Földelő szonda telepítése!

[@petersimon978]

Szia! Sajnos több komoly hibát is vétettél, fontold meg az alábbiakat a következő földelés kialakításánál (de ezt is illene kijavítani...): 1. Horganyzott földelő esetén a talajátmenet +-30cm-es szakaszán plusz korrózióvédelmet kell alkalmazni a bekötő ostoron pl. PVC szigetelésű köracél, gyantás zsugorcső vagy a kötődoboztól a földelőrúdig rozsdamentes köracéllal (V4A, Rd10-es) kell lemenned, különben hiába lett egy tonna vas a talajba téve, az egyetlen összeköttetésedet vele hamar megeszi a korrózió. Ha van a földeben multikapocs vagy egyéb kötés, azt is alaposan be kell tekerni korróziógátló szalaggal! 2. Az érvéghüvely csatlakoztatásához alu kötőelemet használtál a horganyzott acélra szerelve. Ez tilos, kontaktkorrózió fog létrejönni! Igaz, hogy kevesebb nedvességet kap a kötődobozban, de évek alatt az is öregszik, pláne ha nem sikerül tökéletesen lezárnod gumis bevezetéssel, stb. Horganyzott elemek között használj horganyzott multikapcsot vagy rozsdamenteset. 3. A vezetékrákötésért, az érvéghüvely megfogatásáért letöltendő járna... Csak csavaros vagy krimpelt szemes sarut használj! Ha netán bevonat nélküli rézből van, akkor a megfelelő anyagátmenetes (cupal) elemmel oldd meg a horganyzott acél szárra kötést. Egy 8-as, 10-es csavarral rögzített kötés üzembiztosabb, mint egy lágy érvéghüvely lágy és oxidálódó aluval való összeszorítása pár mm2 felületen. Az átmeneti ellenállás sem lesz elfogadható hosszútávon, ráadásul kültéren a hőingadozás miatt ki is lazulhat. 4. Minden esetben mérlegelni kell, hogy alkalmazhatsz-e egyáltalán horganyzott földelőt. Ha van már a helyszínen bármilyen betonba ágyazott acél földelő, akkor vele összeköttetésben csakis rozsdamentes földelőt alkalmazhatsz (ötszörös áron), mivel acél és betonozott acél között is 1V galvánpotenciál jön létre és pár év alatt felfalja a horganyzott földelőrudat az épület betonalap földelője (elvándorolt ionok). Megjegyzés, nem a videóhoz: Nem ütünk le csak úgy meglévő épület mellé kiegészítő földelőket. Ezt a rúdföldelőt ÖSSZE KELL KÖTNI a meglévő földelési hálózattal. Nincs olyan, hogy csak a napelemhez tartozik. Elsődlegesen a földbe fektetett köracéllal kell a meglévő földelőkhöz kötni (lehetőleg hurkoltan), de ha ez kivitelezhetetlen, mert egy kamionnyi feltört beton kellene hozzá a meglévő épület miatt, akkor elfogadható a meglévő földelés megerősítéseként az új földelőt az adott épület fő-földelőkapcsába csatlakoztatni. (Nem a meglévő földelővezetőre kötéssel, hanem legalább 10mm2, de inkább 16mm2 rézvezetővel egyenesen a betáp ponton lévő PE kapocsba külön bonthatóan, amire a meglévő földelő is csatlakozik vagy ha más nincs egyenesen a lakáselosztó PE kapcsába a szétágazás helyén. A földelési rendszeren bekövetkező hibák a legveszélyesebbek, ha drágábban is, de minden legyen úgy kialakítva, hogy évtizedek múlva is kifogástalanul ellássa a feladatát, nem lazul ki semmi, nem rohad szét a tervezetnél jobban és baj esetén is tudod igazolni a szakszerű kivitelezést.

[@krisszalai]

A 4. pontod miatt aggódom épp. Nálunk a szerelő rákötötte a régi 83-ban épült betonacél(?) foldelést az új levert földelésre. Mondván az bajt nem okoz, ha már ott van miért ne kösse össze. Egymástól kb. 4 méterre vannak. Hétvégén kötöttem át a szekrényt, és lekötöttem ezt a régit, mert a négyes HLAK tele lett. Akkor ne is kössem vissza? Sőt azt is terveztem, hogy a 25 méterre lévő műhelynek is leverek egy vasat bónuszban. Mindezt hanyagoljam inkább?

[@petersimon978]

@@krisszalai Ez nehezebb kérdés, mint elsőre tűnik. - Miért telepített újabb földelőt? Végzett méréseket hogy bőven 10 ohm felett van, vagy ránézésre is károsodottnak, "túl réginek tűnt" a meglévő? - Biztosan tudjuk, hogy a meglévő 83-as végig betonba, sávalapba van ágyazva, vagy csak egy jókora vas bele lett téve a talajba, mielőtt alapozni és falazni kezdtek? A korrózió és a gyorsasága lényegében a talaj kémhatásától függ. Ha szerencséd van és közel semleges (ami a gyakorlatban nincs), akkor nagy gondot nem is okozna. A másik, hogy a legnagyobb hatás ott éri, ahol különböző anyagok átmenetei vannak, például feljön a horganyzott acél a földből, vagy még a talajban kilépne a beton alapozásból pl. egy külső földelőrúdhoz, vagy földbe fektetett körföldelőhöz való csatlakozáshoz. Előbbinél mindenképpen védelmet kell alkalmazni legalább +-300mm távolságban, utóbbi esetben nagyrészt a rozsdamentes anyag a megoldás a közvetlenül a földbe ágyazáshoz ill. a csatlakoztatásig, hacsak nem biztosítható a sima acél teljesen betonba ágyazása. Ha olyan rossz állapotban van a földelésed, akkor mindenképpen kell megoldás! Mivel ez már megvan, azért inkább kösd be. Az fog történni, hogy a feltételezhetően betonba ágyazott földelő pozitívabb lesz, a közvetlenül a földben lévő horganyzott vagy védelem nélküli acél pedig negatívabb, vagyis galvánpotenciál fog kialakulni. Az megy tönkre, amelyik negatívabb, ami elektront ad le, vagyis a földben lévő. Hogy ez 1, 5 vagy 20 év, az sok mindentől függ, talajkémhatás, távolságok, csapadék. Igazából a szabványok is különbséget tesznek a hozzáférhető és nem hozzáférhető között, vagyis az épület alapterületén belül lévőre szigorúbb követelmények vannak, mint az épület mellé levert földelőrúdra, mivel az hozzáférhető, könnyebben ellenőrizhető, végső esetben cserélhető vagy építhető új. Akkor használj horganyzott anyagot a műhelynél, ha elfogadod hogy nem lesz 50 évben mérhető élettartamú, de 5-10 évet azért szerintem kibír ill. 10 év múlva ki tudod javítani, leversz egy újabbat. Ha nem akarsz kompromisszumot, akkor rozsdamentes földelőrúd (de csakis a V4A, V2A nem jó) vagy köracél a műhely köré fektetve legalább 70-80cm mélyen és egy helyen felvezetve a helyi alelosztó PE sínjébe kötéséhez, illetve az épületszerkezet földeléséhez. Esetleg a műhely betonalapjába tett horganyzott acél, ha mélyebben be lesz ásva a talajba ill. nincs vízszigetelés alatta. Elméletben még a betonba ágyazott rúdföldelő is működhet, legalább 5cm betonfedés kell, tehát egy 13-15cm átmérőjű lyuk, ami a fagyhatár alatt legalább 2, de inkább 3m mély. Akkor a sima acéllal is igen hosszú élettartam érhető el. Egyébként a földben lévő korróziót, rozsdásodást elsősorban csak feltárással tudod ellenőrizni, mivel a rozsda porózus és áramvezető. Hiába fogy az anyag, romlik a vezetőképessége és csökken a keresztmetszete, a rozsda porózusabb ezért a földelési ellenállás nem fog szembetűnően növekedni az élettartam végéig. A horganyzásról meg annyit, hogy szabadban, levegőre kiváló felületvédelem, de egy földelőrúd esetén már csak azért sem az igazi, mivel leveréskor mindenféle kemény és éles kő megsértheti a pár mikron vastagságú cinkréteget és máris szabadon van az acélfelület. Kíváncsiságból mérhetnél egy áramot is (mA?) a PE kapocs, ahova csatlakozik a meglévő épületalap földelő és a rúdról feljövő vezeték között, persze csak akkor ha lekapcsolod a bejövő fő megszakítókat és nincs feszültség a házban, különben a nulla/PEN áram egy részét is mérnéd.

[@mumus05]

Felülvizsgáló hány ohmot mért?

[@MrEmigres]

Köszi a videót. Lenne egy kérdésem. Ha egy új mérőtől ahol van új szonda is, 4x16mm2 önhordó légkábellel leágaztatom a hálózatot fi relé előtt, ahol az N és PE még közösítve van egy 50 méterrel távolabbi melléképülethez, és ott az így továbbvitt PEN-ről választom szét N-re és PE-re, az úgy szabályos és jó e? Vagy kell szonda is?

[@elektricman]

Szia! A mért oldalon már 5 vezetékes hálózatot kellene létesíteni. Ha ez egy melléképület ahova csatlakoznál oda is kell 1 szonda! Üdv.

[@MrEmigres]

@@elektricman köszönöm!

[@lajostakacs5803]

Szia. A 16os kábelre hogy ment rá a vajszínű érvég? Arra a zöld menne rá tudomásom szerint

[@jozsefszimilko4662]

Szia, a csatlakozó kapocs bilincs aluminium? Az nem baj alu és horgany?

[@mobilcsabi6487]

Szia! Megkérdezhetem, hogy a 8mm-es "ostorhoz" hányas Alumaxot használtál?

[@janosdoktor8827]

Kedves kollèga! Nagyon helyesen a videóban 16mm2-es védővezetőt említesz a földelőszondára csatlakozó műanyag különössen hajlèkony vezetőre,de akkor miért látok fehér szigetelt érvéghüvelyt az alumax szorítóban?

[@elektricman]

Szia! A weidmüller zöld elfogyott! Ez egy elmark volt .Szemfüles észrevétel!😊 Szeretem,ha figyelnek a részletekre!!👍

[@nagyfejeozoltan8701]

Az fel se tünt hogy azért kell eph összekötés hogy elkerüljük a földpoteniált ezzel az áramütést? 🤣🤣🤣🤣🤣🤣

[@nagyfejeozoltan8701]

Mennyi a talaj fajlagos ellenálása hogy egy db 2m földelöszonda tudja a 10Ω alatti földelés szétterjedési ellenálás értéket? És milyen müszerrel méred?

[@ahard78268]

Volt mar mas hely ahol kerdeztem. Ott az a valasz jott, hogy a szolgaltato nem keri a tanusitvanyt a bekapcsolashoz. Igy nem merik es nagyon nem is erdekli a kivitelezot sem. En inkabb maradok a 3 meteres szondanal, jobban szeretek nyugodtan aludni.

[@nagyfejeozoltan8701]

@@ahard78268 Nem kérik az igaz, de kérhetik mert benne van a regszer szabályzatban amugy meg nem azért kell szabvályok és elöirások betartásával dolgozni mert kérik hanem azért mert ugy kell meg csinálni és nem veletlen vannak elöirások, jogszabályok és szabványok

[@Erikoli1]

Szia! Szép munka lett! Van egy régi házunk, de a külső szinezés már készen van. Az lenne a kérdésem, hogy az utólag levert védőszondának muszáj a villanyóra közelében lennie? Esetleg elvezethetem a hàz másik felére védőcsőben és ugyanilyen dobozzal? Előre is köszi!

[@elektricman]

Szia!Köszönöm! A mérőhelyen kell egy mindenképp! Ha több van az csak jobb!😀👍 Üdv:Elektric man.

[@torvaldus]

A keretföldelés mélyföldelő szondával talán a legjobb megoldás ha a szomszéd nincs közel a ház körül max a faltól 1m-re. Betonalap földeléstől is jobb lehet ha mélyföldelő szonda keretföldeléssel van kombinálva.

[@torvaldus]

Szabvány (ÉV) miatt PEN elválasztásától/mérőhelytől 1m-en belül kell a szonda amit ki lehet egészíteni, de az óra elé mindenképpen TN-C-S hálózatnál.

[@gaborbelkovics4861]

@@torvaldus Mi írja elő az 1 métert? Hol történik most jelenleg a szétválasztás? Mérőtől már 5 vezetékes.

[@antalferwagner5236]

Szia! Mobil aggregátort is földelhetek hasonlóan rúd földelővel (pl.HUSQVARNA G2500P) ? Egyáltalán szükséges földelni és ha kell hogyan? Válaszodért nagyon hálás lennék. Köszönöm.

[@elektricman]

Szia! Földelheted ha van,lehetőséged!Az egy plusz védelem! De általában nincs hova leütni a rúdföldelőt! Üdv!

[@duty425]

Szia. Most rendesen meglepődtem. Nálam pár hónapja volt bekötve a 3 fázis, új villanyóra,napelem a tetőre, így földelést is kellet csinálni. Az enyém meg sem közelíti ezt a vastagságot amit látunk a videóban leásva, leütve. Nekem a földbe van leütve kb 1,5 m mélyre olyan vastag mint amit a videóban te 8 mm nek mondasz. Természetesen felülvizsgálatra is kijött egy személy akin rà sem nézett a regisztrált szerelők munkájára, aláírtuk amit alá kellett azt ennyi. Most felmerült bennem a kérdés vajon van nekem rendes földelésem, vagy csak egy jó drága dísz a falon?

[@elektricman]

Szia!Ezt így látatlanban nem tudom megmondani.A szonda ellenálásának 10 ohm körül kéne lenni!Cél műszer kell a méréshez.1 Másfél m es szonda is több a semminél,jobb volna a 2 méteres,vagy több 1,5-es de függ a talajszerkezettől és a nedgvességtatalomtól. Üdv:Elektric man.

[@duty425]

@@elektricman Köszönöm a választ ez már bizony így marad, örültem, hogy valaki el vállalta kb 40 minősített szerelőből 1 kijött és nekiállt nem csak hümmögött

[@elektricman]

Szívesen👍

[@torvaldus]

Szia, Alföld kb 1m humuszos alatta több agyagos vízzáróréteg. Én nem vagyok villanyszerelő csak ipari elektonikai technikus és 1X32A 5kW napelem rendszer mellé J.Pröpster 110027 1,5m-es toldható mélyföldelő 9m-re. 10mm horganyzott köracél a 10mm2 MT vezetékre az óra alá megfelelő J.pröpster kapoccsal IP67-es dobozba. Azért csak 10mm2 mert a regisztrált szerelő a PEN; PE és nulla szétválasztását a plombázott szakaszon végezte el és utólag nincs kedvem kibontatni reg. szerelőkkel drágán. Az áramszolgáltató meg nem nagyon foglalkozik vele. Azt azért, hozzáteszem, hogy lakás kiselosztóját a villanyóra szekrénybe rakta igénytelen/szabványtalan kötésekkel amit én utána beraktam a házba "A" típusú ÁVK-val. Azt is érdemes lenne megnézned, hogy a 3 fázis mellé csak "AC" ÁVK-t rakott be? mert ha igen az nem ér gyakorlatilag semmit. Cu Légvezetéken jön be már nekem az 1X32A de az oszlop szétrohadt fából van és az oszlop földelése tetőléccel van eltakarva mert az is el van rohadva mivel csak sima rúdacél. Korábban csak sima vasbeton 8mm-es rúd volt leütve kOhm-os átmeneti ellenállással. A Bojler alu védővezetője 150kOhm körüli átmeneti ellenálással volt bekötve és az anód nem fogyott el pedig nagyon kemény a víz a környéken. Ha a bojlerben nem fogyik/kopik az anód az intő jel lehet abban az esetben ha kemény a vezetékes víz.

[@csavarhuzos]

Kérdés mi a "rendes" földelés. Régi szereléseknél gyakori, hogy egyáltalán nincs helyi földelés. Ilyenkor a villanyoszloptól jövő PEN vezetőn (=belőle lesz szétválasztás után a kék és a zöld-sárga) folyik vissza hiba esetén a hibaáram. Amúgy ha van helyi földelőkaró, az érdemi része akkor is a PEN-en folyik vissza, mert annak jóval kisebb az ellenállása, mint a földelésnek. Tehát a hibaáram-védelem és a zárlatvédelem ugyanúgy működik helyi földelés nélkül is. A gond akkor van, ha a bejövő PEN-vezető szakadt vagy egy kötésnél megnőtt az ellenállása. (A szakadásra kicsi az esély, mert a PEN-szál az a tartószál is szokott lenni egyben, tehát ha az szakad, akkor jellemzően a fázis is.) Ilyenkor az áram a saját földelőkarónkon tud úgy-ahogy visszafolyni. Ha nincs földelőkaró, nulla az áram, így nincs a fogyasztókon feszültségesés sem: bármelyik fogyasztó bekapcsolásakor 230V jelenik meg minden védőföldelt, EPH-zott fémfelületen (noha nincs zárlat), ráadásul az ilyen áramütés ellen a fi-relé sem véd (mert az azt elkerülő védőföld-vezetéken érkezik az áram). Ha van földelőkaró, akkor annak ellenállásától függ, hogy mekkora potenciálra kerül a védőföld. Ebben a videóban ( kzbin.info/www/bejne/n2TQc4uoqNBspMk ) látszik, hogy egy 1kW-os fogyasztó (=átlag mikrosütő vagy vasaló) is már annyira megemeli egy átlagos földelőkaró potenciálját, hogy (230-132=) 98V lesz minden, a földelőhálózatba bekötött fémfelületen. 50V felett veszélyes, nedves helyiségben kevesebb is. 10 Ohm alatt már elfogadják a helyi földet, pedig a hatásos védelemhez az kevés. Kevesebbet viszont jellemzően csak több földelőkaró (vagy más megoldás) felhasználásával lehet elérni.

[@nagyviktor3687]

Szia ! Lenne egy kérdésem: amennyiben van a lakásnak (villanyórának) saját földelése, miért kell a napelem földelését összekötni vele ? Ha belevág a villám a tetőn lévő alumínium tepsibe tutira elvigyen magával mindent ? Így a villámcsapás faszán végigszalad az EPH--n, bemegy az inverterbe, majd a lakásba és biztosan "megsimogat" minden arra érzékeny eszközt igen finom károkat okozva. Én ezt úgy látom ésszerűnek, ha a napelem váz földelése külön szondán a tető egy távoli pontján van leföldelve, mintegy saját villámvédelemmel ellátva. Csak engem zavar, hogy ez a marhára divatos EPH-zás igen komoly károkat okozhat ? Köszönettel: V.

[@elektricman]

Szia! Ne keverjük össze az EPH t a villámvédelrmmel! Az MSZ 60364 előírja az EPH kialakítását ott ahol védővezetős érintés védelmet alkalmazunk ! Az ember környezetében lévő nagykiterjedésű fémtárgyakat ide kell bekötni, hogy egy potenciálra kerüljenek, megakadályozva az áramütés lehetőségét! Üdv;Elektric man⚡️

[@petersimon978]

Minden földelőt össze kell kötni egymással, ha közelebb van mint 20m, vagyis közvetlenül a védett "objektum" környékén található. Az okok az alábbiak: - Javul a földelési ellenállás, ezáltal kisebb lesz a nagy villámáramok hatására a pillanatnyi potenciálemelkedés. - Potenciálvezérlés: a nagyobb négyzetmétert lefedő földelőrendszer az objektum körül egyenletesebb potenciáleloszlást és kisebb potenciálkülönbségeket eredményez. (Nem lesz olyan meredek a földeléstől távolodva a potenciáleloszlási görbe). De ezt is ésszel kell csinálni! Az a legjobb, ha a villámvédelem földelői közvetlenül a levezetőknél találhatóak, vagyis rúdföldelőket, mélyföldelőket teszünk a levezetőkhöz még akkor is, ha van keret vagy betonalap földelő, ahhoz csatlakoztatva ezeken a sarkokon még inkább csökkentjük a földelési ellenállást, a villámáram még nagyobb része megy a legrövidebb úton a talajba. Az érintésvédelmi földelési hálózat ráadásul egyetlen helyen van összekötve a villámvédelmi földeléssel (ha van) a fő földelőkapocsnál, vagyis a belső földelőhálózatba alapesetben nem is juthat villámáram ("visszafolyni", "befolyni" a házba nem fog, csak ha nincs betartva a biztonsági távolság), villámcsapáskor azt lehet észlelni, hogy egy távoli 0 potenciálhoz képest az egész ingatlan és területének potenciálja megemelkedik egy pillanatra, de ez éppen ezért hordoz kevés veszélyt magában, mert a padlón állva minden más potenciál is emelkedik, tehát még a belépési ponton földelt fém vízvezeték is, ha éppen azt fogod. Ha nem lenne EPH, akkor a bejövő vízvezeték maradna 0 potenciálon, az egész épület alapja meg mondjuk +100V-ra emelkedik, ezáltal ugyanúgy megcsapna. Egyébként ki látott már figyelmeztető táblát panel és egyéb házak levezetőinek közelében? A figyelmeztetés kiegészítő intézkedés úgy ahogy a levezető körüli 3m leaszfaltozása, a talaj ellenállásának növelése a felső rétegekben, hogy ha már zivatarban megfogtad a levezetőt, akkor ne rajtad keresztül menjen a villámáram nagyobb része... persze a gumialátét lenne a legjobb, de az aszfalt és kavics olcsóbb, a mérnöki gyakorlatban meg minden költség/haszon értéken alapul.

[@jo-xx5xr]

Ez alapján nem lehetne a védőföldelést elkészíteni,😂 sajnáltuk a filmet rá ?

Nem oktató videó, és aki nem tudja hogy kell megcsinálni, az ne is álljon neki, mert ez életvédelmi célt szolgál. Nem szabványos kivitelezése életveszélyes lehet. Nem véletlen, hogy Magyarországon villanyt csak szakképesítéssel rendelkező szerelhet, bár itt megjegyezném, hogy azok 80-90%-a nem kéne, hogy szereljen, mint itt az előző gárda például...

[@laszlomaradics2508]

Üdv kérdés jó ha az esővíz Pont oda folyik ( csatorna csö)

[@elektricman]

Szia! Jó ha nedvesebb a föld jobb lesz a földelés👍

[@andraskocsis]

Hosszú fúróval elő kell fúrni a talajt, majd vésővel le kell verni. Ez a legegyszerűbb.

[@zoltanteleki6888]

Szia! Azzal kapcsolatban keresgéltem információt, hogy a földelő szonda milyen messze helyezkedhet el az épület falától, nekem 140 cm széles a járdám, és az mellé szeretném leütni a szondát. S a járda dilatációs résébe hajlítanám bele a szonda hajlítható részét, ami aztán felkanyarodik a falon lévő kötődobozba! Nem találtam erre vonatkozó adatot (bár lehet hogy rossz helyen keresgéltem!) Tudnál esetleg segíteni abban hogy ez az elképzelés hivatalosan elfogadható-e. Az-az a szakember elfogadja-e ha így van telepítve? Előre is köszönöm a választ. Üdv. Zoli

[@elektricman]

Kedves Zoltán! Jó lesz úgy ahogy tervezte. Az a lényeg,hogy a földelő szonda hajlítható részének a (mérési helynek) a szabvány szerint 0,5-1,5 m belül kell elhelyezkedni a földtől.Ha odáig elér akkor jó.👍 Üdv:Elektic man.

[@zoltanteleki6888]

Szia! köszönöm a választ. S még annyit szeretnék megkérdezni, hogy a hajlítható rész végétől ami a kötődobozban lesz, az milyen távolságra lehet a mérőórától? Esetemben KB 4 méter vezetékre lesz szükségem, hogy elérje a mérőóra mögötti központ csatlakozó pontot! Hivatalosan elfogadott ez a távolság? Bár a videódban nem látszódik hogy a mérőóra ott lenne a közelben, így gondolom jó lesz. De megköszönném ha megerősítenéd hogy hivatalosan ez elfogadott! Előre is köszönöm a segítséged! Üdv. Zoltán

[@elektricman]

@@zoltanteleki6888 Kedves Zoltán! A fogyasztásmérő alatt kell lennie a földelés mérési pontjának!Ha a földelő csatlakozója nem ér el odáig akkor megfelelő csatlakozókkal kell toldani!

[@iVagabond76]

Nagyon jó! ☺️✌🏻

[@elektricman]

Köszi👋🔆👍

[@kissszilveszter252]

Érdemes egy vödör vizet beleönteni a gödörbe, hogy a talaj tökéletesen tömörödjön a földelőrúdhoz. Nem láttuk, hogy mivel ütötted a rudat? Kalapácsot, vagy vésőgépet használsz?

[@elektricman]

@@kissszilveszter252 Kedves Szilveszter. A nedvességet a videóban is látható csatornából lefolyó víz biztosítja majd.🙂. Itt még kalapáccsal került leütésre a szonda,folyamatban van egy gép beszerzése is. Üdv:Elektric man

[@attilaszoda4937]

@@elektricman Szia! Leverést nem láttuk .Az érték igy 1db 2m szonda 40-50 Ohm igy nem ok mérés kell .Ha földelést telepitesz , méröhelyet csinálsz kell müszer.

[@sleedeer]

Szia! Jók a videók! Vettünk egy házat földelő szonda állapotát nem ismerem, de arra gondoltam a pincealap másik oldalán a pincében ( földes az aljzat) leütök egy újat és az EPH-t is meg tudom csinálni mert ott megy a falon a gáz víz fűtés. Szerinted?

[@elektricman]

Szia!Köszi! 👍Ha jól értem akkor a ház földelését( földelő alap) biztosítja.Plusz szonda csak javíthat rajta!A földelő alap a legjobb földelés!EPH ba pedig minden nagy kiterjedésű fémtárgyat be kell kötni!!(gáz,víz,korlát,puffertartály,bojler klíma.stb) Üdv;Elektric man👍🔌

[@sleedeer]

@@elektricman Óra alatt átmegy a betonjárdán egy 6os gömbvas, csak ennyit tudunk. Egyszerűbb egy újat pluszban rakni mint járdát bontani.

[@elektricman]

@@sleedeer Szia!Igen,de én a mérőnél lévő szondát is cserélném!👍

[@sleedeer]

@@elektricman Mire jó a szomszéd :) 2,5 méter 2colos horganyzott cső van leütve.

[@kka8219]

Szia! Szeretnék kérdezni tőled egy dolgot, mert Te szerintem biztosan tudod a választ! :) A napokban volt nálam egy regisztrált villanyszerelő, ugyanis teljesen új vezetékezés történt a házamban, és úgy gondoltam, hogy a villanyóra szekrényben is szeretnék rendet rakatni. Ez meg is történt, új gumman táblákat rakattam fel, és az új rendszer rá lett kötve a villanyórára, a régit teljesen megszüntetve ezzel. Viszont ahogy néztem a "mester" munkáját, azt vettem észre, hogy a villanyóra mögött gyakorlatilag a földelést és a nullát összekötötte. Miért? Jó ez így, vagy sikerült egy kontár villanyszerelőt kifognom? "parasztgondolkodással" azt hittem, ez a két dolog teljesen független egymástól, és pont ezért vezetékezzünk külön földet és nullát. De ha a kezdőpontban ezt a kettőt összekötik akkor mi értelme van? Köszi a választ! :)

[@elektricman]

Szia! A leírtak alapján valószínű hogy a mester jól dolgozott! Magyarországon a méretlen oldalon a mérőóra előtt TN-C (közösített) PEN vezeték ,tehát a nulla és a védővezető egy vezetéken jön. A mérőtől TN-C-S ( különválasztott) a védővezető és a nulla vezető. Ne aggódj reméljük jól dolgozott a regisztrált szaki 👍👍 Üdv:Elektic man

[@kka8219]

@@elektricman Megnyugtattál, köszi a választ! :)

[@EROGEP]

@@elektricman Én úgy tudom nincs olyan hogy egy darabig ez, majd az a rendszer. TN-C nél a fogyasztóba is a közös nulla&védő megy, TN-C-S pedig önmagában azt jelenti, hogy egy darabig közös majd szétválasztásra kerül a védő és nullavezető. TN-S esetén pedig trafótól szétválasztva jön

[@elektricman]

@@EROGEP Szia. Igen ez így van! De a mérő előtt TN-C. és utánna vagy marad a TN-C. vagy szétválasztod TN-C-S👍

[@EROGEP]

Érintés védelmi módot nem csak a fogyasztókra határozzuk meg? A mérő előtt nincs fogyasztó. Tényleg nem tudom, csak kérdezem, nem kötekedés :) én úgy értelmeztem ezt, hogy egy adott fogyasztónak mi az érintésvédelmi módja, de akkor nincs olyan hogy mérő előtt mi van

[@fuchsthorst300]

Szia! Ezt a levezetőt nem kell bekötni a lakás EPH-ba is? Egy másik napelemes videóban láttam, hogy nem kötik be, viszont nálunk a napelem szerelő ragaszkodik hozzá. Köszi.

[@elektricman]

Szia! De igen be kell ,ez is be lett kötve!Ez a szabály! Üdv: Elektric man.

[@fuchsthorst300]

@@elektricman Köszi a választ. Zsákos földelés javító anyagot használtál már, érdemes ilyet tenni a szonda köré?

[@elektricman]

@@fuchsthorst300 Én még nem használtam,a föld anyaga és nedvességtartalma a lényeg+a szonda épsége!

[@laszlobencze6579]

Szia. Elég egy szonda vagy kell a 3

[@elektricman]

Szia.Minnél több van annál jobb. Ha van lehetőség érdemes többet leütni👍😀

[@laszlobencze6579]

@@elektricman Köszi!

[@elektricman]

@@laszlobencze6579 Szívesen 👍🔌

[@3d_printer744]

@@elektricman szia, ha több szondát ütünk le, akkor azokat hogyan kell bekötni? Egy csomópontba kell összehozni őket?

[@elektricman]

@@3d_printer744 Szia!A szabványos idomokkal kell összekötni a mérési pont a mérő óra alatt 0,5-1,5m a földtől.👍