Az egyetlen tételbe sűrített több szakaszos formai ciklus látszólag különböző témáit egy zenei gondolatból vezeti le a Lisztre jellemző tematikus transzformációs eljárások segítségével. Fauré maga így jellemezte ezt a formát: „Egyetlen tételben valójában három tétel hangzik el.”
@davidrehak35392 күн бұрын
A Ballada formai koncepciója Liszt h-moll szonátájához áll közel. (Ahogy Schumann is zavarosnak érezte ezt a koncepciót, ugyanúgy zavarosnak ítélték a francia kritikusok is.)
@davidrehak35392 күн бұрын
Liszt nem udvariaskodott, nem is volt álszerény. Fauré jellegzetes zongoratechnikája eltért Lisztétől, aki ugyan ismerte ezt a technikát, de tudta, hogy ezt legjobban Saint-Saëns tanítványai képesek alkalmazni.
@davidrehak35392 күн бұрын
Tartott tőle, hogy túl hosszú a mű, de Liszt megnyugtatta, hogy az „lehetetlen, ha azt írta, amit valóban érzett”. Fauré visszaemlékezéseiben így írta le a találkozót: „Öt vagy hat oldal után Liszt abbahagyta a zongorázást, mondván, hogy nincs több ujja, és megkért, hogy folytassam, amitől egy kicsit megrémültem.”
@davidrehak35392 күн бұрын
A Parsifalért Bayreuthba is elzarándokolt, egy levelében így írt: „Ha valaki nem hallotta Wagnert Bayreuthban, az semmit sem hallott!” 1882-ben Saint-Saëns társaságában ismét találkozott Liszttel és megmutatta neki a Balladát.
@davidrehak35392 күн бұрын
1879-ben, a Ballada komponálásának évében a teljes Ringet meghallgatta Münchenben. Mint korának valamennyi francia muzsikusa, ő sem tudta kivonni magát Wagner és Liszt hatása alól.
@davidrehak35392 күн бұрын
Fauré 1877-ben járt első ízben német területen. Saint-Saëns társaságában Weimarba utazott a Sámson és Delila ottani premierjére. Saint-Saëns ekkor mutatta be Lisztnek, egy évvel később pedig Kölnbe utazott a Rajna kincse és a Walkűr előadására.
@davidrehak35392 күн бұрын
Amit mi félreismerhetetlenül franciásnak (fátyolos líraiság, könnyedség, elegancia) hallunk e viszonylag korai Fauré-kompozícióban, az nyilván elkerülte honfitársai figyelmét, s számukra a mű német romantikája tűnt erősebbnek.
@davidrehak35392 күн бұрын
A Balladában manapság a legjelentősebb francia zongoraművek egyikét látjuk. A korabeli bírálatokat mindazonáltal ezúttal nem kell a „megbukott kritikák” sorába tennünk.
@davidrehak35392 күн бұрын
Fauré a meghangszerelt változatot mutatta be a párizsi közönségnek, a kritikusok meglehetősen hűvösen fogadták a darabot, zavarosnak, homályosnak bélyegezték.
@davidrehak35392 күн бұрын
Gabriel Fauré (1845-1924) Balladája 1879-ben készült zongorára. 1881-ben a szerző átdolgozta zongorára és zenekarra. A kompozíciót egykori mesterének Saint-Saënsnek ajánlotta.
@noramuzsikas70293 күн бұрын
💚❤💚
@edinaangyalka24 күн бұрын
David Garrett a kedvenc hegedűművészem és ő általa ismertem meg Kreisler zenéjét. Beleszerettem. Én csak a klasszikus zeneszerzőket ismertem akiket a zeneiskolában megtanítanak az embernek.
@davidrehak3539Ай бұрын
A szimfónia a zenészek személyiségének legfrissebb és spontán megnyilvánulása, és tartós népszerűsége teljesen megérdemelt.
@davidrehak3539Ай бұрын
Itt a levegő lottáló gesztusai visszafordulnak, néha egy boglyás rigaudon mienjével, és olyan emlékekkel, amelyek fokozatosan felidézik a mű többnyelvű átalakításának forrását.
@davidrehak3539Ай бұрын
Az Andante-ban a levegő latting formája kitágul a kiterjedt lírai repülésre. A dallamos töredékek felváltva váltakozva - mostanában ragyogóan, mostanra körvonalazódott - ugrálják a fülét a finálé animatói kinyilatkoztatásaira.
@davidrehak3539Ай бұрын
A lambently csökkenő második téma bizonyítja a pásztor dallamának méltó fóliáját; a pompásan megnyerő párbeszéd jelentős fejlődést jelent a kora előtt, amelyet a angolkürt vezet be.
@davidrehak3539Ай бұрын
A tremolo légköri vonósa alatt a pásztor levegője hangosan hangzik az angolkürtön, fertőző felvonóval terjed a másik fafúvósokra és a vonósokra, majd a zongorára, amely szárnyaló ragyogással borítja.
@davidrehak3539Ай бұрын
Berlioz Fantasztikus Szimfóniájában (1830) nyilvánvalóan előtérbe került egy „ciklikus” téma használata, amelyben a melodikus kontúr megmarad, bár a ritmus és a karakter drasztikusan változhat.
@davidrehak3539Ай бұрын
Hasonlóképpen több mint véletlen egybeesés volt, hogy a Szimfóniát ugyanabban az évben állították össze, mint Saint-Saëns 3. szimfónia premierje, amely a orgona és a zongorák zenekari szerkezetében való nagy integrációjáról figyelt.
@davidrehak3539Ай бұрын
D'Indy-t Franck Les djinns (A dzsinnek, 1884) és Variations symphoniques (Szimfonikus variációk, 1885) ihlette, amelyekben a zenekar gazdag zongoraszámlapokat tartalmaz.
@davidrehak3539Ай бұрын
A zongorához és zenekarhoz tartozó Fantaisie-ként kezdte meg a szimfónia végül a három tételes szerkezetét - Franck és Chausson szimfóniáit várva -, miközben megtartotta a zongora fontos szerepét.
@davidrehak3539Ай бұрын
Mivel D'Indy intenzíven részt vett a párizsi zenei életben, Martin Cooper észrevétele, hogy „tudatos szakmaisága ellenére egyik oldala patriarchális honfitársa volt, valami párizsi látogató levegőjével és hátterével egészség és földesség."
@davidrehak3539Ай бұрын
Elkezdte észrevenni a népi dalokat, amiket találkozott az országban zajló rabjaival; az a dallam, amelyen a szimfónia alapul, egy pásztor dallama, amit hallott "a Tortous tetejétől, Saint-Péyrau és Toulaud között."
@davidrehak3539Ай бұрын
A Szimfónia egy francia hegyvidéki dal témájára (1886) az első nagy lépés a zeneszerző szögletes járásában egy megkülönböztető zenei nyelv felé. A gyermekkorától d'Indy nyárjait a családi kastélyban töltötte a Chabretben a Cevennes-ben. Az 1880-as évek közepén egy villát vitt a közeli Faugsbe, ahonnan megpillanthatott Mont Blancra.
@davidrehak3539Ай бұрын
Kicsit csoda, hogy az anyagnak az általa való megfelelésnek problémája kellett volna lennie karrierje minden szakaszában, vagy hogy a harmincas évekbe került, amikor egy jellegzetes stílust alakított ki.
@davidrehak3539Ай бұрын
Habár nagyon tehetséges és meggyőző tanuló, Vincent d'Indy nem volt csodálatos. Úgy döntött, hogy egy határozott szellemi hajlítással született, és kénytelen volt szisztematikusan értékelni a romantikus örökséget, amely elsősorban Beethoven, Berlioz, Wagner és saját mentora, César Franck volt.
@mariettapapp2691Ай бұрын
Köszönjük!!!
@LawandaKatterjohn-t9fАй бұрын
Von Square
@davidrehak3539Ай бұрын
Az öt tétel címe: Kožich (Szőrme), Kalamajka (Kerek tánc), Trojky (Hármasok), Silnice (Út) és Rozek (Kis Sarok).
@davidrehak3539Ай бұрын
Ez az öt elragadó tánc. méltó utódai a Dvořák szláv táncoknak és a különféle cseh ihletésű Smetana táncoknak.
@davidrehak3539Ай бұрын
És felfedeztem a számomra eddig ismeretlen táncok nemes és kedves, de lendületes mozdulatait!
@davidrehak3539Ай бұрын
Láttam benne egy idegen elemet, amely kíméletlenül rágja sajátságunkat. Nem tudom leírni azt az örömöt, amit akkor éreztem, amikor egészen véletlenül egy valácsi faluban találtam magam, amelyet még viszonylag érintetlen a modernitás.
@davidrehak3539Ай бұрын
Munkatársa volt a Morva népdalcsokor és a Morva nemzeti táncok későbbi kiadásainak is. Mint mondta: Bevallom, hogy addig valami leplezetlen megvetéssel néztem le a táncot. Csak a szó zavart, és még inkább az, ahogy táncoltak.
@davidrehak3539Ай бұрын
A Morva táncok 1889/90-ből származnak, amikor is Janáček különféle etnozenei tevékenységekkel foglalkozott. Bevezetőt írt Morva népdalok című gyűjteményének Bartos átdolgozott kiadásához.
@ntlbabiАй бұрын
Brams Hungarian Dance No 5 ❤❤❤❤
@miklosdavid76272 ай бұрын
Gyönyörű, különleges darab, Liszt legkiemelkedőbb munkái közé tartozik, efelöl már nincsenek kétségeim. Nagyon jó volt a zenehallgatás közben olvasni az igen értékes tájékoztató szövegeket. Köszönöm ezt a felejthetetlen élményt, még sokszor meg fogom ismételni.
@MessiFanAdam2 ай бұрын
Szép zene❤
@knochildiko2 ай бұрын
Annyi helyesbítés hadd álljon itt: Berlioz csak feldolgozta, hangszerelte a már meglévő dallamot, nem ő komponálta. A dallamot sokan feldolgozták, köztük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is. A világ azonban valóban Berlioznak köszönhetően ismerte meg.
@silviaruhsen46662 ай бұрын
Emotions as edvard Grieg in troolshaugen hazam
@silviaruhsen46662 ай бұрын
Orban te telekvalvar
@davidrehak35392 ай бұрын
A hetedik, egyben utolsó variáció eleve álomszerű, majd élénkebbé és színesebbé válik, ami a nyitótéma újbóli megjelenéséhez vezet.
@davidrehak35392 ай бұрын
Az ötödik és a hatodik pedig, bár visszafogottan, Schumann és Brahms legérdekesebb keverékét tartalmazza, a páros közül talán az utóbbiban van a mű legmélyebb zenéje.
@davidrehak35392 ай бұрын
A második gyors és izmos, míg a harmadik játékos és gondtalan ugráló oachalban. A következő variáció impozáns, de hamarosan viharossá válik.
@davidrehak35392 ай бұрын
A téma szelíd és Schumann-szerű, tükröződő és karcsú a maga takarékos hangzásában. Az első variáció lendületes, de nem kapkodó, hangulatát nem nagyon szakítja meg a témától.
@davidrehak35392 ай бұрын
A zene aligha jellemző Janácek kiforrott stílusára, Schumann és Brahms hatását tárja fel zongora írásában és Smetana szelleme cseh árnyalatú tematikus árucikkeiben. Ennek ellenére a zene még mindig elég vonzó és jól kidolgozott.
@davidrehak35392 ай бұрын
Ajándékba írták egy volt zongoratanulmánynak, a 14 éves Zdenka Schulzovának (1865-1938), akit a zeneszerző 1881 júliusában vett feleségül.
@davidrehak35392 ай бұрын
Az operáiról és zenekari zenéjéről ismertebb Leoš Janáček kis, de jelentős zongoramuzsikát írt. Ahogy az itteni opusszámból sejthető, ez az első fennmaradt billentyűs próbálkozásai közül.
@attilahajdu44272 ай бұрын
Ha nulla az agyam őt halgatom akár órákig zseniális !
@48jeka2 ай бұрын
Gyönyörű zene!! ❤❤❤❤ mesteri módon meg van írva hangszerelve a basszuszmenetek csodalatosak es minden❤❤