Erkel Ferenc:Hunyadi László-Palotás a 3.felvonásból

[@sipoczeszter1]

Csodaszép! 🥰

[@davidrehak3539]

A nyitány negyedórába sűríti a mű cselekményét, megidézi annak legfontosabb dallamait. Szabolcsi Bence a Hunyadi László nyitányát az első magyar szimfonikus költeménynek nevezte, mert Erkel az opera jelentős zenei motívumait és fordulatait úgy sorakoztatta fel benne, hogy a történés szinte percről percre nyomon követhető és megérthető.

[@davidrehak3539]

Az opera cselekménye ezen átalakításoknak köszönhetően végig a címszereplő körül forog. Ez a szerkezet a francia történelmi nagyopera mintájára utal (Auber: A portici néma, Meyerbeer: A hugenották, Rossini:Tell Vilmos).

[@davidrehak3539]

Az opera komponálása idején Erkel Cherubini, Auber, Bellini, Rossini és Donizetti operáit vezényelte a Nemzeti Színházban.

[@davidrehak3539]

A premiert követő előadások után Erkel tovább alakította operáját. A mű nyitányát csak a következő évben készítette el, és az első ízben az 1845. október 2-ai előadáson hangzott el.

[@davidrehak3539]

A librettó Egressy Béni munkája, aki Tóth Lőrinc (1814-1903) drámaíró, az MTA pályázatán 100 arany díjat nyert Két László című drámája nyomán dolgozott.

[@davidrehak3539]

Az így létrejött librettó már a címével is központba állította Hunyadi László figuráját, de ugyanakkor a történet V. László tragédiája is: az esküszegő, szorongó király érzelmei is részletesen tárulnak fel a darabban.

[@davidrehak3539]

Az ősbemutatóról minden jelentősebb lap beszámolt. Vahot Imre és társai azt kifogásolták, hogy a szerző a magyar történelem szereplőit énekelteti a színpadon, ami szerintük komolytalanságot kölcsönöz a műnek.

[@davidrehak3539]

A bemutató 1844. január 27-én zajlott le, és minden addiginál nagyobb sikert aratott.

[@davidrehak3539]

Végül, de nem utolsósorban, drámailag igen hatásos az első felvonás fináléjában felcsendülő „Meghalt a cselszövő” is. A nyitány pedig mesterien foglalja össze a mű drámai erejét adó dallamokat.

[@davidrehak3539]

Ugyanakkor drámai szempontból is van több jól sikerült részlete a darabnak. Ilyen Hunyadi László börtönáriája, a címszereplő hattyúdala, valamint a gyászinduló, amelynek hangjaira a főhős a vesztőhelyre lép.

[@davidrehak3539]

Egressy a megszokott munkamódszerrel élt: elhagyott egy sereg szereplőt, több jelenetet összevont és persze a prózai szöveget versbe öntötte.

[@davidrehak3539]

A dráma szempontjából fontos helyeken többnyire a verbunkos elem uralkodik a zenében, az idegen elemek elsősorban a király és embereinek a jellemzésére szolgálnak, ezzel mintegy zeneileg is szembeállítva a két csoportot.

[@davidrehak3539]

Az érzelmek sok rétűségéről nem igazán beszélhetünk, mert a cselekmény menetét nem mindig kíséri drámai kifejezőerejű muzsika.

[@davidrehak3539]

Egyesek egyébként ezért nem tartják Erkelt eredeti és igazán nagy zeneszerzőnek. De német zeneszerzők (például Flotow) vagy a lengyel (Moniuzsko), a cseh (Smetana) stb. mesterek esetében is előfordult, hogy saját nemzetük zenei jellegzetességeit az olasz és/vagy a francia, esetleg a német hagyományokkal ötvözték.

[@davidrehak3539]

Ez a fajta megoldás egyébként nem ismeretlen a korabeli francia és olasz operák esetében sem.