szakember aki még jó előadó is! (az idegesítő zene lehetne jóval halkabb is)

[@yensza]

Profi melo! Gratula!

[@laszlobatori7570]

Csatlakozom az előttem szólókhoz, jó kis videó, sokat tanultam belőle! Csak a beszéd alatti zene zavaró egy kicsit! Amúgy nagyon ok! Köszönöm!

[@tamasszeles9662]

De jó, hogy megnéztem ezt a videót. Megint tanultam.

[@jozsefkotai9638]

Na végre, valaki értelmesen elmagyarázza a lényeget!!!!

[@oroszlan31]

Nagyon tetszett, nagyon szeretem az ilyen tartalmakat.Köszönet !

[@HollosySzabi]

Hiánypótló, alapos munka az összes videód, köszönet érte!

[@RTH]

Köszi

[@anonymus8444]

Üdv! Én 15 éve hasznàlok egy YAMAHA RX-V367- és hàzimozi erősítőt!

[@halaszhalasz981]

Szépek az óráid 👍 !

[@zsoltkoncz2158]

Nagyon jó a csatornád!Tetszik az előadás módod, és a szakmai tudásod. További jó munkát kívánok. Hadd jöjjenek a jobbnál jobb videóid!❤😊

[@RTH]

Köszi 😀

[@shaba1982]

Hiánypótló a videó. Gratulálok. A damping faktorról kicsit más szemszögből, hátha az is világosabb, hogy miért fontos, és miért csak egy szintig? Ugye elhangzott, hogy a (egyszerűség kedvéért) hangszórómembrán rugóként viselkedik. Ideális rugó esetén (ami persze szintén egyszerűsítés) amennyi munkát befektettünk a kitérítésébe, a rugóerő ugyanekkora munkát végez visszafelé a membránon, mely rugóként lengésbe kezd. A membrán mozgását részben a tekercs által diktált mágneses erőhatások, részben a membrán saját rugóerői határozzák meg. Ez utóbbi természetesen torzításként jelentkezik. Itt jön a képbe az, hogy a hangszóró a saját mozgása révén generátorként működik. A generátor áramkörében az áram olyan mágneses erőket kelt, mely gátolni próbálja az őt létrehozó folyamatot, azaz a membrán önálló mozgását. Minél kisebb a terhelés (ellenállás) a generátoron, az energia annál nagyobb része fordítódik erre a "csillapításra". Egyszerűen kipróbálható, ha valaki összeköti egy hangszóró két pólusát a membránt meg sem lehet moccantani. Az erősítő damping faktora tulajdonképp azt jelenti, hogy az erősítő kimeneti impedanciája hányadrésze a minimális stabil terhelésének. Egy 8 ohmon stabil 200-as damping faktorú erősítő kimeneti impedanciája 0,04 ohm. És itt jön be egy bibi. A generátorra a terhelést, és ezáltal a rendszer teljes damping faktorát nem csak az erősítő kimeneti impedanciája határozza meg, hanem a kábelezés, a forrasztások, a csatlakozók ellenállása is. A teljes damping faktor: (ellenállások+hangszóróimpedancia)/(ellenállások+kimeneti impedancia) Ez adja meg (pongyolán), hogy mennyire tartja kézben, hányszor nagyobb mértékben határozza meg a membrán mozgását az erősítő, mint a saját lengése. Az érthetőség kedvéért eltekintettem attól, hogy a lengés szempontjából a membrán a hozzá tervezett dobozzal egy szoros rendszert alkot, illetve, hogy ebből adódóan egyéb csillapítások is fellépnek. A lényeg viszont, hogy az erősítő damping faktora semmit nem jelent, ha hosszú, vékony, rossz minőségű a kábelezés, vagy gatya egy csatlakozó. És még egy kiváló kábelezésnél (ami legfőképp ezért fontos) sem számít igazán a 200 feletti érték.

[@davidlakatos5013]

Így tovább! Ezt megérte megnézni és hallgatni! Anno vettem egy rossz Technics SU-V707 -et javításra. Meggyűlt vele a bajom, de azóta is jól szolgál!

[@gorogimre2]

Kedves RetroTech Hungary ! Köszönet a videóért . Nekem egy Marantz nr1601 -es házimozi erősítőm van amit hifizésre is tudok használni mert van rajta direct és pure direct üzemmód ami azt jelenti hogy teljesen leválasztható az eqvalizátor az erősítőn belül és a hangjel útja hangstream -> Burr-Brown DAC -> végfok . Meg vagyok vele elégedve . 92dB érzékenységű 3utas Mission 35i van az akusztikai lánc végén . És ez a kombináció nekem minden zenére tetszik (opera / crossover music/pop stb)

[@boldizsarkelemen7068]

Szia! Véletlenül keveredtem a csatornádra, pár videódat megnéztem, és: zseniális!!! Ilyen összeszedetten, közérthetően, és nem mellesleg teljes szakmai pontossággal még nem hallottam beszélni senkit. És a korod ellenére ennyire tájékozott vagy a régi cuccok, technológiák világában; dícséretes! Csak így tovább. Ja, és képileg is látszik, hogy sokat dolgozol egy videón: a rengeteg, jó minőségű, és értelmesen vágott vágókép. És ugye a hang is fontos, az is tök rendben van. Köszi!

[@RTH]

Köszi szépen. Azért elmúltam már negyven, úgyhogy volt időm tájékozódni. A videóim minőségével meg folyamatosan elégedetlen vagyok, de ez nem baj, mert talán rábír a folyamatos fejlődésre. Profi videót csinálni egy külön szakma. A hang számomra a legkritikusabb rész, mert ez a csatorna mégis a “hangról” szól. Ott még sokat kell fejlődni.

[@ferencandras2118]

Köszönöm, nagyon jó összefoglaló volt.Nekem a következő erősítőim vannak: Proton AM1 (nincsen meg a kapcsolási rajza), Lengyel mini-hifi ws311, Denon PMA250, NAD3155, Denon PMA720AE. A NAD-on kicseréltem a puffer kondikat, és a hangerő potmétere is tropa lett, kicseréltem. A kis Denonban az IC-t egy újabb, kisebb torzítású IC-re cseréltem (uPC-1225H->uPC-1270), hűtőbordákat szereltem az ICk-re és a végtranyók nyugalmi áramát kicsit megemeltem(R219,R220 47Ohm eltávolítva). Itt is potit kellett cseréljek. A leírt sorrend egyfajta hangminőségi sorrend is. Sajnos már nem olyan jó a fülem, mint fiatal koromban, de azért ezek között hallani vélek - különbséget, különösen a ProtonAM1 tűnik gyengének. Neked mi ezekről a véleményed - már bocs, hogy ilyennel zavarlak.

[@RTH]

A NAD-ot a 80-as évek közepén gyártották, ezért nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a mai precízebben gyártott és jó minőségű alkatrészekkel akár még az eredetinél is jobb hangminőséget lehet belőle kihozni. Nekem egy Technics SU-V500-as várja, hogy egyszer vegyem a bátorságot egy teljes felújításra...

[@attilanagy8502]

Hiánypótló, informatív, kiváló videó! Köszönet érte!

[@sandorrozsa1248]

üdv :) Kenwood basic m2a-ról vélemény ?

[@balazsotvos2727]

Majdnem minden jó, kivéve a 21.perc-nél a szűrő méretezés. A hangszóró a kondenzátorral van párhuzamosan. Amúgy nagyon szépen megcsinált videó és nagyon szépen elmondtad.

[@sandormolnar3868]

Na meg nyugodtam : Nem csak engem érdekel ez látom, nézik ezt jó néhányan. Amúgy gratulálok szép ,érthető tiszta ,Magyar beszédért.köszi......

[@vincentzimmermann6584]

Köszönöm a informatív videót köszönöm de azért azért szeretném megkérdezni hogy (sony htr3) jó e ez e erősítő? Köszönöm

[@benkozs]

Profi munka, ez nemzetközi porondon is megállja a helyét, le a kalappal! :)

[@apicsaba6413]

Helló, te tudsz tanítani. Nagyon örülnék olyan videóknak, amiben az erősítőhöz kapcsolódó alapvető fizikai fogalmakat, métékegységeket magyarűzod el.

[@salgonorbert2000]

Köszi a videót. És itt cafolnék. Van egy 70es években készült B&O beomaster 4000 erősítőm eredeti állapotban gyönyörű hangal. Az említett rossz minőségű kondikkal. ✌️

[@KisDre]

Nincs Hi-Fim, audofilséghez is csak annyi közöm van hogy szeretem a .flac -t és van egy Asus Xonar-m egy az átlagnál éppen jobb fejessel, de mégis végig néztem a videót :D Hiánypotló a tartalom amit csinálsz. Csak így tovább :)

[@1984robert]

Nagyon jó videó! Az én tapasztalatom alapján a fontossági sorrend: akusztika-hangsugárzó-erősítő, bár ezt adott esetben befolyásolhatja más is. De adhat ki az erősítő meg a hangfal bármilyen feszes basszust is, ha mondjuk a szobában 50Hz-en majdnem 1 mp az utózengési idő (mint nálam is volt) akkor abból jóformán semmit nem fogunk hallani.

[@techmantechno1]

mint egy falat kenyér ! feliratkozva ! kellett már egy ilyen csatorna ! :)

[@TubeKadarLaszlo]

Nagyon jó! Köszönöm! A háttérzenét elhagynám, de minimum felére halkítanám :) Bocs...

Lehet kérni egy videót a csöves erősítőkről? Köszi 😀

[@balazspfaffenbuchler5985]

Oly megható e muzsika közben... :D

[@ronti74]

Szia Kérdésem kicsit ide, kicsit a hangfalas videóhoz is tartozik. Pioneer VSX-1014 MOS fet végfokon, Mission M70, és M74 hangfalak vannak. Bárhogyan próbálom hangolni, vagy a mérőmikrofonjával állítgatni, a középtartomány szerintem túl telt, túl hangzatos. Próbálom összerakni a képet a tanácsaid alapján, de ugye eleve a fet es végfok más mint a tranzisztoros, meg hát minden hangfal más és más. Mit lehetne még kipróbálni, mit kellene mire cserélni? Köszi.

[@zoltanschaffler8453]

Nagyon tetszett köszi ! egyre több előadásodat figyelem ! Egy kérdést szabadna ? Yamaha A-500 erősitő.. régi vas kb 1991 ben került hozzám .. valóban ilyen jó vagy csak én hallom annak ?. Hova sorolandó igazából milyen osztályú ? köszi , szép napot ! :)

[@RTH]

Hello Zoli. Szabad persze, de ez egyébkent ez kideríthető 2 perc guglizással, meg az alapján amit a videómban mondtam a hatásfokról és a teljesítményről. A osztályú nem lehet, mert 140W az brutálisan nagy teljesítmény, amit nem lehet gazdaságosan megoldani és ennek a négyszeresét kellene kb. az erősítőnek felvennie a konnektorból, de csak a kétszeresét veszi fel. D osztályú nem lehet, mert 275 Watt a teljes áramfelvétele a cuccnak, tehát a hatásfoka nincs 90% környékén mert nem csak mondjuk olyan 10-20% nagyobb az egész erősítő teljesítménye a kimenő teljesítményhez képest hanem majdnem a duplája kell a 140 wattnak ahhoz, hogy 140 wattot csináljunk belőle. Továbbá azt is tudjuk, a videó alapján, hogy nem olyan régen tudnak gazdaságosan és jó minőségben D osztályú erősítőt gyártani. Szóval ami logikusan megmaradt az az A/B osztály és egyébként rápillantva a szervízleírására ez az erősítő egy kutyaközönséges push-pull A/B osztályú végfok (ezt mondjuk nem kell tudnod, ha nem vagy elektronikai műszerész, de látod logikusan végiggondolva a dolgokat és értelmezve a videóban látottakat, azért lehet jó közelítéssel következtetni az erősítő osztályára). Nem akartalak kioktatni, vagy kellemetlen helyzetbe hozni, csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy némi józan paraszti ésszel könnyen megválaszolható egy csomó kérdés :) Egyébként az erősítők nagy része amúgy is A/B osztály lesz, mert a mai napig ezt a leggazdaságosabb legyártani. A D-osztály csak akkor tud olcsó lenni, ha brutális darabszámokat tolnak ki belőle, az A osztály meg sohasem volt és sohasem lesz igazán olcsó.

[@panblue43]

Szervusz!Nagyon jók a videóid,jól fogalmazol,látszik hogy érdekel -így szereted is azt amit csinálsz. A "bakancslistás marantz"-hoz annyit fűzök hozzá hogy egy jó barátomnak volt jó pár fajta,és én magam is birtokolhattam ilyet (marantz model 2245),ráadásul a híres marantz ld-50 studio monitor hangsugárzó párral. Megnyugtatlak: nem maradtál le semmiről,az igaz hogy gyönyörű volt,ráadásul javításmentes stb minden gyűjtő álma - de a hangja nem fogott meg.Pl. egy vele egy idős "mezítlábas" nordmende pa-1100 sokkal dinamikusabb,karakteresebb,"élőbb" stb volt pedig ugye a marantz...minden tekintetben elviekben felülmúlta: azaz felépítés, minőség,"osztálybeli hovatartozás",stb. És az idők során sok egyéb erősítőt meghallgatva sem sírom vissza,maximum azért mert az eszmei és néha gyűjtői értéke kezd az egekben lenni. A jelenlegi marantz erősítőm már egész más világ,jól érezhetőek azok a "sávszélek",sokkal jobb az átvitel,a dinamika akár alacsony hangerőnél is megvan,stb stb... Természetesen mellőzve minden hangszínt,kiemelést és sub láda támogatást...mert ezekre nincs szükség... És hogy minden szubjektív az most is él,erre a példára is,de azt szokták mondani hogy "ha valami jó,az jó"..azt általában más is érzékeli :) További jó munkát,jó videokat!!! (ui: látom azért a hifis körökben van pár közös metszet: könyvek,karórák,cd vagy bakelit,vagy mindkettő :))) )

[@RTH]

Hello. Nem azért vágyik rá az ember, mert azt gondolja, hogy majd jó lesz... Egy veteránautó sem jó a mai értelemben, nem azért akar szívni vele az ember.

[@panblue43]

@@RTH Szia! Természetesen mindenki maga dönti el. Kb. 10 éve még én is így gondolkodtam erről 😉 További jó videozást!

[@MrThomAce]

Alapvetően tetszik a videód, szépen összeraktad. Viszont egy apró észrevétellel szeretnék élni és jelezni: a topológiát sokszor összemosod az osztályokkal. Elektrotechnikai szempontból a topológia az kapcsolástechnikai megoldás, nem pedig munkaponti állapot. Lehet egy AB osztályú erősítő emitterkövető, földelt emitteres, földelt kollektoros megoldású is akár, hogy a teljesség igénye nélkül említsek párat. Engem nagyon összezavar, amikor ezt a két fogalmat azonos kontextusban használják felváltva. Legyen az erősítők osztályozása osztály, kapcsolási megoldásuk pedig topológia. Ilyen pl.: a szimmetrikus üzemeltetésű (egyébként szokás OCL-nek rövidíteni angolban, az output capacitorless), hídüzemű (BTL), stb... topológia. Akkor nem lenne ennyire zavaró. Számomra kissé olyan, mintha a téma előadója nem tudná, hogy pontosan mit is szeretne mondani, pedig végignézve a videót tudom, hogy ez nem igaz. Lehet, hogy ezzel egyedül vagyok, de pozitív kritikaként szeretném kiemelni ezt.

[@RTH]

Hello. Abszolút jogos a kritika és valóban a szakembereket ez összezavarhatja. Amiért felváltva használom ezt a két fogalmat annak az oka prózai. Egyszerűen zavart, hogy 5000x ki kell mondanom azt a szót, hogy "osztály" és próbáltam keresni egy olyan alternatívát, ami egy kicsit fellazítja ezt a dolgot anélkül, hogy kirántanám a mondandómat a kontextusból. Hát ez sikeredett belőle. A topológia szót itt a "felépítés" értelemben használom és az angol nyelvterületen szoktam is találkozni a "amplifier topology" kifejezéssel, amelyet sokszor az erősítő osztályokra értelmeznek. Ezért bátorkodtam én is átemelni. De mivel ez nem egy nyelvészeti műsor és még csak nem is szakembereknek készítem a videóimat ezért remélem, hogy ezek a dolgok azért megbocsájthatóak nekem. Abszolút butaságokat persze nem szeretnék én sem mondani, úgyhogy ezek a megjegyzések mindenképpen hasznosak azok számára, akik rendesebben el szeretnének mélyedni ebben a témában.

[@kamocsaitamas9849]

@@RTH Így teljesen érthető. De még szakmai berkeken belül is sokszor összemossák, keverik, vagy esetenként helytelenül alkalmazzák. Látom, hogy itt nem erről van szó, ez pedig megnyugtató. Annak pedig kifejezetten örültem, hogy a D osztályt Te is megemlítetted, hogy ne aposztrofáljuk digitálisként. A D osztálynál viszont rátérnék egy olyan dologra, amit ugyan nehéz mérni (bár nem lehetetlenség), de speciel nekem feláll a hátamon a szőr. Ez pedig egy hang amit úgy tudnék jellemezni, hogy "zörej". Hallottam már sok D osztályú végfokot, mégis frekvenciától szinte függetlenül hallok benne egyfajta susogást, zörgés szerű hangot. Tehát engem nem is a sterilitása zavar, hanem ez a probléma. Ez is lehet egy szempont ami miatt sokak nem szeretik a hangját. A damping faktort nagyon jól megfogalmaztad véleményem szerint, ellenben én több 100-as értéket preferálom. Nyilván, ez kis teljesítményeken nem jelentős, de 100Wattok esetében 4ohmon egy 100 vagy 200-as damping közötti érték már akár 1-2dB különbséget is eredményezhet. Van is pár mérési eredmény, illetve táblázat. Persze, jellemzően ez is függ a hangszóróktól. Egy érdekes adalék információ a témához: A damping faktor tovább rontható rossz minőségű, túlságosan vékony keresztmetszetű hangfalvezetékkel. (Fajlagos ellenállást és Ohm törvényét ugyebár nem is kell magyarázni ez esetben másoknak talán.)

[@balazsboth7087]

Nagyon jó volt köszi! Jó lenne egy video a hibrid erősítőkről is, pl Magnat RV4 vagy Mcintosh 252. Azok milyen osztályúak? Köszi még egyszer!

[@RTH]

Azok hibrid osztalyuak es ilyenkor ki kell fejteni, hogy milyen osztalyu az elofok es a vegfok. Pl. Csoves A osztalyu eloerosito + MosFET A/B osztalyu vegfok.

[@balazsboth7087]

@@RTH köszi a választ!

[@attilamerai2170]

Szia! Nagyon jó ez a videó! Tanulmányoztam néhány erősítő fogyasztását és meglepő számokat láttam: Cyrus one hd maximum 750W, Cambridge audio cxa61 maximum 600W. Ezek nagy számok. A hangerőn vagy valami más tényezőn múlik, hogy mennyi a fogyasztása? Mert úgy írja, hogy maximum. Ha veszek egy erősítőt, akkor nem szeretnék meglepetés áramszámlát.

[@RTH]

Hello. Az valoszinuleg a maximalis pillanatnyi fogyasztas lesz. Normal hasznalat mellett ennek a toredeke igaz.

[@marcodominic2053]

Nekem egy STR-DG500-as erősitőm van. Ez milyen osztájú?

[@lkhtddcdcnammk4892]

ez nagyon jo vidi

[@v6bandie]

Szia-sziasztok ! Végre! Baszki csak lesek ki a fejemből és mosolyogva konstatálom, mint mikor sikerül egy kanyar valamelyik versenyen. Ember hogy te miket nem tudsz, az félelmetes! Elismerésem a tudásodhoz, le a kalappal! Minden jót kívánok a további munkásságodhoz, gratulálok! És köszi a videót, de a felénél elvesztem! 🙂👊®️👍

[@szelesszilard6091]

Mi a helyzet az AA osztállyal? Pl. Technics SUV 900?

[@hsanyi]

A videó jó, ténylegesen hiánypótló és alapvetően közérthető. Megérdemel féliratkozást és egy tetsziket! Viszont: A digitális jelet nem kell erősíteni, ez az egyik előnye. Esetleg jelfeldolgozásra gondoltál, ami viszont DSP-vel egyszerűbb mint rengeteg potival. A kapcsolási zajt a D osztálynál magyarul nem elimináljuk, hanem szűrjük, csökkentjük, levágjuk.... stb.

[@djtom1981]

Üdv! Az öreg Pioneer A-449 erősítőm melyik osztályba tartozhat?

[@RTH]

Hello. Egy gyors google keresessel es azzal amit elmondok a videomban jo kovetkeztetessel megallapithato, hogy A/B osztalyrol van szo. Irtam egy masik hasonlo kommentre valaszban, hogy hogyan kovetkeztetheted ki. Keresd meg es olvasd el. www.hifiengine.com/manual_library/pioneer/a-449.shtml

[@user-un1wc7cz1v]

A középsuliban valami hasonlót próbáltak nekünk lenyomni a torkunkon, csak épp a ⅒-ét se értette senki, mert pl. a tranz. munkapont fogalmával is úgy dobálóztak, mint ha azt már mindenki tudta volna az óvodában is... Na, ahhoz képest itt brilliánsan összefüggően van feltálalva sok minden, elegáns humorral fűszerezve! Ragyogó! (csak hát sajnos engem már nem vígasztal, mert a szakmát jól megutáltatták a tanárok anno, innen is "köszönjük" mindegyiknek!) 😋

[@jozsefkovacs9669]

Köszi, profi volt!

[@laszlovig6938]

....szépen összefoglaltad, a végén az melyik pana mini hifi hangsugárzója, PMX 70, 80, 90, ? ismerem ezt a szériát hihetetlen milyen barátságos , szeretnivaló hangjuk van.

[@RTH]

Helló. Azt hiszem PMX-1. Nem szólnak rosszul és jól tűrik a rossz elhelyezést is (pl. közel a falhoz), de az érzékenységük nem a legjobb, úgyhogy kellenek hozzá a wattok. Ezt leszámítva amire nekem kell (háttérzenélésre, meg videóvágásra), arra tökéletesen megfelelnek.

[@user-js2ke7gk9s]

sziasztok !szeretnék 1 technics tornyot építeni ,ami eddig adott ,van 1 Technics RS-TR474 deck . és egy orion hs-700 hangfal pár hozzá. a kérdésem, ehez a hangfalhoz melyik minimum tipusú technics erősítőt ajánlanátok? nem lényem hogy melyik illik hozzá dizájn-ban viszont szeretnék a technics-nél maradni... köszönöm

[@ottoszabo2275]

Nagyon jó videó, köszönet érte! Olvastad a szöveget? Ha igen, az profi volt, ha nem, akkor gratula érte :-). Nekem is van egy ilyen Technics SU-V500-am Preludium hangfalakkal. A hangfalak membránjait újra peremeztettem, de utána olyan volt, mintha Sokol rádiót hallgatnék. Van arra ötleted, mit okozhatja ezt, mit lehetne ezzel kezdeni?

[@RTH]

Hello. Elore megirom a szoveget termeszetesen es neha meg ennek ellenere is vannak targyi tevedeseim! :) Ha merevebb peremeket kapott, mint a gyari, akkor lehet, hogy kevesebbet tud mozdulni a membran. Ez a bejaratodassal valtozhat, de gyari hangja csak gyari peremekkel lesz. A masik tippem, hogy nem szakszeru volt a csere.

[@TalkCafe]

Nem gondoltam, hogy magyarul is van aki ilyen minőségű és információ tartalmú videót készit. Remek volt, köszi. A teljesitmény virtuális farokméregetéséhez nekem az a történetem, hogy anno egy kemény 2x6W-os unitra kazettás magnóval integrált erőstővel és egy nem valami komoly Sony polchangfallal a kilencedik emeletről a lenti iskola udvarán szórakoztattam a népet. És a hangfalak bent voltak a szobában, nem kitéve az erkélyre. Szóval nem sokaknak van valaha is szüksége wattok százaira, otthon, egy nappaliban.

[@multioptipupiloptomy]

Ezt a csatornat miert csak most talaltam meg :D Zsenialis! koszi. Lenne is egy kerdes/ottlet: mi a helyzet a csoves eloerosito + d oszaly vegfok komboval. (komponens szettet feltetelezve) Egyre tobbet olvasom ezt az ajanlast.

[@RTH]

Jo osszeallitasnak tunik. A ket vilagbol a legjobb

[@petercserko4025]

Üdvözlet a csoportnak. Szükségem lenne egy pici segítségre. Egy Harman kardon AVR 360 erősítőm + 5.1 hangfalak. Sajnos valamit összekevertem, és jelenelg csak a front működik, a hátsó hangokat is a front biztosítja a center pedig nagyon halk a másik két hangszóróhoz viszonyítva. Valakinek ötlete? Nagyon köszön¨m a tanácsokat előre. Mac-ről kötöttem össze analog bemenettel (piros + fehér) Üdv Cserkó Péter

[@zoltantalmacsi3361]

Köszönöm a hasznos infokat!. Lenne egy kérdésem, mert nem vagyok nagy szakértője ennek a témának. Van egy JVC AX-440 Dynamic Super-A tipusú erősítőm, és Videoton DCR 3090 8 ohm 100w hangfalat kötöttem rá. (Persze már régen) Jó ez a párosítás, vagy jobb lenne más hangfal? Válaszod előre is köszönöm!

[@RTH]

Technikai értelemben nincs baj a párosítással. A többi a te füleden múlik.

[@zoltantalmacsi3361]

@@RTH Köszönöm a válaszod!

[@zsoltkovacs4373]

Üdvözöllek! Ha a Philips FA 930 erősítőm fejhallgató kimenetelére( 6, 3) fejhallgatót csatlakoztatok, nem szól. Akár tunert, akár decket, akár CD lejátszót próbálnék hallgatni, semmi eredmény. Az erősítővel lehet baj?

[@attilaelias5394]

Szia! A videód láttán átnéztem a szettemet ( utólag) :) és az Onkyo tx nr646 erősítőm 4-6 ohmos a Monitor audió bronz 100 hangfalam pedig 8 ohmos, ez a későbbiekben okozhat valami problémát?

[@RTH]

Egy kicsit kisebb teljesitmenyt tud leadni az erosito de ezen kivul technikai problemat nemigen okoz.

[@istvanrozsa4540]

Szia csak kérdezem tőled te szerinte melyik jobb erősítő Technicsben su-v500 és a su-v560 között?mert nekem van su-v 560 AA osztály

[@gyulanagy5910]

@20:24 Induktivitas van a szuroben, kulonben oda lenne a hatasfok.

[@ovecboy]

Jó videó lett, gratulálok. Szeretem az erősítőket, de ennyire mélyen nem ástam bele magam. Szépen szól, meg hangosan, és pont. Van nekem is kettő nagyobb, egy Pioneer A-66x (még a ténylegesen japán gyártás korszakából), meg egy GPM-8020, valamikor a 70-es évek tájékáról, ő ha jól tudom Koreai gyártmány. A hangzásbeli különbség a kettő között, ugyanazon a hangfalon (nagyon belépő kategória, le se írom, de nagyot szól) nagyon is kijön, még azon a műanyag tucc tucc zenén is amit hallgatok. Véleményeznéd őket pár szóban? Illetve valami megbízható műszerész is kéne hozzájuk (ritka példányok, nem bíznám rá akárkire), az általad említett kondenzátor bajok miatt is, illetve a kapcsólókat, potmétereket sem ártana átnézni, ha kell orvosolni, hallatszanak sokszor rajtuk az eltelt évtizedek. Mégegyszer kösz a videót, informatív, összeszedett.

[@RTH]

Hello. Nem ismerem ezeket az erősítőket, de őszintén szólva nem is szeretem megmondani a frankót, mert mindenkinek más az ami jól szól. Ha te meg vagy vele elégedve és örömet okoz, akkor tartsd őket életben és használd. Sajnos nem ismerek itt Budapesten jó műszerészt, csak vidéken. Pont abban reménykedem, hogy az ehhez a csatornához kapcsódó Discord szerverre betéved majd egy-két szakember, akivel ki tudunk alakítani egy kölcsönösen előnyös kapcsolatot és akik hajlandóak lesznek ésszerű áron megjavítani a vackainkat. Én mindenesetre nagyon szívesen és ingyenesen propagálok bárkit, aki ebben tud ennek a közössésnek segíteni. A kondenzátorok nem feltétlenül rosszak, azt hogy cserélni kell-e valamelyiket gondos mérés és tesztelés alapján egy jó műszerész meg tudja oldani.

[@ovecboy]

@@RTH köszi. Vidéki vagyok (szeged), így ha valaki errefelé tudsz, az a legjobb. Guglizz rá erre a két cuccra, szerintem (főleg itthon) elég ritkák. A Pioneer-ből láttam már eladót, de a GPM-ből nem. Szeretném őket helyre rakatni.

[@alesishermann843]

És mi van az IDM-el? (intermodulációs torzítás).

[@adamkoran]

A baj az, hogy lassan tényleg minden magyar állampolgárnak alanyi jogon jár egy csöves. Komolyra véve: Köszi! Jó összefoglaló anyag volt!

[@bogika98]

Sőt, minden magyarnak alanyi joga, hogy csövessé változzon...

[@tamasferencz1591]

Szia! Sony str-de 697 típusú erösitöröl tudnál mondani valamit,hozzászólni,véleményedet szeretném kérni! Köszönöm.

[@RTH]

Sajnos nem ismerem ezt az erositot.

[@TheGILES68]

Jó videó! Gratula! Amúgy én basszusgitáros zenészként használtam más sokféle erősítőt. A csöves előfok, A-B tranyős végfok lett a kedvencem. Kipróbáltam néhány D osztályú basszusgitár erősítőt is, de nem tetszett. Valóban van egy olyan szintetikus hangképe, ami nekem nem jön be. Marad inkább a cipekedés, vagy a vonalból játszás.

[@mb27401]

Szia! A D osztályú erősítőnél mennyire fontos hogy úgymond "analóg tápról" (trafó, graetz puffer kondi) kapjon feszültséget, vagy használhatom kapcsolóüzemű tápegységről? Mert hát olyan kicsiben megépítik már a kapcsolóüzemű táp panelokat, hogy óriási méretbeli különbségek vannak egy ilyen panel, meg egy hasonló teljesítmény leadására képes vaslemezes trafó + Graetz + pufferkondi egység mérete között. Üdv!

[@RTH]

Nem vagyok szakeroje a D osztalyu erosito tervezesnek, de eddig amivel talalkoztam az mind kapcsolouzemu tappal volt megvalositva. A D-osztalynak ultrastabil es luktetes mentes tap kell. Ezt nagyon nehez linearis tappal megoldani. Az A vagy A/B osztaly ezt siman kirugozza, de a D-osztalynal zajkent jelentkezik. Viszont cserebe a kapcsolouzemu tapnak is nagyon jo minosegunek kell lennie. Elmeletileg nem ordogtol valo akar egy csoves erositot kapcsolouzemu taprol mukodtetni csak annak nagyon jo minosegunek kell lennie. Az ilyen tapokat nem olcso megtervezni es nagyon nagy darabszamot kell belole gyartani, hogy olcsobb legyen mint a linearis tap. Ettol is draga egy jo D-osztaly. De ez csak az en velemenyem, ahogy irtam nem vagyok szakertoje a teruletnek.

[@oronald1]

még a múlt évezredben vettem egy suv500-at újonnan rstr575-ös deckkel

[@szabolcssarosi9791]

Szia Sony Ta-v710 milyen osztályú?Most ilyenem van nagyon szeretem, esetleg infót tudnál adni róla mert még nem volt ilyen gépem. Köszönöm!

[@RTH]

Hello. Szinte biztosan A/B osztály. www.hifiengine.com/manual_library/sony/ta-v710.shtml

[@attilamerai2170]

Szia! Segítséget szeretnék kérni. A Yamahának két sorozatával találkoztam mostanában a Yamaha r-n és a Yamaha a-s. Ezek milyen osztályú erősítők? AB vagy D? Sehol nem találok leírást ezzel kapcsolatban. Rock zenéhez jók ezek az erősítők?

[@RTH]

Hello. Ezek az erősítők nem D osztályúak, valószínűleg inkább A/B lesz (vagy valamelyik iterációja). A második kérdésedre nem tudok válaszolni, mert az életben nem volt még dolgom Yamaha erősítővel, de szerintem ha egy erősítő jó, akkor mindegy milyen stílusú zenét hallgatsz rajta.

[@olaheva7291]

Szeretném a véleményed ki kérni ha lehet,.? Akai Am-59 vagy Pioneer A-656 mark ii jobb szerinted a jamo classic 8 hoz? Köszi előre is a válaszod.

[@RTH]

Az Akai fiatalabb és jobb paraméterekkel rendelkezik. Látatlanban inkább az kéne…

[@olaheva7291]

@@RTH köszönöm a válaszát.. Egy kérdésem lenne még mi a különbség ha 120 vagy 500 a damping factor? Mert egy Sony ta-fb 740r hajtok egy klipsch 820f et,, s csak 60 Watt,, de még is jobban tetszik a hangja mind a Sony ta-fb 820r hajtom ami elvileg erősebb 80 Watt.

[@joezx6r]

Szia! Igaz hogy a aktív hangfalnál negyed akkora teljesítmény (össz.) sükséges ugyanakkora hangeröre mind a passzívnál és hogy a erösitö kimenete se szenved (jobb kontrol) annyira mivel nincs utána hangváltó? Még egy kérdés :) ilyen pld. Kínai krell ksa 50 modul használható vagy inkább mást javasolsz?

[@RTH]

Abban hiszek, hogy az aktiv hangfalaknal lehetoseguk van a tervezoknek pontosan az adott hangfal kepessegeihez igazitani az erositot. Hogy aztan ez igy is tortenik-e az jo kerdes. A tobbi kerdesedre nem tudom a valaszt sajnos.

[@shaba1982]

A hangerő, és teljesítmény viszonyáról, ezen a csatornán is volt korábban videó. A kulcsszó a hangfal, ill. a hangszórók érzékenysége. Ha leadott teljesítményről beszélünk csak ez számít. A passzív hangfalaknál természetesen ez már a hangváltó minden tulajdonságával együtt van megadva (mérve). A hálózatból (konnektorból) felvett teljesítményben lehetnek különbségek, de az csak annyit jelent, hogy pár forintot spórolhatsz a villanyszámlán.

[@laszlovadasz4335]

Nagyon érdekel az amiről beszélsz, ezért nagyon zavar a hangos háttérzene!