THE LOCATION COMPARTMENT IS DANGEROUS TO LIFE. THE PLASTIC LOCOMOTIVE. LET'S SEE!

[@TheMurphyCago]

Eszközölnék egy kis kiigazítást, mivel a fékfeliratok nem éppen úgy vannak ahogyan azt magyaráztad.A felíratok vonatnem váltó állások és nem azt jelzik, hogy mit használunk személy vagy tehervonat esetén.A P az valóban gyorsműködésű személyvonati a G pedig lassú működésű tehervonati fék.Személyvonat esetében valóban a P állást használjuk a kormányszelep rendelkezik G állással, de az ki van iktatva általában, de ez igazából a járművek tömegéből származtatható nem a rendeltetésükből.Tehervonatok esetében van egy táblázatunk és elegytömeg után vannak bizonyos határértékek meg intervallumok amikor csak P vagy csak G állásban fékeznek a járművek, vagy pedig vegyesen.Ez pedig azért van, mert alapvetően a legnagyobb fékhatást biztosító vonatnem váltó állás az ideállis, de a fék terjedési sebessége miatt, hogy a kocsik ne csússzanak össze, ne legyen ráfutás fékezéskor, ami megnövelné a fékutat, kisebb erővel kell a vonatot fékezni, hogy a fékhatás a vonat egész hosszában kitudjon egyenlítődni.Az r az pedig a rögzítőfék ami azért 9+9 mert mindkettő forgóvázat fékezi.Még ezen felül vannak más fékberendezések is különböző vonatnem váltó állásokkal, de azzal már végkép nem fárasztanék senkit, ezt is csak úgy érdekesség képpen ha valakit jobban érdekelne.

[@MiklosGrof]

Nagyon köszönöm, sokkal több műszaki részlet érdekelt volna, akár a konkrét kallantyúk feladatának elmondása is, hálásan kösz az összefoglalót, még több ilyen infó jöhetne. A vasút valahol műszaki gyönyörűség is, sőt! Hasonlóan a repüléshez, ez a szelete kihagyhatatlan. A magam részéről forgóváz és felsővezeték mániás vagyok minden más mellett is ami érdekes lehet - és lévén vasút, tkp. MINDEN érdekes és kihagyhatatlan. :-)

[@extmis]

Kedves Ben! Szép riport. Ezeket a mozdonyokat 1985 és 1990 között vezettem a ČSD-nél. A laminált anyag választásának valódi oka az volt, hogy ez lehetővé tette a tervezők számára, hogy eredeti formát alkossanak a mozdonydobozból. Semmilyen más anyag nem tenné lehetővé az ilyen formázást. A mozdony más tekintetben is forradalmi volt - például a forgóvázak torziós rudai, a háromvezetős asztal elrendezése, elektrodinamikus fék stb., stb. Ennek köszönhetően az 1960-as években méltán nyert nemzetközi ipari formatervezési díjat. A mínusz a télen való vezetés volt - hihetetlenül huzat volt az utastérben, és a fűtés sem volt elég ahhoz, hogy ezt a hiányt kompenzálja.

[@ferenchorvath89]

Köszönjük Bence, hogy bemutattad a Laminátka mozdonytípust. 😊

[@istvantoth5368]

Kedves Bence ! Ez egy nagyon dögös video volt , köszöm szépen, üdv , Pista bácsi!

[@ondrejzednicek8647]

Szerintem a kontrollerből kihúzható kar nem a rövidkezű emberek miatt van, hanem azért, hogy a mozdonyvezető akkor is kényelmesen elérje a kontrollert, amikor indulásnál vagy tolatás közben kinéz az ablakon.

[@attilakassai1511]

nagyon szép ez a mozdony

[@peterszerencses7169]

Köszönjük Bence az érdekes videót. Sok hasonlót készíts majd! 🙂

[@ottozsoltalbrecht7915]

Úgyes voltál! Külön köszi a gép bemutatását! Érzem,nem vagy múszaki ember,de itt jól hoztad magadat! Nekem tetszet! Még sok ilyen örömet neked is! 😊

[@TheLordKROK]

Először 2005-ben Szlovákiában láttam Laminatka-t, egyből le is fényképeztem a szokatlan formája miatt. Nagyon jellegzetes.

[@landsmann]

Mindig a laminált átka jut eszembe a névről. :)

[@CalculatorWish]

🤣

[@Viliam1974sol]

@@CalculatorWish Szóojáték, de általában jó és tartós gépek

[@adamtoth9508]

A Laminátka kb 3100 kw = 4200LE. Míg a Szili “csak” kb 2200kw=3000Le. Előbbi talán ezért is annyira népszerű a magántársaságok körében tehervonatok vontatására.

[@nekati_rojogo-1]

Jav.: 2200 kW.

[@adamtoth9508]

@@nekati_rojogo-1 igen köszi, javítva.

[@Viliam1974sol]

Szliliben 2 motor van a Laminaban 4 Szili BB - 1 motor - 1 forgóváz számára. Laminátka Bo Bo - tehát 1-1 motor 1-1 tengeyt hajt...

[@smyle78]

én is felkapcsoltam egy lámpát itthon és egyből kitágult a látásmódom amivel megláttam a problematikát azt hittem, hogy a karfa után megkérdezed, hogy az ablakot is ablaknak hívják-e vajon, ezért picit csalódott vagyok hogy kimaradt ez a ziccer.

[@mixa37]

én személyesen láttam ma a mozdonyt

[@EVM160]

Nagyon szépen és gyorsan ég

[@user-mp8zn1rt1i]

Nagyon sok égett meg, sok balesetes laminátkáról tudunk?

[@EVM160]

@@user-mp8zn1rt1i Annyira nincsen sok, de ha kigyullad,mire a tűzoltók kiérnek,addigra főkeretig leég gépezet.

[@misikovacs6784]

Szia Bence ! Szuper lett 👍 De tudod hogy Nálam a V43 a Szili 🚂 Mozdony a Nyerő ♥️ A Legutóbb is Ő volt a Vezér mozdony a Körös IC én mikor jöttem vissza Budapestre ❤️

[@Marcikutyaful]

A V43-ban is ki van írva, hogy üzemben levő gép gépterében tilos tartózkodni. Ezzel szemben kétszer is előfordult, hogy a mozdonyvezető bement a géptérbe kisfeszültségű alkatrészt cserélni, miközben én meg vezettem az IC-t. De ha felszállok, akkor mindig megnézem, hogy a géptérbe vezető ajtó az utasoldalon is nyitható-e, ütközéskor életet menthet a géptér

[@Viliam1974sol]

A géptérbe vezető ajtó egy kapcsolóval van ellátva. Tehás ha üzem alatt kinytódik az ajtó - azonnal kikapcsol az egész rendszer. Az új mozdonyokba - Taurus, Vectron, de pl. a cseh Cargo 363.5 újított Eson már lehet áram alatt bemenni a géptérbe.

[@barbiebarbie2063]

Az ajtó nyitható !!! Csak egy mikrokapcsoló van rajta ami felel azért hogy leesik a szedő !!!!

[@Viliam1974sol]

@@barbiebarbie2063 így van. Pl baleset esetén

[@TheSkuldChan]

Hát sokkal kultúráltabb a belselye mint a magyar mozdonyoké. Meg lepődtem. A szili belselyében amikor voltam a nagypapa poros-mocskos kis hátsósufnija jutott eszembe. Itt meg igaz, hogy nem lehet bemenni áram alatt mert szembe jön a 25kV-os szigetelő szinte az elején, de tiszta átlátható letisztult a szűkössége ellenére.

[@Zoli049]

Én nem látok 25kV-os szigetelőt.

[@c44-9wge8]

​@@Zoli0495:08-nál a kép bal felső sarkánál jelenik meg a 25kV-os bevezető porcelán, aminek a belsejében kerül bevezetésre a tetővezetékről a felsővezeték feszültség.

[@Zoli049]

@@c44-9wge8 👍 Ott a pont. De az szigeteltnek tűnik. Ami Bence felé van, ott nem értem miért nem szigetelt? Pedig normális szerelés.

[@CantofanCristian]

I came across your channel and I have something to watch, I really like these videos thank you

[@jenopigler5685]

Szia! Ez klassz videó lett!

[@lovi33]

"elmondom miért fontos ez..."Pont az nem derül ki hogy miért halálos,életveszélyes stb.a géptérben tartózkodni működés közben...(valahol elveszett a vágás során a lényeg?) Tehát akkor karbantartáskor hogyan ellenőrzik nincs-e valami szivárgás a gépből működés közben?

[@cobraelflapunk]

Ugyanaz az ok amiert a felsovezetekhez sem megyunk kozel. Bocsi igen valoban a vagasnal kenyszerusegbol kellett megnyesnem

[@TheSkuldChan]

"hogyan ellenőrzik nincs-e valami szivárgás a gépből működés közben" Gondolom a fűtőházi szerelők megnézik, és a hiba megjelenése előtt rendbe rakják (gonolom arra felé a mozdonyvezetőnek csak a vezetéssel kell foglalkoznia). Mivel szabadon himbálózik kistúlzással a betáp vezeték az áramszedőről, 5:11- feltételezem az a 25kV-os szigetelő a géptetőről.

[@Zoli049]

@@cobraelflapunk Azok nem 25kV-os csatlakozások, a háromfázisú trakciómotorok 4 eres áramkörei de lehet DC motor is, ennyire nem vágom, azok feszültség fokozatai, 1-2kV? 100-800A! Ott azt simán lehetett volna szigetelni, érthetetlen, hogy miért nem tették? A '60-as években a 120kV (ma 132kV) vezetékeket már tudták szigetelni. Így volt tuti biztonságos.

[@nekati_rojogo-1]

@@Zoli049 Hát, szerintem a gyártás korában azért a szockó országok, nem igazán járhattak a nagyfeszültségű szigetelés tudományának a csúcsán! Ezért sok helyütt a gépházon belül még a poros és meleg környezet ellenére is olcsóbb lehetett a mostani jelölésrendszer szerinti IP00-s védettség "nélküli" fokozat kialakítása (magyarül nem menj oda) minthogy vákuumtechnikai szigetelési módot, vagy akkor még nem elterjedt gumi és műanyag szigetelőket használtak volna. És mivel Bence a hiánygazdaságot is említette, illetve azt, hogy könnyű megoldást kerestek (ugye az olajszigetelés és hűtés is agyben kilőve), ez ilyen módon csapódott le az implementálásban.

[@mixa37]

nagyon szép, kár hogy csak teherszállitásra használják

[@MegaStinking]

A magánvasutak csak tehervonatokkal dolgoznak.

[@Viliam1974sol]

Annak már megvan a maga kora. Személyszállításban még tartalékként használják, de a Panter, Elefant és Kiss motorvonatok kiszorították a gépeket. Sok már selejtezés után ... De 70-es 80-as és 90. években a Cesko és Szlovákia teruletén ahol 25 kV-or áramnem van a villamosított szakazokon az volt egyeduli gép ami mindent húzot (a 242 plecháčokkal egyutt)

[@mixa37]

@@Viliam1974sol koszono,

[@user-gt3by6pj1k]

1:57 - nél : " ...szakasznál le kell szedni az áramszedőt..." Hát ez így nem jó. Fázishatárra gondoltál, ott kell levenni. Az alállomás a 120 kV - os országos hálózat 1 fázisára van csatlakozva, azt transzformálja le 25 kV - ra és táplálja be a felsővezetékbe, a saját ellátási területén. 2 szomszédos alállomás, mindíg az országos hálózat más - más fázisát használja, az egyenlő terhelés miatt, így az alállomási fázishatároknál le nem vett áramszedő fáziszárlatot okozhat. A "szakaszoknak" semmi köze a vontatáshoz, az pl. a nyílt vonal és az állomások, vagy az állomások vágánycsoportjait, stb. van hivatva elválasztani, így ki lehet kapcsolni és leválasztani a hálózatról ( feszültségmentesíteni ) egy adott szakaszt. Ha, mint mondod, a szakaszoknál kéne levenni az áramszedőt, mondjuk a ceglédi zónázó a teljes útja során kb. 40-50 - szer kapkodhatná lefelé a csápját. A mozdonyvezetőnek szinte semmi másra nem maradna ideje...

[@nekati_rojogo-1]

Igaz Márklár.

[@adrianvarga5384]

Csodálatos ez a mozdony

[@jenoborczi7851]

Miért kell lehúzni a csápot a fázishatárnál? Talán nincs rajta főmegszakító?

[@Zoli049]

Nincs hálózati szinkronkövetés, gondolom én...

[@janoskovacs7624]

@@Zoli049 És egy ázisnál minek az

[@janoskovacs7624]

Bocsi:egy fázisnál minek az?

[@Zoli049]

@@janoskovacs7624 (szerkesztés?) Halad a gép, pörög a generátor / dinamó hajtó motor, kapkod fel 100A-t, 2,5MW, történik egy 120°-os fázisszög eltolás, gondolom nem tolerálja valami, esetleg a triak, vagy a korhű tirisztor? Passzolom. A litván vasút végig egy fázist használ, a MÁV nem tudom.

[@nekati_rojogo-1]

@@janoskovacs7624 Fázishatár azért fázishatár, mert két különböző fázis találkozna. Ha nem lenne maga a fázishatár (az a szánszerkezet) egy szigetelt eszköz. De még ha ugyanolyan két fázisfeszültség is találkozna, munkavédelmi szempontból akkor is szükség lenne rá. Csak akkor azt nem ildomos fázishatárnak nevezni, mind inkább csak szakaszhatárnak (ellátási határnak).

[@TheLordKROK]

A kocsi a végén nagyon korai '80-as évek

[@laszlosevi2013]

jó lenne több ilyen technikai jellegű vidi

[@zsoltmaros1475]

Modern árnyékolása van, elől is függöny szokott lenni.

[@arpadeus2012]

Tudom hogy off, de jelen állás szerint július 1.-től határozatlan időre leállítják a vasúti forgalmat a Gubacsi hídon.

[@GED864]

A szakasz alatt szerintem fázishatárt értesz. De csak építő jelleggel írom.

[@nekati_rojogo-1]

Valószínű. Nem neked: A fázishatár olyan egyébként kiszigetelt szakasz lenne, ami alatt amúgy a fennhagyott áramszedő probléma nélkül át tudna haladni, csak mivel ez egy drága felsővezetéki alkatrész, és ott ívelgetések léphetnek fel, kímélése (és az áramszedő kímélése) céljából gondolom utasításba van adva az áramszedő levétele. Illetve jelölik is a fázishatár helyét, hogy alatta ne akarjon megállni a villanymozdony, különben csapdába kerül, aztán jöhet a kitolás alóla, mivel ott nincs feszültség. A fázishatárra pedig azért van szükség, mert a nyílt pályán a felsővezeték-rendszer két, olyan távoli állomásról van feszültséggel ellátva, ahol a van villamos kitáplálás van. Ha ezek valahol a nyílt pályán találkoznak, valószínüleg "csattanás" lenne, mert egyáltalán nem biztos, hogy a két 25 kV-os feszültség (fázis) ugyanolyan pillanatnyi értékű (fázisú, fázishelyzetű). Ez meg ugye azért van - mert lévén 25 kV 50 Hz váltakozófeszültségről van szó - a feszültség pillanatnyi "polaritása" (+, vagy mínusz, ami másodpercenként 100-szor átvált egymás között) és a nagysága (ami szintén az 50 Hz-es változási gyakoriságnak megfelelően folyamatosan változik is a poaritásváltások közötti időtartamokban) egy állandó értékkel eltérhetnek egymástól. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a nyílt pálya fázishatárához egyik irányból érkezik a 25 kV, a szemközti irányból pedig egy másik 25 kV. És a kettő különböző fázis között az előző bekezdésben említett állandó feszültségkülönbség pedig elérheti akár a 43 kV-ot is. És mivel ezen feszültségek egy-egy kapcsa a sínen keresztül már össze van kötve, és a fázisok pedig fázishatár (korábban írtam, ez szigeteltés) nélkül találkoznának, akkor ott zárlet lenne. De amikor nem a munkavezeték esetében, hanem az azt tápláló vezetékrendszeren függesztenek fel két olyan vezetéket, ahol két különböző betáplálási irány van, vagy lehet, ott pedig kettőzött (egymással sorosan kapcsolt) feszítőszigetelőket lehet látni. De javítson ki valaki, aki ebben dolgozik és nem így van. Egy öreg szakmabelitől hallottam, hogy egyébként még a 43 kV-tól is nagyobb (kb. 60-70 kV) fázisfeszültség is ki tud alakulni a hálózat és a villanymozdony (mint fogysztó) közötti kölcsönhatás révén bizonyos oszcillációk miatt. De ez már egy más kérdés.

[@CseresznyeCsaba]

Szia Bence! Ez a mozdony szerintem olyan ronda, hogy már szép!

[@ferencgobor749]

A mozdonyok Trabantja 😃 Azért a színben és korszakban is hozzáillő vagonokkal és a büfékocsival nagyon jól mutat.

[@peternagy8970]

Fázis határon mindenképpen le kell húzni a pantográfot minden típusnál

[@CalculatorWish]

👍

[@lantospapp3779]

A gépészetéről tudna valaki írni pár sort? Feszültség nem? Vontató motorok, teljesítmény szabályozás? Nagyon köszönöm.

[@attilaangyal707]

Figyelj már Bence,technikai kérdés ☝️. Egy gépen sincs egy WC ? Majdnem olyan hosszú némelyik vonalgép mint egy személykocsi..

[@Zoli049]

Újratöltve? 🤣

[@akosguger3682]

Mondjuk egy balesetnél, az, hnem lehet a védelmet adó géptérbe menekülni, az baj. Holott a kaszni is törékenyebb, mint a fém.

[@peterbarany4129]

Nyitod az ajtót lekapcsolja a nagyfeszt! Be tudsz menni mert balesetnél is lekapcsolta volna nem?

[@Viliam1974sol]

Érdekességként: Ez a mozdonysorozat 6 tegnelyu S 699.0 (280) géppel kezdődöt 1963 ban. S 699.0 egyetlenegy példányban készült és tudomásom szerint kiállitható állapotban van. E alapján S 489 és S 499 gépek jöttek létre mai 230-ak és 240-ek. 230 rendszámú gépek (vmax 110 km/ó) teherforgalomban és 240 vegyes, de inkább személyforgalomba érkeztek (Vmax 120) Ma sok gép már selejtezett, "maszek" cégekhez kerultek és mostanában CD Cargo és ZSCS (Cargo Slovakia) allományában van a legtöbb gép

[@Viliam1974sol]

A 240-es gépek mellet 242 "plecháč" gépek voltak gyártva. 242 "pléhes" versió a laminátkanak A gépezet ugyanaz

[@Viliam1974sol]

S 699.O minha párhuzamos sorsa volt mint M 63-nak

[@alexgabonczi8352]

10:00 utazási lehetőségek sötetnek titeket! A kapkodó fillérhajhász igénytelen mindenit!

[@robertsule7513]

Alapfelépítés - teljesítmény kb v43............légkondi egysége a géptérben.....60 fok....Egyből letilt túlmelegedés miatt....

[@balazskiss5092]

Mennyit fogyaszt 100-on vagonok nélkül?

[@ilonkadaniel6674]

A román régi asea is ki volt világitvaA fel ujitott változatoknál már nem látom ezt a sok lámpát alul.

[@TheLordKROK]

Arról azért szólhattál volna, hogy miért életveszélyes a géptérben tartózkodni?

[@nekati_rojogo-1]

Igazad van. Én nem értek hozzá, de mivel a géptér szemmel láthatóan úgy épül fel, hogy nincsen megakadályozva a közvetlen hozzáférés egy nyitható/levehető ajtóval (pl. forró felületek érintésétől), illetve semmilyen védelem nincs átívelés, ívkifúvás, fröccsenő olaj, forró közegek elszabadulásától, ezért lehet. Meg azért, hogy mint B. mondta, nagyon szűk a járható rész. Azért láttam ott olyan részeket, ahol a nagyfeszültség (olyan is, ami a felsővezetékkel közvetlen kapcsolatban van) a gépházban jelen van onnantól kezdve, hogy az áramszedőt felengedik.

[@Dincsike78]

A Laminátkát legtöbbször csak teherszállításra használják érdekes formája van.

[@MegaStinking]

De csak azért, mert az összes Magyarországon dolgozó Laminátka magánvasutaknál van, azok pedig csak tehervonatokkal dolgoznak.

[@82norberto]

@@MegaStinking mondjuk ez a gép pont nem egyszer húzott már ablakost. nemcsak különvonatot, húzta már a Regiojetet is....

[@bencekormos8195]

Guruló éthordó csak ez jut eszembe ha meg látom a típust

[@antalorban8176]

'68-ban is ilyen kijelző volt a pulton? Arról nem mondtál semmit.

[@nekati_rojogo-1]

Amit láthattál a műszerfal jobb oldalán kör alakú műszereket, azok minden bizonnyal még korabeliek, de a szögleteseket szerintem már valamikor a 80-as/90-es években építhették be. A sebességkijelző pedig még ennél is újabb, már csak azért is, mert LED-ek abban az időben még nemigen voltak - írom ezt úgy, hogy nem értek a mozdonyhoz.

[@didyman79]

LED kijelzők már bőven voltak a 80-as, 90-es években, ipari környezetben.