Elektronika Konyhanyelven Tizedik rész. (Aktív elemek)

Ha mindent tudsz az elektroncsövekről, bipoláris tranzisztorokról, Fetekről, Mosfetekről, IGBT-ről, akkor ne nézd meg!
Ha nem, akkor sör/kóla, chips, pattogatott kukorica! Jó videózást! :)

[@janoskurucz4958]

Remek videó ez! Én a 80-as évek közepén kezdtem ismerkedni az elektronikával, ekkor már nagy tömegben hozzá lehetett jutni eldobott rádiókhoz, TV készülékekhez, új alkartészekre viszont csak elvétve tudtam szert tenni. Vojciechowsky "Ismerkedés az elektronikával" c. könyvéből, (még a régi tranzisztor rajzjeleket használta) tanultam. Szerintem nincs gond azzal, hogy ellenállásként fogjuk fel a nevében is "transfer resistor" félvezetőt. Az említett könyvben pl. "a tranzisztor mint kapcsoló", ill. "a tranzisztor mint ellenállás" és " a tranzisztor mint erősítő" stb. címmel szerepeltek a fejezetek. A konkrét működés, és az áramkörben betöltött funkció két teljesen különböző dolog. Sokkal könnyebb dolgom lett volna, ha akkoriban megnézhettem volna ezt a videót, de most is érdekes.

[@Polonyi28]

Nagyon tetszik a video, hiány potlo, és igazi tudás van mögöte.

[@martonziegler2181]

A tranzisztor működése kvantumfizikai modellekkel teljesen megérthető és modellezhető! Ezzel a szilárdtest fizika foglalkozik.

[@csabamolnar7805]

Köszönöm szépen a hasznos videót.Szeretem őket nézni mert tanulságos, érdekes, hasznos.Én 1997 óta foglalkozom elektronikával hobby szinten, de a fetek mérését eddig senkisem mutatta meg úgy ahogyan Te a videódban.Különösen tetszett! További sok felvételt.(egy követő)

[@sandor78toth]

Le a kalappal! Jól elmondod. Nagyon jól meg lehet érteni. Köszi

[@52i637i]

Gyerekorom óta hobbi szinten forrasztgatatok, de még mindig tanulok. Köszi a videót! Legyen még sok ilyen!

[@roguesquadron909]

Az ember holtig tanul.

[@janoshaasz5219]

53:40. A vájtfülűek csővel erősítenek, míg Sebastian FETtel... :-D

[@zoltankecse991]

XD

[@kristofbarta1823]

Köszönjük szépen!!!😊 Én már annyira vártam az új részt, mint gyerekkoromban a "hobby elektronika" című újság megjelenését..😉

[@bencemolnar5238]

Elektrotechnikát tanulok. Ezer hála a videóért,1-2 óraadónak meglehetne mutatni: “Na valahogy így kéne leadni a tananyagot!”

[@privatposta]

Gratulálok! Tényleg érhető és szuper az előadás és a magyarázat. Szívesen látnám egy ilyen alkatrész mérésekor az adatlapjával való összehasonlító mérést.

[@imnye02]

Szia! Köszönöm szépen ezt a videódat is, ismét tanultam valamit! Különösen örültem a FET mérésének bemutatásának! Nagyon sok hasznos infót kapunk tőled mi, akik csak hobbyból foglalkozunk elektróval. Várom a folytatást, jó egészséget és kitartást!

[@gaborkopasz1735]

Nagyon jók az előadások.

[@csabamolnar866]

Olvasva a hozzászólásokat, a legtöbben azon akadnak meg, hogy akkor most az áram a negatívból megy a pozitív felé (merthogy az elektron áramlik, nem más, az pedig egyértelmű, hogy a "negatívból" jön, hiszen ott vannak az elektronok és a "pozitívba" tart) vagy pedig ezzel ellentétesen, a pozitívból a negatív felé, mert mindig, mindenki úgy beszél róla, hogy mondjuk az áram az elemből a tranzisztoron át a GND-be folyik és például a dióda "nyila" is egyértelműen azt jelzi, hogy a pozitívból a negatívba folyik az áram... Ami a lényeg: a tényleges, fizikai áramlás iránya számunkra teljesen mindegy, hiszen ha elvágjuk a vezetéket, akkor megáll (pontosabban megszűnik) az áram, ellentétben mondjuk a kerti locsolócsővel, amit ha kettévágunk, akkor továbbra is folyik a víz kifelé onnan, ahonnan ered, míg a másik irányból nem folyik semmi. Mivel az áram folyása akkor is megáll, ha a forrás, ha a köztes és ha a nyelő részt vágjuk el, ezért ez számunkra mindegy, hogy jobbról balra folyt vagy balról jobbra. Én személy szerint ezzel nem is foglalkoznék, hanem azt mondanám, hogy mivel mindenütt így jelölik a számítások során, vegyük úgy, hogy mindig a pozitívabb helyről folyik az áram a negatívabb hely felé. Ennek megfelelően az áramot jelző nyilakat is mindig így kell jelölni: a pozitívabbtól indul és a negatívabb felé mutat. Ebből adódóan a nyíl talpa mindig pozitív és a csúcsa (a "nyila") mindig negatív. Így nem zavarodunk bele akkor sem, ha bonyolult áramkörről van szó. A tényleges áramlás akkor fontos, amikor azt kell megérteni, hogy TV képcsőnél miért a katódra kell a negatívot kötni vagy hogy elektroncsőnél miért a katódhoz van közelebb a rács vagy miért a katódot kell fűteni. Akit nem érdekel az elektroncső, nyugodtan ki is hagyhatja a tanulmányaiból, mert anélkül is meg lehet érteni mondjuk a műveleti erősítő működését, mint ahogy például aki ma kezd programozni mondjuk C++ nyelven, annak nem kell értenie az Assembly nyelvet vagy a processzor regisztereit, anélkül is jól boldogul. Viszont azt azért megjegyzem, hogy aki Assembly-ben kezdett és abban lett profi, az tényleg, minden körülmények között érti a lényeget, míg visszafelé ez nem feltétlenül igaz. Ugyanez elmondható nagyjából az elektroncsövekre is: aki egy elektroncsöves TV kapcsolási rajzán szépen el tudja magyarázni, hogy melyik áramköri elem konkrétan mit csinál és miért csinálja azt, amit, és nem azért tudja elmagyarázni, mert bemagolta, hanem mert tényleg érti, az elmondhatja magáról, hogy van rálátása az elektronikára.

[@retrocomputer]

A lényeget lehagytam, hogy nagyon jók a videóid! :)

[@alexnemeth3832]

Király!❤️ Egyszer tranzisztoroknál nem készítesz majd egy olyan videót ahol be lenne mutatva egy olyan kapcsolás ahol az áramerősítésitényező mérése a cél? 😃 Ez csak egy ötlet nem okoskodni akartam.😉 Hatalmas arc vagy! Nagyon tetszenek a videóid!😃

[@EcoPityu]

Ott van a következő részekben! (tranzisztor a gyakorlatban)

[@JTomi86]

Simán elmehetnèl tanítani. Annyira egyszerűen ès èrthetően magyarázol, hogy mèg egy laikus is simán megèrti. Nem beszélve arról, hogy az elmèleti tudásod mellé komoly szakmai gyakorlat ès tudás is párosul. Ha annak idejèn nekem is így tartották volna a villanyszerelő szakmai elmèletet, biztos, hogy egyből továbbmentem volna technikumra is.👍

[@EcoPityu]

Szia! Köszönöm! Ha meg lehetne belőle élni, mennék is!

[@tamaskiss4556]

Üdv. Szuper komplett lett az anyag, (legalább nem nekem kell a gyereknek magyarázni) Pici kiegészítés 16:32 Az elektronok áramlása nagyon lassú ami valami anyagba megy vége. (tehát nem légüres, légtérben) hu.wikipedia.org/wiki/Driftsebess%C3%A9g Az elektronok reagálási sebessége, az fénysebességgel terjed az anyagban . Tehát mikor rákapcsoljuk a feszt az baromi gyorsan lereagálja , ellenben simán lefutod akár otthon is . (

[@istvankiss4603]

Szia! Erre érdemes volt várni most is sokat tanultam köszönöm szépen! Fojtatást várom :) :D

[@imrenagy5673]

Jó a video. Szívesen látnék egy ilyet Blocking oszcillátor témában is.

[@EcoPityu]

Ha lesz kapcsolóüzemű tápegységes rész, abban biztosan benne lesz!

[@Uraim]

szia Pityu, nekem ez e a videó nagyón jó lesz mert unatkozok és akarod "diy" elni végfokot :D

[@MrLaller80]

👍

[@janoshaasz5219]

21:30 Akinek ez báncsa' a fülét, az nézzen utána, mihez kapcsolódva említi a szakma a "transfer-resistor" kifejezést...

[@vagyokbaszki7656]

Nagyon szepen érthetően magyarázol.....Sajnos nekem fogalmam sincs .Szeretem az elektronikai kütyüket( De NEMjavitani)Sgitenel egy csoves erositovel kapcsolatban??Milyet vehetnek???Az erő nem számít!Valakinel hallottam es nagyon megtetszett de sajnos annyia zugott valamiert hogy nem igazan lehetett elvezni!

[@Megszunik]

Szia! Igazi hiánypótló! Köszönjük nagyon! Gate driverekről egy hasonlót? 🙏😇

[@EcoPityu]

Talán ha lesz autóerősítő működése és plexis 6ch végfokom bemutatása, akkor abban szó lesz róla.

[@ZergHUN]

olyan hálás vagyok minden videodért köszönöm szépen azért még kérdésként megkérdezném hogy fogunk még a digitális oszcilloszkóp részletesebben tanulni hogy azok az értékek micsodák amit ki ír ? (láttam a témában a videóid) illetve tanulunk majd alapvető kapcsolásokat ? esetleg egy pc-tápegységből készíthető állítható Volt/Amper-es ("labor") tápot ?

[@EcoPityu]

Félvezetők használata videók következnek, de pc tápot nem hack-elek, mert az egy, kezdő kezei között életveszélyes! Áteresztő tranzisztoros analóg táp viszont lesz!

[@EcoPityu]

A digi szkóp túl okos, én sem ismerem minden funkcióját, a statisztikája is túlbővített, néhány paramétert használok belőle csak.

[@ZergHUN]

@@EcoPityu rendben köszönöm :) bármi jó lenne aminél lehetne álitani azt hogy 0,5-12 voltig le adjon feszültséget

[@gyulafarkas5036]

Nos ami az interneten látható, mondjuk ha egy bicikli kereket fel mágnesezek, és azt motorral meghajtok, és egy vagy két izzót fogyasztónak be rakok, és 24 voltot mérek, akkor az egyenlő a hálózatról levett 24 volttal. talán most érthető, még egyszer köszönöm a választ,

[@EcoPityu]

A "bárhogy, máshogy" előállított váltakozó feszültségnek is van feszültsége, és frekvenciája, valamint jelalakja. Ha ez a "termelt" feszültség 50Hz-es, színuszosan váltakozó, és 24V-nyi, akkor teljesen megegyezik egy hálózati 230V/24V-os transzformátor szekunder feszültségével. Az, hogy melyik mennyire terhelhető, az felépítés függvénye.

[@digitalaudiogarage7086]

Szia Pityu bocsánat hogy itt kérdezem de lenne valami elérhetőséged illetve annyi kérdés lenne vállalnál e egy erősítő javítást esetleg? Előre is köszönöm

[@EcoPityu]

Szia! Vagy megtalálsz Facebookon, ott akár az EcoPityu műhelye csoportban, vagy a kamionos 24V-os mikró videóm alatt a kommentek között van az e-mail címem.

[@peterkcsr4377]

Szia, a motoros példánál nem értem, hogy oké, hogy a npn tranzisztornál a test felé húzza meg, de a pnp-nél ezt hogyan csinálja, hogy a test felől kap áramot? Köszönöm a segítséget

[@EcoPityu]

Csak helyettesíts be a tranzisztorok helyére egy-egy kapcsolót! A motor alá, illetve fölé! Bármelyiket kapcsolod ki/be, a motor megy/nem megy.

[@peterkcsr4377]

Szia, még valami nem világos számomra. Ha a transzformátorból húzunk egy testet az a 0 Volt. A mínusz körnél merre van az áram irány? A multiméter negatívja a testen van, mérjük a mínusz oldalt és a multi uyan mínuszt mutat de ha szimeteikus lenne a kör a pozitív oldallal nem mínuszt kellene mutatnia. Olyan mintha az áram irány a test felől menne. Nem tudom, hogy érthető-e a kérdésem. Vannak videók de csak angol nyelven nem értem. Köszönöm a segítséget. Jó lenne ha készítenél egy átfogó videót erről magyar nyelven mert úgy nincsen 🙂 köszönöm

[@EcoPityu]

@@peterkcsr4377 nézd tovább a konyhanyelvet, lesz szó az áramirányról, és a szimmetrikus tápról is!

[@retrocomputer]

Laikus vagyok, és a 13. perc környékén el is vesztettem a fonalat. :) Eddig úgy értelmeztem, hogy az egyezményes negatív, az a valóságban a "pozitívabb" és fordítva, illetve az áramirány a jelöléstől függetlenül megegyezik mind a két jelölés esetén. Az egyezményesnél a pozitívtól a negatív felé, a valóságban a negatívabbtól (pozitív jelölés) a pozitívabb (negatív jelölés) felé haladnak az elektronok. Itt viszont úgy mondod, hogy az egyezményes negatív (test, ami a valóságban "pozitívabb") irányból haladnak az elektronok. Egyértelmű, hogy én értelmezem rosszul, ezért ha tudsz kérlek segíts, hogy megértsem. :)

[@EcoPityu]

A jelenleg használatban lévő áramirány szerint a pozitív töltések vándorolnak és nem beszélünk elektronáramlásról. "Az áram technikai iránya - megállapodás szerint - az áramforrás pozitív pólusa felől, a fogyasztón át a negatív pólus felé mutat. Ez a pozitív töltések mozgásiránya (lenne). Az áram technikai irányának egyezményes megállapítása akkor történt, amikor még nem tudták, hogy a fémekben a negatív töltésű elektronok mozgása jelenti az elektromos áramot. A fémekben a pozitív töltések nem mozognak. Az elektronok mozgásiránya pedig a negatív pólustól a pozitív pólus felé mutat. Így a fémekben a technikai áram iránya és az elektronok mozgásának iránya éppen ellentétes. Utóbbit fizikai áramiránynak nevezzük."

[@retrocomputer]

@@EcoPityu Köszönöm a kimerítő válaszod, most már az áramirányt is értem. Eddig azt hittem, hogy az egyezményes pozitív jelölés ellenére ott van elektron többlet és onnan áramlanak az elektronok és így a technikai és egyezményes áramirány megegyezik. Ezek szerint viszont a pozitív az tényleg pozitív töltésű. :)

[@peterhipsagh5046]

Üdv, még nagyon zöldfülű vagyok elektrónika terén, és lenne egy kérdésem, Mosfetek csodás tulajdonságai miatt "érintő gombot" is lehet velük csinálni csak kikapcsoláskor G-et le kell vinni 0ra. Egy nagyobb mega/giga ohmos ellenállással lehet olyat csinálni hogy amíg hozzáérek a + és G fémjéhez bekapcsol, de utána a nagy ellenállás kisüti a mosfetet? Azért határoztam el hogy ezt meg akarom csinálni mert az smd forrasztott álló gomb oldalán van a nyomás és félévente forrasztok vissza egy új gombot mert a régi leszakad, adódik ebből ha tudnál olyan mosfet "csomagolást" ajánlani ami a szinte lehető legkisebb, és L mosfet kéne mert 1db li akku feszültséggel tudnék csak dolgozni. Előre is köszönöm a segítséget.

[@peterhipsagh5046]

SOT-23 tokozásba néztem, hogy az talán az egyik legkisebb. Valamint van általad preferált alkatrész kereső oldal ahonnan könyebben tudnék választani? És nagy a kínálata

[@EcoPityu]

Még 2 videó és megtudod! :)

[@Flesy]

UJT? Mint érdekesség, esetleg? 😃

[@EcoPityu]

Mint erősítő elem alkalmatlan, oszcillátornak nagyon jó, majd a modulárosban előkerül, van néhány! :)

[@richardszollosy7176]

Mókás, ahogy a Lomexes zacsikat letakartad a Hestore papírjával...:)

[@EcoPityu]

Ugyeugye!

[@gaborszabo6406]

Nagyon ravasz!

[@andrasantal8244]

14:48 :)

[@belaszinte1601]

En is imadom electroniat

[@gyulafarkas5036]

Heló nagyon érthető az anyag, de nekem van egy nagy-nagy gondom, biztos mindenki kifog nevetni,ami nem baj. A kérdésem mi külömbség van az így előállított feszültség, áram, azaz a hálózati feszültség és áram között. MEGTETTEM LEÍRTAM LEHET NEVETNI gyula a szellem koldusa köszönöm a választ

[@EcoPityu]

Csak az "így előállított feszültség" "így" tartalmát nem értem a kérdésben. Mivel hasonlítjuk össze a hálózati feszültséget?

[@martonziegler2181]

A tranzisztor nem állít elő semmilyen energiát. Tehát az az áram és feszültség amit a tranzisztor szabályozgat, az a tápforrásból származik. A tápforrás lehet egy hálózati tápegység ahol az energia a konnektorból jön. Lehet az energia forrás elem, vagy akkumulátor, amelyek kémiai energiát alakítanak át árammá.

[@napoleon78zs]

nekem ez konyhanyelven is giga mega atomfizika😂

[@catpool]

Szia , nagyon szeretem a videódat rengeteget lehet belőle tanulni. Egy kis kiegészítés 16:31-én mondod, hogy az elektron áramlás fénysebességgel folyik, ez nem korrekt. Fénysebességgel az elektromágneses hullám tud terjedni, az elektronok áramlása ettől jóval lassabb.

[@EcoPityu]

Lehet igazad van, bár sosem mértem! :)

[@gardusimre4352]

@@EcoPityu Az elektron cm/s sebességgel halad a rácson belül fizikailag. Azt, hogy ki és mikor mérte meg, én sem tudom, de tanították.

[@zolipek7238]

Tényleg így van. Az elektron lassan halad. Ami a fogyasztón munkát végez az jóval korábban hagyta el az energiaforrást. Emellett a video nagyon jó! Jó, hogy konyhanyelven van és látszik a sokéves tapasztalat mögötte.

[@istvanhangay1643]

Pityu az "ő", elektroncső az "az" :)

[@peter1990adventista]

Miért nem volt képes a szakma a világban a valósághoz igazítani az áramirányjelzést????? Érthetetlen!!! Köszönöm a videót, mint elektronikát tanult elektronikai technikus, de tudással sajnos nem nagyon rendelkező ember!!!

[@istvanborsay1049]

Úgy tudom, azért nem, mert mire rájöttek a valós áramirányra, addigra annyira elterjedt volt a "téves" hogy kb lehetetlen volt anyagilag és mindenhogy kivitelezni. Oktatás, régi rajzok javitott nyomtatása, stb....

[@Bacchus1980]

ESD ellen szokik valahogyan a műhelyben védekezni a bácsi? (Látom hogy nem nylon iskolaköppeny a munkaruházat, ezen felül értem a vedekezést.)

[@EcoPityu]

Az elmúlt huszonsok éves gyakorlatom alatt egyetlen CMOS, vagy térvezérlésű alkatrészt sem tettem tönkre statikus elektromossággal! Kicsit túlgondoltnak tartom! Nálam a betonpadlón szőnyeg van, azon gurigázok az 5 lábú székkel, az asztalon pvc borítás. Lábamon általában gumi "kerti" lábbeli. Körkörösen csupa fém és fa. Sosem töltődtem fel kint! (bezzeg a nappaliban laminált padló, új ülőgarnitúra, a lànyom haja égnek áll, és mindenkit levillámol! :))

[@csabaandras4585]

Hatalmas a vízfolyás hasonlat

[@gaborkopasz1735]

Bocsánat 46.02. nél Ic helyett Ik lett írva.

[@EcoPityu]

Ic magyarul Ik, igazából magyar katalógusokban így is szerepel. soulmusic.hu/images/Diszkonika/106/sv13.jpg

[@csabamolnar866]

Már többször írtam pozitív hozzászólást, méltatva a videók közérthetőségét és hiánypótló jellegét, most engedtessék meg egy nem durva, hanem apró, de azért kritikai megjegyzés: az angol szavakat érdemes úgy kiejteni, ahogy azok ténylegesen hangzanak: például a FET résznél a source az nem szörsz, hanem szoorsz (amerikai kiejtéssel) vagy szoosz (brit kiejtéssel), az o hang a magyar rövid o-hoz hasonló, de hosszabb, ezért írtam kettőt belőle. A brit hasonlít a magyar szósz szóhoz, mint mondjuk paradicsom szósz. Már csak azért, hogy akik nézik, úgy tanulják meg, ahogy kell. (Amikor 1986-ban, középiskolában tanultam Commodore gépeken a programozás alapjait, akkor velem együtt 99 százalékunk úgy ejtette ki az angol szavakat, ahogy az le volt írva, mintha magyar szavak lennének: load, run, save. Részben azért, mert mi még nem tanulhattunk angolt (kötelezően az oroszt és a németet erőltették, nem lehetett nyelvet választani), részben azért, mert nem volt sem internet, sem bármilyen online dolog. Aki meg megpróbálta jól kiejteni, az még rosszabbul ejtette ki, mintha meg sem próbálta volna, például a Star wars filmcímet Sztrárt vérsz -nek mondta egy lány, de az osztályfőnökünk is a rádió sztereó adásnál ismert pilot jelet "pilót jelnek" mondta.

[@EcoPityu]

Szia! Köszi az észrevételt! Nekem még suliból ragadt meg így ejtve,.most megnéztem, valóban szoorsz, majd odafigyelek, ha Fettel foglalkozok.